Brüsszelben, az európai döntéshozás egyik fontos városában immár kilencedik éve minden év novemberében egy nap biztosan Kárpátaljáról szól. A Liszt intézetben megszervezett Kárpátalja nap célja, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, múltjára és jelenére. Az idei esemény témája a kárpátaljai nők helyzete volt napjainkban és a Málenkij robot idején. 80 évvel ezelőtt, miután a férfiakat elhurcolták a vidékről, sokszor teljesen magukra maradva embert próbáló időket éltek meg a sztálini diktatúra alatt. Idén szeptembertől Ferenc Viktória képviseli a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat az Európai Parlamentben, aki az elődje, a Bocskor Andrea által meghonosított hagyományokat és programokat kívánja folytatni. Az előző két ciklusban Bocskor Andrea tett meg mindent azért, hogy a kárpátaljai magyarokról magas európai szinten is halljanak. Beszédében most felidézte, hogy 2014-ben lett EP-képviselő, akkor a málenkij robot 70. évfordulójára emlékeztek. Abban az évben merült fel a Kárpátalja nap ötlete is. Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: az élni akarás, ami jellemezte ezt a nemzeti közösséget az elmúlt 100 évben, erőt ad és erőt adjon erőt a jövőben is túlélni és megmaradni Kárpátalján magyarként. A nőket egyetlen háború sem kímélte a történelemben. Az ő fiaik és férjeik estek el, kerültek lágerekbe, ők váltak özveggyé vagy árvává, őket alázták meg és ők gyászolták meg a halottaikat, ők próbáltak elviselhető körülményeket teremteni a gyermekek számára. Molnár D. Erzsébet főiskolai tanár tartott erről előadást a jelenlévőknek. Egy másik előadás keretében bepillantást nyerhettek a jelenlévők a kárpátaljai nők jelenébe is, akik amint őseik, ismét kihívásokkal teli időket élnek meg az Ukrajnát több mint ezer napja sújtó háború következtében. A két Jászai Mari-díjas színművésznő, Szűcs Nelli és Tarpai Viktória vitte színpadra ezen nők sorsát, Nők országa címmel. A darab első felében egy asszony életén keresztül játszódik le ezer női sors, míg a második felvonás a jelenről szól, mégpedig arról, hogy 80 évvel később, a háború miatt a kárpátaljaiaknak ugyanez a nehéz sors jut. Fontos cél volt a közönség figyelmét felhívni ezen nők bátorságára és kitartására, és hogy megosszák történeteiket, amelyek mindannyiunk számára elgondolkodtatók és tanulságosak. A mostani Kárpátalja nap a korábbiakhoz hasonlóan, idén is teltházas volt. Az est végén pedig a vendégek megkóstolhatták a közkedvelt kárpátaljai ételt, a káposztás paszulyt is.
A malenkij robot 80. évfordulója volt a IX. Brüsszeli Kárpátalja Nap központi témája, ezen belül is a kárpátaljai nők akkori és mostani helyzete. Idén szeptembertől Ferenc Viktória képviseli a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat az Európai Parlamentben, aki elődje, a Bocskor Andrea által meghonosított hagyományokat és programokat kívánja folytatni. 80 évvel ezelőtt, az akkori nehéz időkben is helyt kellett állniuk a kárpátaljai magyar nőknek, sokszor teljesen magukra maradva. A mostani rendezvényen előadó kutatók és a színpadi előadás is összehasonlította a múlt viszontagságait a jelenkor problémáival. A két Jászai Mari-díjas színművésznő Szűcs Nelli és Tarpai Viktória vitte színpadra azt a korszakot Nők országa címmel. A színdarab első felében egy asszony életében jelenik meg ezernyi sors, a második rész pedig a máról szól, hogy eltelik 80 év és a kárpátaljaiaknak megint nehéz sors jutott.
„Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor egy kisfiú odajött hozzám a János vitéz című előadás után, és azt mondta: „ugye, jöttök még?” Ezért és ilyenekért érdemes csinálni” – mondta Tarpai Viktória, a Déryné Társulat színésznője. Színházuk küldetése, hogy olyan falvakba, kistelepülésekre vigyenek színházi előadásokat, ahol talán soha nem voltak még színházban az emberek, vagy csak elvétve volt, van rá lehetőségük. Tarpai Viktória augusztus 20-a alkalmából Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetését vehette át.
A teljes interjút Tarpai Viktóriával az Origo oldalán olvashatják.
– A kárpátaljai Nagymuzsalyon nőtt fel. Milyen értékeket kapott gyerekkorában, amelyeket ma is őriz?
– Nagyon erős alapot kaptam az élethez. […] Olyan gazdag gyerekkorom volt, aminek most kezdem érezni a jó értelemben vett súlyát.
Mindig arra sarkalltak a szüleim, hogy rátermettek legyünk az életben. Tudjuk, kihez kell fordulni, ha bármi baj történik. Önállóságra neveltek, úgy, hogy mindig éreztem: ők ott vannak mögöttünk. Megtanultam, hogy mi illik és mi nem illik. Volt egy rendszer az életünkben. Hazajövök az iskolából, megírom a leckét és utána még vannak feladataim. Ez a rendszer, a mai napig hiszem és vallom, hogy sokat ad az emberhez.
– Mit kapott a beregszászi színháztól?
– Tizenhárom éves koromtól szerepeltem a beregszászi színház színpadán. Óriási tanulási időszak volt. Elsősorban ott tanultam meg a színházi nyelvemet. De tanultam felelősséget is. Nem volt kellékes, fodrász, technikai személyzet, mindent mi csináltunk.
Tudtam, hogy bármilyen nehézség adódik, meg kell oldani. Vagy így, vagy úgy. Nem beszéltünk a problémáról, hanem megoldottuk.
Lényegében kaptam egy második családot, egy összetartó közösséget.
Láttam, hogy a kollégák hogyan küzdenek; volt, hogy nem kapták meg a fizetésüket, és lényegében napról napra éltek. Az is előfordult, ha Magyarországra jöttünk vendégszerepelni, hogy a fiúk – Trill Zsolt, Tóth Laci, és még sorolhatnám – hajnali háromkor bepakolták a buszt – a jelmezeket, díszletet, technikát –, aztán megérkeztünk a helyszínre, ott kipakolták, felépítették a színpadra, majd átöltöztek és lejátszottak egy előadást. Rendszeresen hatalmas sikerrel. Aztán visszapakolták a díszleteket a buszba, és amikor hajnalban hazaértünk, még ki is rakodták a beregszászi színházban. De említhetem a lányokat is – Szűcs Nelli, Orosz Melinda, Vas Magdi vagy Béres Ildikó –, akik fogták a lapátot, seprűt, fertőtlenítőt, és az egész színházat rendszeresen kitakarították, ha úgy adódott, például egy fesztivál vagy egy felújítás kapcsán. De bárhová mentünk szerepelni, ők takarították fel a helyi színpadot is. Ez nem volt kérdés. Aztán este színpadra álltak, és csodálatos előadást láthatott a közönség tőlük.
Vidnyánszky Attila olyan erős összetartó erőt biztosított a beregszászi színház minden művészének, ami páratlan.
Azt is megtanultam, hogy hogyan kell bánni a hivatásunkkal. Nem lehet csak úgy félvállról odadobni a közönségnek az előadást. Mert a néző a legfontosabb – bárhol is lépünk fel. Tanultam szenvedélyt, türelmet, és azt is, hogy áldozatot kell hozni. Láttam a kollégákon az odaadást, a jó értelemben vett fanatizmust, de láttam azt is, hogy mindezek összességéből milyen csodák jöttek létre. Elképesztően erős alapot kaptam, ami mindenhol eszembe jut, bárhol is játszom. Ez a szilárd közösség hihetetlen erőt adott, és ad a mai napig.
– Csodálatos elismeréseket vehetett át – például Los Angelesben a Magyar Filmfesztiválon A sátán fattya című filmben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb női főszereplő díját 2018-ban. Hogyan tudta meg, hogy ilyen kitüntető elismerést kap?
– A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült film az 1944. novemberi kárpátaljai történésekkel kezdődik, és a tizennyolc esztendős Tóth Eszter – akit én játszottam – sorsán keresztül mutatja be az eseményeket. Beregszilasról útnak indul néhány asszony, leány, hogy élelmet vigyen a „háromnapos munkára” behívott hozzátartozóknak. Azóta persze tudjuk, a „malenykij robot” sokkal tovább tartott három napnál. Tóth Eszter, a tizennyolc éves fiatal lány is köztük van, akit öt orosz katona megerőszakol. A lány teherbe esik és megszüli a gyereket, a Sátán fattyát. Ez megváltoztathatatlanul tönkreteszi nemcsak az ő, de környezete életét is. Ez a film rövid története. Csodálatos színészekkel dolgozhattam együtt az alkotásban: Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel, Kristán Attilával, Györgyi Annával, Pregitzer Fruzsinával, Szilágyi Istvánnal és Kovács S. Józseffel például. Nagyon fontos volt, hogy ez a történet a mi kárpátaljai történelmünknek egy véres időszakát mutatja be. Több tízezer férfit veszítettünk el, amiről gyerekkorom óta megemlékeztünk minden évben. Ismertem családokat, akiket érintett is ez a borzalom.
Megrendítő volt, hogy végre – 70 év után – lehetett erről beszélni, hogy ez a film megszülethetett. Az idősek ugyanis vagy nem tudtak, vagy nem mertek erről beszélni. Végre ezen a filmen keresztül beszélhettünk róla; bemutathattuk, hogy min mentek keresztül ezek az emberek.
Számtalan közönségtalálkozón jártunk, ahol nyolcvanéves férfiak és nők könnyes szemmel köszönték meg, vagy mesélték el saját történetüket. Akkor azt éreztük mindannyian, hogy talán sikerült valamelyest enyhíteni a traumán, vagy legalább megsimogatni az emberek lelkét a film által.
A film kikerült a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválra.
Egyik nap kaptam egy telefont – éppen rendkívül nehéz időszakomban voltam, amikor kétségek gyötörtek, hogy jól csinálom-e a dolgom. A telefonban azt mondta a fesztivál vezetője, hogy novemberben ki kellene mennem Los Angelesbe a fesztiválra. Imádok utazni, nagyon szeretem a kalandokat, természetesen el is mentem. A díjátadón teljes nyugalommal ültem a helyemen, majd elhangzott Halász Gábor operatőr neve – aki az egyik legjobb operatőr. Átvettem az ő díját, mert Gábor nem tudott eljönni. Aztán az én nevemet hallottam. Micsoda? Teljesen kikapcsolt az agyam, de felálltam, kimentem, átvettem a díjat, és amikor visszaültem a helyemre, akkor kezdtem felfogni, hogy mi történt velem. Hatalmas boldogság volt. […]
– 2021-ben pedig a Jászai Mari-díjat vehette át…
– A hivatásom kapcsán szintén egy nem túl könnyű időszaka volt az életemnek a Covid miatt, amikor egy e-mailben értesítettek, hogy felterjesztettek a díjra, és meg is kapom. Már az óriási megtiszteltetés, hogy valakinek eszébe jutott engem felterjeszteni, hogy erre a díjra érdemes lehetek. Többször elolvastam az e-mailt, alig hittem a szememnek. […]
– Több mint négy évvel ezelőtt megalakult a Déryné Színház, amelynek az a küldetése, hogy olyan kistelepülésekre, falvakba vigyen előadásokat, ahol talán még soha nem voltak színházban az emberek. Hogy érzi magát a Déryné társulatában?
– Tudtam, hogy ez egy vándorszínház lesz, ami nem állt tőlem távol, hiszen a beregszászi színházzal is rengeteget utaztunk. Az első években nagyon jól bírtam, buszból ki, buszba be, egy hét alatt akár kétezer kilométert utaztunk, és mindig a legjobbat igyekszünk nyújtani, hiszen minden településen vár a közönség. Töredelmesen bevallom, hogy mostanában már időnként kicsit elfáradok. A küldetés azonban rendkívül lényeges. Ahogy Déryné mondja a Herczegh Ferenc-darabban: mi egy láthatatlan kincset viszünk magunkkal.
Ez egy misszió, és teljes erőnkkel dolgozunk azon, hogy minden faluban, városban a közönségnek örömet szerezzünk. […]
– Ukrajnában továbbra is háború van. Hogyan jár haza, haza tud-e egyáltalán menni?
– Tavaly júliusban a Déryné ifjasszony című tévéjátékot vetítettük több magyar településen. Rendkívül kellemetlen és ijesztő volt visszafelé, mert nem akartak visszaengedni a határnál Magyarországra. Látták az útlevelemben, hogy Nagymuzsalyon születtem, és azt mondták: nem mehetek Magyarországra.
Kérdéseket tettem fel: milyen bűncselekményt követtem el? Mi miatt történik mindez? Magyarázatot kérek. Azt elfelejtettem megkérdezni, hogy el akarnak-e vinni katonának, azért nem engednek át?
Aztán bevitték a vámházba az útlevelemet és sokáig nem adták vissza. Csaknem félórás hercehurca után végül átengedtek a határon. Bevallom, nagyon megijedtem. Ezt követően tavaly novemberben voltam Kárpátalján, A Sátán fattyát vetítették, és utána volt egy közönségtalálkozó. Ekkor már úgy mentem haza, hogy Sin Edina – a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház vezetője – az ungvári főkonzulátussal és a beregszászi konzulátussal szervezte meg az utamat.
[…] Vidnyánszky Attilával és Kis Domonkos Márkkal, a Déryné Színház vezetőjével is beszéltem korábban, és azt kértem, hogy hadd maradhasson az életemben a beregszászi színház. Sin Edina, a színház jelenlegi vezetője is mindent megtesz azért, hogy maradhassak a beregszászi színháznál. Ez egy elvághatatlan szál. Azokon a deszkákon nőttem fel, onnan indultam és soha nem szakítom ki magamból. A mai napig hatalmas energiát ad. A háború kapcsán abban tudok csak bízni, hogy ami elkezdődött, egyszer véget is ér. El sem tudom képzelni, hogy a beregszászi férfi színészkollégáim min mehetnek keresztül, hiszen ők több mint két éve nem mehettek haza. Ha a határ menti településre megyünk vendégszerepelni a Déryné Színházzal, akkor csak bámulom az otthoni hegyeket és összeszorul a szívem. Fájdalmasan hiányzik, de van egy óriási bizodalmam, hogy ennek vége lesz, és mindent ott folytatunk, ahol abbahagytunk.
Félicitations à @TomCruise que la République nomme Chevalier des Arts et des Lettres ! 🇫🇷
🎬 Son tournage de "Mission Impossible" à Paris en 2017 a magnifiquement mis en valeur notre capitale. Sa défense passionnée des salles de cinéma inspire tous les amoureux du grand écran.… pic.twitter.com/mW5bOssbbL
The Vatican Secretary of State is received in Kyiv by Ukrainian President Volodymyr Zelensky, to whom he conveys the Pope's solidarity and the Holy See's commitment to help find "a just and lasting peace".
Magyarország Kulturális és Innovációs minisztériuma bejelentette, hogy Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült többek között Fásy Ádám, Tarpai Viktória és a Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Volf Katalin is.
Fásy Ádámnak a Pesti Vigadóban, augusztus 20-a alkalmából adja majd oda a díjat Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, Zsigó Róbert a minisztérium miniszterhelyettese, valamint Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.
„Ma sem kisebb a kihívás, mint volt a zivataros századok során, a válasz pedig ugyanaz: állhatatos értékőrzés és bátor értékteremtés, ami egyszerre jelenti keresztény kultúránkat, a fiataloknak hivatást közvetítő tudást, a kreativitásunk által megszülető innovációt és jövőt adó családjainkat” – mondta Hankó Balázs a díjak átadásakor.
Az MTI beszámolója szerint a következők hangzottak el tőle ezután: „Ezt kellett a magyar történelem során számos esetben és napjainkban is megvédeni az önkénytől, most pedig az önkény olyan új formájától, amikor a semmibe vezető abnormalitást akarják mércévé tenni, amikor a keresztény hitből, kultúrából űznek egyesek tréfát”.
Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át többek között Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színművész, a Déryné Társulat és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagja.
Példamutató, áldozatos tevékenysége elismeréseként Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült többek között Volf Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, érdemes művész, a Magyar Táncművészeti Egyetem egyetemi tanára.
Közönségtalálkozóval egybekötött filmbemutatón vehettek részt Nagydobronyban és Nagypaládon az érdeklődők, ahol az elmúlt hétvégén mutatták be a Déryné ifjasszony című filmet, melyet az említett helyszíneken a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház szervezésében, az anyaországi Déryné Program hozzájárulásával mutatták be. A film után életéről, munkásságáról, a filmről, a forgatás kulisszatitkairól és szülőföldjéhez, Kárpátaljához fűződő viszonyáról is beszélt a nézők kérdéseire válaszolva a Dérynét alakító Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színésznő.
A Vidnyánszky Attila által rendezett film gyakorlatilag egy ugyancsak általa rendezett színházi előadást filmváltozata. A kárpátaljai származású rendező, a budapesti Nemzeti Színház vezérigazgatója, a film Uránia filmszínházbeli díszbemutatóján úgy fogalmazott: „A mű a film és a színház között helyezkedik el” – amely a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállást kihasználva készülhetett el. Herczeg Ferenc 1925-ben írt, az 1800-as évek elején játszódó drámáját dolgozzák fel, filmen szokatlan, újszerű módon, a színészek korabeli ruhákban, festett háttér és egyszerű, stilizált diszketek között. A címszereplő Tarpai Viktória mellett Nimling szerepében láthatunk a filmben egy másik beregszászi színészt, Ivaskovics Viktort is.
Nagydobronyban a Magyar Házban mutatták be a filmet, ahol a vetítésre érkezőket az intézményt vezető Szanyi Éva köszöntötte, ismertetve a filmről a legfontosabb tudnivalókat. A hosszú, két és félórás film végén lépett be a terembe a címszerepet játszó, Dérynét alakító Tarpai Viktória, akit nagy tapssal fogadtak. A Jászai Mari-díjas színésznőt Hidi Tünde, a Karpatalja.ma hírportál újságírója kérdezte, de aktívan bekapcsolódott a beszélgetésbe a közönség is.
Nagypaládon a helyi középiskola színháztermében, a megjelenteket Illés Katalin, a KMKSZ Nagypaládi Alapszervezetének elnöke köszöntötte, név szerint is kiemelve László Beátát, a Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanács titkárát, Virág Margarétát, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének alelnökét, járási képviselőt, Peleskei Bélát, a Máramaros-Ugocsai Református Egyházmegye főjegyzőjét, Kótunovics István nagypaládi görögkatolikus papot, Teremta Innát, a házigazda középiskola igazgatóját és Bornemissza Anton nagypaládi elöljárót. Majd a filmvetítést megelőzően az egy éve alakult Szatmár Énekegyüttest alkotó hölgyek gyönyörű népviseletben léptek a közönség elé és magyar népdalokat énekeltek.
Illés Katalin elmondta, hogy a film nagypaládi bemutatását ő szorgalmazta: „Én a magyar kultúra napján már láttam ezt a filmet Beregszászban. Fontosnak tartottam, hogy ez a kicsi magyar közösség, akik itt megmaradtak, lássák ezt a filmet. Nagyon jónak tartom a filmet és örülök, hogy Viktória is ellátogat ma hozzánk, akivel beszélgethetünk, közelebbről is megismerhetjük.”
A főszereplő Tarpai Viktóriával Nagypaládon Illés Katalin beszélgetett. A színművésznő beszélt pályájának kezdeteiről, a Déryné-program céljairól, hogy a színházi kultúrát eljuttassák olyan vidéki helyszínekre, ahol az emberek egyébként nem látnának színházi előadást. A színész szemszögéből a színházi és filmszerep különbségeiről, illetve a nyolc nap alatt leforgatott film létrejöttének részleteiről, kulisszatitkairól. A művésznőt nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség, többen kérdeztek tőle, aki igyekezet félreérthetetlenül hangsúlyozni, hogy erőt és tartást adnak számára a kárpátaljai gyökerei, ma is haza kell jönnie pihenni, töltekezni, soha nem szakad el szülőföldjétől és szülőfalujától, Nagymuzsalytól.
A közönségtalálkozó végül hosszan elhúzódó, kellemes beszélgetéssé alakult, mely végén Tarpai Viktória tudósítónknak elmondta: „Valami olyan erővel bírnak ezek a találkozások, amelyek nagyon sok mindenben megerősítenek, hitet adnak és tovább segítenek. Az eddigi találkozókon azt tapasztaltam, hogy az embereknek igényük van arra, hogy lássanak magyar filmet, vagy akár színházi előadást, hogy összejöjjenek, közösségben legyenek, hogy meg tudják osztani a gondolataikat, kíváncsiak a másik ember gondolatára, akit esetleg a színpadon vagy a filmen látnak. A találkozók során megerősítést kaptam azzal kapcsolatban is, hogy a kárpátaljai magyarok ki fognak tartani szülőföldjükön minden nehézség ellenére.”
A Déryné ifjasszony című filmet még Nagyszőlősön is be fogják mutatni május 13-án a KMKSZ nagyszőlősi székházában, ahol a közönség ugyancsak találkozhat Tarpai Viktóriával.
Január 20-án mutatták be a Déryné Program Déryné ifjasszony című előadásából készült tévéjátékot Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) magyar kultúra napja alkalmából szervezett központi rendezvény keretében.
Jubileumok tekintetében különleges év 2023, hiszen 200 éve született Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, irodalmunk popikonja. Január 20-a pedig amellett, hogy idén ezen a napon szervezték meg a KMKSZ magyar kultúra napi központi rendezvényét, azért is jelentős dátum, mert pontosan 200 évvel ezelőtt született Madách Imre, a magyar drámairodalom kiemelkedő alkotója. „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” – az élet szerzőjének Madách Imre által tolmácsolt legfontosabb tanácsa ez, amelyet érdemes ma is megfogadnunk.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola zsúfolásig megtelt Esztergom termében összegyűltek az ünnepség elején együtt énekelték el a magyarok nemzeti imádságát, a Himnuszt.
A megjelenteket videóüzenetben köszöntötte Kis Domonkos Márk, a Déryné Program vezetője, a tévéjáték producere, valamint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Herczeg Ferenc művének színpadi és mozgóképes változatának rendezője.
„Az előadással és a tévéjátékkal is a magyar nyelvű színjátszás hőskora előtt, hősei, színművészei, harcosai előtt kívánunk tisztelegni és nekik emléket állítani” – szögezte le köszöntőjében a Jászai Mari-díjas Kis Domonkos Márk, hozzátéve: reméli, hogy mihamarabb elhozzák Kárpátaljára a színpadi változatot a Déryné Program többi előadása mellett, hiszen ez azt jelentené, hogy vége a háborúnak.
A Nemzeti Színházban megszületett és annak részeként működő Déryné Program az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb kulturális programja Magyarországon – emelte ki a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Vidnyánszky Attila, folytatva: „A gondolat, amely köré a program felépült, az, hogy olyan helyekre vigyünk előadásokat, ahol ez kevésbé történt meg korábban: eldugott vidéki falvakba, városokba.” A program gondolata a rendező szerint még Beregszászban fogalmazódott meg benne, amikor 1995–1997 között több száz előadást játszva a beregszászi társulattal végigutazták Kárpátalja magyarlakta településeit. „A beregszászi színház gondolata szülte a Déryné Programot, ezt a tévéfilmet is, amely most bennünket otthon képvisel” – jelentette ki a rendező. A Déryné Program sikerét alátámasztja, hogy az elmúlt évben közel 900 előadást tartottak szerte Magyarországon.
A helyszínen a nézőket Barta József, a KMKSZ alelnöke, a megyei tanács képviselője köszöntötte. „Kultúránk nemzetünk egyik óriási kincsesbányája, büszkeségünk alapja és megmaradásunk záloga” – jelentette ki. A magyarok sok értékkel gazdagították Európa és az egész világ kultúráját, s e gazdagítók között nem kevesen vannak, akik a mai Kárpátaljáról kerültek ki. Vidékünk szülöttjeinek – akik a magyar kultúra jeles képviselői – névsora szerfelett hosszú – tette hozzá.
„Kultúrkincsünk a mai élet, a ma problémáinak, gondjainak megoldásában is segíthet” – hangsúlyozta beszédében a KMKSZ alelnöke, folytatva: „Petőfi Sándor mindennél fontosabbnak tartotta a szabadságot. Ezt nemcsak alkotásaival, de életével és halálával is bizonyította. Ma Magyarország, a magyar nemzeti kormány küzd az Unió bürokráciájával és bürokratáival nemzeti szuverenitásáért, méltóan Petőfi és az ősök örökségéhez. Ukrajna véres háborút vív Oroszországgal területi integritásáért. Ez a háború mindannyiunk életére kihat, mindannyiunk életét felforgatja. Sokan elkeseredtek, elcsüggedtek, reményt vesztetté váltak, pedig van útmutató minden korra és élethelyzetre, s ezt még soha senki nem fogalmazta meg szebben és rövidebben, mint Madách Imre Az ember tragédiájában: »Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!« Küzdjünk mi is megmaradásunkért, jogainkért, emberi méltóságunkért, szabadságunkért, és bízzunk abban, hogy ennek a küzdelemnek van értelme, és lesz eredménye. »Isten, áldd meg a magyart!«”
A köszöntőket követően levetítették a tévéjátékot, mely premierjének az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont 2022. szeptember 19-én. A Déryné Társulat 2020 szeptemberében mutatta be Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című drámáját, amely a magyar nyelvű színjátszás születésének reményekkel, küzdelmeivel és sikereivel teli világába enged betekintést. A darab tévéjáték-változatát 2021 áprilisában kezdték el rögzíteni a Nemzeti Színházban, valamint a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben. A közönséget a reformkorba repítő, a magyar színjátszásnak a kultúrára és a társadalomra óriási hatást gyakorló momentumait bemutató előadás hűen ábrázolja az anyanyelvi színjátszás megszületésének körülményeit.
A tévéjáték több szállal kapcsolódik vidékünkhöz, hiszen a rendező Vidnyánszky Attila mellett a címszereplő Déryné Széppataki Rózát Tarpai Viktória, míg Nimling szerepét Ivaskovics Viktor alakítja.
A vetítést követően Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója beszélgetett Tarpai Viktóriával, aki betekintést adott a forgatás érdekességeibe, s néhány kulisszatitkot is megosztott a közönséggel.
Három meghívást is kapott a Sátán fattya című film Lengyelországba – nyilatkozta a TV21 Ungvár Híradójának Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színművész, egy filmvetítéssel egybekötött Málenkij robotról szóló panelbeszélgetést követően Budapesten. A film Kárpátalja, a Csonka Bereg, valamint három szatmári falu második világháborús tragédiájára hívja fel a figyelmet. A szovjet hadsereg 1944. novemberében kezdte el a 18 és 50 év közötti kárpátaljai magyar és német nemzetiségűek azonnali deportálását. A Sátán fattya című regény lengyel nyelvre történő fordításáért, Daniel Warmuz, a napokban kapott magyar állami kitüntetést, melynek átadásán Tilki Attila magyar országgyűlési képviselő is részt vett.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont a Déryné Program Déryné ifjasszony című előadásából készült tévéjáték premierjének. Herczeg Ferenc művének színpadi és mozgóképes változatát is a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Vidnyánszky Attila rendezte, a producer a Déryné Program igazgatója, a Jászai Mari-díjas Kis Domonkos Márk volt. Az alkotók a premiert megelőzően sajtótájékoztatót tartottak. Vidnyánszky Attila elmondta: a filmmel tisztelegni akartak Déryné és a magyar nyelvű színjátszás kezdeteinek nagy alakjai előtt. A Déryné ifjasszony című tévéjátéka vándorszínészet hőskorába, a magyar nyelvű színjátszás születésének reményekkel és sikerekkel, nélkülözéssel és küzdelmekkel teli világába kalauzol. A tévéjátékot 2021 áprilisában kezdték el olyan különleges helyszíneken rögzíteni, mint a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpada, vagy a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. A közel száz fős stáb káprázatos látvány- és fantáziavilágot teremtett, melynek hatását tovább fokozza a kiváló színészi játék. A tévéjátékban a színpadi adaptációhoz hasonlóan a Jászai Mari-díjas Tarpai Viktória alakítja a címszerepet. A Déryné ifjasszony című tévéjáték havonta legalább két alkalommal vetítik majd közönségtalálkozókkal egybekötve. A Déryné program 2023-tól Kárpát-medenceivé válik: a Ferenczy István-alprogram Erdélyt és Kárpátalját célozza majd, a Kaszás Attila-alprogram Felvidék és Ausztria településeit fedi le, míg a Soltis Lajos-alprogram a Délvidék, Horvátország és a Muraköz régióiba juttatja el a színházi élményeket.
Kiemelkedő színészi munkássága elismeréseképpen Jászai Mari-díjjal tüntették ki Tarpai Viktóriát, a beregszászi színház művésznőjét a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából.
Kásler Miklós, Magyarország emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából miniszteri művészeti kitüntetéseket ítélt oda. Tarpai ViktóriaJászai Mari-díjban, Nagy Zoltán Mihály pedig Márai Sándor-díjban részesült.
A mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége elismeréseként Balázs Béla-díjban részesíti:
HÁBERMANN JENŐ KÁLMÁN filmproducert,
HARGITTAI LÁSZLÓ vágót,
VÉCSY VERA filmgyártásvezetőt,
SÁRA BALÁZS operatőrt.
Kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri tevékenysége elismeréseként Balogh Rudolf-díjban részesíti:
SZATMÁRI GERGELY DLA fotográfust,
EIFERT JÁNOS fotóművészt.
Kiemelkedő bábművészeti tevékenysége elismeréseként megosztva Blattner Géza-díjban részesíti:
FABÓK MARIANN színművész, bábművész, a Fabók Mancsi Bábszínháza megalapítóját,
OROSZ KLAUDIA látványtervezőt.
Kiemelkedő zeneszerzői, zenei szerkesztői, zenei rendezői, hangmérnöki tevékenysége elismeréseként Erkel Ferenc-díjban részesíti:
SZIRTES EDINA hegedűművészt,
BARTA GERGELY zeneszerzőt.
Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként Ferenczy Noémi-díjban részesíti:
YASAR MERAL grafikus, tervezőművészt,
SZŐCS ÉVA ANDREA DLA vizuális- és keramikusművészt,
MASCHER RÓBERT DLA formatervező iparművészt,
SZÉKELY ORSOLYA iparművészt,
BORBÁS DORKA üvegművészt.
A táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesíti:
ZACHÁR LÓRÁND táncművészt, koreográfust,
IFJ. ZSURÁFSZKY ZOLTÁN táncművészt,
CSERMELY GYÖRGY táncművészt, táncpedagógust, producert, a Váci Jeszenszky Balett alapító igazgatóját.
Herczeg Ferenc szellemi és irodalmi örökségét méltóképpen képviselő kiemelkedő fikciós vagy dokumentarista jellegű történeti irodalmi – történetírói, történelmi regény vagy történelmi dráma írói – teljesítménye elismeréseként Herczeg Ferenc-díjban részesíti:
HAVASI JÁNOS újságírót, szerkesztőt,
ORBÁN JÁNOS DÉNES költőt, írót, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia elnökét, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagját.
Kiemelkedő színészi, rendezői tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesíti:
HOMONNAY ZSOLT színművészt,
SEREGI ZOLTÁN rendezőt, színházigazgatót,
ZÖLD CSABA színművészt,
TARPAI VIKTÓRIA színművészt,
MIRA JÁNOS díszlettervezőt,
JÁSZAI LÁSZLÓ színművészt,
NAGY SÁNDOR színművészt,
SZABÓ K. ISTVÁN színházi rendezőt.
Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesíti:
MAGYARY ÁGNES írót,
FARKAS WELLMANN ÉVA költőt, szerkesztőt,
MUSZKA SÁNDOR költőt, írót,
VARGA MELINDA költőt, szerkesztőt,
MADÁR JÁNOS költőt, kritikust, könyvkiadót, a népi és nemzeti irodalom értékeinek őrzőjét,
MEDVIGY ENDRE irodalomkutatót, szerkesztőt,
BATA JÁNOS költőt, műfordítót, folyóirat-szerkesztőt, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagját,
ARDAY GÉZA irodalomtörténészt, írót.
Kiemelkedő zenei előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjban részesíti:
HARAZDY MIKLÓS zongorakísérőt, korrepetitort, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagját,
DÉNES ISTVÁN karmestert, zeneszerzőt, zongoraművészt,
NAVRATIL ANDREA énekesnőt, előadóművészt,
BARÁTH EMŐKE operaénekest,
valamint a díjat megosztva a TALAMBA ÜTŐEGYÜTTES TAGJAIT: Zombor Leventét, V. Nagy Tamást, Szitha Miklóst, Grünvald Lászlót.
Könnyűzenei előadó-művészi tevékenysége elismeréseként Máté-Péter díjban részesíti:
PATKÓ BÉLA KIKI énekest, előadóművészt, az Emelet zenekar frontemberét;
MENYHÁRT JÁNOS előadóművészt, zeneszerzőt;
valamint, a díjat megosztva a KARTHAGO EGYÜTTES TAGJAIT: Szigeti Ferencet, Kiss Zoltán Zérót, Takáts Tamást, Gidófalvy Attilát, Kocsándi Miklóst.
Kiemelkedő írói életművének elismeréseként Márai Sándor-díjban részesíti:
NAGY ZOLTÁN MIHÁLY írót, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját.
Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjban részesíti:
BUDAHÁZI TIBOR festőművészt, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagját,
NÉMETH ÁGNES képzőművészt,
PÁLFY GUSZTÁV szobrászművészt,
VARGA PATRICIA MINERVA festőművészt,
TÓTH BÉLA szobrászművészt,
VESZELY FERENC festőművészt,
GÁL ANDRÁS festőművészt.
A nemzeti identitás erősödését elősegítő kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Sára Sándor-díjban részesíti:
RÉV MARCELL operatőrt,
CSOMA SÁNDOR filmrendezőt.
Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjban részesíti:
FARKAS ADRIENNE újságírót,
STEFKA ISTVÁN JÁNOS újságírót, címzetes egyetemi docenst,
BERSZÁN GYÖRGY rovatvezetőt.
A magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar nemzet és más nemzetek kulturális kapcsolatainak gazdagításában való tevékenysége elismeréseként Pro Cultura Hungarica-díjban részesíti:
