Radoslav Sikorsky lengyel külügyminisztert kellemetlen meglepetés érte, hogy az országban nagy számban tartózkodnak ukrán férfiak. Úgy véli, otthon kell megvédeniük a hazát.
Szerinte „túl későn” fogadták el a mozgósításról szóló törvényt Ukrajnában.
A lengyel külügyminisztérium vezetője szerint a frissített mozgósítási törvényt egy évvel korábban kellett volna elfogadni, „amikor még sok önkéntes volt”. Ugyanakkor meglepetésének adott hangot, hogy mennyi ukrán férfi tartózkodik Lengyelországban.
„Varsóba járok fodrászhoz, és egy fiatal ukrán fodrász vágja a hajam. Lenne egy kérdésem hozzá: mit keresel itt? Nem kellene megvédened a hazát?” – mondta a lengyel tisztviselő.
Az ukránok abszolút többsége (79%) még az USA vagy európai uniós állampolgárság megszerzése esetén is Ukrajnában maradna – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint a külföldre költözési hajlandóság 19%-ra nőtt 2022 szeptemberéhez képest, de továbbra is jelentősen alacsonyabb, mint 2020-ban (28%) volt. Valamennyi korosztály között nő azok aránya is, akik külföldre szeretnének költözni, de az összes korosztály közül 74-86% szeretne Ukrajnában maradni.
A szociológusok mérték az ukrán fiatalok hangulatát is. Míg 2020-ban a 18-29 éves ukránok közel fele (46%) szeretett volna külföldre költözni, addig 2022 szeptemberére a mutató 13%-ra csökkent, majd 2024 szeptemberére 26%-ra emelkedett. Bár a növekedés érezhető, a 30 év alatti ukránok 74%-a továbbra is Ukrajnában szeretne maradni. Hasonló tendencia jellemző a 30-44 évesekre (akiknek jelenleg a 75%-a nem akar elköltözni Ukrajnából).
A 25-55 év közötti férfiak túlnyomó többsége (70%) nem akarna elköltözni Ukrajnából. Csak 27% szeretne elmenni. A 25–55 év közötti nők 80%-a nem akarna elköltözni Ukrajnából, míg 18% távozna, ha tehetné.
Amint azt Anton Hrusecij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a lakosság, különösen az ukrán fiatalok elvándorlása a függetlenség évei alatt krónikus ukrán problémává vált, amely a teljes körű invázió után különösen kiélezett lett. Szerinte ugyanakkor a háborús idők nehéz körülményei és a hosszan tartó, teljes körű háború, a szorongás és a fáradtság növekedése kedvező talajt teremt az ukránok hangulatával kapcsolatos manipulációk terjedéséhez. Nem ritka az olyan retorika (mind az ellenséges propagandaforrásokból, mind egyes ukrán szócsövekből), hogy „az ukránok el akarják hagyni Ukrajnát és nyugaton akarnak letelepedni” vagy „Ukrajna koncentrációs tábor, amely korlátozza a lakosság, elsősorban a férfiak jogait” (és hozzá a megfelelő értelmezés, hogy az ukránok valójában nem akarnak maradni és megvédeni a földjüket) – mondta – mutatott rá a szakember.
A KMISZ saját felmérését 2024. szeptember 1-6-án 1015 válaszadó körében végezte. A mintavételben nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek az ukrán hatóságok.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok abszolút többsége (79%) még az USA vagy európai uniós állampolgárság megszerzése esetén is Ukrajnában maradna – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1726591200 [modified] => 1726584188 ) [title] => Az ukránok 80 százaléka akkor sem költözne az EU-ba vagy az USA-ba, ha megkapná az ottani állampolgárságot – felmérés [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=214861&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 214861 [uk] => 214844 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 214863 [image] => Array ( [id] => 214863 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/utazas-vasrut.jpg [original_lng] => 49486 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/utazas-vasrut-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/utazas-vasrut-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/utazas-vasrut.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/utazas-vasrut.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/utazas-vasrut.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/utazas-vasrut.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/utazas-vasrut.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1726573388:12 [_thumbnail_id] => 214863 [_edit_last] => 12 [views_count] => 475 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 1072 [1] => 13037 [2] => 82890 [3] => 1227 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => költözés [2] => ukrán menekültek [3] => USA ) ) [2] => Array ( [id] => 214278 [content] =>
Németországban jelentősen csökkent azoknak az ukránoknak a száma, akik ideiglenes védelem alatt állnak az országban. Ezt bizonyítja az Eurostat szeptember 10-én közzétett statisztikája – számolt be a Jevropejszka pravda
Németország 2024 júliusától eltörölte az ideiglenes védelem alatt állók nyilvántartásából mindazokat, akiknek a státusza már nem érvényes, mert vagy újabb védelmi státuszt kaptak, vagy végleg elhagyták Németország területét.
Ez 2024. június végéhez képest jelentősen, 236 925 fővel (-17,6%) csökkentette a Németország által bejelentett átmeneti védelem alatt állók számát.
A 2024. július 31-i adatok szerint valamivel több mint 4,1 millió nem uniós állampolgár, aki orosz agresszió miatt menekült el Ukrajnából, rendelkezett ideiglenes védelem státuszával az EU-ban.
Továbbra is Németország az az EU tagország, amely a 2024 júliusi adatok szerint a legtöbb ideiglenes védelemben részesülőt fogadta be Ukrajnából – 1 110 600 főt. A második helyen Lengyelország áll (976 205), a harmadikon Csehország (369 610).
Az ukránok hazatérésével foglalkozó minisztérium létrehozásának ötlete és célja, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a 7,5 millió, külföldre kiutazó ukrán polgárra. A menekültek visszatérésének stratégiájával a Gazdasági, a Reintegrációs és a Külügyminisztérium foglalkozik, de a kérdés nem élvez prioritást.
A különálló minisztériumnak kellene ezt a témát a valóságban előtérbe helyeznie. Az a szándék, hogy létrehozzanak egy csapatot, amely naponta foglalkozik majd az ukránok hazatérésének stratégiájával – mondta Denisz Smihal miniszterelnök az éves sajtótájékoztatóján.
„Ahhoz, hogy az ukránok hazatérjenek, ott kell őket motiválni, ahol most vannak. Már tudjuk, hogy nem minden ukrán polgár tér majd vissza. De a külföldön élő ukránok is a mi embereink, adományokkal, tiltakozásokkal és véleménynyilvánításukkal támogatják Ukrajnát” – mondta Smihal.
Ezt a folyamatot össze kell hangolni, és az új minisztériumnak kell megvalósítani a stratégiát, amely értelmében több millió ukrán hazatér.
Olaf Scholz német kancellár sürgette a Németországban ideiglenesen letelepedett ukránokat, hogy álljanak munkába – számolt be az rbc.ua hírportál a Tagesschau német médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz Teltow városban a lakosokkal beszélegtve megjegyezte, hogy véleménye szerint sok ukránnak, akik támogatást kapnak Németországban, dolgozniuk kellene. Hozzátette: a kormány Jobturbo programjának köszönhetően több mint 200 ezerre nőtt azoknak az ukránoknak a száma, akiknek már van munkájuk. „De akadna még több százezer, úgymond. Ezért szeretném, ha a projekt elkészülne” – mondta a kancellár.
Németország tavaly óta megkezdte az ukrán menekülteknek folyósított pénztámogatás csökkentését. Berlin erre az évre azt tervezte, hogy felére csökkenti a szövetségi államoknak juttatandó segélyek összegét a menekültek befogadásának és integrációjának költségfedezésére.
A kutatási adatok szerint 2024 januárjában 4,9 millió ukrán tartózkodott külföldön a háború miatt. Közülük mintegy 4,3 millióan rendelkeztek átmeneti védelmi státusszal az Európai Unió országaiban. A legtöbb menekült Németországban (1,3 millió), Lengyelországban (951 600) és Csehországban (381 200) van.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
A svájci kormány úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig nem szünteti meg a háború miatt Ukrajnát elhagyó ukránok ideiglenes védelmi státuszát – számolt be a svájci Szövetségi Tanács, tájékoztatott az Ukrinform.
„Várhatóan az ukrajnai helyzet belátható időn belül nem fog változni. Ezért a Szövetségi Tanács szeptember 4-i ülésén úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig nem törli el az ukrán menekültek S-védelmi státuszát, és addig folytatja az ezen csoport tagjainak támogatását célzó intézkedéseket”, – áll a közleményben.
Mint megjegyezték, ez a döntés nem csak az ukrán menekültek, hanem a kantonok, a közösségek és a munkaadók számára is világossá teszi a következő 18 hónapot.
„Tekintettel Svájc schengeni övezeti tagságára, a Szövetségi Tanács létfontosságúnak tartja az EU-val való szoros együttműködést, amely június 13-án úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét” – áll a közleményben.
Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban a Svájci Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy 2022. március 12-től S-védelmi státuszt biztosít az ukrán menekülteknek. Ez mindaddig biztosítva lesz, amíg az emberek komoly veszélyben vannak. Svájcban az augusztusi adatok szerint körülbelül 66 ezer ukránnak van S-védelmi státusza.
[type] => post [excerpt] => A svájci kormány úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig nem szünteti meg a háború miatt Ukrajnát elhagyó ukránok ideiglenes védelmi státuszát – számolt be a svájci Szövetségi Tanács. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1725646140 [modified] => 1725623904 ) [title] => Svájc 2026 márciusáig meghosszabbította az ukrán menekültek védelmi státuszát [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=213652&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 213652 [uk] => 213518 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 213519 [image] => Array ( [id] => 213519 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png [original_lng] => 902859 [original_w] => 1200 [original_h] => 670 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-300x168.png [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-768x429.png [width] => 768 [height] => 429 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-1024x572.png [width] => 1024 [height] => 572 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png [width] => 1200 [height] => 670 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png [width] => 1200 [height] => 670 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png [width] => 1200 [height] => 670 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1725613107:5 [_thumbnail_id] => 213519 [_edit_last] => 5 [views_count] => 740 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_75d11119bc9e4158c821b6d549ee83fb] =>
Az átmeneti védelemben részesülő ukrán gyerekeknek Csehországban iskolába kell járniuk abban az esetben is, ha Ukrajnában online tanulnak. A szabályok megsértéséért a szülők pénzbírságot kaphatnak, olvasható a cseh belügyminisztérium Naši Ukrajinci ukrán menekültekkel foglalkozó oldalán.
A tanév közeledtével a Csehország Belügyminisztériuma emlékezteti az ukrán menekülteket, hogy az átmeneti védelemben részesülő gyerekeknek kötelező tanulniuk és iskolába járniuk.
A tankötelezettség Csehországban egy év óvodai nevelést és 9 év általános iskolát jelent.
„Ha a gyermek szülei vagy törvényes képviselői nem teljesítik kötelezettségüket, pénzbírsággal, szociális felügyelet alá vonással, esetenként akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatóak” – figyelmeztet a minisztérium.
Azoknak a menekülteknek, akiknek nem sikerült iskolában vagy óvodában elhelyezkedniük, írásos igazolást kell bemutatniuk az elutasításról.
Az iskolába, óvodába való beiratkozásról is most érdemes gondoskodni, ha még nem tették meg. „Jelentkezzenek a legközelebbi óvodába, a lakóhely szerinti iskoládba – de ne korlátozódjanak ezekre, próbáldkozzanak már kerületekben is. Ha nem tud helyet találni, forduljon segítségéért az önkormányzat oktatási osztályához (odboru školstva) vagy a lakóhelye szerinti városrész adminisztrációjához” – tanácsolja a Belügyminisztérium.
Az intézmény felhívja a figyelmet arra, hogy az ukrán iskolában folyó táv- vagy online oktatás nem helyettesíti a kötelező iskolai oktatást Csehországban.
A cseh oktatási minisztérium honlapján közzétették az ukránoknak szóló információkat a gyermekek óvodai és iskolai beíratásának szabályairól.
A legjobb, ha a lakóhelye szerinti óvodát keresi fel. A lakóhelyhez tartozó óvodáról az érintett önkormányzati intézmény vagy városrész Oktatási Osztályán tájékozódhat.
Óvodába való beiratkozás
Az óvodába való beiratkozáshoz egy kitöltött kérdőívet kell leadni, amelyet az intézményben vagy annak honlapján lehet beszerezni. Be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, orvosi igazolást a kötelező védőoltásról, valamint a törvényes képviselő személyi igazolványát. A kérvény több intézményhez is benyújtható.
Ha a gyermek betöltötte a tanköteles kort (ez 6-15 éves), az állam kijelöli azt az iskolát, ahová járnia kell. Ehhez fel kell vennie a kapcsolatot az illetékes adminisztrációval. Ezután a szülők írásban kérik az iskolát a tanuló felvételére. A kijelölt iskolának el kell fogadnia, ha van szabad hely.
Ha nincs hely, a probléma csak a különböző szintű osztályok szintjén oldódik meg, amelyek szabad helyet keresnek. A szülők önállóan is kereshetnek iskolát.
Litvánia 2026-ig tervezi meghosszabbítani az Ukrajnából érkező menekültek ideiglenes tartózkodási engedélyét. A hírt az LRT kiadvány közölte.
A litván belügyminisztérium projektje szerint az ideiglenes védelem idejét 2026. március 4-ig meghosszabbítják. Jelenleg ez 2025 márciusáig érvényes.
A Migrációs Osztály szerint naponta 30-40 új ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelmet regisztrálnak.
Jelenleg több mint 44 300 ember rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel Litvániában az ideiglenes védelmi rendszer keretében.
Agne Bilotaite belügyminiszter megjegyezte, hogy a határidő meghosszabbítása csökkenti az ukránok és a migrációs osztály dolgozóinak adminisztratív terheit, valamint megkönnyíti a 2025 márciusa előtti kérelmek áramlásának kezelését.
Norvégia kormánya 1500 euró kifizetésével ösztönzi a hazatérését azoknak az ukránoknak, akik beleegyeztek a hazautazásba.
Norvégiában július 15-én léptek hatályba az ukrán menekültek nyilvántartására vonatkozó frissített szabályok. Erről a Visit Ukraine számolt be.
2024-ben a Norvégiában élő ukrán bevándorlók havi 520 eurót kaphatnak, ehhez pedig menekülteket befogadó központokban kell lakniuk, és be kell jelentkezniük az Országos Nyilvántartó Központba.
Az ország kormánya ugyanakkor 1500 euró kifizetésével ösztönzi a hazatérést a visszatérés mellett döntőknek.
