Kutatás-felfedezés: Az agy alkalmazkodik és regenerálja magát
Az agy – akár felnőttkorban is – alkalmazkodik és regenerálja magát, ugyanis hatással lehetnek a folyamatra a most felfedezett új gliasejtek. A felfedezés új gyógymódok kifejlesztését is megalapozhatja.
Annak ellenére, hogy az emlősöket már nagyon sok kutatásnak vetették alá, még mindig várnak ránk új információk. Most a tudósok két új gliasejttípust találtak egerek agyában – számolt be a ScienceAlert tudományos magazin.
A gliasejtek fontos támogató szerepet játszanak a szervezetben. A központi idegrendszer neuronjait többfajta nem ingerlékeny sejt támogatja, amelyeket együtt neurogliának (glia) nevezünk. Ezek a gliasejtek általában kisebbek a neuronoknál, számuk azonban azokét 5-10-szeresen meghaladja. Az agyban és a gerincvelőben egyfajta támaszként szolgálják a neuronokat biztos szerkezetet és védelmet adva.
Úgy tűnik, hogy a most felfedezett új gliasejtek hatással lehetnek arra, ahogy az agy – akár felnőttkorban is – alkalmazkodik és regenerálja magát.
A svájci Bázeli Egyetem kutatói által vezetett kutatás során az agy ventrikuláris-szubventrikuláris zónáját tanulmányozták, ami minden gerinces állatnál és az embernél is megtalálható. Kifejlett egerekben multipotens idegi őssejteket vizsgáltak, amelyekből különböző típusú agyszövetek alakulhatnak ki. Felfedeztek egy „aktivációs kapcsolót”, és ennek hatására a zónában az alvó őssejtek gliasejtekké fejlődnek. Tehát az őssejtekből nemcsak neuronok, hanem gliasejtek is képesek kifejlődni, ezt bizonyítják a mostani eredmények.
A kutatás szerint a most felfedezett két új gliasejt valahogy részt vesz az agy plaszticitásában és regenerációjában is, de ezt az eredményt még további vizsgálatokkal kell alátámasztani.
Érdekes megállapítása volt az agykutatóknak az is, hogy az egyik gliasejttípust nem az agyszövetben, hanem az agykamra falán találták meg, ami arra utalhat, hogy ez az új sejttípus képes lehet érzékelni az agy más területeiről érkező jeleket.
A mostani tanulmány jelentős lépés lehet a gliasejtek keletkezésének jobb megértéséhez, hiszen fontos lenne pontosan tudni, hogy miként alakulnak az őssejtek gliasejtekké, és hogy meddig tarthat felnőttkorban ez a folyamat.
Az eredmények mindenesetre arra utalnak, hogy a gliasejtek kialakulása felnőttkorban is sokkal gyakoribb, mint azt korábban gondolták, ez pedig új gyógymódok kifejlesztését is megalapozhatja. Ha jobban megértjük az új sejttípusok működését, akkor talán az idegrendszer károsodásainak javítására is fel tudjuk használni.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
