A végéhez közeledik a Kárpátaljai Gasztroműhely – Ízek és hagyományok című programsorozat: a tizenegyedik, egyben utolsó előtti alkalmat november 19-én tartották Nagydobronyban. A rendezvényen, amelyet a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesülettel együtt szervezett, a térség gazdag kulináris örökségét bemutató fogások és hagyományos technikák kerültek fókuszba.
Az esemény a Határon Átnyúló Együttműködési Program a közös hagyományok és kézművesmesterségek megőrzésére Szatmár megye és Kárpátalja régióban projekt keretében, az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna 2021–2027 Program támogatásával valósult meg.
A műhelymunka résztvevői újabb tartalmas napot töltöttek együtt, melynek fókuszában ezúttal a hagyományos Márton-napi ételek álltak, így bőséges libás menü készült: helyben gyúrt tésztával főtt libaleves, töltött libanyak, sült liba párolt lila káposztával, pecsenyemártással és knédlivel, valamint hagyományos ludaskása. A program hivatalos megnyitója után nem sokkal a jelenlévők előre nem tervezett áramkimaradással szembesültek, ami kihívás elé állította a szervezőket a Kárpátaljai Magyar Líceum kizárólag árammal működő tankonyhájában. Ők azonban nem estek kétségbe: hamar előkerültek a gázpalackok és a gáztűzhelyek, a liba pedig egy közeli kemencében sült tovább – így szinte az összes betervezett programrészletet sikerült megvalósítani, és a romániai partnerszervezet is megtapasztalhatta a kárpátaljai magyarokra jellemző kitartást és a váratlan helyzetekben való helytállást.
„A mi családunkban ez már hagyomány, hogy Márton napján libát eszünk. Ilyenkor a libát tetőtől talpig feldolgozzuk, így például a liba nyakát is megtöltjük. A töltelékbe belekerül a liba mája, szíve és a zúzája apróra vágva, szikkadt kenyérrel, főtt tojással és nyers tojással szoktuk összeállítani a masszát, petrezselyemzölddel és egy kevés rozmaringgal szoktuk ízesíteni. Ezzel megtöltjük a nyakat, majd megfőzzük a libaleves levében, s nálunk attól különleges, hogy a főzés után berakjuk a sütőbe és finom ropogósra sütjük” – magyarázta a Benéből érkező Varga Gabriella, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának tagja.
A libalevest salánki recept alapján készítették el. Nadimova Erzsébet elmondása szerint a libaleves nem különbözik más húslevestől, hiszen ugyanazok az alapanyagok, zöldségek és fűszerek kerülnek bele, ennek azonban az a különlegessége, hogy belefőzik a töltött libanyakat, s most házilag készült, kézzel nyújtott, rombusz alakúra vágott tésztát tettek bele.
Vidékünkön az egyik legelterjedtebb libából készült étel a ludaskása, amibe érdekes módon sok helyen legtöbbször sertés- vagy tyúkhús kerül. A ludaskása elkészítését Hidi Ágnes foglalta össze: „A hagymás-paprikás zsírt felengedjük egy kevés vízzel, majd beletesszük a kockákra vagdalt húst, sóval és borssal ízesítjük és megfőzzük pörköltnek. Amikor már a hús kezd puhulni, felengedjük egy kis lével és beletesszük a kását. Én úgy szoktam, hogy egy kiló kásához egy kiló hús – így a legfinomabb. Főzzük mintegy tizenöt percig, a kásának még picit roppannia kell, ezt összekeverjük, betakarjuk és így állni hagyjuk. Ezt azért jó így csinálni, mert nem lágyul el a kása, hanem szétömlik.”
A kemencében sült libapecsenyéhez hozzá illő párolt lila káposztát készítettek knédlivel – azonban nem a megszokott módon. Ezúttal a gőzön főtt gombócok tésztáját tejjel dagasztották és tojást is tettek bele. Ehhez készült kétféle szósz: az egyik hagyományos, kicsit pikáns, a másik pedig tejfölös.
A szervezők minden alkalommal figyelmet fordítanak a jelen lévő gyerekekre is, akiknek rendszerint kézműves-foglalkozásokkal készülnek. Ennek eredményeként ludat ábrázoló dísztányérok és matyó hímzéses képek, valamint saját készítésű viaszgyertyák is születtek.
„Ez a sorozat immár a tizenegyedik állomásához érkezett. Tizenkettő lesz összesen, tehát a végéhez közeledünk. Novemberben nem mehettünk el a Márton-napi szokások mellett, hiszen ehhez a naphoz rengeteg népi étel készítése kapcsolódik. És nem utolsósorban Márton az újbornak is a bírája, tehát ez több szempontból egy jellegzetes nap” – fogalmazott Varga István projektmenedzser. „A nap elég érdekesen indult, mondhatjuk azt is, hogy liba-galiba volt, mivel bár a villanysütőkben kezdtük el a libasütést, egy nem tervezett áramszünet miatt azonban ez a folyamat félbeszakadt. A kárpátaljai emberek azonban messze híresek arról, hogy nem kétségbeesnek, hanem megoldásokat keresnek: így mi is gyorsan váltottunk más főzési és sütési módra. Nagy öröm, hogy itt a faluban még található olyan kemence, amit gyorsan felfűtöttek, bele tudtuk tenni a libát és készre tudtuk sütni. Végül mindent sikerült elkészíteni, kivéve a sütőtököt, ami a desszert lett volna. Azt a résztvevők hazaviszik és otthon fogják megsütni. Kárpátalja különböző településeinek receptjei gyűltek itt ma össze. Ez valójában egy többnapos folyamat volt, hiszen két nappal ezelőtt a gazdasszonyok előkészítették a libákat, bepácolták a húsokat, de a birsalmasajt sem ma főtt, hanem egy héttel ezelőtt. A célkitűzésnek nagyon jól megfelel, mert nagyon sokféle néphagyományt elevenítettünk fel” – tette hozzá az alapítvány munkatársa.
Az elkészült ételek kóstolása a szokáshoz hűen a családi hangulatban elfogyasztott ebéd keretében történt.
A következő gasztroműhelyre decemberben kerül sor, annak középpontjában pedig a tervek szerint a disznótoros ételek elkészítése áll majd.
🐟🍤A Forshmak a német Vorgeschmack vagy Vorspeise szóból ered. 🐠Apróra vágott hering, az askenázi zsidó konyha hagyományos étele, amely különösen a kelet-európai zsidó közösségekhez kötődik. Mi odesszai módra készítjük el 🇺🇦🏛
🫘🫑 Arriba, barátaim! Egy igazi mexikói chilis bab csak akkor lesz igazán finom, ha kiváló kárpátaljai zöldségekkel készül! Aki kitalálja, hogy honnan való a paprika, kap tőlem egy tányérral! 😉 🎬
Eddig egyedülálló kezdeményezést indítottak a kárpátaljai és a romániai Szatmár megye magyar gazdái. Az egykor összetartozó két térség hagyományos ételeit mutatják be és persze főzik meg. Az elkészítési módokat tartalmazza az a receptes könyv, amely EU-s támogatással jelenik majd meg. Legutóbb Nagydobronyban tartottak kóstolással egybekötött bemutatót, amelyen birkapörkölt, csipkedli és tört paszuly, valamint több fajta feltéttel puliszka készült.
Július 11-én hetedik alkalommal rendezték meg az „Ízek és Hagyományok – Kárpátaljai Gasztroműhely” elnevezésű programot Nagydobronyban, a Kárpátaljai Magyar Líceum képzési központjának tankonyhájában. A rendezvényt a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány és a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület közösen valósította meg az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna 2021–2027 Program támogatásával.
A kezdeményezés célja, hogy a régiókban fellelhető gasztronómiai örökséget megőrizze, átörökítse és újra beemelje a köztudatba. A program során különféle alkalmakon keresztül mutatták be a résztvevők egymásnak azokat az ételeket, amelyek egy-egy település vagy közösség múltjához, hagyományaihoz szorosan kapcsolódnak – legyen szó akár mára elfeledett, akár ma is népszerű fogásokról. „A kezdeményezés nemcsak kulináris értéket képvisel, hanem hozzájárul a sokszínű kárpátaljai kultúra megismeréséhez és a közösségek közötti kölcsönös tisztelet erősítéséhez is” – emelte ki Varga István projektmenedzser.
A mostani gasztroműhely során egy valódi klasszikus étel került a középpontba: a töltött káposzta – háromféle töltelékkel. A klasszikus rizses változatot káposztalevélbe, a tarhonyás tölteléket vegyesen káposzta- és tormalevélbe, míg a kukoricadarás tölteléket kizárólag tormalevélbe göngyölték. Az ételsor másik különlegessége a nagydobronyi „kolompérpaszuly” volt – habart krumpli, amelyet a helyi hagyományok szerint készítettek el.
A program reggel 9 órakor kezdődött a résztvevők érkezésével, regisztrációval, kávéval és süteményekkel. Ezt követően rövid megnyitóra és programismertetőre került sor, majd kezdetét vette a közös főzés első szakasza. A résztvevők előkészítették a káposzta- és tormaleveleket, összeállították a töltelékeket, illetve megkezdték a habart krumpli hozzávalóinak tisztítását, feldolgozását. A gyerekeket ezalatt párhuzamosan kézműves- és szabadtéri játékos foglalkozások várták.
Egy rövid kávészünet után a főzés folytatódott: elkészültek a töltött káposzták és a habart krumpli is, majd közösen tálalták az ételeket. A napot közös ebéd és a program értékelése zárta, amely során a résztvevők nemcsak finom falatokkal, hanem értékes közösségi élményekkel és új ismeretekkel gazdagodhattak.
A gasztroműhely a Határon Átnyúló Együttműködési Program a közös hagyományok és kézművesmesterségek megőrzésére Szatmár megye és Kárpátalja régióban című projekt keretében jött létre.
A kárpátaljai konyha hagyományos ételeit bemutató sorozatot indított a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány, együttműködve a romániai Szatmár megye hagyományőrzőivel. A napokban megrendezték a Kárpátaljai Gasztroműhely – Ízek és Hagyományok programsorozat hatodik eseményét, mely ismét különleges gasztronómiai és közösségi élményt kínált a résztvevőknek.
Varga István programmenedzser a kezdeményezéssel kapcsolatban elmondta: „Ennek a partiumiakkal együtt indított közös európai uniós projektnek több célkitűzése is van. Az egyik egy közös receptkönyvnek a kiadása. Az összegyűjtött recepteket nem lehet csak úgy beletenni egy könyvbe, nagyon jó az, hogy »élesben« is kipróbáljuk ezeket, megnézzük, ki hogyan készíti el akár ugyanazt az ételt. Bár légvonalban nagyon közel vagyunk a szatmáriakhoz, hiszen 30–50 kilométerre vannak tőlünk, mégis hatalmas eltérések vannak akár ugyanannak az ételnek az elkészítésében. A tervezett receptes könyvben megpróbáljuk a közös dolgokat és az eltéréseket is bemutatni. Például most az éppen szezonális újkrumplit készítjük el kétféleképpen: az egyik lesz a mi hagyományaink szerinti, tehát a mi vidékünkre jellemző, a másik pedig a szatmáriaknak az újkrumplija. Még nem készítették el, most fogják főzni, valamilyen »borgőzös« technológiával fogják készíteni; azt nem tudom, pontosan hogyan, de igyekszem ellesni az ő technikájukat. Körömpörköltet készítenek hozzá, ami szintén majdnem ugyanúgy készül, mint a miénk, de mégis más. Például mi is használunk fűszerköményt, de ők egészben dobják bele a forró zsírba, ezáltal az illóolajok másképp kerülnek bele, mint mikor őröltet használunk. Ilyen kis apró dolgokat lehet ellesni és tanulni egymástól.
A receptek összegyűjtésénél a cél az volt, hogy újra megtanuljuk azokat a konyhai praktikákat, amelyeket régen alkalmaztak. Tehát ezek a nagyszülőknek, a dédszülőknek a receptjei, nem a mostani modern receptek, hanem a régieknek az újratanulása, annak a felelevenítése, hogy ugyanahhoz a nemzethez tartozunk, közösek a tradícióink, így ezekhez a hagyományokhoz akarunk visszanyúlni” – nyilatkozta Varga István.
Tíz receptet tartalmazó képeslap gyűjteményt mutattak be a napokban Ungváron, amelyek az ötletgazda elképzelése szerint remekül tükrözik azokat az ízeket, amelyek a leginkább jellemzőek Ungvárra.
A nagydobronyi Kárpátaljai Magyar Líceumban sikeresen megrendezték a „Határon átnyúló együttműködés a közös hagyományok és kézműves mesterségek megőrzéséért Szatmár megye és Kárpátalja régiójában” című projekt harmadik gasztronómiai műhelyét.
A „Határon Átnyúló Együttműködési Program a közös hagyományok és kézműves mesterséges megőrzése Szatmár megye és Kárpátalja régióban” projekt 2025. január 15-én indult és 12 hónapon keresztül valósul meg. Célja a régió kulturális örökségének megőrzése, a hagyományos tudás átadása a következő generációknak, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése. A projekt vezető partnere a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület (Románia), ukrajnai partnere a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.
Az Ízek és Hagyományok – Kárpátaljai Gasztroműhely sorozat újabb állomásán a hagyományos vasárnapi ebédek világa elevenedett meg. A résztvevők közösen idézték fel a családi összejövetelek ízeit és hangulatát. A program során elkészült a húsleves házi csigatésztával, töltött tyúk, csirkepaprikás, valamint a különleges nevű „Tönkrement” sütemény, amely nevével ellentétben teljes sikernek bizonyult.
A program a kárpátaljai gasztronómiai örökség megőrzésére és népszerűsítésére irányult, különös tekintettel azokra a hagyományos családi receptekre, amelyek generációkon át öröklődnek és a közösség összetartó erejét képviselik.
A műhely során a konyhában igazi sürgés-forgás uralkodott, ahol minden korosztály megtalálta a maga feladatát. A csigatészta készítése egyértelmű kedvencnek bizonyult minden résztvevő számára, kicsik és nagyok együtt formázták a hagyományos tésztaféleséget.
Míg a felnőttek a főételek elkészítésével voltak elfoglalva, addig a gyerekek kreatív foglalkozásokon vettek részt. Anyák napjára virágokat ültettek, pünkösdi koszorút fontak és ajtódíszeket készítettek, ezzel is ápolva a régió kézműves hagyományait.
A romániai partnerszervezet, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület képviselői aktívan bekapcsolódtak a főzésbe, és közelebbről is megismerkedtek a kárpátaljai magyar gasztronómia hagyományaival. A nap végén az elkészült ételeket közösen fogyasztották el egy barátságos ebéd keretében. A nemzetközi együttműködés szelleme áthatotta az egész napot.
A rendezvény helyszínét ezúttal is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosította, a szervezők ezúton is köszönetet mondanak a támogatásért. A helyszín lehetővé tette, hogy a résztvevők megfelelő környezetben sajátíthassák el a hagyományos recepteket.
A harmadik sikeres műhelyt követően további 9 gasztronómiai eseményt terveznek még az év során, amelyek célja a szezonális alapanyagok felhasználásának bemutatása és a hagyományos receptek átadása. A projekt összességében 360 résztvevőt kíván bevonni Ukrajnából és Romániából.
Az érdeklődők a projekt hivatalos közösségi médiafelületein követhetik a következő események részleteit.
A projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program keretében valósul meg, amely támogatja a négy ország határ menti régióinak fejlesztését és elősegíti integrációjukat. A program az Európai Unió 2021–2027-es pénzügyi időszakában valósul meg, és az EU kohéziós politikája szabályozza. A program területe magában foglalja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket (Magyarország), a Kassai és Eperjesi kerületeket (Szlovákia), Máramaros, Szatmár és Suceava megyéket (Románia), valamint Kárpátalja, Ivano-Frankivszk és Csernyivci megyéket (Ukrajna). Az EU pénzügyi támogatásával a program olyan határon átnyúló kezdeményezések finanszírozását segíti elő, amelyek a határ menti régiók közös problémáinak megoldására irányulnak, biztosítva a régió fenntartható fejlődését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, a biodiverzitás megőrzését, a kultúra és turizmus fejlesztését, valamint a civil társadalom és az intézmények aktív együttműködését.
Április 11-én a Kárpátaljai Magyar Líceum nagydobronyi intézményében sikeresen megvalósult a „Határon Átnyúló Együttműködési Program a közös hagyományok és kézműves mesterségek megőrzésére Szatmár megye és Kárpátalja régióban” elnevezésű projekt második gasztronómiai műhelyfoglalkozása.
A „Határon Átnyúló Együttműködési Program a közös hagyományok és kézműves mesterséges megőrzése Szatmár megye és Kárpátalja régióban” projekt 2025. január 15-én indult és 12 hónapon keresztül valósul meg. Célja a régió kulturális örökségének megőrzése, a hagyományos tudás átadása a következő generációknak, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése. A projekt vezető partnere a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület (Románia), ukrajnai partnere a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.
Az „Ízek és hagyományok ‒ Kárpátaljai Gasztroműhely” sorozat újabb állomásán a húsvéti hagyományok továbbadása állt a középpontban. A résztvevők lépésről lépésre sajátíthatták el a hagyományos húsvéti ételek elkészítésének módját: sárga túró, házi kalács (pászka), főtt sonka, ecetes torma és vajból formázott húsvéti bárány szerepelt a programban. A tradicionális fogásokat tejfölös reteksaláta és sonka főzőlevéből készült sóskaleves egészítette ki, amely kiváló példája annak, hogyan hasznosították elődeink a rendelkezésre álló alapanyagokat a húsvéti ünnepek után.
A program a kárpátaljai gasztronómiai örökség megőrzésére és népszerűsítésére irányult, különös tekintettel azokra a hagyományos falusi receptekre, amelyek megfelelnek a modern táplálkozási elveknek és autentikus helyi alapanyagokat használnak fel.
A műhely különleges élményt nyújtott minden korosztály számára. Míg a felnőttek a hagyományos húsvéti ételek elkészítésének fortélyait tanulták, addig a gyermekek számára külön programokkal készültek a szervezők.
A hímes tojások festése azonban minden korosztályt magával ragadott, és számos résztvevő igazi kis műalkotással gazdagodva térhetett haza.
A romániai partnerszervezet, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület tagjai is aktívan kivették részüket a közös munkából – tormát reszeltek, retket vágtak a salátához, és még a vajbárány formázásának technikáját is elsajátították. A nap jó hangulatban telt, igazi nemzetközi csapatmunka valósult meg.
A rendezvény helyszínét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosította, a szervezők ezúton is hálájukat fejezik ki a támogatásért, amely lehetővé tette, hogy a résztvevők megfelelő környezetben sajátíthassák el a hagyományos recepteket.
A sikeres műhelyt követően további 10 gasztronómiai esemény van betervezve erre az évre, amelyek célja a szezonális zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék felhasználásának bemutatása. A projekt összességében 360 résztvevőt kíván bevonni Ukrajnából és Romániából, akik gyakorlati ismereteket szerezhetnek a hagyományos kárpátaljai ételek elkészítésében.
A közeljövőben az érdeklődők további gasztronómiai műhelyekről értesülhetnek a projekt hivatalos közösségi médiafelületein, ahol rendszeresen frissülő információk találhatók a következő eseményekről.
A projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország‒Szlovákia‒Románia‒Ukrajna Program keretében valósul meg, amely támogatja Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna határ menti régióinak fejlesztését és elősegíti integrációjukat. A program az Európai Unió 2021‒2027-es pénzügyi időszakában valósul meg és az EU kohéziós politikája szabályozza. A program területe magában foglalja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket (Magyarország), Kassai és Eperjesi kerületeket (Szlovákia), Máramaros, Szatmár és Suceava megyéket (Románia), valamint Kárpátalja, Ivano-Frankivszk és Csernyivci megyéket (Ukrajna). Az EU pénzügyi támogatásával a program olyan határon átnyúló kezdeményezések finanszírozását segíti elő, amelyek a határ menti régiók közös problémáinak megoldására irányulnak, biztosítva a régió fenntartható fejlődését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, a biodiverzitás megőrzését, a kultúra és turizmus fejlesztését, valamint a civil társadalom és az intézmények aktív együttműködését.
A kárpátaljai konyha hagyományos ételeit bemutató, 12 alkalomból álló sorozatot indított a magyar gazdákat tömörítő a Pro Agricultura Carpatica megyei jótékonysági alapítvány. Ízek és Hagyományok címmel Európai Uniós támogatással zajló program nyitó napján több féle derelyét és rántott paszulyt készítettek el a háziasszonyok úgy, ahogy nagyanyáink főzték.
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
