Az Antarktiszt eddig nem érte el a világ többi részéhez képest a felmelegedés, ezért igazán megdöbbentő, hogy az átlagosnál 40 fokkal melegebb hőmérsékleteket mértek a kontinensen.
Párhuzamosan melegedett fel extrém mértékben az északi és a déli sark és környéke az elmúlt napokban – jelenti az AP hírügynökség. Az Antarktiszon, a több mint 3 ezer méteres magasságban található Concordia állomáson -12,2 fokot mértek, ami 40 fokkal magasabb a megszokottnál, míg a még magasabban fekvő Vosztok állomáson a korábbi rekordnál 15 fokkal magasabb értéket jeleztek. A kontinens partvidékén található Terra Nova bázison pedig bőven fagypont feletti 7 fokos hőmérsékletet találtak.
Ugyanakkor az északi sarkvidéken is harminc fokkal melegebb van az ilyenkor megszokottnál, és az Északi-sark közelében is közelíti a fagypontot a hőmérséklet, ami március közepén nem szokott jellemző lenni. Arra pedig, hogy az olvadásra egyszerre kerüljön sor mind a két területen, nem nagyon volt korábban példa.
A hírügynökségnek nyilatkozó szakértők is döbbenetüket fejezték ki az események kapcsán, ám az Antarktiszon tapasztalt rendkívüli hőmérsékletről azt állították, hogy valószínűleg egy véletlenszerű időjárási jelenség, és nem a klímaváltozás eredménye. Azonban ha megismétlődik, akkor érdemes jobban megvizsgálni a történés hátterét.
Az Antarktisz egészének hőmérséklete 4,8 fokkal haladta meg az 1979 és 2000 közötti adatokból számolt bázisértéket, miközben az északi sarkkör egésze 3,3 fokkal volt ennél az átlagnál melegebb. Összehasonlításként a bolygó egésze csak 0,6 fokkal volt melegebb ennél az átlagnál, ám érdemes megjegyezni, hogy az 1979 és 2000 közötti adatokból számolt bázis is 0,3 fokkal melegebb a teljes huszadik századból számított átlagértéknél.
Még furcsábbá teszi az adatokat az, hogy az Antarktisz a világ többi részéhez képest nem igazán melegedett fel az eddigiekben, ugyanakkor február végén az 1979 óta rendelkezésünkre álló adatok alapján a legkisebb nyári jégtakaróval rendelkezett, miután 1,9 millió négyzetkilométert (több mint Magyarország területe 20-szor) vesztett jégpáncéljából.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A Tel-Aviv-i Egyetem kutatói 236 fajról készített metaelemzésükben kiderítették, hogy a Földközi-tenger felmelegedése miatt a tengeri fajok több tíz méterrel mélyebbre, a hidegebb vizekbe vándorolnak túlélésüket biztosítandó.
A halak, a rákfélék, a puhatestűek megváltoztatják élőhelyüket, átlagosan 55 méterrel mélyebbre vándorolnak a Földközi-tengerben.
Miközben az elmúlt évtizedekben az egész bolygó melegszik, ez a folyamat különösen megfigyelhető a Földközi-tenger térségében. Harminc év alatt a víz átlaghőmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedett, és ez a növekedés gyorsul – írták a kutatók a Global Ecology and Biogeography című folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A Földközi-tenger vízének hőmérsékleti skálája szélsőséges, északnyugaton hideg, délkeleten nagyon meleg. Emiatt a térség ideális terep annak tanulmányozására, miként alkalmazkodnak a fajok a globális felmelegedéshez – idézte Jonathan Belmaker professzort az egyetem közleménye.
A kutatók által a 236 tengeri fajról gyűjtött adatok felfedték, hogy a fajok a víz melegedésével párhuzamosan költöznek egyre mélyebbre nyugattól kelet felé haladva a Földközi-tengeren. A hideg vizekben élő fajok jelentősen mélyebbre vándorolnak, mint a meleg vizekben élők, és azok a fajok, amelyek szélesebb hőmérsékleti tartományban képesek élni, még mélyebbre vándorolnak, mint azok, amelyek egy keskeny hőmérsékleti tartományban.
Kutatásunk világosan megmutatta, hogy a fajok reagálnak a klímaváltozásra oly módon, hogy változtatják mélységi eloszlásukat”- mondta Shahar Chaikin, a tanulmány egyik szerzője. A jövőre gondolva a döntéshozóknak fel kell készülniük a fajok mélyebbre vándorlására. Például a jövőbeni tengeri rezervátumokat ennek figyelembevételével kell kialakítani. A halászatnál fel kell készülni arra, hogy ugyanazt a halat nagyobb mélységekben lehet kifogni, ami azt jelenti, hogy még távolabbra kell kihajózni a tengerre, ami több üzemanyag elégetésével jár – magyarázta.
Még ha mélyebbre is vándorolnak a halak, hogy elmeneküljenek a meleg vizekből, ez a gyors alkalmazkodás segíti őket, de van egy határ, ez pedig a tengerfenék.
Már látjuk ezt a mélytengeri halak esetében, mint amilyen a tőkehal, amelynek egyedszáma csökken, valószínűleg azért, mert már nem tud mélyebbre menni – tette hozzá Belmaker professzor.
This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
A very rare sighting! Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef. ? by @jacintaskackleton #LovetheReef#EyeontheReef#GreatBarrierReefpic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
She’s back! #Melani, who has just turned 10, has once again returned to Akrotiri. She is a black, i.e. melanistic, female Flamingo (Phoenicopterus roseus), presumably the only one in the world! Great to see she is doing well! You can see Melani at #AEEC. pic.twitter.com/Z98Wn58JWK
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb közlése szerint soha nem volt még olyan magas a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok koncentrációja, mint 2020-ban, s mindez úgy, hogy az év nagy részében a koronavírus-járvány miatt mind az ipar, mind a közlekedés csökkentett kapacitásokkal üzemelt. A szervezet szerint katasztrófafilmekbe illő forgatókönyv várható, ha a trend így folytatódik – számolt be az euronews.
2020-ban magasabb volt a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid szintje, mint az elmúlt 10 év bármelyik évének átlaga, és a világjárvány miatti szigorítások is csupán 5,6 százalékos csökkenést értek el a szén-dioxid kibocsátás terén – adta hírül a Meteorológiai Világszervezet. Publikációjuk szerint a Földön 3-5 millió éve volt utoljára ehhez hasonlítható koncentrációjú a szén-dioxid, mikor a hőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel magasabban állt, mint ma.
A szervezet vezetője szerint így nem tartható a párizsi klímaegyezményben célként kitűzött 1,5-2 fokos hőmérséklet-emelkedés, és annál nagyobb mértékben fog nőni a globális hőmérséklet – írja a BBC. Ez pedig azt vonja maga után, hogy egyre melegedő világunk minderre természetes forrásból származó, megnövekedett gázkibocsátással fog reagálni.
Miért rossz ez?
A Meteorológiai Világszervezet éves üvegházhatású gázkibocsátás kiadványa szerint az atmoszférában mért szén-dioxid szint 2020-ban elérte a 413,2/1.000.000-s szintet, ami 149 százalékkal több, mint az iparosodás előtti időkben volt. „Ez több, mint egy adat egy grafikonon. Óriási negatív hatása van a mindennapi életünkre és jóllétünkre, a bolygónk állapotára és a gyerekeink, unokáink jövőjére” – mondta Taalas.
A szén-dioxid kibocsátás az elmúlt évtizedben folyamatosan gyorsuló ütemben nőtt. Így még ha a tavalyi évben a szén-dioxid kibocsátás csökkent is, az atmoszférában mért szintje még így is magasabb volt, mint a 2011 és 2020 között mért átlag.
Ez pedig nagyon rossz hír a Föld hőmérséklet-növekedését illetően.
„Az üvegházhatású gázkoncentráció növekedésének mostani szintjét tekintve a hőmérséklet-emelkedés jóval meghaladja majd a párizsi klímaegyezményben rögzített, 1,5-2 fokot az évszázad végére. Nagyon rossz úton járunk” – mondta a WMO főtitkára, Petteri Taalas.
A mesterséges gázkibocsátás felgyorsítja a természetes forrású gázokét is
Az emberi tevékenységből származó gázkibocsátás nagyjából felét nyelik el a fák, földek és óceánok – ám az ő szén-dioxid elnyelő képességük nagyban változik, attól függően, hogy milyen magas a hőmérséklet vagy épp mennyi eső esik.
A kutatók legnagyobb aggodalma emellett az, hogy a növekvő hőmérséklet miatt a természetes forrásból érkező gázok mennyisége is nőhet, mint mondják, épp ez történik most a metánnal. És bár a metán élettartama rövidebb, mint a szén-dioxidé, annál sokkal veszélyesebb kémiai anyag.
Az atmoszférába kiszabaduló metán nagyjából 60 százaléka emberi tevékenységből – mezőgazdaságból, szén-alapú energiahordozók kitermeléséből, szeméttelepekből és biomassza égetéséből származik. A maradék negyven százalék természetes biológiai forrásokból, például mocsarakból szabadul fel.
Az elmúlt évben mért metánszint-növekedés a legnagyobb volt, mióta 2007-ben ismét elkezdett nőni a gáz koncentrációja – és a mért mennyiség nagy része természetes forrásból származott.
„Ha növeled a csapadékmennyiséget a mocsarak környékén, és ehhez nő a hőmérséklet is, akkor olyan baktériumok kezdenek el szaporodni, melyek még több metánt termelnek. Mivel a jövőben csak még inkább nőni fog a hőmérséklet, ez több, mint aggodalomkeltő” – mondta Dr Okszana Taraszova, a világszervezet munkatársa.
Már nem nyelik el az erdők a szén-dioxidot, hanem ők is kibocsátják azt
A tudósok azt is vizsgálják, miért van az, hogy az idei évben az Amazonas-menti őserdő bizonyos részei már több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyit elnyeltek. „Minél magasabb a hőmérséklet, annál kevesebb a csapadék, és annál több stressz éri a fákat – teszi hozzá a kutató. – A fák közti halandóság növekszik, így már nem vesznek fel szén-dioxidot. Hosszútávon a saját kibocsátásunkhoz még az erdőkből származó kibocsátás is hozzáadódik majd.”
A szervezet a dinitrogén-oxid emelkedése miatt is aggódik, melynek egy része szintén emberi tevékenységből származik, mint amilyen a műtrágyázás – más része azonban természetes úton szabadul fel. A dinitrogén-oxid szintje folyamatosan nőtt az elmúlt tíz évben.
„Az üvegházhatású gázok növekedése egyenes út a katasztrófa felé. Olyan, mint egy autóbaleset. Egyre közelebb és közelebb ér hozzánk, és ordítunk, mert látjuk, hogy mi következik, de semmit se tehetünk ellene, nincs rá mód, hogy megállítsuk” – mondta Prof Euan Nisbet a londoni egyetemről.
[type] => post [excerpt] => A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb közlése szerint soha nem volt még olyan magas a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok koncentrációja, mint 2020-ban, s mindez úgy, hogy az év nagy részében a koronavírus-járvány miatt mind ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1635356160 [modified] => 1635269419 ) [title] => A Meteorológiai Világszervezet szerint katasztrófa közeledik [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=76695&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 76695 [uk] => 77087 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 19902 [image] => Array ( [id] => 19902 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg [original_lng] => 45434 [original_w] => 800 [original_h] => 370 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-300x139.jpg [width] => 300 [height] => 139 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-768x355.jpg [width] => 768 [height] => 355 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1635429915:2 [_thumbnail_id] => 19902 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 3718 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1635196982 [translation_required_done] => 1 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675869039 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az ENSZ klímaügynökségének keddi figyelmeztetését idézve az MTI bejelentette, hogy Kelet-Afrika gleccserei két évtized alatt eltűnhetnek. a klímaváltozás miatt a század közepére három százalékkal csökkenhet a kontinensen a GDP, s 118 millió szegénységben élő embernek kell szembenéznie a súlyos aszállyal, áradásokkal és szélsőséges hőhullámokkal.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Afrikai Unió szervezeteivel közös jelentésében szomorú képet festett a kontinensnek az egyre gyakoribbá váló időjárási katasztrófákhoz való alkalmazkodóképességéről. A mérések szerint 2020 az afrikai kontinens harmadik legmelegebb éve volt, az elmúlt három évtized átlagához képest 0,86 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklettel.
A WMO főtitkára, Petteri Taalas a jelentésről írt közleményében kiemelte, hogy a Kelet-Afrikában megmaradt gleccserek gyors ütemben zsugorodnak, és várhatóan már a közeljövőben teljesen eltűnnek, ami világosan jelzi a visszafordíthatatlan éghajlati változásokat a Földön.
Ha az olvadás a jelenlegi ütemben halad tovább, Afrika mindhárom jégmezője, a tanzániai Kilimandzsáró gleccserei, valamint a kenyai és ugandai gleccserek is elolvadnak 2040-re.
Emellett a becslések szerint 2030-ra akár 118 millió mélyszegénységben élő, azaz magát napi kevesebb, mint 1,9 dollárból fenntartó ember lesz kiszolgáltatva a szárazságnak, az áradásoknak és a szélsőséges hőhullámoknak – közölte az Afrikai Unió mezőgazdasági biztosa, Josefa Sacko.
Afrika az üvegházhatású gázok kevesebb mint 4 százalékát bocsátja ki, de régóta számítanak arra, hogy a klímaváltozás súlyosan fogja érinteni a kontinenst. A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben évi 30-50 milliárd dollárt, azaz a GDP 2-3 százalékát kellene az alkalmazkodásra költeni a még súlyosabb következmények elkerüléséért.
Becslések szerint 1,2 millió embernek kellett elhagynia a lakhelyét 2020-ban a szélsőséges időjárási viszonyok, viharok és áradások, miatt, ami majdnem két és félszer annyi ember, mint ahányan háborús konfliktusok miatt menekültek el otthonukból.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Sok területén jégmentes lehet a Balti-tenger az átlagos teleken az évszázad végére egy frissen publikált előrejelzés szerint.
A balti-tengeri klímaváltozási jelentés (Baltic Sea Climate Change Fact Sheet) a legfrissebb tudományos eredményeket összegzi a döntéshozóknak és a nagyközönségnek arról, hogyan befolyásolja a Balti-tengert jelenleg a klímaváltozás és mi mehet végbe a jövőben – mondta Markus Meier professzor, a Balti-tengeri Leibniz Kutatóintézet munkatársa, a jelentés koordinátora.
A dokumentum szerint a balti tengeri jeget 1750 óta kísérik figyelemmel. 1985 és 2015 között évtizedenként 10 százalék csökkenést figyeltek meg a tenger sok területén.
„A tenger vize az elmúlt száz évben folyamatosan melegszik, ez előreláthatóan a XXI. században is folytatódik” – mondta Meier. A jelentés leírja a melegedő tengervíz, az emelkedő vízszint és a csökkenő jégborítás hatásait az ökoszisztémákra és a tengeri élővilágra. Ezek a tényezők befolyásolják a hajózást, a halászatot, valamint a vízi állattenyésztést és növénytermesztést, vagyis az akvakultúrát is.
A jelentést a Baltic Earth és a HELCOM néven is ismert Baltic Marine Environment Protection Commission állította össze a térség mintegy száz szakértője részvételével. Mostantól hétévente frissítik a dokumentumot.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
🇩🇪🐋🚨 RESCATE URGENTE DE BALLENA JOROBADA EN ALEMANIA
Un drama contra el reloj se vive en la playa de Timmendorfer Strand, donde equipos de rescate luchan por devolver al mar a una ballena jorobada de 10 metros varada en aguas poco profundas de la bahía de Lübeck desde el… pic.twitter.com/IuDfdlNu4n
Az ENSZ éghajlat változási kormányközi csoportja világhírű szakértői (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) átfogó és rendkívül pesszimista jelentésükben arra szólítottak fel, halaszthatatlan intézkedéseket kell hozni a globális felmelegedés folyamatának lassítására, mert bolygónk légköri szennyezésének jelenlegi szintje katasztrofális következményekhez vezethet.
„Az utóbbi évek tűzesetei, árvíz, a szélsőséges időjárás – ez csak egy kis része annak, ami a jövőre, az emberiségre vár a jövőben az emberiségre a globális felmelegedés okán” – áll az IPCC jelentésében.
Ha 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken 50%-kal, akkor 2050-re a kulcsfontosságú hőmérséklethatár megszegése apokaliptikus kataklizmákhoz vezet.
A szakértők többek között a jéghegyek teljes eltűnését jósolják az Antarktiszon (és ez valójában egy emberöltő). A tudósok véleménye szerint 2100-re, a tengerszint emelkedése okán, erőteljes kataklizmák várhatóak évente, olyanok, amelyek korábban 100 évente következtek be.
A közelmúltban közzétett jelentés az egész történelem során az legátfogóbb. Különös gondossággal készítették több éven át a világ legjobb szakemberei (több mint 230 tudós a világ 66 országából – szerző). A dokumentum kevesebb, mint három hónappal az ENSZ sorsdöntő glasgow-i csúcstalálkozója előtt látott napvilágot. Ezen kívül néhány nappal ezelőtt ismertették a világ vezető országaival és politikusaival.
Az ENSZ 2021-es, összességében a 26. klímaváltozási konferenciára (más szóval COP26) 2021. november 1-12.-e között kerül sor Glasgow-ban az Egyesült Királyság és Észak-Írország elnökletével.
Mint ismeretes, az IPCC hétévente méri fel az éghajlatváltozást. A jelenlegi jelentés a hatodik, és valószínűleg a legfontosabb. A tudósok becslése szerint a következő évtized döntő fontosságú lesz, amikor felére kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a globális felmelegedés korlátozása érdekében.
Az ENSZ megbízásából készült jelentés szerzői kijelentették, hogy az emberiség által a környezetben okozott kár vitathatatlan tény, megjegyezve, hogy az olyan jelenségek, mint a grönlandi gleccserek olvadása és a világóceán vízszintjének emelkedése, visszafordíthatatlanok. Egyben kijelentették, van remény arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése a hőmérséklet stabilizálódásához vezethet.
„Ez egy vörös kód az emberiség számára” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a közzétett jelentésről. „Ha egyesítjük erőinket, meg tudjuk előzni az éghajlati katasztrófát. De, ahogy a jelentés világosan mutatja, nem halogathatóak az intézkedések és nincs helye a magyarázkodásoknak. Úgy gondolom, hogy az országok vezetői és a döntéshozók biztosítják a COP26 sikerét” – jegyezte meg António Guterres a novemberi konferenciára utalva.
Egyben emlékeztetett arra, hogy ez a jelentés mintegy cselekvési útmutató a világ minden országa számára, amelynek létre kell hozniuk saját programjaikat a légköri kibocsátás csökkentésére még az őszi csúcstalálkozó előtt.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A globális felmelegedés miatt az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt egyre nagyobb területeken olvad az oroszországi Szibériában.
A nyáron kizöldülő tájon nem csak a kéken csillogó víztükrök jelentek meg az eddig állandóan fagyott talajtakaró olvadásával, hanem szürke foltok is a vízfelületek körül.
A talajrétegből kiolvadó és a mélyedésekben összegyűlő felszín alatti vizekben a növénytakaró egy része megfullad és rothadásnak indul.
Az élő növényfelület csökkenésével a táj kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, hiszen kevesebb növény végez fotoszintézist, azaz szénmegkötést napfény segítségével.
Végleg víz alá kerülhet Szibéria déli részén, a Sayan-hegység Alash nevű fennsíkján a föld eddig sosem olvadt fel, a nyári félévben sem. A hőmérséklet emelkedése azonban itt is olvadásához vezetett.
A tomszki és a tyvai egyetem tudósai arra számítanak, hogy ez a terület a nem is olyan távoli jövőben teljesen víz alatt lesz. Erre következtetnek abból, hogy évente egyre nagyobb a termokarszt vízfelülete.
2-4 fok közötti melegedés fél évszázad alatt A szibériai telek 2-4 Celsius fok között melegedtek az elmúlt 50 évben. Az emelkedő hőmérséklet és az éghajlatváltozás között egyértelmű a kapcsolat.
„Amikor a hőkarsztos folyamatok felerősödnek, ezekben a tavakban szerves anyagok kezdenek bomlani, és ennek megfelelően sok szén kerül a vízbe, amely aztán szén-dioxid vagy metán formájában kerül a légkörbe” – magyarázta Szergej Kirpotin, a Tyva Állami Egyetem kutatója.
Ez azt jelenti, hogy míg az élő növény kivonja a levegőből a szén oxidjait, addig a víz alá került területeken elrohadó növényi maradványokból visszajut a légkörbe a korábban megkötött karbonmennyiség.
A tudósok már most tanulmányozzák a jelenséget, hogy a COP26 skóciai klímacsúcsra már publikálhassák megfigyeléseiket.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Stratégiai partnerként dolgozik együtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében – olvasható az ESA honlapján.
Toni Tolker-Nielsen, a NASA Föld-megfigyelési programjainak igazgatója elmondta: „Már most szemtanúi vagyunk a klímaváltozás hatásainak – többek között – a növekvő hőmérsékletek, emelkedő tengerszint, olvadó jég miatt. Mind az ESA, mind a NASA kiváló eszközökkel és szaktudással rendelkezik a Földdel foglalkozó tudományok fejlesztése területén, így a közös munkával még többet érhetünk el”.
A partneri kapcsolat hivatalossá tételeként Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója és Bill Nelson, a NASA igazgatója együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek értelmében céljuk, hogy kialakítsák a klímaváltozásra adott globális válaszreakció módját a Föld és környezete megfigyelése, az erre irányuló kutatások segítségével.
Nem ez az első alkalom, hogy a NASA és az ESA egyesíti erőit. Együtt dolgoztak például északi-sarkvidéki terepmunkáik során a CryoSat és ICESat misszióik erősítéséért. Más partnerek bevonása mellett szintén együtt dolgoznak a Copernicus Sentinel-6 misszión is.
A stratégiai partnerség révén az ESA és a NASA új utakat fedez fel és fejleszt ki a közös munkára, tevékenységeik, stratégiai programjaik, tudományos érdekeik és fő irányelveik koordinálására a hatékonyabb és gyorsabb együttműködésért.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Hihetetlenül magas hőmérsékletet mértek az északi sarkkörön túl, jelenleg ugyanis 27 fok tombol a térségben, de a nyárias meleg már Északkelet-Európát is elérte.
Nagy mennyiségű meleg levegő árasztotta el Európa északi, északkeleti részét, ami a sokévi átlagnál jóval magasabb, nyárias hőmérsékleteket eredményezett a térségben.
A szerdai nap folyamán Svédországban két mérőponton is 26,5 fokot mértek, a szomszédos Finnországban azonban még melegebb volt az idő. A maximum hőmérséklet itt többfelé átlépte a 25 fokot, a Botteni-öböl partján fekvő Ouluban pedig 28,1 fokot regisztráltak.
Finnországban ettől korábban csak egyszer, 1934. május 6-án lépte át a hőmérséklet a 28 fokot, mivel ekkor 29 fokot mértek. Oroszország északnyugati részén ettől is melegebb volt. Már szerdán is megközelítette a 30 fokot a csúcshőmérséklet, csütörtökön pedig több helyen el is érte azt.
Az északi sarkkörön túl fekvő Nizhnyaya Pesha mérőállomáson 27 fokot mértek, ami több mint 20 fokkal haladja meg a sokévi átlagot.
Míg Északkelet-Európában nyáriasan meleg volt, addig a kontinens legnagyobb részén 20 fok alatt maradtak a maximumok. A sarkkör környékén tapasztalható hőmérsékleteket ez idő tájt csak Görögországban és Törökországban mérhettünk.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Ha nem cselekednek azonnal az illetékes hatóságok, akkor a Nagy-korallzátony élővilágának 70-99 százaléka az elkövetkező években megsemmisülhet.
Az Ausztrál Tudományos Akadémia szerint kizárólag a párizsi klímaegyezmény betartásával érhetnének el pozitív eredményeket, ám az 1,5 Celsius-fok globális hőmérséklet-emelkedést megengedő paktum realizálása jelenleg szinte megvalósíthatatlan feladat.
Ha 1,5-2 Celsius-fok között marad a felmelegedés átlagos értéke, akkor 70-90 százalékkal zsugorodhat a Nagy-korallzátony kiterjedése, míg 2 Celsius-fok fölött mindössze az élővilág 1 százaléka maradhat fenn.
Ha sikerülne valamilyen csoda folytán stabilizálni a helyzetet, akkor a korallok túlélhetnék a krízist, ellenkező esetben helyüket átvehetnék az invazív tengeri fajok, például a különböző hínárok és baktériumok, amelyek felborítanák az ökoszisztémát.
A The Sydney Morning Herald tudósításából kiderült, hogy a klímakutatók sem gondolják úgy, hogy betartható lenne 2025-ig az 1,5 Celsius-fokos kvóta, hiszen már most 1,4 Celsius-foknál tartunk, az emelkedő tendencia pedig azt vetíti elő, hogy az értékek az egekbe szökhetnek.
A lehető legdrámaibb forgatókönyv szerint az Ausztráliában elmúlt években egyre gyakoribb bozóttüzek általános, havi jelleget ölthetnének, miközben a heves esőzések és áradások tavasszal és ősszel egyaránt veszélyeztetnék a partvidéket.
Csakis abban látják a megoldást a szakemberek, ha a kormány hű maradna a 2050-ös karbonsemlegességi célokhoz, ehhez viszont az kellene, hogy gyökeres változás történjen legkésőbb 2030-ig, máskülönben feleslegesek voltak az eddigi, klímakatasztrófa megelőzésére irányuló erőfeszítések.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
