A TISZA projekt célja egy új regionális, közép-európai partnerség létrehozása és a helyi ifjúsági vezetők környezetvédelmi képzése. A partnerszervezetek bevonásával a projekt vezetői fontosnak tartják a helyi, specifikus programok megvalósítását is. Így például az Ukrajnai partnerszervezet, a Bodnár Gábor Jótékonysági Alapítvány szervezésében a Kárpátaljai Izbonya településen zajlott a projekt legutóbbi, mobilitás programja. A táborban középiskolás diákok, valamint főiskolás hallgatók is részt vettek. Az észak-keleti Beszkidek egyik völgyében található üdülőben megtartott tábor célja a környezetvédelem, különösen a vizeink, kiemelten az öt országban folyó Tisza megóvása iránti közös felelősségvállalás erősítése volt. A tábor során a résztvevők számos előadást hallgathattak meg. Dr. Kohut Erzsébet docens, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia tanszékének vezetője a természeti értékek megóvásáról, a Kárpát-medence vízrajzáról és a felszín alatti vizek szennyezettségéről beszélt a fiataloknak. A környezetszennyezés problémájának tudatosítása mellett, a fiataloknak azt is fontos megtudniuk, hogy mit veszítenek az által, ha nem tesznek ellene semmit. Ha pedig valaki Kárpátalja szépségéről és értékeiről akar hallani, akkor erről – ahogy ezt a tábor szervezői is vallják – Popovics Bélát kell kérdezni, aki egy ismert helyi természetjáró és helytörténész. Előadásában a Tiszához köthető kulturális, történelmi és természetrajzi kincseinket mutatta be a résztvevőknek. Natalja Visnevszka ökológus, természetvédő aktivista Kárpátalja olyan ökológiai problémáiról beszélt a fiataloknak, mint a Tisza mellékfolyóinak és patakoknak hulladékkal való szennyezése, a mértéktelen erdőkivágások, az off-road élményvezetés elterjedése és annak veszélyei, valamint a szélerőművek hegyvidékre történő telepítésének brutális környezeti hatásai, amivel többek között a „Save Pikuj” mozgalom is felvette a harcot. A diákok részt vettek egy szemétgyűjtő akcióban is, ahol a Zsdenyivka-patak megtisztításával több zsáknyi hulladékot gyűjtöttek össze. Ezenkívül többféle újrahasznosítási kézműves foglalkozáson is részt vettek, mindezt a fenntarthatóság jegyében. A tábor során a résztvevők kreatív játékok segítségével ismerkedhettek meg a környezettudatos életvitel különböző tárgyaival és tetteivel. Így például mindenki kiszámolhatta a saját ökológiai lábnyomát, amely személyes rálátást adott arra, milyen hatással van az életmódjuk a környezetre. A programokat helytörténeti kirándulások is színesítették: ellátogattak az Árpád-vonal Felső-Gerebenben található fő bunkeréhez és a Latorca völgyében található Vereckei-szoroshoz is. A tábor végére a résztvevők értékes tudással és élményekkel gazdagodtak, hogy a jövőben aktívan hozzájárulhassanak környezetünk megóvásához.
A Szejm folyó továbbra is erősen szennyezett, a Szumi megyei Muton és Ozaricsi falvakban a víz zavaros, a kémiai anyagok jelenléte a 4,3-szorosa a megengedettnek. A hírt szeptember 22-én közölte a Környezetvédelmi Minisztérium.
Hozzátették, hogy a Deszna folyó mutatói elkezdtek stabilizálódni. A víz színe kivilágosodott, a folyómederben nincs salak és halpusztulást sem figyeltek meg.
A szennyeződés az információk szerint nem terjed át Kijev megyére.
Az EkoZaHroza a Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos webes forrása és mobilalkalmazása, melynek köszönhetően mindenki megbízható információkat tudhat meg a levegő, a víz, a talaj állapotáról és egyéb környezeti adatokról.
Például, ha a Telegram-csatornák sugárszennyezési riasztást adnak ki, ellenőrizhetik, hogy a sugárzás az adott időpontban normális-e. Ha erdőtűz van a közelben, megnézhetik a levegőminőséggel kapcsolatos aktuális adatokat.
Az alkalmazásban Ukrajna interaktív térképén láthatják:
1. a megfigyelőrendszerekből származó adatokar a levegő minőségére és a sugárszennyezettség szintjére vonatkozóan Ukrajna-szerte;
2. az aktuális tényeket az orosz megszállók által okozott környezeti veszélyekről.
Ezenkívül bejelentést is tehetünk, amennyiben környezetszennyezés szemtanúi voltunk.
Mindenki kényelme érdekében az alkalmazás rendelkezik segélyhívó funkcióval is.
Az argentin labdarúgó a sport világán túl is szeretné kiterjeszteni befolyását.
Lionel Messi egyesítette erőit a Join the Planet nevű szervezettel, hogy segítsen a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Úttörő kezdeményezésként az argentin sztárfocista bejelentette, hogy együttműködik a környezetvédelmi alapítvánnyal, hogy „gondoskodjon a bolygóról”.
Pozitív befolyását a futballpályán túlra is ki akarja terjeszteni azáltal, hogy potenciálisan több ezer tonna műanyagot gyűjt össze a világ partjairól, és történelmi bal csizmája testreszabott szobrává alakítja azokat.
Az alapítvány első kezdeményezése magában foglalja a Paraná folyó tisztítását az argentin Rosario városában.
„Lionel Messi szerepe a Join The Planet beiktató nagyköveteként páratlan befolyást gyakorol a globális kultúrára” – mondta Thomas Kimber, a Join the Planet Alapítvány igazgatója és Karün alapító-vezérigazgatója.
„Messi részvétele azt jelenti, hogy több millió embert ér el, akik nem vesznek részt a környezetvédelmi vitában. Bízunk benne, hogy érdekérvényesítése milyen pozitív hatással lesz közös céljainkra.”
A Patagóniából, Indonéziából, Kínából, Thaiföldről, Indiából és Ghánából származó újrahasznosított anyagokból készült stoplis újrahasznosított nejlon műanyagot tartalmaz eldobott halászhálókból, újrahasznosított polipropilén műanyagot, amelyet eldobott kötelekből és palackkupakokból, valamint újrahasznosított üvegszálat tartalmaz a tartósság érdekében.
Messi híres futballcipőjének első, a maga nemében gyűjthető szobra, amelyet a patagóniai székhelyű Karün márkával közösen gyártottak, amely a fenntartható, kiváló minőségű termékek piacvezetője.
Messi elmondta, hogy egy 16 éves aktivista inspirálta, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez.
„Erőfeszítéssel és közösségi érzéssel gondoskodhatunk a bolygóról” – fogalmazott az Euronews-hoz eljuttatott közleményében.
A Join The Planet egy olyan márka, amely a kidobott anyagokat értékes termékekké hasznosítja. Ezt követően olyan kezdeményezéseket finanszíroz világszerte, amelyek a helyi közösségekkel együttműködve megvédhetik és regenerálhatják a természetes ökoszisztémákat.
A Join the Planet neves közéleti személyiségekkel való partneri együttműködés révén növeli elérhetőségét és inspirálja a globális részvételt, az együttműködési erőfeszítéseket kihasználva előkészíti a fenntartható változás útját.
Az Ungvári Nemzeti Egyetemen a közelmúltban új, szelektív hulladékgyűjtő urnákat helyeztek el. Így most már minden itt dolgozó és diák csatlakozhat a környezettudatos hulladékgazdálkodás folyamatához. A legjobb, ha már a szemét keletkezésekor ügyelünk annak minimalizálására. Aljona Almasi, az egyetem innovációs és fejlesztési központjának igazgatója ezért jónak látta, hogy szervezzen egy „Hogyan szelektáljuk helyesen a hulladékot” című előadást az érdeklődők számára. Az előadást a Zöld Város Civil Szervezet vezetője, Anna Szabados tartotta. Mint fogalmazott, ez nem is annyira előadás volt, mint inkább interaktív foglalkozás. Az egyetem területén elhelyezett szelektív konténerekbe bárki bedobhatja a műanyag, üveg vagy papír szemetet és biztos lehet abban, hogy innen nem a szeméttelepre, hanem a Projektna 3 nevű hulladékszelektálóba, majd pedig feldolgozásra kerül. A műanyag hulladékra vonatkozóan van egy fontos kritérium. Kárpátalján sok üzletben, bevásárlóközpontban lehet találni speciális urnákat, ahová bedobhatják az elhasznált elemeket, de itt is akad egy fontos mozzanat. Az előadásra az egyetem munkatársai, tanárok, tanszékvezetők és diákok is ellátogattak. Katerina hozzátette, hogy nagyon megörült, amikor meglátta a szelektív urnákat az egyetem területén. Az egyetem innovációs és fejlesztési központja a Zöld Város civil szervezettel közösen emlékeztető szórólapokat is készített, amelyek segítségével részletesebben is megismerkedhetnek az érdeklődők a szelektív hulladékgyűjtés fortélyaival. Ezekből a szervezők minden tanszékre juttatnak majd, hogy a lehető legtöbben tudomást szerezzenek erről a lehetőségről és kis lépésekkel elinduljanak a környezetünk megtisztításának útján.
Állatvédők felszólították a francia kormányt, hogy tiltsa be a halászatot azokon a területeken, ahol az veszélyezteti a delfineket – írta a The Guardian című brit napilap online kiadása hétfőn.
Az Atlanti-óceán francia partvidékén partra mosott delfineket 1970 óta számon tartó Pelagis megfigyelőközpont úgy tudja, hogy rekordszámú, 370 delfin pusztult el a Vizcayai-öbölben tavaly december 1-je és idén január 25-e között. A szervezet rámutatott, hogy a közönséges delfinek leggyakoribb haláloka télen továbbra is a halászati tevékenység, és ez már az 1990-es évek óta így van. A Pelagis hozzátette: a szomszédos országokban is aggasztó a helyzet. Tavaly 669 delfin tetemét találták meg a francia partokon, legtöbbjüket december közepétől április elejéig – a tőkehal és a sügér halászszezonja idején – mosta partra a víz. Olivier van Canneyt, a Pelagis megfigyelésért felelős vezetője elmondta, hogy 2016 óta a korábbinál sokkal több delfin pusztul el, és az idei többlethalálozás különösen korainak számít. Lamya Essemlali, a Sea Shepherd France állatvédő szervezet elnöke szerint a partra mosott delfinek csak „a jéghegy csúcsát” jelentik. A valós áldozatok száma ennél jóval magasabb lehet, miután a tetemek többsége a tengerfenékre süllyed, és ott bomlik le. A szervezet szerint évente akár 8-11 ezer példány is elpusztulhat a 180-200 ezerből ebben a térségben. „Sürgősen le kell zárni egyes övezeteket a halászhajók előtt bizonyos időszakokban” – szögezte le Essemlali. „Ezt már régóta kérjük, de a halászati lobbi erős Franciaországban, és a kormány elutasító. Ez rendkívül frusztráló” – tette hozzá. Az állatvédő jelezte: középtávon szeretnék elérni a halászati módszerek teljes felülvizsgálatát. „A kormánynak kötelessége védeni a veszélyeztetett fajokat” – húzta alá Essemlali. „Nem azt kérjük tőlük, hogy legyenek kedvesek a delfinekkel, hanem hogy tartsák be a törvényt. mielőtt kifutunk az időből” – jegyezte meg.
MTI
[type] => post [excerpt] => Állatvédők felszólították a francia kormányt, hogy tiltsa be a halászatot azokon a területeken, ahol az veszélyezteti a delfineket - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása hétfőn. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1677585720 [modified] => 1677534168 ) [title] => Állatvédők: a francia kormány tiltsa be a halászatot ott, ahol az veszélyezteti a delfineket [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=138322&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 138322 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 138324 [image] => Array ( [id] => 138324 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/1000.jpeg [original_lng] => 184124 [original_w] => 1000 [original_h] => 666 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/1000-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/1000-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/1000-768x511.jpeg [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/1000.jpeg [width] => 1000 [height] => 666 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/1000.jpeg [width] => 1000 [height] => 666 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/1000.jpeg [width] => 1000 [height] => 666 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/1000.jpeg [width] => 1000 [height] => 666 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1677526968:4 [_thumbnail_id] => 138324 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1722 [translation_required_done] => 1 [_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => [_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1677578528 [_oembed_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] =>
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy a műanyagszennyezés csökkentésére és a tengeri környezet védelmére irányuló törekvés részeként októbertől betiltja az egyszer használatos műanyag evőeszközöket és tányérokat Angliában.
Az új szabályok értelmében a kiskereskedők és éttermek nem árusíthatnak egyszer használatos műanyag tányérokat, tálcákat és léggömbtartó pálcákat, illetve bizonyos típusú polisztirol poharakat és ételtárolókat – mondta Thérèse Coffey környezetvédelmi miniszter. A skót és a walesi decentralizált kormány már tett hasonló lépéseket.
A döntés része annak a szélesebb körű törekvésnek, hogy megvédjük a környezetet azáltal, hogy visszaszorítjuk a vidéket és az óceánokat károsító hulladékot, továbbá csökkentjük a műanyagok gyártásából és selejtezéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátását.
“Mindannyian tudjuk, hogy a műanyag milyen pusztító hatással lehet a környezetünkre és az élővilágra” – mondta Coffey. “Az eldobható műanyagokra vonatkozó új tilalmak folytatják a környezet védelmében végzett létfontosságú munkánkat a jövő generációi számára” – fejtette ki a miniszter.
Ukrainian tank crews have arrived in the UK to begin training for their continued fight against Russia.
The UK will provide Challenger 2 tanks to Ukraine alongside global partner nations - demonstrating the strength of support for Ukraine, internationally.#StandWithUkrainepic.twitter.com/OLKtllePzN
It was a pleasure to take the first Ukrainian Challenger 2 MBT for a spin. Such tanks, supplied by the United Kingdom, have recently arrived in our country. These fantastic machines will soon begin their combat missions. Thank you, @RishiSunak, @BWallaceMP, and the ?? people. pic.twitter.com/zoCRmKdBnN
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Huge security issue as Larry the Downing St. cat shelters under Donald Trump’s limo ‘’the Beast’ & refuses to move. #TrumpinUKpic.twitter.com/i9w4B6w8FK
Egyre több helyen hoznak dohányzással kapcsolatos intézkedéseket, amelyek be nem tartása súlyos pénzbüntetést vonhat maga után.
Január 1-től a cigaretta, a pipadohány és minden más termék használata tilos Miami Beach nyilvános strandjain és parkjaiban.
A floridai tengerparti turizmus alfája és omegájaként ismert Miami is csatlakozik ahhoz a globális trendhez, amely 2023. január 1-jétől betiltja a dohányzást olyan helyeken, mint a strandok és a parkok, számolt be róla a CBS News.
A szigetváros és Florida állam más tengerparti városai már évek óta szerették volna betiltani a dohányzást a strandon, ám egy állami törvény eddig megakadályozta őket ebben. Ron DeSantis floridai kormányzó azonban tavaly júniusban aláírta a törvényt, amely az egyes önkormányzatok kezébe adja a döntést, hogy mely területeken szüntessék be a dohányzást, ez pedig megnyitotta az utat a dohányzásellenes aktivisták előtt, akik nyolc éve küzdöttek a 202. január 1-től hatályba lépő törvényért.
Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a törvény állami szinten mentesíti a filter nélküli cigarettát, ami az aktivisták szerint a floridai kongresszus azon tagjainak érdekeit szolgálja, akik vagy kötődnek valamely szivargyárhoz, vagy pedig ők maguk is szívesen szivaroznak.
Azokat, akik a törvény hatályba lépését követően dohányzáson kapnak a tiltott területeken, első körben 100 dollár büntetéssel sújtják majd, a második alkalommal az összeg már 200 dollárra emelkedik, míg a harmadik alkalom 300 dolláros büntetést és akár 60 napos elzárást is magával vonhat.
Amennyiben a törvényt betartják az emberek, Miami Beachen sem lesz többé cigarettacsikk vagy szűrő a homokban, ezzel pedig Kalifornia és Hawaii strandjainak mintáját követnék, ahol már régóta tilos a dohányzás a strandokon és a parkokban.
A „Kárpátaljai tenger partja” egy helyi jelentőségű rezervátum, amelynek létrehozására törekednek az öko-aktivisták. A „CSISZTO.DE” és az „Ukrán környezetvédelmi csoport” társadalmi szervezet erre vonatkozó petíciót nyújtottak be a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatáshoz. Ezt a partot 2 éve tisztítják a szeméttől Ukrajna és a világ különböző pontjairól érkező aktivisták. Roman Zsuk önkéntes, aki az életét adta hazáját védelmezve, 2 évvel ezelőtt rávette feleségét, hogy jöjjön ki ide. Megszerették a helyet, de a rengeteg szemét láttán elszomorodtak. Úgy döntöttek, hogy kitakarítják a helyet. Eleinte nem is hirdették meg a helyszínt. Ide, az első öko-piknikre csak a barátaikat hívták meg. 2021-ben drónnal vizsgálták meg a területet és akkor látták meg a szennyezés mértékét. Ezután úgy döntöttek, hogy riadót fújnak. Így vált ismertté az Égermezői víztározó. A Zsuk család hulladékgyűjtő kezdeményezése nagyszabású ökopiknikké vált. 2 év alatt 17 alkalommal gyűltek ott össze. A hulladék elszállításának problémája viszont korántsem az egyetlen, aminek megoldását a természetvédelmi státusz segítené. Vajon ez a terület valóban kaphat ilyen státuszt? Az aktivisták azonnal a tudósokhoz fordultak tanácsért. Először is a tudományos elemzést és indoklást kellett elkészíteni a táj rezervátum létrehozásához. Ebben segített az Ukrán természetvédelmi csoport. Kárpátalján természetvédelmi rezervátumot akartak létrehozni, nem természetvédelmi területet, mert mindegyiknek megvan a maga küldetése, sajátosságai. A tudósok elvégezték a feladatukat és átadták a stafétát a megyei tanács képviselőinek, mert egy rezervátumot a megyei tanács döntése alapján hozhatnak létre. A megyei katonai közigazgatásnál azt mondták, hogy a rezervátum létrehozása folyamatban van. Tehát van rá remény, hogy még az év vége előtt megszületik a döntés. A helyszínen nyugalom és csend van. Nincs térerő és internet, tehát ez egy teljesen más dimenzió, amely lehetővé teszi, hogy rendezzük lelki állapotunkat, amire manapság, a háború idején mindannyiunknak szüksége van. Mindeközben az aktivisták folyamatosan jelet adnak magukról a közösségi oldalakon, és aggódnak a víztározó sorsa miatt. Azt remélik, hamarosan megszületik a döntés, és a „Kárpátaljai tenger partja” idővel helyi tájvédelmi területté válik.
Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően – közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából hétfőn.
A közlemény szerint Kárpátalján a hulladékszállítás bonyolultsága, vagy annak teljes hiánya miatt körülbelül hárommillió tonna kezeletlen hulladék halmozódott fel. A régió kitettsége és terhelése a háborús helyzet miatt tovább nőtt. A szemét jelentősen szennyezi a mellékfolyókat és a Tiszát, amelynek folyásiránya Magyarországra viszi a hulladékot, súlyos természeti károkat okozva – tették hozzá.
Fotó: bdpst24.hu
A Call-Action program egy kétéves együttműködésben támogatja a hulladékgyűjtési és hulladékfeldolgozási képesség növelését, emellett a Tisza tisztítását. A kezdeményezés első lépése a hulladékgyűjtési kapacitás növelése volt, hiszen Ukrajnából és Romániából évente csaknem tízezer tonna szemét érkezik a folyón Magyarországra.
Ábrahám Gergely, a Diageo kelet-európai vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a Call-Action első hét hónapjában összegyűjtött és feldolgozott 280 tonna hulladékkal a kétéves program 690 tonnás vállalásának 40 százalékát teljesítették.
A hulladékfeldolgozási kapacitás támogatása is nagy szerepet kapott az első hónapokban, az új villástargoncáknak köszönhetően már több mint száz tonna hulladékot dolgoztak fel az elindulás óta.
Bitter Zsuzsanna, a program koordinátora hozzátette: összesen több mint huszonegy települést, huszonkilenc iskolát, és több mint hatvanezer lakost és diákot vontak be a PET Kupa által kezdeményezett programba, emellett két hulladékfogó hálót is kiépítettek a Latorca folyón, amely tíz tonna szemét begyűjtését tudja segíteni.
Április végén a Call-Action kezdeményezői Dinnyéshát közelében közösen takarítottak ki egy erősen szennyezett ártéri területet, ahol száz zsáknyi, nagyjából hatszáz kilogrammnyi hulladék gyűlt össze.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően – közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából hétfőn. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1664226900 [modified] => 1664211989 ) [title] => Magyarországi szervezetek közreműködésével közel 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza kárpátaljai forrásvidékén [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=119914&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 119914 [uk] => 119986 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 119916 [image] => Array ( [id] => 119916 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg [original_lng] => 107936 [original_w] => 600 [original_h] => 400 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg [width] => 600 [height] => 400 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg [width] => 600 [height] => 400 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg [width] => 600 [height] => 400 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg [width] => 600 [height] => 400 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg [width] => 600 [height] => 400 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1664221111:8 [_thumbnail_id] => 119916 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 2816 [translation_required_done] => 1 [_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => [_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1664216132 [_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => [_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1670401457 [_oembed_72029f94e9dd8f8b718c789a551cb3de] =>
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
