Az éghajlatváltozáshoz az emberiség tevékenysége vezetett, és elpusztítja az ökoszisztémát. Az ENSZ új jelentése szerint szennyezésünk miatt a Föld egyre inkább egy megtört, élhetetlen bolygóvá válik.
A világszervezet csütörtöki tanulmánya leszögezi; a megfelelő globális válasz a világgazdaság átalakítása, a megújuló energiák, a zöld munkahelyek és a fenntartható rendszerek kiépítése.
Az ENSZ-főtitkára, Antonio Guterres szerint „az idei évben vagy meghozzuk ehhez a szükséges döntéseket, vagy már késő lesz. Most még tudjuk megteremteni a feltételeket a következő évtizedek távlatában. A kibocsátás drasztikus csökkentésével még másfél Celsius fokon belül tartható a felmelegedés. Ebben az évben megfelelő keretet kell alkotnunk a biológiai sokszínűség megőrzéséhez. Ez egy sorsfordító esztendő lesz” – mondta.
A 168 oldalas, „Békét kötni a természettel” jelentés kiemeli; „ha ezt nem tesszük meg, gyermekeinkre és unokáinkra örökítjük a szélsőséges időjárást, a tengerszint emelkedését, a növény- és állatfajok kipusztulását, az élelmiszer- és vízbizonytalanságot, a jövőbeni járványok növekvő valószínűségét.”
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A világjárvány során a távközlési hálózatok minden korábbinál fontosabb feladatot láttak el a társadalom és a gazdaság működésében, a következő években pedig abban játszhatnak kulcsszerepet, hogy az emberiség az újraindulás során csökkentse karbonlábnyomát – hívta fel a figyelmet az Ericsson elemzése.
2020-ban az átlagos fogyasztó naponta 2,5 órával több időt töltött a vezetékes és napi 1 órával többet a mobil szélessávú hálózatokon az Ericsson Mobility Report szerint. Mivel ezek a felhasználási módok nagy sávszélességet igényelnek, mindez nem lett volna lehetséges, ha a mobilszolgáltatók az elmúlt években nem fektetnek a 4G, illetve az 5G mobilhálózatok fejlesztésébe – mutatott rá a távközlési berendezéseket gyártó vállalat az elemzésében.
Kiemelik: az 5G technológia energiahatékonyabb a mobilhálózatok korábbi nemzedékeinél, ráadásul a mobil hálózatba kapcsolt intelligens eszközök közötti (IoT) kapcsolatok és az MI megoldások elősegítésével számos iparág zöldítéséhez járulhat hozzá.
Az 5G energiahatékonyabb bázisállomások kiépítését teszi lehetővé a korábbi mobiltechnológiáknál. Az Ericsson az elmúlt néhány hónapban a Telefónica mobilszolgáltatóval Brazíliában és Spanyolországban végzett tesztje szerint az 5G adategységenként 90 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a 4G-nél.
A svéd vállalat számításai szerint a teljes infokommunikációs szektor a globális karbonemissziónak alig 1,4 százalékáért felelős, de a más szektorokra – elsősorban a gyártásra, a mezőgazdaságra és a mobilitásra – gyakorolt hatása révén 15 százalékos kibocsátáscsökkentéshez járulhat hozzá 2030-ig.
Mivel az ipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32 százalékát adja, globális szinten kézzelfogható megtakarítás érhető el okos megoldásokkal. A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdasági termelésben is jelentős kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé, az okos öntözési rendszerek pedig 5 százalékkal kisebb vízfelhasználást eredményeznek – fejtik ki az elemzésben.
Közölték azt is, hogy az Ericsson a texasi üzemét már „okos gyárrá” alakította, és így a hálózatba kötött környezeti és fogyasztási szenzorok, illetve az intelligens távvezérlés révén 5 százalékkal tudta csökkenteni – a napelemek használata miatt eleve alacsonyabb – energiafogyasztását, és hasonló mértékben a hulladékmennyiségét is.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Mikroműanyag szálakkal szennyezett az északi-sarkvidék egésze – állapították meg a kutatók, akik szerint a mikroszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokban kimosott műszálas ruhákból származnak.
A témában született eddigi legátfogóbb tanulmány késztői az északi sarkvidékről származó 97 vízmintából 96-ban kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
A megvizsgált mikroműanyagok több mint 92 százaléka mikroszál volt, ezen belül 73 százalék poliészter szál, amely méretében és színében is megegyezett a ruhagyártásban használttal. A vízminták többségét a felszíntől számított 3-8 méteres mélységben gyűjtötték, ahol a tengeri élőlények egy jelentős része táplálkozik.
Az északi-sarkvidék területére jóval több víz érkezik az Atlanti-óceán felől, mint a Csendes-óceánból, és az új kutatás a mikroműanyag szálak jóval magasabb koncentrációját, valamint hosszabb és kevésbé lebomlott szálakat mutatott ki az Atlanti-óceánhoz közelebb eső részen. A tanulmányt vezető Peter Ross, a kanadai Ocean Wise Conservation Association nevű szervezet munkatársa szerint a Jeges-tengert szennyező textilszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokból kerülnek az Észak-Atlanti-óceánba.
A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány készítői 71 vízfelszínközeli mintát gyűjtöttek az északi-sarkvidék európai és észak-amerikai részéről, valamint további 26 mintát a Beaufort-tenger 1000 méteres mélységéből. „A poliészter szálak jelenléte az egész vízoszlopban egyértelműen kimutatható volt, jól szemléltetve a műszálak megállíthatatlan szétterjedését a Jeges-tenger egészében” – húzták alá a kutatók, akik átlagosan 40 mikroműanyag-részecskét mutattak ki egy köbméternyi vízben.
A szakemberek szerint a mikroszálak mindössze kis százaléka származhat halászfelszerelésekből, amelyekhez másfajta műanyagot használnak. Lehetséges, hogy a szálak egy részét a szél szállította az északi-sarkvidékre.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Kilencven tonna szemetet gyűjtöttek össze a hétvégén Bali híres strandjain, ahol a hatóságok már alig tudnak lépést tartani a monszunszezonban partra vetődő hatalmas mennyiségű műanyaghulladékkal.
A badungi környezet- és közegészségügyi hatóság Kuta, Legian és Seminyak strandjait tisztította meg pénteken és szombaton – írja a The Guardian című brit napilap online kiadása.
Az indonéz kormány 2020 áprilisában hirdetett országos stratégiát a tengeri környezetre és a gazdaságra egyaránt fenyegetést jelentő műanyaghulladék problémájának megoldására.
Az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) munkatársa, Denise Hardesty szerint a műanyagszemét évről évre egyre súlyosbodó problémát jelent Bali partjain.
Hardesty, aki szakértőként segíti az indonéz kormány munkáját, hozzátette, hogy a műanyaghulladék valószínűleg nem messziről érkezik és az indonéz szigetvilág sok más területére is hasonló sors várhat.
Bali délnyugati partszakaszain az esős és szeles monszunszezonban halmozódik fel a szemét.
Hardesty szerint a fokozódó hulladékmennyiség összhangban van a műanyagtermelés globális növekedésével.
A helyiek ugyanakkor egyéni és közösségi szinten is próbálják csökkenteni a műanyagtermékek használatát.
A CSIRO egy olyan új módszer bevezetését tervezi Indonéziában, amely egyebek között mesterséges intelligenciát használva követné nyomon a szemét útját és azonosítaná a gócpontokat.
Gede Hendrawan, a Balin működő Udayana Egyetem munkatársa szerint az egyik legfőbb probléma Indonézia nem megfelelő hulladékkezelési rendszere.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A globális éghajlatváltozást erősítő gázok legnagyobb kibocsátói közül egyetlen ország sem teszi meg a folyamat megfékezéséhez szükséges valamennyi lépést – mutatta ki a Germanwatch német nemzetközi környezetvédelmi szervezet hétfőn ismertetett felmérése.
Az éghajlatváltozás feltartóztatását szolgáló erőfeszítéseket mérő mutató (Climate Change Performance Index – CCPI) alapján felállított rangsorban ismét nincs dobogós helyezett, mert „egyetlen ország sem tesz eleget a veszélyes klímaváltozás megakadályozásáért” – emelték ki a Germanwatch, a NewClimate Institute nevű nemzetközi kutatóintézet és a világ mintegy 130 országából több mint 1300 szerveződést összefogó Climate Action Network közös szervezésében készített elemzés eredményeit ismertető közleményben. A listát 2005 óta minden évben összeállítják, és még egyszer sem volt első, második és harmadik helyezett.
A nagyjából 400 klímavédelmi és energiapolitikai szakértő közreműködésével végzett kutatásban 57 ország és az Európai Unió (EU) mint globális szereplő teljesítményét vizsgálták. Ezek az országok juttatják a légkörbe az éghajlatváltozást fokozó gázok több mint 90 százalékát.
A lista elején – azaz a negyedik helyen – ismét Svédország áll, sorban a negyedik éve. Utána az Egyesült Királyság, Dánia, Marokkó, Norvégia, Chile, India, Finnország, Málta és Lettország következik.
A CCPI-t 14 almutató alapján számolják. Négy fő dimenziót vizsgálnak; a szén-dioxidban számolt üvegházgáz-kibocsátás alakulását – amely 40 százalékos súllyal szerepel a CCPI-ben -, a megújuló energiaforrások kiaknázását, az energiafelhasználást és a klímavédelmi politikát, egyaránt 20 százalékos súllyal. A vizsgálattal számszerűsítik és nemzetközileg összehasonlíthatóvá teszik, hogy miként törekszik egy-egy ország elérni a 2015-ben Párizsban kötött klímavédelmi egyezményben rögzített célokat.
Az új adatokat ismertető közleményben a többi között kiemelték, hogy az EU ellentmondásos képet mutat. A skandináv tagállamok, a feltörekvő Portugália és az EU egésze igen jól teljesít és bejutott a globális lista élbolyába, ugyanakkor – mint írták – vannak „lefelé kiugró” értékeket mutató tagországok. Ezek közé tartozik Ciprus, Csehország, Lengyelország, valamint Magyarország is, amely a tavalyi 47. hely után az 50. helyen áll a klímavédelmi erőfeszítések alapján összeállított rangsorban.
MTI
[type] => post [excerpt] => A globális éghajlatváltozást erősítő gázok legnagyobb kibocsátói közül egyetlen ország sem teszi meg a folyamat megfékezéséhez szükséges valamennyi lépést - mutatta ki a Germanwatch német nemzetközi környezetvédelmi szervezet. [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1607416061 [modified] => 1607368464 ) [title] => Felmérés: a legnagyobb kibocsátók közül egyetlen ország sem tesz meg mindent a klíma védelemében [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=38542&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 38542 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 38545 [image] => Array ( [id] => 38545 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes.jpg [original_lng] => 309182 [original_w] => 1090 [original_h] => 613 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes.jpg [width] => 1090 [height] => 613 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes.jpg [width] => 1090 [height] => 613 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/kornyezetszennyezes.jpg [width] => 1090 [height] => 613 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1607361264:10 [_thumbnail_id] => 38545 [_edit_last] => 10 [views_count] => 3390 [_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Az Egyesült Királyság két legnagyobb kávékapszula-gyártója összefogott annak érdekében, hogy csökkentsék a kávékapszulák okozta környezetszennyezést.
A kávékapszulák ugyan fogyasztói szempontból tényleg kényelmesek, de amellett, hogy használatuk lényegesen drágább a hagyományos kávéfőzésnél, a környezetre is óriási terhet jelentenek: a műanyagot, alufóliát és alumíniumot tartalmazó kapszulák lebomlása ugyanis akár 500 évig is eltarthat.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy globálisan mintegy 20 milliárd kapszula fogy évente, máris látható, hogy nem jelentéktelen mennyiségű ez a hulladékfaja.
A három legnagyobb forgalmat lebonyolító márka gyártói, a Nestlé – amely a Nespresso és Nescafé Dolce Gusto termékeket gyártja – valamint a Jacobs Douwe Egberts – amely a Tassimo kapszulákat gyártja – összefogtak és jövőre megkezdik a használt kapszulák szervezett begyűjtését.
Erre több módot is kínálnak majd, lesznek leadási pontok, megjelennek az utcai szemétgyűjtő konténerek mellett a kifejezetten kávékapszulák gyűjtésére használt egységek, illetve az online élelmiszer-vásárlások esetén is lehet majd kérni a használt kapszulák elszállítását.
Az egyes gyártóknak eddig is voltak már saját rendszereik az újrahasznosításra, de ezek mérsékelt sikerrel működtek, a Nespresso esetében például csak minden harmadik felhasznált kapszula jutott el az újrahasznosításig. Az új rendszert egy márkáktól független, nonprofit-szervezet működteti majd – remélhetőleg az eddiginél nagyobb hatékonysággal.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A több mint 90 országban aktív, szegénységgel foglalkozó Oxfam azt kutatta, a gazdagabbak mennyivel több szén-dioxid kibocsátásáért felelősek, mint a szegények.
A kutatásban az 1990–2015 között eltelt 25 évet vizsgálták: ez alatt az időszak alatt nagyjából kétszeresére nőtt az atmoszférában a szén-dioxid mennyisége.
A képlet összességében igazából egyszerű: minél gazdagabb valaki, annál nagyobb kibocsátó.
A jelentős fő megállapításai:
Terepjárók és gyakori repülés: a leggazdagabbak csupán egy százaléka az elmúlt 25 év során több mint kétszer annyi kibocsátásért tehető felelőssé, mint az emberiség kevésbé tehetős felét kitevő 3,1 milliárd ember. A társadalom legfelső 10 százaléka köthető az 1990 és 2015 között a légkörbe kerülő szén-dioxid 52 százalékáért.
A leggazdagabb egy százalék tagjai önmagukban a globális szén-dioxid kibocsátásának 15 százalékáért felelősek – ez több, mint az Európai Unióban élők teljes kibocsátása együtt.
1990 és 2015 között körülbelül 60 százalékkal nőtt az éves kibocsátás: a leggazdagabbak 5 százalékának „köszönhető” ennek a harmada. A teljes növekedésben a felső 1 százalék kibocsátása háromszorosára nőtt a legszegényebb 50 százalék kibocsátásához képest.
„A kisebbségben lévő gazdagok túlfogyasztása az, ami „fűti” a klímaváltozást, eközben viszont a szegény közösségek és a fiatalok fizetik meg leginkább ennek az árát” – kommentálta Tim Gore, az Oxfam klímapolitikáért felelős vezetője a jelentés eredményeit, aki azt javasolta, hogy a kormányok adóztassák meg az olyan „luxuskibocsátásokat”, mint a terepjárók vagy éppen a gyakori repülés.
Because of coronavirus restrictions, it’s hard to know where you can travel, what rules you need to follow. We have to make life easier for Europeans & coordinate these measures. @EU_Commission put forward a proposal - its adoption by national governments will now bring clarity. pic.twitter.com/hblJRFYw0y
Scientists have discovered a new island off the coast of Greenland, which they say is the world’s northernmost point of land and was revealed by shifting pack ice https://t.co/WcxRv89eS0
I feel a bit for Oodaaq, now the former most northerly point of land on Earth... pic.twitter.com/qoIDiWa3C1
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak egy új amerikai tanulmány szerint.
A világon évente 176 ezer tonna műanyag mikroszál – főként poliészter és nylon – jut szemétként szárazföldi környezetbe – olvasható a PLoS ONE tudományos folyóiratban. A mikroszálak a ruhák mosásakor szabadulnak el, és már nagyobb hányaduk végzi a szárazföldön, mint a vizekben – írta Jenna Gavigan, aki a Santa Barbara-i Kalifornai Egyetemen kutatócsoportjával a tanulmányt készítette.
Az óceánok műanyag-szennyezettsége nagy figyelmet kapott az utóbbi években, de nem csak a vizekben halmozódik a műanyagszemét. A műanyagok 14 százalékát szintetikus textilek készítésére használják, elsősorban a ruházati iparban. Az öt milliméternél rövidebb, úgynevezett mikroszálakból rengeteg jut a környezetbe a textil teljes élettartama alatt, különösen mosáskor, amely a szintetikus szálakból mechanikusan tép le apró darabokat. Amikor a mosóvíz a szennyvíztisztító telep felé veszi útját, a benne lévő mikroszálak belekerülhetnek a szennyvíziszapba, amelyet a termőföldre teríthetnek vagy szeméterakókban helyezhetnek el.
A tanulmány szerzői a műanyagok, köztük a szintetikus textilek előállításáról, fogyasztásáról és környezetbe való kibocsátásáról gyűjtöttek adatokat, hogy felmérjék a szintetikus mikroszálak szennyezésének globális elterjedtségét és méretét. Azt is vizsgálták, gépi vagy kézi mosásnál mennyi mikroszál kerül a mosóvízbe, mennyi halmozódik fel és milyen eloszlásban a szennyvíztelepeken, és mi történik a szennyvíziszappal, amely a mikroszálak legnagyobb részét tartalmazza. Sok régiónak nincsenek részletes adatai a szennyvíz-feldolgozásról, ezért a szerzők a teljes kép érdekében a jövedelmek alapján becsülték meg a szennyvízkezelés mértékét.
Az adatok nem fedik teljesen, mennyi mikroszálat bocsát ki a textil teljes élettartama alatt, például nem számolták bele a használtruha-piacot. Számításaik szerint a műszálhasználat elterjedése, vagyis az 1950-es évek és 2016 között 5,6 millió tonna szintetikus mikroszál került a környezetbe a ruhamosástól, ennek fele az utolsó tíz évben. Valamivel kevesebb mint a fele került szárazföldre, ebből 1,9 millió tonna a talajra, 0,6 millió tonna szeméttelepekre. A kibocsátás évente 12,9 százalékkal nő, a jelenlegi éves szárazföldi emisszió – 176,5 ezer tonna – meghaladja a vizekbe kerülő mennyiséget, ami 167 ezer tonna.
MTI
[type] => post [excerpt] => A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak egy új amerikai tanulmány szerint. [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1600462674 [modified] => 1600376636 ) [title] => A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műanyag textilszálak [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=29711&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 29711 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 29712 [image] => Array ( [id] => 29712 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg [original_lng] => 67834 [original_w] => 600 [original_h] => 338 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg [width] => 600 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg [width] => 600 [height] => 338 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg [width] => 600 [height] => 338 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg [width] => 600 [height] => 338 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/textil169.jpg [width] => 600 [height] => 338 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1600365836:10 [_thumbnail_id] => 29712 [_edit_last] => 10 [views_count] => 4094 [_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] =>
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Egészen az Antarktiszig sodor a szél az óceánokba több tonnányi mikroműanyagot. A szárazföldi közlekedésből – számítások szerint – évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a vizekbe.
Az antarktiszi jégben talált mikroműanyag rostok mikroszkóp képe. Forrás: THEGUARDIAN.COM
Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit. Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka. Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.
A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát a Nature című lap szerint. Nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.
Andreas Stohl, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai részlegének kutatója és a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research – NILU) és a Bécs közelében lévő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) munkatársai végezték az első modellszámítást a szárazföldi közlekedésből származó mikroműanyag szél általi globális terjedéséről.Eszerint mintegy 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe a gumiabroncsok kopása miatt és további 40 ezer tonnányi a fékbetétek kopása miatt.Főként az igazán apró, kevesebb mint 2,5 mikrométernyi részecskék tudnak nagyon távol jutni a szél segítségével. Ilyen méretű mikrorészecskékből 52 ezer tonna származik az abroncskopásból, további 16 ezer tonna a fékkopásból – ez összességében 68 ezer tonna 2,5 mikrométernél kisebb részecske.
A mikroműanyagok nem csak a belőlük kioldódó adalékanyagok miatt veszélyesek, hanem mert képesek megkötni a vízben lévőszerves szennyezőket, így azok koncentráltabban jutnak az élőlények szervezetébe. Forrás: FLICKR
„Ebből az összesen 140 ezer tonnányi mikroműanyagból 48 ezer tonna hóval és jéggel borított területen rakódik le” – mondta Stohl. Különösen érintett az Északi-sarkvidék és főképpen a tengeri jég.
Ezek a lerakódások a régió eleve érzékeny ökoszisztémáira és valószínűleg az ott élő emberek egészségére is nagy hatással lehetnek a szakértő szerint.A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A Stanford Egyetem tanulmánya szerint a globális metánkibocsátás minden idők legmagasabb szintjét érte el.
Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgázkitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő.
2000 és 2017 között olyan pályára került ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátása, amely a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni – írták a kutatók.
2017-ben – ez az utolsó esztendő, amelyből adat van a teljes globális metánkibocsátásról – a Föld légköre mintegy 600 millió tonnát nyelt el ebből a színtelen, szagtalan gázból, amelynek az üvegházhatása a szén-dioxidnál 28-szor erősebb százéves időtartamot tekintve.
A metánkibocsátás több mint fele emberi tevékenységből származik. Az éves metánkibocsátás 9 százalékkal – évi 50 millió tonnával – nőtt a 2000-es évek eleje óta, amikor a metánkoncentráció a légkörben viszonylag stabil volt – mutatták ki a kutatók.
Globálisan a fosszilis üzemanyagok és a tehenek a forrásai a metánkibocsátás növekedésének. „A marhák és más kérődzők kibocsátása csaknem olyan nagy, mint a fosszilis üzemanyagiparé” – mondta Rob Jackson, a Stanford Föld-, Energia- és Környezettudományi Iskolájának professzora.
A koronavírus-járvány idején a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett az ipar és a közlekedés leállása miatt.
„Nincs esély arra, hogy a metánkibocsátás ugyanolyan mértékben csökkenjen, mint a szén-dioxid-kibocsátás a koronavírus miatt. Házainkat, épületeinket fűtjük, a mezőgazdaság pedig egyre növekszik” – tette hozzá a professzor.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
