Phenjan legutóbb trágyával és szeméttel megrakott zsákokat dobott Dél-Koreára, miután Szöul röplapokat küldött Észak-Koreába. Ez végül oda vezetett, hogy felbontották a két ország közötti katonai feszültség enyhítéséről szóló megállapodást, a katonák pedig visszatértek a demarkációs vonalra.
Egy dél-koreai aktivista csoport Phenjan-ellenes propaganda-röplapokat szállító ballonokat küldött át a határon Észak-Koreába annak ellenére, hogy Phenjan többször is felszólította Dél-Koreát, hogy hagyjon föl „provokációival” – jelentette a Harcosok a Szabad Észak-Koreáért (FFNK) nevű, észak-koreai disszidensekből álló aktivista csoport csütörtökön.
A tíz ballonnal szállított csomagokban 200 ezer darab, a phenjani rezsimet kritizáló röplap mellett dollárbankók és dél-koreai popzenét (K-pop), valamint dél-koreai mulatós zenét tartalmazó USB-meghajtók is voltak – közölte az aktivista csoport vezetője, Pak Szanghak. A múlt héten Phenjan – válaszul a korábbi röplapterjesztési akciókra – csaknem ezer darab, hulladékkal és trágyával megtömött szemeteszsákokat szállító ballont küldött át a Korea-közi határon. A szemétbombázás miatt Dél-Korea felfüggesztette az Észak-Koreával 2018-ban kötött, a katonai feszültség enyhítéséről szóló megállapodás minden pontját.
Dél-Korea kedden a félszigetet kettéválasztó demarkációs vonal mentén és a tengeren is újraindítja az összes katonai tevékenységét – ezzel hat év után hivatalosan is véget ér a két ország közti békemegállapodás. „A dél-koreai hadsereg visszavonul a határra, és sziklaszilárdan fogja megmutatni Északnak, hogy mi mindent megteszünk hazánk biztonsága és az emberek életének védelmében. Mi komolyan vesszük a provokációt” – közölte a védelmi minisztérium szóvivője egy keddi rendkívüli sajtótájékoztatón Szöulban.
Ukrajna 40 mentőautót kapott a Koreai Vöröskereszttől, tájékoztatott az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálata.
A gépkocsikat Dnyipropetrovszk, Donyeck, Kárpátalja, Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza, Poltava, Szumi, Harkiv, Herszon, Cserkaszi és Csernyihiv régió egészségügyi intézményeibe szállítják.
Az Egészségügyi Minisztérium megjegyezte, a mentőautók mindennel fel vannak szerelve, ami szükséges ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak a súlyos betegnek valamint azoknak, akiknek életfenntartó intézkedésekre van szükségük a kórházakba való szállításik során.
2022-től Ukrajna összesen több mint 150 mentőautót kapott a Koreai Köztársaságból.
A háború alatt az orosz megszállók 164 mentőjárművet rongáltak meg, 261-et megsemmisítettek, 125-öt pedig eltulajdonítottak.
Sikeresen felbocsátották a második dél-koreai kémműholdat hétfőn, egy SpaceX Falcon 9 hordozórakéta segítségével. Az indítás a floridai Kennedy Űrközpontból történt, és a műhold sikeresen beállt Föld körüli pályára – közölte a dél-koreai védelmi minisztérium.
A műhold két órával az indítást követően már kapcsolatba is lépett a földi irányítóközponttal. A műholdat szintetikus apertúrájú rádiólokátor (SAR) technológiával látták el, amely képes akár rossz időjárási körülmények között is nagyfelbontású képeket rögzíteni és továbbítani a megfigyelt területekről.
Dél-Korea tavaly decemberben állította pályára első kémműholdját. 2025-ig összesen öt ilyen megfigyelőeszköz felbocsátását tervezi.
Észak-Korea pedig tavaly novemberben küldte föl első kémműholdját, amelyet a tervek szerint még három ilyen követ.
Azt a lehetőséget is számba vettük, hogy Észak-Korea márciusban küldte volna föl újabb kémműholdját, de jelenleg minden jel arra utal, hogy még további fejlesztéseket hajtanak végre rajta – közölte Sin Vonsik dél-koreai védelmi miniszter a dél-koreai kémműhold felküldését követően.
Rekordszámú, 5750 orosz kért menedékjogot Dél-Koreában tavaly, számolt be a CNN a dél-koreai bevándorlási szolgálat adataira hivatkozva, tájékoztatott az UNN.
Megjegyezték, ez ötször több, mint 2022-ben. Valamint több, mint 1994 és 2019 között regisztrált oroszok menedékkérelmeinek száma.
A Bevándorlási Szolgálat adatai szerint 2023-ban nyújtották be az elmúlt nyolc év menedékkérelmét. Az oroszokon kívül a legtöbb menedékkérelmet a Kazahsztánból, Kínából és Malajziából érkezők adták be.
Ez a tendencia idén is megmaradt: januárban az oroszok csoportja adta be a legtöbb menedékkérelmet. A menedékkérők leggyakrabban vallási és politikai üldöztetésre hivatkoztak. További okok közé tartozik a bizonyos társadalmi csoporthoz, fajhoz vagy nemzetiséghez való tartozáson alapuló megkülönböztetés.
A szolgálat nem részletezte az orosz menedékkérők indokait.
Dél-Koreának köztudottan szigorú bevándorlási törvényei vannak – különösen, ami a menedékkérelmeket illeti.
Az elmúlt három évtizedben a több mint 103 000 menedékkérelemből mindössze 4052 embert ismertek el menekültként Dél-Koreában, áll a jelentésben.
Az orosz menedékkérők áramlása jelentősen megnőtt az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdetét követően. Az elmúlt két évben több százezer ember hagyta el Oroszországot, sokan közülük a sorkatonaság elől menekültek.
2022-ben Dél-Koreában öt orosz maradt a főváros, Szöul melletti Incheon nemzetközi repülőtéren, és megpróbálta kijátszani az Orosz Föderációban való mozgósítást.
A dél-koreai igazságügyi minisztérium elutasította a menekültstátusz iránti kérelmüket, így gyakorlatilag bizonytalan helyzetben maradtak a repülőtéren. A két férfi csak 2023 elején hagyhatta el a repülőteret. Egyikük a CNN-nek elmondta, hogy eredetileg Kazahsztánba tervezett utazni, de meggondolta magát, miután megtudta, hogy a volt szovjet köztársaság deportálja az orosz szökevényeket.
Rengeteg orosz állampolgár hagyja el a hazáját, főként a katonai szolgálat elől menekülve. Dél-Koreában 2023-ban ötszörösére nőtt a menedékkérő oroszok száma az egy évvel korábbi szinthez képest. A dél-koreai bevándorláspolitika rendkívül szigorú, az elmúlt 3 évtizedben 103 ezerből alig több mint 4 ezer embernek adtak menekült státuszt.
A dél-koreai hatóság közleménye szerint rekord számú orosz menedékkérőt regisztráltak 2023-ban. Összesen 5750 orosz állampolgár kért menedékjogot a kelet-ázsiai országban, ami ötszöröse az egy évvel korábbinak. Ezzel az oroszok lettek a legnagyobb menedékkérő csoport Dél-Koreában.
A helyi bevándorlási hivatal közölte, hogy a tavalyi évben érkezett be hozzájuk a legtöbb menedékkérelem az elmúlt 8 évben.
Az oroszok mellett főként Kazahsztánból, Kínából és Malajziából érkeztek a menekültek. A CNN azt írta, hogy az oroszok még idén is nagy számban érkeznek Dél-Koreába, januárban is ők voltak a legnagyobb menedéket kérő csoport.
A menedékkérelmeket indokolni is kell, ez alapján pedig a vallási üldöztetés lett a leggyakoribb ok. Ezt követte a politikai alapú üldözés, illetve még a faji és a nemzetiségi megkülönböztetés. Érdekesség, hogy a hivatal az orosz menedékkérők indokait nem hozta nyilvánosságra.
Dél-Koreának vannak az egyik legszigorúbb bevándorlási törvényei, menedékjogot kapni pedig rendkívül nehéz.
Az elmúlt 30 évben több mint 103 ezer menedékkérelemből mindössze 4052 esetben adta meg a menekült státuszt az ország.
Az orosz állampolgárok nemcsak Dél-Koreába, hanem számos más országba is menekülnek az ukrajnai háború kirobbanása óta. Az elmúlt két évben több százezer orosz állampolgár menekült külföldre, főként a katonai szolgálat miatt.
Az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi hivatalának adatai szerint 2022 októbere és 2023 februárja között nagyjából 22 ezer orosz állampolgár próbált meg bejutni az országba a mexikói határ felől.
Tavaly decemberben Ukrajna 30 mentőautót kapott, márciusban újabb tétel várható. A dél-koreai kormány 10 mentőautót adott át Ukrajna Egészségügyi Minisztériumának. Ezt Viktor Ljasko egészségügyi miniszter jelentette be február 20-án, kedden a Facebookon.
„További 10 mentőautó érkezett a koreai kormánytól. Korea összesen 100 autót tervez átadni Ukrajnának. Tavaly decemberben már 30-at fogadtunk, idén márciusban újabb tételre számítunk” – írta.
A miniszter megjegyezte, hogy a csaknem két éve tartó háború alatt az orosz megszállók 103 mentőautót rongáltak meg, 258-at megsemmisítettek, további 125-öt pedig elfoglaltak.
A Koreai Köztársaság humanitárius segélyként tíz, a horvát DOK-ING cég által gyártott aknamentesítő gépet adományozott az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálatnak – közölte Ukrajna dél-koreai nagykövetsége.
My Website
A jelentés szerint a felszerelés már megérkezett a rendeltetési helyére, ahol szétosztják azon egységek között, amelyek részt vesznek Ukrajna megszállt területének humanitárius aknamentesítésében.
A nagykövetség őszinte köszönetét fejezte ki a Koreai Köztársaság kormányának a felszerelésért, és jelezte, hogy várja a további támogatást – írja az Ukrajinszka Pravda.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of 🇺🇦Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Dél-Korea kész segíteni Ukrajnának a környezeti károk helyreállításában. A két ország profilminiszterei megállapodtak az együttműködésről. A hírt a Környezetvédelmi Minisztérium közölte.
Ismeretes, hogy az aláírt Együttműködési Memorandum keretében az országok megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás kérdéseiben.
Az együttműködés egyéb kategóriái:
az ukrán erdők helyreállítása;
a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata;
az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás és azok enyhítése,
Dél-Korea pénteken sikeresen Föld körüli pályára állította első kémműholdját – jelentette be a szöuli védelmi minisztérium.
Az űreszközt a kaliforniai Vandenberg támaszpontról indították el a SpaceX amerikai űripari vállalat Falcon 9 hordozórakétájával. Az indítást eredetileg november 30-ra tervezték, de a rossz időjárási körülmények miatt el kellett halasztani.
Korábbi közlések szerint Dél-Korea 2025-ig további négy kémműholdat tervez indítani, ezek közül az elsők elektro-optikai és infravörös tartományban működő berendezésekkel hivatottak megfigyelni Észak-Koreát, amely már november 21-én pályára állította első saját katonai kémműholdját, és azt állítja, hogy fényképeket készített a jelentősebb dél-koreai katonai létesítményekről, valamint a Fehér Házról és az amerikai védelmi minisztériumról Washingtonban, továbbá a Guam szigetén lévő és a hawaii amerikai légitámaszpontról.
Humanitárius segítségre szorul az a három katonaköteles orosz állampolgár, akik menedékjogi kérelmük elutasítása miatt több mint egy éve a Szöul melletti Incshon nemzetközi repülőtéren rekedtek – közölte hétfőn az emberi jogok érvényesülését figyelő állami szervezet.
A három orosz férfi 2022 októbere óta él a repülőtér indulási oldalának várótermében, miután az ukrajnai háborúban elrendelt általános mozgósítás során Dél-Koreába menekültek a katonai szolgálatra felszólító behívóparancs elől. A leszállásukat követően beadott menedékjogi kérelmüket a dél-koreai igazságügyi minisztérium azzal utasította vissza, hogy a katonai szolgálat elkerülése nem alapozza meg a menekültstátuszukat.
A menedékkérők ezután peres úton kezdeményezték a minisztériumi határozat felülbírálását, februárban pedig az incshoni kerületi bíróság kettőjük esetében megalapozottnak ítélte a keresetet. Mivel a minisztérium fellebbezett a döntés ellen, az oroszok továbbra is a repülőtéri terminálon tartózkodnak.
A dél-koreai Nemzeti Emberi Jogi Bizottság azt javasolta a repülőtéri hatóságoknak, hogy bővítsék az orosz menedékkérők által életvitelszerűen igénybe vett teret az indulási oldal várótermében, valamint javítsanak életkörülményeiken.
Emellett arra kérték az igazságügyi minisztériumot, hogy a repülőtéren kívül hozzanak létre egy elkülönített várakozóhelyet, és a parlament elnökének közreműködésével dolgozzanak ki jogszabályrendeletet az orosz menedékkérők étkeztetésének, mozgásának és orvosi ellátásának biztosítására az emberi méltóság védelme érdekében.