Csendes koszorúzással méltatták II. Rákóczi Ferenc születésnapját Beregszászban

Március 26-án II. Rákóczi Ferenc születésének 346. évfordulóját méltatták csendes koszorúzással Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezete és városi alapszervezete, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF), valamint a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet képviselői.

A magyar történelem egyik legjelentősebb alakja I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fiaként1676. március 27-én Borsiban látta meg a napvilágot, s huszonhét évesen a róla elnevezett Habsburg-ellenes szabadságharc élére állt, nem sokkal később erdélyi fejedelemmé választották, majd vezérlő fejedelemként Magyarország irányítására is felhatalmazták. II. Rákóczi Ferenc Magyarország történelmének egyik legkiemelkedőbb személyeként példát mutatott becsületességből és önfeláldozásból. Élete során nem tágított a magyar függetlenség megteremtésének elérésétől, még a szabadságharc utáni közkegyelmet sem volt hajlandó elfogadni, és inkább az önkéntes száműzetést választotta.

„II. Rákóczi Ferenc legnagyobb tette az volt, hogy felismerte: nincs a világon egy igaz ember számára fontosabb, mint saját népe, nemzete, szabadsága. Ezt tűzte ki célul, s mint mondta, azon munkálkodunk, hogy visszaszerezzük a magyar nép szabadságát, s ezzel együtt Európa népének szabadságát, szolgálva a kereszténységet. A törökök hódításai után nehéz idők vártak a magyar népre, teljesen jogfosztottá, alávetetté váltak, s régies szóval élve kizsákmányolva élt a magyar nép a Habsburg Birodalom kötelékében. Ezen akart változtatni II. Rákóczi Ferenc, aki minden vagyonát és az életét tette fel ezen cél elérésére. S habár a szabadságharc fizikailag elbukott, de érvényt nyert eszméje, mely szerint minden nemzetnek, melynek önálló szellemisége, saját kultúrája van, joga van az önálló nemzeti léthez, melyet semmilyen abszolutisztikus rendszer vagy uralkodás nem válthat fel. Úgy gondolom, hogy ez napjainkban is így van: semmiféle világi hatalom nem kényszerítheti rá az akaratát egy másik népre csak azért, mert esetleg számbelileg nagyobb” – reflektált napjaink történéseire Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke.

„Ha II. Rákóczi Ferenc nem ezt az utat választotta volna, akkor már rég a feledés homályába merült volna, azonban a rendkívüli, bátor tette és felismerése – mely szerint minden igaz hazafinak a saját népe mellett a helye – tette naggyá. Példáját követve jöttek majd az újabb szabadságharcok – gondolok itt 1848-ra vagy 1956-ra –, amelyek Rákóczi szelleme nélkül nem valósultak volna meg” – szögezte le Sin József.

II. Rákóczi Ferenc 2019 végén felavatott lovasszobrának megkoszorúzását követően a résztvevők átsétáltak a Bethlen–Rákóczi-kastélyhoz, ahol a Nagyságos Fejedelem emléktáblájánál helyezték el az emlékezés koszorúit.

„A Rákóczi-szabadságharc az első olyan nemzeti küzdelmünk, amely a magyar nemzet összekovácsolását is segítette” – emlékeztetett Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. A beregszászi főiskola sem a véletlen nyomán választotta éppen a fejedelem nevét, hiszen a névhez igazodni kell: „Mi II. Rákóczi Ferenc nevét választottuk, hozzá szeretnénk igazodni, s az ő emlékét megőrizni Kárpátalján” – jelentette ki.

„A Rákóczi-kultuszt próbáltuk továbbvinni azzal, hogy mióta a főiskola felvette II. Rákóczi Ferenc nevét, évről évre ezen a héten Rákóczi-napokat tartunk, ahol megmutatjuk az intézményt a világnak, idehívjuk a világot olyan előadók, professzorok képében, akik részt vesznek valamilyen konferencián, s egyúttal megmutatjuk II. Rákóczi Ferenc nagyságát, felhívjuk a figyelmet mind Ukrajnán belül, mind Ukrajnán kívül erre az eseményre” – mondta Orosz Ildikó, hozzátéve, hogy sajnálatos módon idén a háborús helyzet erre nem ad lehetőséget, megemlékezni azonban „kötelességünk”, s reményét fejezte ki, hogy jövőre már „békében, újra fejet hajthatunk a nagy fejedelem dicsősége előtt”.

„Cum Deo pro Patria et Libertate!” (Istennel a hazáért és a szabadságért!) – Rákóczi híres jelmondata minden korban és időszakban jelzi időszerűségét, így a ma emberének is iránymutató.

(CsA/Kárpátalja hetilap)