A műholdas navigációs rendszerekre épülő modern világ sérülékenységére figyelmeztetnek azok a kutatók, akik szerint orosz tevékenységhez köthető GPS-zavarásokat észleltek Európa több térségében.
A szakemberek úgy vélik, a jelenség jól mutatja, miként válik a világűr és az ott működő technológiai infrastruktúra a geopolitikai feszültségek új színterévé. A kutatók megállapításai szerint több európai régióban is olyan interferenciát regisztráltak, amely összefüggésbe hozható orosz aktivitással.
Ezek a zavarások elsősorban a repülőgépek és hajók által használt navigációs jeleket érintik. A módszer lényege, hogy a műholdas navigációs jeleket megpróbálják elnyomni vagy torzítani, ami megnehezíti, hogy a földi vevőkészülékek pontos helymeghatározást végezzenek – számolt be róla az NDTV.
Bár a GPS-rendszer sokak számára elsősorban az okostelefonos térképszolgáltatásokkal egyenlő, a technológia a háttérben számos kritikus folyamat működéséhez is nélkülözhetetlen. Emiatt még a kisebb fennakadások is működési problémákat okozhatnak, miközben biztonsági kockázatokat is felvetnek.
A GPS-jelek zavarása A tanulmány szerint a GPS-jelek zavarása egy szélesebb körű tendencia része lehet, amelyben az államok egyre gyakrabban alkalmaznak elektronikai hadviselési eszközöket, és nem kizárólag a hagyományos katonai módszerekre támaszkodnak.
A szakértők arra is rámutattak, hogy az ilyen események száma jelentősen növekedett azóta, hogy Oroszország 2022-ben megindította Ukrajna elleni invázióját. Az európai hatóságok különösen az érzékeny régiókban, illetve a konfliktuszónához közel eső területeken számoltak be gyakoribb GPS-zavarásokról.
A tudósok szerint az ilyen taktikák terjedése rámutathat a globális műholdas rendszerek gyenge pontjaira. A fizikai támadásokkal szemben a jelzavarás sok esetben nehezebben azonosítható és visszakövethető, ami további kihívásokat jelent a hatóságok számára.
Már keresik a megoldásokat A fejlemények hatására európai biztonsági szakértők és döntéshozók olyan megoldásokat keresnek, amelyek növelhetik a navigációs rendszerek ellenálló képességét. A vizsgált lehetőségek között szerepelnek tartalék navigációs rendszerek, valamint olyan technológiák fejlesztése, amelyek gyorsabban képesek felismerni és azonosítani az interferenciát.
A kutatók szerint a kérdés jelentősége a következő években tovább nőhet, mivel a világ országai mind a polgári, mind a katonai műveletek során egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a műholdas infrastruktúrára. Véleményük szerint a jövő konfliktusai már nem csupán a szárazföldön, a tengeren vagy a levegőben zajlanak majd, hanem egyre inkább a digitális és a világűrbeli térben is, ezért a műholdas rendszerek védelme kiemelt stratégiai feladattá válhat.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Rekord növekedést regisztráltak Európában a nemi úton terjedő fertőzések (STI) számában. A legaggasztóbb a gonorrhoea és a szifilisz gyors terjedése, valamint az újszülöttek körében a veleszületett szifilisz eseteinek csaknem megduplázódása, derül ki a European Centre for Disease Prevention and Control (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) (ECDC) 2026. május 21-én közzétett adataiból.
A központ információja szerint 2024-ben Európában több mint egy évtizede nem látott mértékben regisztráltak bakteriális nemi úton terjedő fertőzéses eseteket. A gonorrhoea esetek száma elérte a 106 331-et, ami 303%-kal több, mint 2015-ben. A szifilisz-fertőzéses esetek száma több mint kétszeresére, 45 577-re nőtt. A Chlamydia továbbra is a leggyakoribb fertőzés, 213 443 esettel. A Lymphogranuloma venereum (LGV) is tovább terjed, 2024-ben 3490 esetet regisztráltak.
Az ECDC hangsúlyozza, hogy a nemi úton terjedő kezeletlen betegségek súlyos szövődményeket okozhatnak, beleértve a krónikus fájdalmat, a meddőséget, valamint a szív- és érrendszeri és idegrendszeri károsodást. Különösen aggasztó a veleszületett szifilisz eseteinek számának növekedése, amely egy terhesség alatt anyáról gyermekre terjedő fertőzés. Ha 2023-ban 14 európai országban 78 ilyen eset volt, akkor 2024-ben már 140.
Bruno Ciancio, az ECDC képviselője kijelentette, a helyzet komoly problémákra utal a megelőzéssel és a teszteléssel kapcsolatban.
„A szexuális úton terjedő fertőzések száma 10 éve növekszik, és 2024-ben rekordszintet ért el” – hangsúlyozta.
A központ adatai szerint a leginkább érintett csoport továbbra is a férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot. Ugyanakkor a szifiliszt egyre gyakrabban észlelik a heteroszexuális populációban, különösen a reproduktív korú nőknél.
A jelentés az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáira is rámutat. A 29 adatot szolgáltató ország közül 13 továbbra is előírja a betegek számára, hogy fizessenek az alapvető nemi úton terjedő betegségek (STI) tesztjéért.
Az ECDC felszólítja az európai országokat, hogy erősítsék meg a megelőzést, tegyék a tesztelést hozzáférhetőbbé, javítsák a terhes nők szűrését, és biztosítsák a fertőzések gyors kezelését.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A nyár első hőhulláma a következő héten éri el Európát, a meteorológusok előrejelzései és a Brit Meteorológiai Szolgálat adatai szerint havi rekordokig emelkedik a hőmérséklet Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban – írta a Bloomberg, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A meteorológusok előrejelzései és az időjárási modellek azt helyezik kilátásba, hogy a melegedést okozó anticiklon hosszabb ideig marad, és a hőmérsékletet 11°C-kal a szokásos fölé emeli.
Nagy-Britanniában a nappali hőmérséklet Londonban vasárnap várhatóan eléri a 32°C-ot.
„Ez egy meglehetősen jelentős esemény lehet a hőséget illetően” – mondta Annie Shuttleworth meteorológus.
A szakértők adatai szerint, bár a nyár hivatalos kezdete még néhány hét múlva lesz, a kontinensen tapasztalható hosszú távú időjárási trendek gyakori hőhullámokat és extrém hőséget jeleznek előre az elkövetkező hónapokban – különösen mivel a magas hőmérséklet miatt elkezdődik a talajok kiszáradása Észak-Európában.
A francia nemzeti meteorológiai szolgálat, a Météo-France arra számít, hogy a klímaváltozás a nyári szezonban korábban és később is hőhullámokat hoz majd. A következő napokban a maximális hőmérséklet Párizsban eléri a 31°C-ot, az ország délnyugati részén pedig a 35°C-ot. A legszélsőségesebb hőség Guadiana és Guadalquivir régiókban várható, ahol akár 38°C-os maximumhőmérséklet is előfordulhat a spanyol kormány AEMET szolgálatának előrejelzései szerint.
[type] => post [excerpt] => A nyár első hőhulláma a következő héten éri el Európát, a meteorológusok előrejelzései és a Brit Meteorológiai Szolgálat adatai szerint havi rekordokig emelkedik a hőmérséklet Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779661560 [modified] => 1779625737 ) [title] => Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban várhatóan rekordmeleg lesz [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=284736&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 284736 [uk] => 284503 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 284504 [image] => Array ( [id] => 284504 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [original_lng] => 1335638 [original_w] => 1500 [original_h] => 993 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-300x199.jpg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-768x508.jpg [width] => 768 [height] => 508 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-1024x678.jpg [width] => 1024 [height] => 678 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [width] => 1500 [height] => 993 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [width] => 1500 [height] => 993 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [width] => 1500 [height] => 993 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779614937:12 [_thumbnail_id] => 284504 [_edit_last] => 12 [views_count] => 459 [_algolia_sync] => 948133003001 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az orosz–ukrán háború lezárása után is ukrán menekültek milliói maradhatnak hosszú távon Európában – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentéséből, melyet a Sztrana szemlézett.
A szervezet a jelentésben három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az orosz–ukrán háború alakulására 2029 végéig:
a harcok folytatódását,
egy „törékeny békét engedményekkel”, valamint
Ukrajna győzelmét.
A „törékeny béke” forgatókönyve szerint a harcok ugyan véget érnek, de Oroszország megtartja az elfoglalt területek feletti ellenőrzést, miközben az Európai Unióban biztosított ideiglenes védelem 2027 márciusában lejár.
Az UNHCR becslése alapján ebben az esetben mintegy 2,9 millió ukrán maradna Európában, ami a jelenlegi menekültek 56 százaléka.
A jelentés szerint, ha a háború folytatódik, az ukrán menekültek 99 százaléka továbbra is Európában maradna. Még egy ukrán győzelem esetén is körülbelül 1,67 millió ember maradhat külföldön, ami a jelenlegi létszám nagyjából egyharmada. A legtöbb ukrán várhatóan Németországban maradna, ahol közel 789 ezer ember élhet hosszabb távon is. Lengyelországban több mint 530 ezer ukrán maradhat.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ENSZ szerint sok ukrán már beilleszkedett az európai életbe: a gyerekek helyi iskolákba járnak, a családtagok dolgoznak, és sokan nem látják a gyors hazatérés feltételeit.
Marina Tverdostup, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (wiiw) kutatója is kiemelte, hogy az Eurostat-alapú elemzések azt mutatják, hogy a munkaképes korú ukránok körében a foglalkoztatási ráta lényegesen magasabb, mint az elmúlt években az EU-ba érkezett más menekültcsoportok körében. Az ENSZ jelentése azonban arra is kitér, hogy az Európában dolgozó ukránok közel 60 százaléka nem a végzettségének megfelelő munkát végez, ráadásul átlagosan mintegy 40 százalékkal alacsonyabb jövedelmet kap, mint a helyi lakosok. Az UNHCR figyelmeztette Brüsszelt, hogy az ideiglenes védelem 2027-es hirtelen megszüntetése káoszt okozhat, túlterhelheti a menekültügyi rendszereket, és újabb migrációs hullámot indíthat el Európán belül.
A szervezet ezért azt javasolja, hogy az uniós országok hosszú távú megoldásokat dolgozzanak ki az ukránok tartózkodásának rendezésére, például egyszerűsített tartózkodási engedélyekkel és új védelmi formákkal.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az európai lakosságra leselkedő kockázat alacsony – jelentette ki Eva Hrncirova, az Európai Bizottság illetékes szóvivője Brüsszelben csütörtökön.
A brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján az uniós szóvivő kérdésre válaszolva azt mondta: ami legfontosabb, hogy a jelenlegi helyzet szerint nincs ok az aggodalomra.
„Nagyon szorosan követjük a helyzetet, és igyekszünk a legalaposabban felmérni minden lehetséges kockázatot, amely az európai polgárokra leselkedhet” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság illetékesei szoros figyelemmel kísérik a helyzetet és kapcsolatban állnak minden érintett hatósággal, rendszeresen konzultálnak szakértőkkel, tudósokkal és orvosokkal attól a naptól kezdve, hogy értesítés érkezett a turistahajón azonosított fertőző betegségről – mondta.
„Mindent szükségeset megteszünk, hogy ne becsüljük alá a helyzetet, és készen álljunk a fellépésre” – fogalmazott.
Az európaiak egészségének szavatolása az uniós bizottság prioritása, ami erre az esetre is vonatkozik – tette hozzá az uniós szóvivő.
A hantavírusjárvány sújtotta óceánjárót üzemeltető Oceanwide Expeditions csütörtökön ismerte el, hogy április 24-én 29 utas szállt partra a hajóról az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona-szigetén, miután csaknem két héttel korábban egy utas a fertőzés miatt meghalt.
A hajó utasai közül hantavírus-fertőzés következtében eddig három ember halt meg, köztük egy német férfi és a holland házaspár. Nyolc további ember pedig gyaníthatóan megfertőződött – jelentette csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Súlyos fennakadásokat okozott Európa-szerte a havazás és a hideghullám: kedden több országban bezárták az iskolákat, a légi közlekedés és a közúti forgalom is akadozik.
Hollandiában a vonatok kedd reggelre szinte teljesen leálltak, Schiphol repülőtéren pedig több száz járatot töröltek. Franciaországban az iskolabuszok nem közlekedtek, a vonatközlekedés több régióban akadozott. Párizs, valamint Nantes repülőterein több járatot is töröltek. A fővárosi régióban hétfő délután az összesített torlódás elérte az ezer kilométert, keddre ez a helyzet valamelyest javult. Öt halálos közúti balesetet jelentettek.
Skóciában több száz iskola maradt zárva, a meteorológiai szolgálat a hét további részére nagy mennyiségű havat jósol a déli területeken.
Svédország északi részén a hőmérséklet kedden mínusz 40 Celsius-fokig süllyedt. Dániában az észak-jütlandi régió hatóságai a havazás miatt azt kérték a lakosoktól, hogy szerdán maradjanak otthon.
Svájcban a Neuchatel (Neuenburg) kantonban lévő La Brévine faluban a hét elején -30,3 Celsius-fokot mértek, míg Saint Gallen kantonban található Hintergrappel hegyvidéken mínusz 37,1 Celsius-fokig zuhant a hőmérséklet.
Csehországban a fagypont alatti hőmérséklet a következő napokban is kitart, a német határ közelében keddre mínusz 25 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet. Prágában több tízezer ember maradt fűtés és melegvíz nélkül távfűtési csövek meghibásodása miatt. Lengyelországban mínusz 20 Celsius-fokig zuhant a hőmérséklet.
Spanyolországban a hidegfront főként Madridot és Mallorca magasabb területeit érintette, itt a hőmérséklet mínusz 10 Celsius-fokig is süllyedhet. Ezzel szemben Bulgária délkeleti részén a hőmérséklet szokatlanul magas volt, 19 Celsius-fok, ám csütörtöktől havazást és hidegfrontot jeleznek a meteorológusok.
