Magyar állami kitüntetéssel ismerték el Szabó Konstantin görögkatolikus pap munkásságát

A görögkatolikus egyházban a magyar nyelv ápolása érdekében végzett áldozatos tevékenysége, illetve a fiatal papság számára útmutatást nyújtó nevelőmunkája elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Magyarország köztársasági elnökétől, Áder Jánostól Szabó Konstantin koncházai áldozópap, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papja.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott magas állami elismerés ünnepélyes átadására március 31-én, csütörtökön Magyarország Ungvári Főkonzulátusán került sor. A szűk körben megtartott ünnepségen Albertné Simon Edina konzul olvasta fel a laudációt.

A kitüntetést Bacskai József főkonzul adta át Szabó Konstantinnak, akit Demkó Ferenc atya terjesztett fel a kitüntetésre.

A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke, a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület görögkatolikus esperese megjegyezte: úgy érzi, hogy a magyar állam elismerése részben az egyházmegyének és az elődeinek – Szabó Józsefnek, Szabó Pálnak, Rózsa Tódornak, aki a kitüntetett édesapját pappá szentelte – is szól.

– Az, hogy az ember milyen családba születik, az Úristen gondviselésének az eredménye. De nemcsak erről szól a történet, hisz az embernek akarni is kell tenni valamit. Ahogy tetted akkor, amikor a temetőben megláttad a halálban az életet, a múltban a jövőt – emelte ki Demkó Ferenc, és kihangsúlyozta: Szabó Konstantin egész tevékenységén keresztül meg kell adni a múltnak a tiszteletet, annak a kitartásnak, annak az elkötelezettségnek, amely a munkácsi egyházmegyét az 1944–45-ös évek után jellemezte egészen az 1990–91-es évekig.

Szabó Konstantin felidézte, többször nyilatkozott arról, hogyan került a papságba.

– Ebben Isten gondviselésének tudok hálát adni és neki megköszönni, hogy ilyen családba, egyházmegyébe születtem. De benne van az is, hogy az ember vagy felvállalja ezeket a dolgokat, és tovább tervezi, vagy félreáll. 1982-ben, amikor mások karriert építettek, a kommunista pártba léptek be, én meghallottam a Jóisten hívását és Elemér bácsi buzdítását. Akkor nem is gondoltam, miket fogok megélni, és milyen történelmi események részese leszek majd…

Ünnepi gondolatait a Zsoltár szavaival folytatva Szabó Konstantin elmondta: „Amikor jót adsz, Istenem, akkor hálával legyen teli a szívem, amikor megpróbáltatásokat adsz, akkor add, hogy nagyon sok türelem és szeretet legyen bennem.”

Végezetül köszönetet mondott feleségének, aki az elmúlt évtizedekben biztos hátteret teremtett a papi munkájához.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)