Elsőként kapott bionikus szemimplantátumot egy 88 éves nő Nagy-Britanniában, az úttörő eszköz lehetővé teszi, hogy megvakulása óta először észleljen vizuális jeleket.
A Dagenhamból származó nő úgynevezett geográfikus atrófiában szenved. Ez az állapot az időskori száraz makuladegeneráció (AMD) leggyakoribb formája, amely világszerte emberek millióit sújtja, és a látás elvesztésével járhat – írja a The Guardian.
A szakértők szerint az új eszköz reményt adhat az ebben szenvedőknek látásuk visszaállítására.
A nő vak bal szeme mögé beültettek egy két milliméteres, forradalmi chipet. Csúcstechnológiájú kamerával ellátott szemüveget kapott, ez rögzítette az előtte lévő dolgokat, majd az erre vonatkozó adatokat elküldte az implantátumnak, mely elektromos jeleket továbbított az agyába – így történik ez a természetes látás során is.
„Nagyon örülök, hogy én lehettem az elő, aki megkapta ezt az implantátumot, izgatott vagyok, hogy újra élvezhetem majd a hobbijaimat és remélem, sokan mások is profitálhatnak majd ebből” – fogalmazott a nő.
A francia Pixium Vision által kifejlesztett Prima System nevű eszközt a páciens egy európai szintű klinikai teszt során kapta meg, melyben az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Kutatóintézetének (NIHR) a londoni Moorfields Szemészeti Kórházban lévő kutatóközpontja és a University College London Szemészeti Intézete vett részt.
A mikrochipet a retina közepe alá ültetik be. A páciens a derekán egy kis számítógépet visel, ehhez csatlakozik a videókamera. A chip felfogja a szemüveg által rögzített képsort és továbbítja a számítógéphez, amely mesterséges intelligencián alapuló algoritmus segítségével dolgozza fel a szemüvegből érkező adatokat és irányítja a szemüveg fókuszát. Ezt a képet aztán a szemüveg infravörös fényként visszasugározza a szemen keresztül a chipbe, ez elektromos jelekké alakítja, melyek a retina sejtjein át eljutnak az agyba. Az agy aztán ezeket a jeleket úgy érzékeli, mint ha természetes látásból származnának.
A világ egyik legnagyobb, egymillió euró pénzjutalommal járó tudományos elismerésével, a Körber Európai Tudományos Díjjal tüntették ki hétfőn Hamburgban a Svájcban kutató magyar neurobiológust, a vakság gyógyításán dolgozó Roska Botondot.
A hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díjával minden évben egyetlen európai tudóst tüntetnek ki az összes tudományterületről.
„Roska Botond kutatása reményt jelent olyan új kezelési módok kidolgozására, melyek visszaadhatják a vakok látását” – fogalmazott Peter Tschentscher, Hamburg polgármestere a hétfői ünnepélyes díjátadón. Az alapítvány indoklása szerint a magyar tudós forradalmi változást hozott a szemészetben, a világ egyik legnagyobb szaktekintélye a látás területén és a retina kutatásában.
A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek júniusban elmondta: 20 éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén. Mint kifejtette, akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, ma már nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen. Kutatócsoportjával elsőként térképezték fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt.
A tudós egyik fő kutatási területéről, a látás visszaállítását célzó génterápiás kísérletekről akkor elmondta, hogy olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe.
Kitért arra is, hogy a kísérletek egy része eljutott a klinikai tesztelés fázisába: 15 látássérült ember megkapta az általuk kifejlesztett génterápiás oltást. A kísérletek Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban folynak. Az első öt kísérleti alany eredményeit jelenleg értékelik ki és az év végére lesz publikus, hogy milyen mértékben volt eredményes a terápia.
Roska Botond tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült. Többek között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért. 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda. Magyarországon 2019-ben elnyerte a Semmelweis Budapest Award díjat és a Magyar Szent István-rendet is.
A Körber-díjat 1985 óta minden évben egy jövőbe mutató, ígéretes kutatásokat végző tudós kapja.
