A Védelmi Minisztérium május 18-án mutatta be a Reserve+ alkalmazást. Dmitro Lubinec ombudsman elmagyarázta, kézbesítenek-e majd behívókat az alkalmazáson keresztül.
Elmondása szerint jelenleg a jogszabály konkrét normát ír elő arra vonatkozóan, hogyan kell a behívókat kézbesíteni. Ugyanakkor a Reserve+ kényelmes módja a katonai nyilvántartások frissítésének és áttekintésének.
Dmitro Lubinec leszögezte: nem létezik elektronikus behívó.
Az állampolgárok behívásának jogszabályi elvei nem változtak: csak személyesen és aláírással lehet kézbesíteni, mint eddig.
Az ombudsman azt is elmondta, hogy a hadköteles, aki az alkalmazáson keresztül frissíti katonai nyilvántartási adatait:
nem kell átesnie katonai orvosi vizsgálaton;
megkapja a kivonatot az Oberihben szereplő információról;
nem vesztegeti az idejét a sorban állásokkal a TCK-nál;
elkerüli az 51 000 hrivnyás bírságot;
szabadon mozoghat az ellenőrzőpontokon (blokposzt);
gyors adatellenőrzésen megy keresztül az utcán történő igazoltatás esetén.
Mindennek ellenére az állampolgárok többsége nem hamarkodja el a regisztrálást, hiszen az igazoltatások a legtöbb esetben nem a tisztviselők által elmondott módon zajlanak.
Szeptemberben Vlagyimir Putyin rendeletet írt alá az Oroszországi Föderáció további 130 000 állampolgárának katonai szolgálatra való behívásáról.
Az oroszok által ideiglenesen megszállt Herszon régióban a megszállók behívókat adnak a helyi lakosoknak, számolt be a Nemzeti Ellenállási Központ sajtószolgálata október 18-án.
Az ideiglenesen megszállt déli területeken az ellenség helyi lakosságot mozgósítja a hadseregbe. A herszoni régióban előfordultak olyan esetek, amikor kifejezetten mozgósítás céljából kézbesítettek behívókat, miután a helyiek az álhadkiegészítő központokba jöttek adategyeztetésre.
A Nemzeti Ellenállási Központ megjegyezte, hogy a régióban minden férfit arra kényszerítenek, hogy az álhadkiegészítő központokba menjenek, hogy tisztázzák adataikat.
A Központ emlékeztetett arra, hogy a megszállt területek lakóinak mozgósítása súlyosan sérti a nemzetközi jogot, és az ukránok elpusztításának szándékát jelzi.
Az orosz hatóságok, a tiltakozásoktól való félelem miatt nem jelentik be a tömeges mozgósítást hivatalosan.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Az Oroszország által Ukrajna ellen indított teljes körű invázió folytatódása miatt a hadiállapot és az általános mozgósítás van érvényben, és szinte minden nap érkeznek hírek arról, hogy a területi toborzási és szociális támogató központok munkatársai megsértik az emberi jogokat – nyilatkozta csütörtökön Rosztiszlav Kravec ügyvéd, a Kravec és társai ügyvédi iroda vezetője az rbc.ua hírportálnak.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy gyakoriak az olyan esetek, amikor a hadköteleseknek az utcán adják át a behívót, majd erőszakkal a területi toborzási és szociális támogató központba viszik őket a katonai orvosi bizottság elé állítás vagy „adategyeztetés” céljából. A legtöbben nem tudják, hogyan reagáljanak az ilyen helyzetekben, és mit nem szabad tenniük.
Mint Kravec hangsúlyozta, semmi estre sem szabad vitatkozni, és még inkább dulakodni azokkal, akiknél fegyver van. Ennek minden érintett számára rossz vége lehet – tette hozzá. „Ha az illető életben marad és sértetlenül megússza az incidenst, büntetőjogi felelősségre vonható hatósági személy ellen elkövetett testi sértésért, ami túllépte a szükséges önvédelem határait” –figyelmeztetett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a katonáknak nem áll jogukban ellenőrizni a személyi okmányokat, ezért mindig rendőröknek kell lenniük velük.
Elmondása szerint annak a hadkötelesnek, akit erőszakkal vittek be a területi toborzási és szociális támogató központba joga van: tájékozódni a fogva tartásáról és fogva tartásának okairól a központban; rendőrséghez fordulni (hívni a rendőrséget), és követelni, hogy az védje meg jogait és tisztázza a helyzetet; követelni ügyvéd ingyenes biztosítását; feljelentést tenni olyan bűncselekmény elkövetéséről, amely a büntetőtörvénykönyv 371. cikkelyének hatálya alá esik (jogellenes fogva tartás, törvénytelen előállítás, házi őrizetben vagy őrizetben tartás).
„Ha valakinek sérülést okoztak vagy megütötték, érdemes a rendőrséghez fordulni bűncselekmény elkövetésének tényállása miatt. Ezenkívül lehetőség van a jövőben bírósághoz fordulni annak érdekében, hogy a területi toborzási és szociális támogató központ munkatársainak cselekményét törvénytelennek ismerje el, és erkölcsi kártérítést ítéljen meg az államtól” – mondta el Andrij Sabelnyikov, az egyik ügyvédegyesület ügyvezető partnere.
Lehetőség szerint rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel is fel kell venni a kapcsolatot – telefonon felhívni őket, és a következőket kérni: forduljanak annak a kerületnek, járásnak a bíróságához, ahol a területi toborzási és szociális támogató központ található; bejelentést tenni a nyomozási bírónak (a kialakult helyzettel kapcsolatban).
„A Büntetőtörvénykönyv 206. cikkelye szerint mindegy, hogy szombat vagy vasárnap van. Az emberi jogok bíróság általi védelméről van szó. Bármely bíróság, ha olyan információhoz jut, hogy az állami hatóságok jogellenesen tartanak őrizetben egy személyt, köteles azonnal határozatot hozni ennek a személynek a bíróság elé állításáról, és tájékoztatásáról, hogy milyen indokok alapján tartják fogva. Követeljék tehát a hozzátartozóiktól, hogy forduljanak bírósághoz, és követeljenek a bíróságtól megfelelő végzést. Menjenek a bíróságra, és követeljék a 206. cikkely alapján, hogy vitessék a bíróságra a fogva tartott személyt, és tájékoztassák, hogy milyen indokkal vették őrizetbe. A személy semmit ne írjon alá, és ne menjen sehova. Ha aláírják helyette, akkor büntetőjogi felelősségre vonják az aláírót. Csak bírósági határozattal lehet őrizetbe venni személyeket” – mutatott rá Rosztiszlav Kravec.
A hasonló helyzetekben tapasztalattal rendelkező ügyvédek hangsúlyozzák, hogy a területi toborzási és szociális támogató központban való fogva tartása alatt a hadkötelesnek semmilyen körülmények között sem szabad a következőket tennie: bármilyen dokumentumot aláírni (ügyvédi javaslat nélkül); katonai orvosi vizsgálaton részt venni (a helyzet tisztázásáig).
Dmitro Vinnickij ügyvéd szerint, ha egy személyt illegálisan tartanak fogva, beszállítanak és fogva tartanak egy katonai egység területén, „a felelős személyek cselekményei a büntetőtörvénykönyv 141. cikkelyét (törvénytelen szabadságmegvonás vagy emberrablás) vagy a 141-1. cikkelyét (kényszereltüntetés), amely személy letartóztatásának, őrizetbe vételének, elrablásának vagy szabadságától való megfosztásának minősül a letartóztatás, őrizetbe vétel, emberrablás vagy szabadságmegvonás tényének vagy a személy tartózkodási helyére vonatkozó információk ezt követőt tagadásával bármely más formában. Köztudomású, hogy az államhatalmi és helyi önkormányzati szervek (valamint tisztségviselőik) csak a hatályos törvények és Ukrajna Alkotmánya alapján, hatáskörükön belül és annak megfelelő módon kötelesek eljárni.
„Tekintettel arra a tényre, hogy Ukrajna jogszabályai a behívók kézbesítésére jogosult személyeknek csak a kézbesítés jogát biztosítják, hajthatnak végre más cselekményeket, meg kell érteni, hogy más cselekmények elkövetése, például őrizetbe vétel és/vagy személy motozása, személy elleni erőszak alkalmazása, mozgásszabadság korlátozását, a területi toborzási és szociális támogató központnak történő kényszerátadása nem törvényes, ezért az ilyen cselekmények a bíróság által jogellenesnek minősíthetők” – magyarázta Olekszandr Kamsa ügyvéd.
A területi toborzási és szociális támogató központ munkatársai csak behívók kézbesítésére jogosultak. Minden más személy elleni cselekmény (fogva tartás vagy házkutatás, erőszak alkalmazása, a szabad mozgás korlátozása stb.) jogellenesnek minősül. Ugyanakkor a személy őrizetbe vétele és a területi toborzási és szociális támogató központba kényszerrel történő szállítása jogszerűnek minősül abban az esetben, ha az illető korábban behívót kapott, de nem jelent meg. „Ha valakinek behívót kézbesítettek, hivatalosan eleget kell tennie az abban foglaltaknak – meg kell jelennie a területi toborzási és szociális támogató központban, és teljesítenie kell az ott érvényes követelményeket” – zárta ismertetését Rosztiszlav Kravec.
Ha a hadköteles állampolgár katonakönyvében „korlátozottan alkalmas” bejegyzés szerepel, akkor is kézbesíthetnek neki hadiállapot idején, és ilyenkor kötelező megjelenniük a katonaorvosi bizottság előtt ismételt orvosi vizsgálatra – közölte hétfőn Andrij Karpenko ügyvéd az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Mint az ügyvéd elmondta, Ukrajnában a sorkötelesek, tartalékosok és hadkötelesek egészségi állapotának felmérésére vonatkozó szabályokat az Ukrajna fegyveres erőiben végzett katonai egészségügyi vizsgálatról szóló 402. számú rendelet írja elő. Ez a tavaszi és őszi behívás idején a sorkötelesekre, valamint általános vagy részleges mozgósítás idején a hadkötelesekre és tartalékosokra vonatkozik – tette hozzá.
Karpenko kifejtette, hogy a katonai szolgálatra való alkalmatlanság három kategóriája létezik: korlátozott alkalmasság, békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas, katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból történő kizárással.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy minden 18 és 60 év közötti férfi kaphat behívót a területi toborzó és szociális támogatási központtól. Ott kötelező jelleggel elküldik őket a katonai orvosi bizottság elé vizsgálatra – fűzte hozzá. „Általánosságban elmondható, hogy a katonai orvosi bizottság diagnózisa 12 hónapig érvényes. A hadiállapot alatt még a tervezetten, röviddel a mozgósítás előtt katonaorvosi vizsgálaton átesők is ismételt orvosi vizsgálaton mennek át. Az eltelt időszakban a körülmények megváltozhatnak, és olyan személy, aki a korábban alkalmasnak volt minősítve, halasztást kaphat, vagy éppen ellenkezőleg. Tehát a területi toborzási és szociális támogatási központoknak új katonaorvosi vizsgálatot kell elrendelniük a hadköteles állampolgár számára, ha eltelt 12 hónap legutóbbi vizsgálat óta” – magyarázta Andrij Karpenko, megjegyezve, hogy ha valaki nem ért egyet a katonai orvosi bizottság döntésével, akkor az megfellebbezhető.
Az erre felhatalmazott személyeknek jogukban áll az utcán és nyilvános helyeken, így közúti ellenőrző pontokon, munka- és vendéglátó helyen is kézbesíteni a katonai behívókat – közölte hétfőn Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberjogi biztosa a Telegram-csatornáján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelenté szerint az ombudsman hangsúlyozta, hogy a hadiállapot idején a behívók kézbesítését, Ukrajna törvényeivel összhangban, az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartásával kell végrehajtani, biztosítva az állampolgárok magánéletébe és integritásába történő jogellenes beavatkozással szembeni védelmet. Megállapította ugyanakkor, hogy a behívók kézbesítési helyét törvény nem szabályozza, tehát azok átadhatók munkahelyen, ellenőrző ponton, kávézóban vagy utcán.
A behívók kézbesítésére jogosultak: helyi önkormányzati szervek; vállalatok, intézmények, szervezetek, oktatási intézmények vezetői (az alárendeltségtől és a tulajdonformától függetlenül); tömbházak gondnokai; járási vagy városi toborzási és szociális támogató központok tisztviselői.
Ugyanakkor az állampolgárnak joga van érdeklődni, hogy ki állítja ki a behívót, és ellenőrizheti a tisztviselő jogosultságát. Az emberjogi biztos azt tanácsolja, hogy a behívó elfogadása előtt az érintettek alaposan vizsgálják meg a kézbesítő igazolványát és magát a behívót, ellenőrizzék, hogy az iratok megfelelően vannak-e kitöltve. „Nem kell izgulni vagy restelkedni ezt megtenni” – mutatott rá Dmitro Lubinec.
Ukrajna külképviseleteinek kötelező katonai nyilvántartást vezetni a külföldön tartózkodó férfiakról, azonban katonai behívót nem adhatnak át nekik.
Jurij Liszenko, a brit bevándorlási kérdések szakértője és a Sterling Law társaság társalapítója tett közzé ezzel kapcsolatos magyarázatot a Telegramon. Kiemelte: a diplomáciai képviseletek feladatai közé csak az tartozik, hogy tájékoztassák hadköteles korú állampolgárokat arról, hogy mikor kezdődik a következő sorkatonai szolgálat.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a diplomáciai hivataloknak meg kell könnyíteniük a hadkötelesek visszatérését Ukrajnába a mozgósítás és a hadiállapot idején, bár jelenleg nincs meghatározva az ilyen „segítségnyújtás” fogalma.
Mint korábban beszámoltunk róla, Ukrajna törvénybe hozta a külföldön tartózkodó férfiak kötelező nyilvántartátást. A külföldön tartózkodó ukránok katonai nyilvántartását a diplomáciai képviseletek végzik majd, egyebek mellett „elősegítik a hadkötelesek visszatérését” Ukrajnába a mozgósítás alatt, tájékoztatják a hadköteles korú, ideiglenes konzuli nyilvántartásban álló polgárokat a sorkatonai szolgálatra való behívás megkezdéséről. Ha az ukrán polgár legfeljebb három hónapig tartózkodik külföldön, nem kötelező katonai nyilvántartásba állnia ott.
A katonai nyilvántartás elfogadott szabályainak megfelelően Ukrajnában új típusú katonai behívókat kezdtek kiállítani, amelyek több ponton eltérnek a korábbiaktól – jelentette be vasárnap Ihor Huszev, a Ternopil megyei Toborzó és Szociális Támogatási Központ parancsnoka egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Huszev a Ternopil 1 tévécsatornának nyilatkozva elmondta, hogy a behívó-nyomtatványokon az első különbség, hogy nem a hadkiegészítő parancsnokság, hanem a területi központ elnevezés szerepel rajtuk. Másodsorban, megnőtt azoknak az okmányoknak a száma, amelyeket a területi központokba kell vinniük az érintetteknek az adatok tisztázásához. A személyigazolványon, a katonakönyvön és a nyilvántartási igazoláson kívül az adóaazonosító számot is fel kell mutatni – tette hozzá.
Elmondása szerint a nyomtatványon az egyik pont felhívja a figyelmet a jogi felelősségre abban az esetben, ha a hadköteles személy alapos indok nélkül nem jelenik meg a toborzó központban. „Az előző megfogalmazásban egyértelműen jelezték, hogy ha valaki nem jelenik meg, akkor közigazgatási büntetéssel sújtják. Ez jogilag hibás, mert más körülmények állnak fenn. Vannak bizonyos okok, amelyeket a törvények rögzítenek arra az esetre, valaki nem jelenik meg a területi központban. És most már egyértelműen részletezték, hogy ha az érintett személy alapos indok nélkül nem jelent meg, akkor a hatályos törvényi előírások szerinti büntetés vár rá” – magyarázta Ihor Huszev, emlékeztetve, hogy a területi központokban történő megjelenési kötelezettség a behívó átvétele után nem változott.
A behívókat továbbra is nyilvános helyeken osztják majd Ukrajnában. A hírt Roman Horbacs, a fegyveres erők szárazföldi alakulatának stábparancsnoka közölte.
Hangsúlyozta, ezt mindaddig folytatják, amíg maguk a férfiak el nem kezdenek rendszeresen járni jelentkezni a hadkiegészítő parancsnokságoknál, ahol pontosítanák a velük kapcsolatos adatokat.
Horbacs megjegyezte, hogy az behívott férfiak csupán 5%-a van besorozva a hadseregbe.
In this video you can see a dog, called "Adik" with his master. The animal looks visibly nervous as if it knew what will happen to them next. The occupiers stole the dog and gave it to Kadyrov. @UAnimalsENG saves animals during the war in Ukraine. Join us! pic.twitter.com/ALmhXOIHia
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
A szentpétervári alakulat behívót küldött a Moszkva nevű orosz cirkáló eltűnt szakácsának, akit április óta keres a családja. A Fontanka című helyi független újság információi szerint az eltűnt férfi rokonai október végén kapták kézhez a behívót – írja a Meduza.
A behívóban az áll, hogy ha nem jelenik meg a megjelölt helyen és időben jogos indoklás nélkül, akkor büntetőeljárás fog indulni ellene. A férfi családja április 8-a óta nem hallott róla semmit. A Moszkva nevű orosz hajót április 13-án süllyesztették el az ukránok.
Egy jelentés szerint több mint húsz orosz utazott hajókon Dél-Koreába, hogy próbálják elkerülni, hogy behívják őket katonának, de a legtöbbjük számára megtagadták a belépést − közölte a Sky News.
Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én meghozott részleges mozgósítási rendelete óta számos férfi menekült el a sorozás elől. A legtöbben közúton, vasúton és légi úton menekültek Európába, illetve a szomszédos volt szovjet országokba, például Grúziába, Azerbajdzsánba és Kazahsztánba.
A KBS dél-koreai közszolgálati televízió arról számolt be, hogy legalább 21 orosz érkezett jachtok fedélzetén az ország déli részén lévő kikötőkbe, de csak kettőnek engedélyezték a belépést, míg a többi számára megtagadták, mivel a hatóságok „kétes célúnak” ítélték a beutazásukat.
