A németek egyre jobban érzik az időjáráson a globális felmelegedés hatása. A tavalyi – hasonlóan a világ egészéhez – a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta – közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke, aki egyben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elnöke is.
Az északi-sarkvidéki jégmező kiterjedése tavaly szeptemberben a második legkisebb volt 2012 után, és világszerte a szélsőséges időjárási események elszaporodása volt észlelhető a globális felmelegedés nyomán – mondta el Gerhard Adrian
A Száhel-övezetben, Afrika szarván, Indiában, Pakisztánban és Kínában tavaly szokatlanul sok csapadék hullott, helyenként ötszörösen haladta meg a sokévi átlagot. Január 1. és november 20. között világviszonylatban 96 trópusi vihart figyeltek meg, az Atlanti-óceán északi részén például harmincat, a szokásosnak a dupláját – ismertette a friss WMO-adatokat a szakember.
Németországban 2020-ban nyolc hónap túl száraz, négy hónap pedig túl csapadékos volt. 2019-hez hasonlóan az év 12 hónapjából 11 „túl meleg” volt, legalábbis az 1961 és 1990 közti referenciaidőszakhoz képest. Bár a 2019-es évtől eltérően tavaly nem mértek 40 fok feletti rekordhőmérsékleteket, a nyári hőmérsékletek a szárazsággal kombinálva negatív hatást gyakoroltak a mezőgazdaságra Németországban.
A kutató szerint az elmúlt három év összességében megerősíti a klímakutatás félelmeit, miszerint a jövőben egyre gyakrabban kell számolnunk időjárási és éghajlati szélsőségekkel.
A Német Időjárási Szolgálat becslése szerint nem érhető el az a párizsi nemzetközi egyezményben kitűzött cél, hogy az évszázad végéig legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedjen a globális hőmérséklet a Földön, „sőt, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy 3-4 fok is lehet az emelkedés” – hangsúlyozta Gerhard Adrian.
[type] => post [excerpt] => A németek egyre jobban érzik az időjáráson a globális felmelegedés hatása. A tavalyi – hasonlóan a világ egészéhez – a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta – közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke, aki eg... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1615752300 [modified] => 1615680766 ) [title] => Németországban már bőrükön érzik, mit hoz a klímaváltozás [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49147&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 49147 [uk] => 49460 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 49149 [image] => Array ( [id] => 49149 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [original_lng] => 52217 [original_w] => 512 [original_h] => 341 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1615913005:8 [_thumbnail_id] => 49149 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 4608 [_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] =>
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az európai a feljegyzések kezdete óta 2020 volt a legmelegebb év, a globális adatok szerint pedig a rekordot 2016 és 2020 tartja – jelentette az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata pénteken.
A Föld átlaghőmérséklete 1,25 Celsius-fokkal haladta meg 2020-ban az iparosodás előtti szintet, csakúgy, mint 2016-ban, az elmúlt hat év a legmelegebb időszak volt a feljegyzések kezdete óta.
A Copernicus megjegyzi ugyanakkor, hogy 2016-ban az El Nino csendes-óceáni jelenség 0,1-0,2 Celsius-fokkal emelte meg a globális hőmérsékletet.
Rekordmeleg a Halál-völgyben
Európa felszíni hőmérséklete átlagosan 2,2 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti időszak hőmérsékletéhez képest.
Az elmúlt évben mérték a megbízható módszerekkel valaha rögzített legmelegebb hőmérsékletet is, amikor az augusztusi kaliforniai hőség nyomán a Mojave-sivatagban található Death Valley-ben (Halál-völgyben) 54,4 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet.
Az Északi-sarkvidék és Szibéria északi része jóval gyorsabban melegedett, mint a bolygó egésze, ezen régiók egyes területein csaknem 7 Celsius-fokkal volt melegebb a viszonyítási pontként használt használt 30 éves átlaghoz képest.
A sarkvidéki jég tovább zsugorodott, júliusban és októberben minden eddiginél kisebb kiterjedésű volt a korábbi évek azonos hónapjaihoz viszonyítva.
Aggasztó szén-dioxid-koncentráció
„2020 az északi-sarkvidéki szokatlan meleg és az Atlanti-óceán északi részén jelentkező trópusi viharok nagy száma miatt is kiemelkedő év volt” – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója. Hozzátette, nem meglepő, hogy a legutóbbi az eddig feljegyzett legmelegebb évtized, és mint ilyen, újabb figyelmeztető jele annak, hogy az üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések meghozatala sürgető.
A Copernicus jelentésében arra is figyelmeztet, hogy továbbra is nő a szén-dioxid-koncentráció, melynek csökkentése kulcsfontosságú lenne a felmelegedés elleni küzdelemben.
A jelentés szerint a légkör széndioxid-koncentrációja 413 ppm-re (részecske per millió) nőtt, amely mintegy 50 százalékkal több, mint a 18. század elején. A koncentráció annak ellenére döntött rekordot, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások miatt hét százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás.
A globális emisszió azonban 2019-ig folyamatosan növekedett, és egyelőre nem tudni, az emberiség vissza fog-e térni a járványt megelőző életvitelhez, kibocsátási értékekhez, vagy megkezdi a szénkibocsátás csökkentését a katasztrofális következmények elkerülése érdekében – hangsúlyozzák a jelentésben.
Nem elég a párizsi egyezményben vállaltak teljesítése?
Még ha minden ország teljesíti is a 2015-ös párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeket, az évszázad végére akkor is mintegy 3 Celsius-fokkal emelkedik a bolygó hőmérséklete az iparosodás előttihez képest.
Évtizedenként mintegy 0,2 Celsius-fokkal emelkedik a világ hőmérséklete az 1970-es évek óta az emberi tevékenység okozta szén-dioxid kibocsátás és más üvegházhatású gázok miatt. Ha ilyen mértékben folytatjuk, a 2030-as évek közepére elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést – vélik kutatók.
A legmelegebb évtized
A 2020-as évvel a kiértékelés szerint az eddigi legmelegebb feljegyzett évtized ért véget. A klímaváltozási szolgálat saját adatokat gyűjt, valamint földi állomások, meteorológiai ballonok, repülőgépek és műholdak méréseit is használja, melyek 1950-ig nyúlnak vissza, bizonyos esetekben 1850-ig.
Európában az elmúlt nyár átlagosan 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1981 és 2010 közötti 30 éves referenciaidőszakban, és 0,4 Celsius-fokkal volt melegebb az eddigi európai rekordévnél, 2019-nél.
[type] => post [excerpt] => Az európai a feljegyzések kezdete óta 2020 volt a legmelegebb év, a globális adatok szerint pedig a rekordot 2016 és 2020 tartja – jelentette az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata pénteken. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1610296980 [modified] => 1610234543 ) [title] => A feljegyzések óta 2020 volt a legmelegebb év a Földön [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=42024&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 42024 [uk] => 42110 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 42026 [image] => Array ( [id] => 42026 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg [original_lng] => 81456 [original_w] => 931 [original_h] => 524 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg [width] => 931 [height] => 524 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg [width] => 931 [height] => 524 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg [width] => 931 [height] => 524 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg [width] => 931 [height] => 524 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1610353801:2 [_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] =>
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az idei forró nyár csak súlyosbította egy tavaly megrepedezett grönlandi gleccser állapotát. Mostanra pedig ismertté vált, hogy a hirtelen felmelegedésnek köszönhetően az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjege kettéhasadt. Az erről szól információ a Copernicus európai megfigyelési program adatainak tanulmányozása révén vált ismertté.
Az Északi-sarkvidéken megmaradt, legnagyobb selfjegéből egy körülbelül 110 négyzetkilométeres jégdarab vált le. És ez a globális felmelegedés közvetlen következménye, állítják a tudósok.
Mint ismeretes, a grönlandi gleccserek sokat olvadtak az elmúlt évben. Általánosságban elmondható, hogy 2019-ben és 2020-ban mért, szokatlanul magas hőmérsékleteket regisztráltak az Északi-sarkvidéken, és az olvadás jelentősen felgyorsult. Maga a 79N-es gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, 2020 nyara egyszerűen megadta a kegyelemdöfést és a gleccser egy része számos jéghegyre tört szét. Fokozatosan ereszkedik le a szárazföldről az óceánba, ott lebeg. A gleccser hossza körülbelül 80 kilométer, szélessége – 20 kilométer. Mint ismeretes, a Grönlandi jégpajzs – a világ második legnagyobb jégpajzsa – az antarktiszi után. Az elmúlt években gyors olvadásnak indult.
2007-ben és 2008-ban a műholdas megfigyelések azt mutatták, hogy a jégtakaró területe, a megfigyelések 30 éve alatt, elérte a minimumot. Ha a grönlandi jégtakaró teljesen elolvadna, a világ óceánjainak szintje több mint 7 méterrel emelkedne. Ez a tengerparti városok és országok elárasztásával fenyegetne.
Eközben a műholdas adatok szerint Grönland és az Antarktisz 6,4 billió tonna jeget vesztett 1992 és 2017 között. A meglepetések sora azonban ezzel még nem ér véget – 3 évvel később, 2020-ban a helyzet jelentősen romlott. Most a tudósok riadót fújnak: bolygónk nagy jégtakarói 6-szor gyorsabban „olvadnak”, mint 2017-ben. Az 1992 és 2017 közötti időszak globális felmelegedése miatt a globális tengerszint 17,8 mm-rel emelkedett. Mára ezek az adatok a hatszorosára nőnek.
A tudósok még 2014-ben kiszámították, hogy 80 év múlva a tengerszint 53 cm-rel megemelkedik, azonban új adatoknak megfelelően a század végére a vízszint 70 cm-rel emelkedhet.
Ha ezek az előrejelzések valóban valóra válnak, 2100-ra a bolygón mintegy 400 millió, a part menti területeken élő ember kerül az áradások zónájába.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az Egyesült Államok Nemzeti Gazdaságkutatási Irodája által, a szervezet honlapján nemrégiben közzétett jelentés szerint a hőmérséklet emelkedése hosszú távon több halálesetet okoz, mint az összes fertőző betegség együttesen. Ebben a dokumentumban először kerül nyilvánosságra az éghajlatváltozás okozta jövőbeli elhalálozási kockázat értékelése.
A tanulmány szerint a felmelegedés nagyon súlyos károkat okozhat bolygónk szegényebb és forróbb részein, ahol majd csak küzdelem árán sikerül alkalmazkodni az elviselhetetlen éghajlati viszonyokhoz. A legkevesebb kárt hideg és mérsékelt éghajlattal rendelkező országok szenvedik majd.
A tudósok jóslatai szerint olyan országokban, mint Ghána, Banglades, Pakisztán és Szudán, a hőség százezer emberből átlagosan több mint 200 ember halálát okozza. Ezzel együtt a hidegebb és gazdagabb országokban, például Norvégiában és Kanadában csökken a halálesetek száma, mivel kevesebb ember fog meghalni a kemény fagyok hiánya miatt.
Az éghajlati válság gazdasági veszteségei, valamint az felmelegedéshez való alkalmazkodás költségei az egész világon, beleértve a gazdag országokat is, érzékelhetőek lesznek. A magas szén-dioxid-kibocsátás forgatókönyve szerint, amikor a helyi önkormányzatok továbbra is kevés erőfeszítést tesznek azon gázok visszaszorítására, amelyek a globális felmelegedést okozzák, az elhalálozás aránya a század végére 73/100 000 lakosra nő.
Ez gyakorlatilag összhangban van minden fertőző betegség – beleértve a tuberkulózist, a HIV/AIDS, a malária, a dengue-láz és a sárga-láz – jelenlegi elhalálozási mutatóival. A tanulmány 40 különböző országból származó adatot használt fel az elhalálozás és a felmelegedés kapcsolatáról.
Ennek során a kutatók nemcsak azokat az okokat, például hőguta, vették figyelembe, hanem a kevésbé nyilvánvaló összefüggéseket is, mint például a hőhullám alatt fellépő szívrohamos esetek növekedése stb.
Például Gina Amir, a Chicagói Egyetem környezetvédelmi-közgazdásza és a tanulmány társszerzője elmagyarázta, hogy a hőség okozta halandóság nagyon hasonlít a Covid-19 hatására, amelynek elsősorban a krónikus betegségekben szenvedők személyek vannak kiszolgáltatva. „Ha szívproblémái vannak, és több napja szenved a hőségtől, a hőmérséklet emelkedése hozzájárul a szervezet összeomlásához” – mondta a szakértő.
Az elmúlt években a hatalmas hőhullámok hatására emelkedett az elhalálozások száma az Egyesült Államokban, számos európai országban, Ausztráliában és Indiában. Például csak Franciaországban a nyári hőség 1500 ember halálát okozta a múlt évben.
A Guardian kiadvány szerint 2020 lesz a világ legforróbb vagy második legforróbb éve a rendszeres tudományos kutatások történetében, ami megfelel a globális felmelegedés hosszú távú tendenciájának.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A kaliforniai székhelyű Planet Lab Inc látványos műholdfelvételeket tett közzé Kanada utolsó, teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne darabokra töréséről.
A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt, július 30-31-én tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra a forró nyár és a globális felmelegedés hatására.
A kaliforniai vállalat Földet megfigyelő Dove műholdjainak július 26-i és 31-i felvételeit mutatta be, azaz az esemény előtti és utáni állapotokat – írja a BBC News, amely közzétette a felvételeket.
A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne. A selfjegek akár több százezer évesek is lehetnek, vastagabbak a tartósan fagyott tengerjégnél, de nem olyan nagyok és régiek, mint a gleccserek.
A Nunavut autonóm területen fekvő Ellesmere-sziget északi partvidékét valaha egybefüggő selfjég borította, az elmúlt évtizedekben azonban részekre bomlott az ember okozta globális felmelegedés hatására – mondta Adrienne White, a Kanadai Jégfigyelő Szolgálat (CIS) elemzője. Intézetének adatai szerint 2005-re már csak hat nagy selfjég maradt, és a Milne volt az utolsó, amely még teljes egészében megvolt.
A térség hőmérséklete május és augusztus eleje között 5 Celsius-fokkal haladta meg az 1980–2010-es évek átlagát – közölte Luke Copland, az Ottawai Egyetem gleccserkutatója, aki rámutatott, hogy az Északi-sarkvidék amúgy is gyorsabban melegszik, mint a földkerekség többi része.
A műholdfelvételek érdekessége, hogy a selfjég felszínét számos olvadékjégtó borítja. Az ilyen jellegű folyékony víz jelenléte nagy problémát jelent a jégtömbök számára. A Nap által megolvasztott víz tavakat formál, majd leszivárog a jégtömb aljáig, ahol a tengerbe jut. Az így képződő üregek behálózzák a jégtömböt, amely meggyengül és darabokra törik.
I know 75cms is a lot of snow, but I feel like we’ve had bigger dumps of it before. Tip: never buy a corner lot in Labrador. Never. #nlwx#regretspic.twitter.com/u7cml6iEOQ
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A Meteorológiai Világszervezet az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet: az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot. Ez a rendkívüli hőhullám hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.
„Az Északi-sark kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál, ami nagyon megviseli a helyi lakosságot, az ökoszisztémát és globális következményekkel jár” – hangsúlyozta Petteri Taalas, a WMO főtitkára pénteki közleményében.
A WMO korábban már beszámolt arról, hogy a szibériai Verhojanszkban június 20-án 38 Celsius-fokos hőséget mértek, ami a szervezet szerint rekord volt az Északi-sarkon.A kiugró értéket azt követően mérték, hogy a térségben tüzek pusztítottak,amelyek kiterjedését a műholdak is észlelték. A hivatal szerint a hőhullám a blokkolt légköri nyomáshoz és a térségbe meleg levegőt juttató, északra tolódott futóáramlathoz köthető. A WMO ugyanakkor rámutatott, hogy egy közelmúltban publikált tanulmány szerint ilyen mértékű felmelegedés az ember okozta klímaváltozás nélkül szinte elképzelhetetlen lenne a térségben.
A WMO által gyűjtött adatok szerint a szibériai hőség felgyorsította az orosz partvidék jegének olvadását, különösen június végén, így a Laptyev- és a Barents-tengeren nagyon kevés jég maradt.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatókból.
A kutatók szerint jelenleg 20 százalék az esély arra, hogy a kritikus szint átlépése már a 2024 előtti évek valamelyikében bekövetkezik – írja a BBC hírportálja. A szakemberek szerint a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásával elkerülhetők a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest. Kutatók szerint a világ átlaghőmérséklete már most több mint 1 Celsius-fokkal növekedett az 1850-es évekhez képest és valószínűleg ezen a szinten is marad a következő öt évben.
Korábbi tanulmányok 10 százalékra tették az esélyét az 1,5 Celsius-fokot meghaladó melegedés rövid távú bekövetkezésének. A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office kutatói – akik a WMO megbízásából készítették el ezt az új jelentést – rámutattak, hogy ez az esély mostanra megkétszereződött és idővel tovább emelkedik.
A világ bizonyos részein jóval érezhetőbb lesz a melegedés, mint máshol. A kutatók szerint az Északi-sarkvidék például a globális átlagnál valószínűleg kétszer gyorsabban melegszik idén. A szakemberek előrejelzései szerint továbbá a következő öt évben több vihar lesz Európa nyugati része felett az emelkedő tengervízszint miatt.
A jelentés készítésekor a kutatók számításba vették a természet változékonyságát, valamint az emberi tevékenységekből eredő szén-dioxid-kibocsátást, ugyanakkor nem vették figyelembe a koronavírus-járvány miatti emissziócsökkenést.
Petteri Taalas, a világszervezet főtitkára szerint mivel a szén-dioxid nagyon hosszú ideig megmarad a légkörben, ezért az idei kibocsátás-visszaesés miatt várhatóan nem fog csökkeni a globális hőmérséklet-emelkedésért felelős légköri szén-dioxid-koncentráció. A szakemberek ugyanakkor aláhúzták, hogy ha be is következik az 1,5 Celsius-fokot meghaladó melegedés, attól még nem vesztik érvényüket a párizsi klímaegyezmény célkitűzései, hanem még nagyobb hangsúlyt fog kapni a kibocsátáscsökkentés.
MTI
[type] => post [excerpt] => Egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet. [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1594314660 [modified] => 1594308915 ) [title] => Már öt éven belül átlépheti a világ a kritikus 1,5 fokos felmelegedést [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=21162&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 21162 [uk] => 21286 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 21166 [image] => Array ( [id] => 21166 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/globalis-felmelegedes-1.jpg [original_lng] => 167197 [original_w] => 1000 [original_h] => 563 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/globalis-felmelegedes-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/globalis-felmelegedes-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/globalis-felmelegedes-1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/globalis-felmelegedes-1.jpg [width] => 1000 [height] => 563 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/globalis-felmelegedes-1.jpg [width] => 1000 [height] => 563 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/globalis-felmelegedes-1.jpg [width] => 1000 [height] => 563 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/globalis-felmelegedes-1.jpg [width] => 1000 [height] => 563 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1594395624:8 [_thumbnail_id] => 21166 [_edit_last] => 10 [translation_required] => 2 [views_count] => 6300 [translation_required_done] => 1 [_oembed_c6d7621f357b31f613d8b5516547e06d] =>
Quite remarkable temperatures in western Siberia today.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A klímaváltozás az Alpok magasabban fekvő területeit is érinti. Egyre melegebb lesz a nyár folyamán a hegyekben is: még ezerméteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletek – derül ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékeléséből.
Az osztrák gleccserek hatvan százaléka már elolvadt
Az ezer méteres magasságban lévő svájci Chateau d’Oex-ban 1990 és 2019 között 19 olyan év volt, amikor a legforróbb napokon 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Az azt megelőző harminc évben csupán két évben fordult elő hasonló.
Az ausztriai Seefeldben 1200 méteres magasságban a forró napok száma 5-ről 13-ra emelkedett.
Az Ausztriában lévő gleccserek az 1850-ben mért legnagyobb méretük óta felszínük 60 százalékát veszítették el – áll a DWD közleményében.
Egyre magasabbra kúszik a hóhatár
Svájcban is egyre inkább visszahúzódik a jég: a nulla Celsius-fokos határ középmagassága nyáron rendszeresen 3800 méter körül van, holott 1961 és 1990 között még 3350 méteren volt.
Ez a változási irány nagy valószínűséggel a következő évtizedekben folytatódni fog
– vélik a szakértők. „Ha nem változik az üvegházhatású gázok kibocsátása, a ma szélsőségesen forró nyarak az évszázad végére már normálisnak fognak számítani” – emelte ki a DWD.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Berobbant a hőség az északi sarkkörön túlra, a világ 3. legészakabbra fekvő állandó kutatói és meteorológiai állomásán 20 fokig emelkedett a hőmérséklet, megdöntve a június havi rekordot a térségben. Bár a szóban forgó Eureka kutatóállomáshoz képest az Alert-i bázis közelebb fekszik az Északi-sarkhoz, éves átlaghőmérséklete mégis az Eureka-i mérőpontnak a legalacsonyabb egész Kanadában, így a 20 fokos meleg méginkább kimagasló.
A napokban a Skandináv-félszigetre is beköszöntött a nyár, többfelé 30-35 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála.
A magassági előrejelzések szerint Skandinávia nyugati tájain 12 fokkal haladja meg a hőmérséklet az ilyenkor jellemző értékeket (az 1979–2010-es évek átlagához képest).
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Australia has just sweltered through its hottest 12 months on record, a weather official said Thursday, a period of drenching floods, tropical cyclones and mass coral bleaching. https://t.co/ikmC4SRSk5pic.twitter.com/cF7n8zv1R9
Egy új német kutatás szerint drámaian zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt.
Az alpesi gleccserek az ezredfordulótól 2014-ig jégmennyiségük 17 százalékát veszítették el, több mint 22 köbkilométert, különösen súlyos a helyzet Svájcban – írták az Erlangen-Nürnbergi Egyetem tudósai a Nature Communications csütörtökön megjelent számában.
Ez az első tanulmány, amely a lánchegység egészét vizsgálja, nem csak egyes gleccsereket vagy régiókat. A munkában radarműholdak adatait használták, hogy a hegyfelszín háromdimenziós modelljét megalkossák, majd ezt összevetették a műholdfelvételekkel. Így mérték meg a gleccserek kiterjedését és magasságát.
A legnagyobb mértékű jégolvadást a svájci Alpokban állapították meg. „Itt a legkiterjedtebbek a jégfolyamok, ugyanakkor itt a legmagasabb az olvadási arány. Wallis kantonban a Nagy Aletsch, az Alpok legnagyobb gleccsere évente öt métert olvad a lejjebb fekvő részeken” – magyarázta Christian Sommer, az egyetem Földrajzi Intézetének kutatója.
A Középső-Alpok legmagasabb részein azonban még nincs jégolvadás – tette hozzá.
Egész más a helyzet a peremhegységekben, ahol már a magasabban fekvő helyeken is megfigyelték a tudósok az olvadást. „Ez arra utal, hogy a peremhegyvidékek lesznek az első régiók, amelyek a jövőben jégmentessé válnak” – mondta Sommer.
Az adatok lehetővé tették a majdnem négyezer alpesi gleccser többsége változásainak kiértékelését, valamint előrejelzést tudtak készíteni a nyári hónapok olvadékvizéről is, amely sok ország vízellátásában és energiagazdálkodásában játszik szerepet.
„Ennek az Alpok térségén kívül hatása lesz a hegységben eredő nagy európai folyamrendszerek vízháztartására is” – mondta Sommer.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
