Január 30-án lépnek hatályba a Lettországban hozott módosítások a Hitelintézetek törvényében, amelyek betiltják az orosz nyelv használatát a bankautomatákban. A döntésről a Delfi számolt be.
A döntés, amelyet a kormány már tavaly elfogadott, vita tárgyát képezte, mivel sokan attól tartottak, hogy az intézkedés az idősebb embereket hátrányosan érintheti.
A parlament tavaly szeptemberben fogadta el a törvénymódosítást, amely előírja, hogy a bankautomatákon a lett nyelvet kell használni. Ezen kívül az automaták beállíthatók az Európai Unió tagállamainak hivatalos nyelveire is.
Bár Lettországban a készpénz nélküli fizetési módok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, a készpénz még mindig jelentős szerepet játszik a mindennapi tranzakciókban. A Lett Nemzeti Bank felmérése szerint 2024 februárjában a készpénzes tranzakciók az összes napi fizetés 23%-át tették ki.
600 svéd katona érkezett Lettországba. Az egység 6 hónapig őrzi majd az orosz határt, és lehetőség lesz további 200 katonával megerősíteni a missziót.
600 svéd katona lépett be Lettországba Svédország első szárazföldi hadműveletében szövetségesként. Az egységet tengeren, titoktartás mellett vezényelték át, számolt be a Sveriges Television.
Svéd zászlóalj őrzi majd az orosz határt a következő hat hónapban: a NATO első lettországi szárazföldi missziója 600 katonából áll.
Az egység átvezénylése nagy titoktartás mellett történt meg. A misszió fő célja Oroszország elrettentése és minden olyan akció megakadályozása, amely veszélyeztetheti a NATO-országok területi integritását.
Szükség esetén kormányhatározat van arról, hogy további 200 fővel bővíthető a különítmény.
Nem ülünk tétlenül, a zászlóalj minden szintjét kiképezzük és kiképezzük. Amikor a katonák nem edzenek, a táborban lehetőség van a fizikai edzésre – mondja Rosdal Henrik alezredes.
Egy év alatt Lettország 612 olyan autót adott át Ukrajnának, amelyeket ittas vezetőktől koboztak el, összesen 2,25 millió euró értékben – közölte a Delfi hírportál a Lett Adó- és Vámhivatal nyilatkozatára hivatkozva.
2023. február 16-án a Lett Parlament (Saeima) egyhangúlag, sürgősségi eljárásban módosította az ukrán civil lakosság támogatásáról szóló törvényt.
A módosítások lehetővé teszik, hogy Ukrajnának adják át azokat az autókat, amelyeket ittas vezetőktől koboztak el.
A törvénymódosítás hatályba lépése óta a lett kormány több döntést is hozott az autók Ukrajnának történő átadásáról.
Lettország 612 ittas vezetőtől elkobzott járművet adott át Ukrajnának. A támogatás összértéke hozzávetőleg 2,25 millió euró – írja a Delfi.
Idén február elején a lett seimas egyhangúlag elfogadta az ukrán polgári lakosság támogatásáról szóló törvény sürgősségi módosításait.
Ezek a módosítások lehetővé tették a lett állam birtokába került járművek Ukrajnának történő átadását.
A listán legelöl az ittas vezetésen tetten ért járművezetőktől elkobzott járművek szerepeltek. A törvénymódosítások életbe lépése óta a kormány több döntést is hozott az elkobzott gépjárművek Ukrajnába szállításával kapcsolatban.
Lettországban részleges harckészültségi ellenőrzést kezdtek a Nemzeti Fegyveres Erők egységeinél. Bár az intézkedés előre el volt tervezve, mégis meglepetésként érte a résztvevő egységeket.
A Delfi hírportál a hadseregre hivatkozva írja, hogy az ellenőrzés célja a reagálási eljárások fejlesztése és a harckészültség növelése. A katonai egységek és járműveik különböző országos területekre lesznek áthelyezve, hogy különböző gyakorlati feladatokat hajtsanak végre.
A fegyveres erők hangsúlyozták, hogy az ellenőrzésnek nincs köze a biztonsági helyzet változásaihoz vagy potenciális fenyegetésekhez.
A katonák kiemelték, hogy az ország védelme közös felelőssége az egész társadalomnak. Az állampolgárok hozzájárulhatnak ehhez, ha választanak egy hivatásos katonai szolgálatot, belépnek a Nemzeti Gárdába, vagy részt vesznek a tartalékos képzésen.
Lettországból elindult egy konvoj 19 gépkocsival, amelyeket Ukrajna védelmi erőinek adományoznak.
Erről a Lett Hadsereg hivatalos X (Twitter) oldalán számoltak be, írja a Jevropejszka pravda hírportál.
Az autók átadását a Lett Nemzeti Gárda és egy Ukrajna támogatására gyűjtő vállalkozói szövetség szervezte.
A Lett Védelmi Minisztérium köszönetet mondott a katonáknak és a polgároknak az Ukrajnának szánt ajándék összegyűjtéséért, kiemelve, hogy az autók a front legforróbb szakaszain fognak dolgozni.
Ukrajna és Lettország jövőre több területen is együttműködik: Csernyihiv megye helyreállításában, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésében, valamint az energiabiztonság területén.
Erről Olekszij Kuleba, Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettese, Ukrajna közösségi és területfejlesztési minisztere, valamint Lettország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete állapodott meg.
A találkozón a nagykövet biztosította, hogy Lettország 2025-ben is folytatni fogja az Ukrajnának nyújtott támogatási források elkülönítését. A hangsúly továbbra is a szociális szféra épületein – iskolák, kórházak, nem kormányzati intézmények – áll. Emellett sok lett önkéntes dolgozik a régióban, hogy kényelmesebbé tegye a háború által érintett csernyihivi lakosok életét.
Ezenkívül Lettország energiavállalatai kifejezték azon szándékukat, hogy napelemeket biztosítsanak a csernyihivi régió számára. Ezek kiszállításának, beszerelésének a kérdése meg van oldva. Az Állami Újjáépítési és Fejlesztési Ügynökség vezetője azt javasolta, hogy a napelemeket adják át a víziközművekhez, ahol a munkájuk hatékonysága magas lesz.
A lett parlament csütörtökön törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében a balti országnak lehetősége nyílik külföldiek toborzására a hadseregbe.
A lett törvényhozás sajtószolgálata szerint az új szabályok teljes vagy részleges mozgósítás esetében teszik lehetővé az Európai Unióhoz, az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA), illetve a NATO-hoz tartozó országok, valamint Ausztrália, Brazília, Új-Zéland és Ukrajna állampolgárainak toborzását.
A korábbi lett szabályozás nem tette lehetővé külföldi önkéntesek toborzását. A balti ország védelmi minisztériuma azonban azzal érvelt, hogy Ukrajna példája jól mutatja külföldi újoncok hatékonyságát egy katonai válság idején.
Mindazonáltal az új szabályozás nem teszi lehetővé a felsorolt országokból hírszerzők, vagy kémelhárító szervezetek tagjainak felvételét a lett hadsereg soraiba. Emellett fel is bonthatják egy külföldi katona szolgálati szerződését, amennyiben kettős állampolgár, másik állampolgársága pedig nem szerepel a jóváhagyott országok listáján.
A törvénymódosítás az elnök aláírásával léphet majd hatályba.
A balti állam tovább fokozta a háborús előkészületeit: a kétmilliós ország nemcsak hogy visszaállította a hadkötelezettséget, de néhány éven belül a nőket is kötelezni fogja a katonai szolgálatra.
Az ukrajnai háború szinte minden európai országban újradefiniálta az önkéntes alapon szerveződő haderő hatékonyságát, így több helyen már vagy újra bevezették a kötelező katonai szolgálatot, vagy éppen előkészítik azt. Lettország egy lépéssel tovább ment: védelmi minisztere, Andris Sprūds először egy napokban adott interjúban közölte a meghökkentő hírt, miszerint a kormány a nőkre is kiterjeszti a hadkötelezettséget. A tárcavezető később az X-en erősítette meg: a teljes védelem érdekében maximálisan támogatja a nők kötelező katonai szolgálatát. Szerinte ez leghamarabb 2028-ban valósulhat meg.
A balti államok (Észtországgal az élen) talán a leginkább háborúpártiak az Európai Unióban. Lettország határos Oroszországgal, így az ukrajnai konfliktus jelentősen átformálta a militarizmusról és a pacifizmusról alkotott világképét. Bár 2006-ban eltörölte a kötelező katonai szolgálatot, tavaly újra bevezette azt. A kétmilliós ország kormánya négy éven belül 4000 főt kíván besorozni, ehhez azonban már a nők szolgálatára is szüksége van.
Bár Európában sorra döntenek úgy az államok, hogy valamilyen formában bevezetik a hadkötelezettséget, az, hogy a nőket is besorozzák, meglehetősen ritka. Idén márciusban Dánia jelentette be ezt a lépést (2026-tól vezetnék be a rendszert), ezzel a harmadik lett Norvégia és Svédország után, amely e drasztikus lépést választotta.
Lettország minisztere igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. Mint mondta, a törvény „nem ma vagy holnap” fog életbe lépni, az első szolgálatra kötelezett nők leghamarabb 2028-ban kapják majd meg a behívójukat. A csúszást a politikai és technikai akadályok elhárításához szükséges idővel magyarázta. Ez azt jelenti, hogy a kormány társadalmi vitára bocsátja a kérdést (nem mintha az bármit befolyásolna a döntésében), nekiáll fejleszteni a hadsereg szolgálati infrastruktúráját az újonnan érkezők érdekében, nem utolsósorban pedig elkezdi beszerezni a kifejezetten nők számára készített egyéni felszereléseket.
Harckocsik elhárítására való sárkányfogakat kezdett el lerakni az Oroszországgal közös határon Lettország – írja a Newsweek.
A sárkányfogak betonból készült gúlák, melyek elsődleges funkciója, hogy megnehezítsék a páncélozott járművek haladását. Ukrajnában mindkét harcoló fél használja őket.
A három balti állam – Lettország, Litvánia és Észtország –, az orosz–ukrán háború miatt elkezdte jelentősen megerősíteni határainak védelmét, erről egy egyezményt is aláírtak idén januárban. A lett védelmi minisztérium azt nyilatkozta a lapnak, hogy márciusban kezdődött a határvédelem megerősítése, sárkányfogak mellett más védelmi rendszereket is építenek.
A balti államok mellett Lengyelország is elkezdett védelmi rendszereket telepíteni az orosz és fehérorosz határon, tartva egy esetleges támadástól a közeljövőben. Varsó erre több mint 3 milliárd dollárt szán és komplex bunkerrendszereket, lövészárkokat, csapdákat, megfigyelő rendszereket húznak majd fel a keleti határukra.