Sodró együttes: „Idegenben keserűbb a sírás”

„Idegenben keserűbb a sírás” címmel debütált a Sodró együttes új, nemzeti összetartozás napi előadása Csapon és Aknaszlatinán. A kisebbségi létben megmaradt száz év magány fájdalma a magyar népzene és néptánc kincsek, valamint prózai szövegek és Karády-dalok által elevenedik meg egy közel egyórás teraszkoncert során.

Június 4-én Csapon mutatta be először a Sodró együttes új teraszkoncertjét, melyben a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze Orosz Melinda is közreműködik. Az előadást színpadra Váradi Enikő állította, a Sodró együttes művészeti vezetője, aki elmondta: „Már régóta szerettünk volna egy olyan kisebb előadást, amely technikailag kisebb helyiségekben is kivitelezhető. Mivel enyhítettek a karanténkorlátozásokon, adódott a lehetőség, hogy a nemzeti összetartozás napjára teraszkoncertek formájában nem teljesen népzenei jellegű előadásokat vigyünk. A mostani előadás témája az 1920. június 4-e utáni kisebbségi létben megélt száz év magány fájdalma, ezeket a paraszti kultúra zenei és táncos örökségén keresztül igyekszünk bemutatni, s mindezt színesíti Orosz Melinda prózai és énekes előadása is. A kultúra által az ember néha olyan mély belső, elnyomott érzéseket is kiadhat, amelyek valahol ott legmélyen bennünk vannak, segít feldolgozni, továbblépni és újratervezni. Ennek az előadásnak is ez volt a célja.”

„Idegenben keserűbb a sírás” – a közel egyórás műsorban a nemzeti összetartozás tematikája, a kisebbségi létérzés, a szülőföldtől való elszakítottság érzete elevenedik meg a zenei, táncos és prózai anyagok által. A koncert során a Trianont követő időszak irodalmi nagyjainak gondolatait hallhatja a néző – Karinthy Frigyes, Dsida Jenő, Koós Károly tollából – Orosz Melinda színművész előadásában. A Sodró együttes az erdélyi és kis-magyarországi népzenei és néptánckincsek által mutatja be a paraszti világ számára feldolgozhatatlan 1920-as eseményeket. Az előadásban a magyar népdalkincsek mellett egy-egy szösszenetben felhangzik majd néhány I. és II. világháborús katonanóta, valamint Karády Katalin, az örök díva egy-egy dala: a Honvágy és a Valahol Oroszországban, melyet Orosz Melinda különleges profizmussal és fantasztikus énekhangjával tolmácsol.

Június 5-én Aknaszlatinán is bemutatták az előadást, mindkét helyszínen a KMKSZ alapszervezeteinek szervezésében valósult meg a rendezvény.

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Járási Szervezetének elnöke örömét fejezte ki, hogy Csapon került először bemutatásra az előadás. „Ezt a kulturálisan mindent befogadó magyar közösséget ez a darab most nagyon mélyen érintette, hiszen egyrészt Trianon évfordulója, a nemzeti összetartozás napja van, és először találkoztunk azóta, hogy végre lazultak a korlátozások.”

Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: „Nemcsak Rákóczi, de Kölcsey népe is vagyunk. Hiszem, hogy a Huszt című epigrammájában Kölcsey a jövőbe tekintett, s a nemzeti összetartozás napján erre buzdítok mindenkit – a jövőbe tekintve építsük közösségeinket.”

Kocserha János Aknaszlatina alpolgármestere köszönetét fejezte ki a Sodró együttesnek, hogy színvonalas előadással méltathatták Aknaszlatinán az évfordulót: „Az utóbbi időben már nagyon vártuk a kulturális rendezvényeket, a Sodró együttes magas színvonalon hozta el ma este a csodát, amely által méltóképpen emlékezhettünk.”

Az előadás mindkét helyszínen a Sodró Jótékonysági Alapítvány szervezésében, a Csoóri Sándor-program támogatásával valósult meg.

(Kőváry Edina/Kárpátalja hetilap)