Könyvbemutató Ungváron: Kárpátalja mozgásban

Még tavaly megjelent a Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után c. kötet, ám a pandémia miatt elmaradt a kárpátaljai bemutatása. Augusztus 31-én délután Hidi Tünde újságíró moderálásával az ungvári Váralja múzeum-kávézó adott otthont a rendezvénynek, ahol lehetőség nyílt találkozni a szerzőkkel.

A több szempontból is egyedi kötet kárpátaljai és magyarországi kutatóműhelyek – Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete (CSFK FI), a Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktorandusz Szervezet – együttműködésével készült. Megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tette lehetővé Grezsa István miniszteri biztos támogatásával. A kötet szerzői a CSFK FI (Erőss Ágnes, Kovály Katalin, Tátrai Patrik), a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (Ferenc Viktória, Rákóczi Krisztián) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Molnár József) munkatársai, valamint Orosz Sándor kutató.

– A kiadvány még 2020 elején jelent meg, és nagyon szerettük volna eljuttatni Kárpátaljára. Ugyan volt egy online, illetve egy fizikai jelenléttel megtartott budapesti bemutató is, az igazi célunk mégis Kárpátalja, mert Kárpátaljáról szól a kötet kárpátaljaiaknak és nem csak. Örülünk, hogy Ungváron sikerül bemutatni – kezdte Kovály Katalin, a kötet egyik szerkesztője.

Kiemelte, nem véletlen a címválasztás sem. 2014 óta nagyon sok minden történt ebben a régióban, számos társadalmi-gazdasági változás zajlott le. S ezzel kapcsolatban számos olyan kutatást végzett el a kis csapat, amely az említett folyamatokra fókuszált. Több céljuk is volt a kötet megjelenésével: egyrészt az, hogy csokorba gyűjtsék a kutatásokat, másrészt közérthető módon, de a tudományosság talaján maradva akarták bemutatni a 2014-es ukrajnai hatalomváltást követően kibontakozó folyamatokat, azok okait és következményeit Kárpátalján.

2016 és 2018 között több olyan kutatási projekt valósult meg magyarországi és kárpátaljai kutatók együttműködésében, amely tudományos igényű betekintést nyújt a kárpátaljai hétköznapokba.

– Mivel átfogó képet szerettünk volna nyújtani Kárpátaljáról, ezért helyet kapott a kötetben a Kárpátaljáról dióhéjban c. tanulmány is, amely általánosan írja le a vidék társadalmi-gazdasági helyzetét, és röviden kontextusba helyezi a kutatási beszámolókat. Rengeteg diagramot, fotót, színes ábrát tartalmaz a kötet, sok helyen dőlt betűs, „kis színes” szövegek vannak, amelyek a kutatási eredmények hátterét írják le. Maga a kötet 3 nagy kutatás eredményét tartalmazza, amelyek egymást követték – mondta Kovály Katalin.

Az első a Tandem 2016 volt, s az ukrán–magyar együttélést vizsgálta. Ferenc Viktória, a kutatás vezetője betegség miatt nem tudott jelen lenni, ezért röviden Kovály Katalin idézte fel az előzményeket.

Elhangzott, azzal szembesültek, hogy mennyire elavult adatokkal kell dolgozniuk, amikor a kárpátaljai magyarságról esik szó, hisz csak a 2001-es számadatokra tudtak hivatkozni. Akkor pattant ki az ötlet a fejükből, hogy mi lenne, ha megpróbálnák megbecsülni 2017-ben a kárpátaljai magyarok számát. Így indult a második, a Summa 2017 kutatás, a kárpátaljai magyarok demográfiai felmérése.

– Népszámlálást nem tarthatunk, mert nem vagyunk állami szerv, viszont egy mintavétel segítségével megpróbálhatjuk megválaszolni ezt a kérdést – jegyezte meg Molnár József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének vezetője. – A magyarlakta települések mindegyikén 20 magyar, vagy részben magyar családot lefedő mintákat vizsgáltunk meg. A Kárpátalján található 111 magyarlakta település legnagyobb részét lefedtük a felméréssel, több mint 130 mintavételi pontunk volt. Ennek eredményeként 131 ezerre becsültük a kárpátaljai magyarság számát.

A kötet szerkesztője kiemelte: fontosnak tartják, hogy a kárpátaljai magyarok végzettség szerinti összetételében végbement változásokat sikerült detektálniuk.

– Míg a 2001-es népszámláláskor csupán a kárpátaljai magyarok 6%-a, azaz az ukrán összlakosság megfelelő mutatóinak csupán a fele rendelkezett felső végzettséggel, addig 2017-ben egy 16%-os arányt sikerült detektálni. A végzettségi mutatók terén jelentős előrelépés történt. Ebben fontos szerepet játszik a magyar nyelvű felsőoktatás fejlődése Kárpátalján, mindenekelőtt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara révén.

A bemutatón elhangzott, a Tandem egyedülálló volt több szempontból is. 1200 fő (800 ukrán és 400 magyar nemzetiségű adatközlő) lekérdezését jelentette. A 2016-ban végzett lekérdezést három évre rá, 2019-ben megismételték, nem ugyanazokkal a személyekkel, de ugyanazokon a településeken. Ez a kutatás nem csak a magyarokra fókuszált, hanem az ukrán nemzetiségű lakosságra is. Mindkét nemzet szempontjából vizsgálta az ukrán–magyar együttélést, az interetnikus viszonyt, az egyes nemzetek egymásról alkotott véleményét, illetve a magyarországi nemzetpolitikai lépések kárpátaljai hatásait.

A kutatók munka közben jöttek rá, hogy a kárpátaljai magyar szórványvidékről keveset tudnak. 2018-ban elkezdték a szórványkutatást. Erről Tátrai Patrik számolt be.

– Három környéket választottunk ki: Ungvár, Tekeháza és Gödényháza, illetve a Felső-Tisza-vidékről Gyertyánliget és Nagybocskó települést. A kutatásunk célja az volt, hogy komplex módon vizsgáljuk meg a kárpátaljai magyar szórvány általános helyzetét, hétköznapi problémáit, lehetőségeit, továbbá hogy feltárjuk az asszimilációs folyamatok jellemzőit, azaz hogy milyen mechanizmusok vezetnek a szórványban élő egyének és közösségek életében asszimilációhoz, és mely tényezők gátolják azt.

Az asszimilációs veszteséget közel 0-ra becsülték. Ez nem azt jelenti, hogy ez a jelenség nincs, hanem azt, hogy kétirányú: magyar tömbben a vegyes házasságokban többen vállalnak magyar identitást, a szórványban viszont a többségi nemzet felé mutat ez az irány. A kettő összességében kiegyenlíti egymást.

A kifejező, beszédes fotók kapcsán Orosz Sándor kiemelte, hogy a címlapfotót is a címhez (Kárpátalja mozgásban) igazították, ezért látható két elmosódott alak a megye térképével a háttérben.

– Minden terepen nagyon érdekes pontokat lehet felfedezni. Érdekes, mennyire jó fotókat lehet készíteni, ahol jelen vannak még a régi világnak, a világháború előtti időszaknak a képei, az építészete, valamint a kontrasztos szovjet kori épületek. A fotók jól ábrázolják azt a vegyességet, amit a szórványhelyzet is tükröz.

A kötetben egy Zárszó helyett című írás is helyet kapott, amit a kiadvány szakmai lektora, Csernicskó István, kárpátaljai nyelvész jegyzett.

A prezentáció végén a szerzők meglepő élményeikről, személyes tapasztalataikról meséltek. A magyarországiak nagyon felkészülten érkeztek, de Patrik, mint mondta, ennek ellenére rácsodálkozó tekintettel tudott sok mindenre nézni, és nem a közhelyekre – mint határátkelés, rossz utak – gondolt. 5-6 napot töltöttek egy helyen, hamar kialakultak a kapcsolatok, volt kire támaszkodniuk. A „hátizsákos kutatók” kedves fogadtatásban részesültek, voltak bázisaik. A szórványnak van egy romantikus olvasata, szép tájban 1-2 falu, de a szórvány ennél realisztikusabb világ, ahol kemény élethelyzetek is vannak.

Sándor számára megdöbbentő volt szembesülni azzal, hogy a Miatyánk szövege kiejtés szerint ukrán betűkkel volt leírva. Mit jelent megtanulni magyarul egy ilyen közegben?!

Érdekességként említették az időzónák használatát. A nem helyi már azon is meglepődik, hogy a kijevi és közép-európai időt párhuzamosan használják itt, de még a kárpátaljai kutatók számára is újdonság volt a gyertyánligeti helyzet, ahol egy átlagos háztartásban nyáron 3 időt használnak. A két megszokott időszámítás mellett használatban van az ún. helyi idő, ami közép-európai időt jelent nyári átállítás nélkül.

A kötet bemutatóját Kárpátalján egy másik helyszínen, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is tervezik októberben. De ha a kiadvány felkeltette az érdeklődésüket, elektronikus formában itt elérhető.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)