Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MTA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo1NDg3O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 111205
[content] =>
A növény-és állatvilággal ismerkednek a gyerekek a Papilio – Természet-és Környezetvédelmi Egyesület által szervezett erdei iskolában. A Nagydobronyi Líceum területén megtartott öt napos program célja, hogy felkeltsék a fiatalok természet iránti érdeklődését, valamint a környezettudatosságra nevelés. A változatos programok során az iskolások számtalan új ismerettel gazdagodtak. Mivel a jelenlegi helyzet miatt a táborozók nem tudtak kilátogatni a közeli horgásztanyára, ezért annak élővilágával a líceum udvarán megtartott foglalkozás keretében ismerkedhettek meg. Halakat és preparált állat koponyákat is tanulmányoztak. A magyar kormány támogatással megvalósuló programot immár negyedik alkalommal rendezték meg. Sikerét mutatja az is, hogy többen évről-évre visszajárnak a természetvédelmi táborba. A tábor zárónapján a fiatalok vetélkedőn mérhették össze tudásukat a hét folyamán tanultakról. A legtöbb pontot elérő három csapat tagjai ajándékcsomagot és elismerő oklevelet vettek át, de a többi résztvevő teljesítményét is jutalmazták a szervezők.
A Szanyi Szabolcs biológus által alapított, nagydobronyi székhelyű PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület közösen a Nagydobronyi Kistérségi Tanáccsal háromnapos, nagyszabású folyótisztítási akciót szervezett, melynek során megpróbálják megszüntetni azt a szeméttorlaszt, mely a kistérség területén 300 méter hosszan zárja el a Latorca folyó medrét.
A második napon, szombaton jártunk a településtől távol lévő helyszínen, ahol egy nagy teljesítményű, lánctalpas erőgéppel előbb járhatóvá kellett tenni a földutat, hogy a kisebb traktorokkal a helyi önkéntesek el tudják szállítani a torlasz tetejéről leszedett PET-palackokat és más kommunális hulladékot. A szemét mennyisége elképesztően nagy: sok helyi önkéntes szedte, a megtöltött óriászsákokkal öt kisebb traktor sűrűn forogva az ártéren kívüli gyűjtőhelyre szállította folyamatosan a szemetet. A lelkesedés ellenére is reménytelennek látszott a vállalkozás, ezt felismerve a lánctalpas erőgéppel partra húzták a torlaszt okozó, a folyómederben fennakadt nagy fatörzseket. A vízben megmozduló szeméthalmok bűzt árasztanak, s mindez egy idilli, érintetlen természeti környezetben, ahová pihenni, feltöltődni járnak a környékbeliek – megdöbbentő mekkora kárt tud tenni az emberi gondatlanság.
Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere bátor helybéli férfiakkal, motorcsónakkal közelítette meg a torlaszt okozó fatörzseket, hogy drótkötelet kössenek rájuk, majd a lánctalpas erőgéppel partra vontassák és feldarabolják. A polgármester tudósítónknak elmondat: „Két éve igyekszünk tisztítani a Latorca medrét a baráti társaságommal, olyan helybéli horgászokkal, gombázókkal, akikkel itt hétvégénként rendszeresen szoktunk találkozni. Tavaly keresett meg a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület vezetője, Szanyi Szabolcs, hogy ők is szeretnének részt venni a medertisztításban, segítsünk ebben egymásnak. Ők anyagi forrást tudtak szerezni az akcióhoz, így jóval nagyobb szabású lett a munka az idén. Azok az emberek vannak itt, akik számára fontos a Latorca, a folyó élővilágának a megmentése. Sokan emlékeznek még, hogy milyen volt ez a folyó 20–30 évvel ezelőtt.”
A polgármester szerint a Latorca élővilága szegényesebb lett és ezzel együtt rengeteg kommunális hulladék került a folyóba. Biztos abban, hogy a Latorca felsőbb szakaszán az árteret használják a kommunális hulladék tárolására, áradáskor pedig mindent magával hoz a víz. Szakszerű erdőgazdálkodás nincs a folyó mentén, a vízbe dőlt fák legtöbbször a folyókanyarulatokban torlaszokat képeznek, mögöttük pedig óriási mennyiségű szemét torlódik fel nagy vastagságban, ez esetben háromszáz méter hosszan. A nagyobb szeméttorlaszok gátolják a halak vonulási útvonalát, nem tudnak az ívóhelyükre eljutni, és számos más környezetkárosító hatásuk van – sorolja Nagy Ferenc, kiemelve, hogy még néhány éve bővelkedett a folyó márnában, paducban, ezek a halak mára szinte teljesen eltűntek a Latorcának erről a szakaszáról.
A látvány megdöbbentő, a 300 méter hosszú szeméttorlasz tetején utcai cipőben is át lehet kelni a több méter mély folyó túlsó partjára, ráadásul száraz lábbal.
A PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület részéről dr. Kovács Attila, a pedagógiai tudományok kandidátusa, a Nagydobronyi Református Líceum biológiatanára elmondta, egyesületük a „Tid(Y)Up” interreg pályázat keretében – hosszas előkészületek után – szervezhette meg, közösen a helyi kistérség önkormányzatával a Latorca Nagydobrony és Tiszaágtelek közötti szakaszán történő 3 napos folyótakarítási akciót. Szerencsére nagyon sok önkéntes csatlakozott a kezdeményezéshez. Elmondta még, hogy a „Tid(Y)Up” egy interreg nemzetközi program által megvalósított projekt, melynek célja a Tisza folyó és mellékfolyóinak vízminőség-javítása, valamint műanyagszennyezésének a csökkentése. A programban hét országból tíz partner vesz részt 2020 júliusától 2022 decemberéig. A program egyik legfontosabb célja, hogy a helyi közösségek és vezetők figyelmébe ajánlják a problémát a műanyag-szennyezettség szintjének csökkentése mellett. A PAPILIO-egyesület korábban elkészítette már a hulladékhelyzettel kapcsolatos országos szintű jogszabályi háttérelemzést. Másodsorban részletes hulladékmonitorig felméréseket végeztek a Tiszán és mellékfolyóin, ahol meghatározták a legszennyezettebb szakaszokat, melyeket nyilvánosságra is hoztak. Továbbá létrehoztak egy hulladékcsökkentési eszköztárat, ahol szelektív hulladékgyűjtésről szóló plakátokat, posztereket, oktatási segédanyagokat, illetve kiskönyvet adtak ki a hulladékcsökkentési módszerekről a magyar mellet ukrán nyelven is.
Dr. Kovács Attila elmondta, hogy akciójukkal a helyi lakosság ökológiai szemléletét is alakítani kívánják. „Hiszen maga a természet egy ajándék számunkra, amelyet az elkövetkezendő generációknak is tovább kell adnunk. Ennek megóvása kulcsfontosságú, és kötelessége minden egyes embernek.”
(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)
[type] => post
[excerpt] => A Szanyi Szabolcs biológus által alapított, nagydobronyi székhelyű PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület közösen a Nagydobronyi Kistérségi Tanáccsal háromnapos, nagyszabású folyótisztítási akciót szervezett, melynek során megpróbálják...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1652697780
[modified] => 1652653840
)
[title] => Önkéntesek tisztítják a Latorca medrét a Nagydobronyi kistérség területén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=102829&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 102829
[uk] => 102871
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 102831
[image] => Array
(
[id] => 102831
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lat-6-scaled.jpg
[original_lng] => 1461720
[original_w] => 2560
[original_h] => 1710
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lat-6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lat-6-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lat-6-768x513.jpg
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lat-6-1024x684.jpg
[width] => 1024
[height] => 684
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lat-6-1536x1026.jpg
[width] => 1536
[height] => 1026
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lat-6-2048x1368.jpg
[width] => 2048
[height] => 1368
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lat-6-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1710
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1652695015:2
[_thumbnail_id] => 102831
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 3619
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1652643042
[_oembed_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] =>
[_oembed_time_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] => 1652643042
[_oembed_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] =>
[_oembed_time_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] => 1652643042
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1f676084bfdf2a81184e51b56e10e19b] =>
[_oembed_time_1f676084bfdf2a81184e51b56e10e19b] => 1652970940
[_oembed_2b4e2b1eb5c8131c03ece78461f9f227] =>
[_oembed_time_2b4e2b1eb5c8131c03ece78461f9f227] => 1655469977
[_oembed_e14a57e88fe741710704cca8d18b19e1] =>
[_oembed_time_e14a57e88fe741710704cca8d18b19e1] => 1655469978
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1658418891
[_oembed_6e04a90d03e2b6403112b597b7aeb60b] =>
[_oembed_time_6e04a90d03e2b6403112b597b7aeb60b] => 1659080737
[_oembed_7f14ee89ce3fd0478bed6e393341acee] =>
[_oembed_time_7f14ee89ce3fd0478bed6e393341acee] => 1660549771
[_oembed_38e8649402c2a81cd7ac03bb4818c632] =>
[_oembed_time_38e8649402c2a81cd7ac03bb4818c632] => 1661073343
[_oembed_99d9141da8f271b7b2888f4a8b7a76e8] =>
[_oembed_time_99d9141da8f271b7b2888f4a8b7a76e8] => 1662713040
[_oembed_d5a09de1b92de8c00021c7d672d22dad] =>
[_oembed_time_d5a09de1b92de8c00021c7d672d22dad] => 1663397309
[_oembed_a9f320276aaca733ba8e0268910816df] =>
[_oembed_time_a9f320276aaca733ba8e0268910816df] => 1666853596
[_oembed_862a66bfa534dc2b797f0f7995d64a0c] =>
[_oembed_time_862a66bfa534dc2b797f0f7995d64a0c] => 1667593254
[_oembed_49ed4febdff1ebb07d7d7101a995c6c7] =>
[_oembed_time_49ed4febdff1ebb07d7d7101a995c6c7] => 1668451915
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1670614539
[_oembed_ea31ee0710309c55433edb3c40da2526] =>
[_oembed_time_ea31ee0710309c55433edb3c40da2526] => 1674594628
[_oembed_5991cde1de84057d06d4e21277c3aba8] =>
[_oembed_time_5991cde1de84057d06d4e21277c3aba8] => 1687680217
[_oembed_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] =>
[_oembed_time_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] => 1688282729
[_oembed_1231933e30799f42e82cbe76e1e5068b] =>
[_oembed_time_1231933e30799f42e82cbe76e1e5068b] => 1689338227
[_oembed_f95f0240633210450eca49ff77df657a] =>
[_oembed_time_f95f0240633210450eca49ff77df657a] => 1697577853
[_oembed_6987dc2cfdd26f0722e45e5ff84f70d5] =>
[_oembed_time_6987dc2cfdd26f0722e45e5ff84f70d5] => 1699871745
[_oembed_fed2d4520ac9e7af27a31a074b290eb7] =>
[_oembed_time_fed2d4520ac9e7af27a31a074b290eb7] => 1703840401
[_oembed_37e6f44df50922a24223c461bb43628c] =>
[_oembed_time_37e6f44df50922a24223c461bb43628c] => 1706364140
[_oembed_4c36a6e6078478bac1e541048f73457d] =>
[_oembed_time_4c36a6e6078478bac1e541048f73457d] => 1709405197
[_oembed_31f2f8dd8ce2491d0d09b88e5a63f4b7] =>
[_oembed_time_31f2f8dd8ce2491d0d09b88e5a63f4b7] => 1709405197
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 49
[3] => 31
[4] => 592
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
[4] => Társadalom
)
[tags] => Array
(
[0] => 5487
[1] => 45698
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetvédelem
[1] => Nagydobronyi kistérség
)
)
[2] => Array
(
[id] => 101359
[content] =>
A népszerű szörf és ruházati márka olyan kollekciót készített, amely 86%-ban újrahasznosított műanyagokból gyártott darabokból áll. Az O’Neill Blue elnevezésű óceánmentő misszió célja, hogy felhívja a figyelmet az óceán szennyezettségére.
A márka Jack O’Neill szörfös nevéhez fűződik, aki 1996-ban álmodta meg a Tenger Odüsszeia edukációs misszióját, hogy felvilágosítsa a diákokat a tengerrel és a környezettel való szoros kapcsolat fenntartásának fontosságáról. A márka azóta is kiemelt figyelmet fordít a témára, most éppen ezzel a különleges kollekcióval.
Több mint 10 millió palackot hasznosítottak újra a ruházatokhoz
Az újrahasznosított ruhákat bionikus, azaz tengerparti műanyag hulladékból készült szállal varrják. A márka újrahasznosított PET-palackokból készült úgynevezett REPREVE®-et használ, amelyet megtisztítanak és fonalaikba szőnek. A fonalat ezt követően a U TRUST® által tanúsított legjobb minőségű újrahasznosított rostforgácsok és pelyhek felhasználásával sodorják. A szintetikus szálak ezen formája kevesebb üvegházhatású gázra támaszkodik, és a folyamat során vizet és energiát takarít meg.
2025-re az O’Neill Blue kollekció kizárólag újrahasznosított ruhadarabokat tartalmaz majd
A 2022-es tavaszi/nyári kollekció 86%-a ezzel a technológiával készült. Céljuk, hogy 2025-re egy 100%-os O’Neill Blue termékcsaláddal álljanak elő. „Arra törekszünk, hogy teljes mértékben megfeleljünk magatartási kódexünknek, és felhívjuk az emberek figyelmét az óceán szennyezettségére.
Az O’Neill Blue nem a szezonális trendekről szól, nem is egy kapszula kollekció, sokkal inkább a hosszú távú fenntarthatóságot és az óceánok egészségét helyezzük előtérbe – tette hozzá Kun Álmos, az O’Neill márkamenedzsere.
A program megálmodói azt remélik, hogy nem csak ennyivel járulhatnak hozzá az óceánok tisztaságához, hanem missziójuk inspirációként hat a vásárlók számára is egy környezettudatosabb életre és az óceánok tisztaságának megőrzésére.
[type] => post
[excerpt] => A népszerű szörf és ruházati márka olyan kollekciót készített, amely 86%-ban újrahasznosított műanyagokból gyártott darabokból áll. Az O'Neill Blue elnevezésű óceánmentő misszió célja, hogy felhívja a figyelmet az óceán szennyezettségére.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1651876200
[modified] => 1651785842
)
[title] => A tengerből kihalászott, újrahasznosított műanyagot használt fel az O’Neill legújabb kollekciójához
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=101359&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 101359
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 101364
[image] => Array
(
[id] => 101364
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kornyezetszennyezes.jpg
[original_lng] => 196547
[original_w] => 1100
[original_h] => 733
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kornyezetszennyezes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kornyezetszennyezes-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kornyezetszennyezes-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kornyezetszennyezes-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kornyezetszennyezes.jpg
[width] => 1100
[height] => 733
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kornyezetszennyezes.jpg
[width] => 1100
[height] => 733
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kornyezetszennyezes.jpg
[width] => 1100
[height] => 733
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1651775044:12
[_thumbnail_id] => 101364
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4353
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1651739722
[_oembed_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] =>
[_oembed_time_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] => 1651739723
[_oembed_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] =>
[_oembed_time_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] => 1651739723
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1658398302
[_oembed_762e5ee7cb4deec073c5df5998f02761] =>
[_oembed_time_762e5ee7cb4deec073c5df5998f02761] => 1665815221
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1670510617
[_oembed_f03e3a85db452c06682fcbe9af51ff33] =>
[_oembed_time_f03e3a85db452c06682fcbe9af51ff33] => 1674141853
[_oembed_ba759508d32cd44782e358e8e07f66ef] =>
[_oembed_time_ba759508d32cd44782e358e8e07f66ef] => 1687546930
[_oembed_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] =>
[_oembed_time_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] => 1687785620
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 588
[2] => 596
[3] => 23
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Divat
[2] => Érdekes
[3] => Fotók
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5487
[1] => 1798
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetvédelem
[1] => újrahasznosítás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 90594
[content] =>
Svájci kutatók érdekes felfedezést tettek, ami fontos mérföldkő lehet a hidrogénnel hajtott járművek szempontjából – írja a Euronews.
A hírcsatorna értesülései szerint ugyanis a tudósok rájöttek, hogy ha a banánhéjakat egy erős fényű lámpával kezelik, abból értékes gázok szabadulnak fel. Különösen jelentős az így kinyerhető hidrogén jelentősége, ugyanis a karbonsemlegesség eléréséhez a hidrogéncellás járművek – és más alkalmazások, például épületek fűtése-hűtése – elengedhetetlen lesz.
Az Európai Unió hidrogénnel kapcsolatos előírásai szerint a gázt – bizonyos fenntarthatósági feltételek teljesülése esetén – elő lehet álítani biomasszából, azaz növényi és állati eredetű anyagokból. Ezzel kapcsolatban komoly probléam, hogy a biomassza felhasználása rengeteg szén-dioxid kibocsátásával is jár, például Magyarországon is, ahol a megújuló energiaforrások arányaiba beleszámolják a biomassza felhasználását, ami jelentős részben a fa elégetését jelenti.
A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói azonban olyan megoldást találtak , amelynek segítségével gazdaságos és klímasemleges módszerrel lehet előállítani a biomasszából a hidrogént és más melléktermékeket.
„A kutatásunk jelentőségét erősíti a tény, hogy [a gyümölcsök felhasználásával] közvetve a légköri szén-dioxidot használjuk fel” – írta közleményében dr. Bhawna Nagar, az EPFL egyik szakértője. „Ezt pedig egy xenonlámpa segítségével hasznos végtermékekké tudtuk alakítani.”
A biomassza kémiai átalakításának jelenleg két módszere létezik, mindkettőhöz hőre van szükség. Az elsőt pirolízisnek, a másikat gazifikációnak hívják. Előbbinél oxigénhiányos környezetben, 4-800 Celsius fok közötti tartományban bomlasztják a szerves anyagokat, míg az utóbbinál körülbelül 1000 fokon úgynevezett szingázzá – hidrogén, metán, szén-monoxid és szén-dioxid keveréke – alakítják, melléktermékként pedig bioszén (biochar) keletkezik. Mindkét megoldáshoz az óriási hőt és nyomást elviselő bioreaktorokra, illetve viszonylag sok energiára van szükség.
A svájci kutatók által kidolgozott foto-pirolízis során azonban elég egyetlen, pár milliszekundumig tartó villantás egy erős fényű xenonlámpából, amely máris beindítja a biomassza átalakításához szükséges reakciókat. Igaz, előtte a banánhéjakat 100 fokon, 24 órán keresztül szárítják, majd finom porrá őrlik, mielőtt alávetik a xenonlámpás kezelésnek. Az így kapott porból 14,5 milliszekundum fénykezelést követően felszabadul a tiszta hidrogéngáz, melléktermékként pedig ott marad a már említett bioszén.
Egy kilogrammyni szárított biomasszából körülbelül 100 liter hidrogén és 330 gramm bioszén nyerhető ki – mutatott rá dr. Nagar.
A bioszén ráadásul a termőföldbe keverve javítja a talaj minőségét, így az új megoldással az eddigieknél sokkal környezetkímélőbb módon lehet hidrogént előállítani. A módszer nem csak banánhéjjal, hanem kukoricacsutkákkal, kávézaccal vagy kókuszhéjjal is működőképes.
A svájci kutatók célja, hogy az eddig laboratóriumi körülmények között elvégzett kísérleteket megpróbálják ipari léptékben is reprodukálni. Ha ez sikerül, akkor jelentős lépést tettünk a zöld hidrogén felé, különösen, hogy a foto-pirolízishez elméletben akár napenergiát is fel lehet használni.
Forrás: zoldpalya.hu
[type] => post
[excerpt] => A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói olyan megoldást találtak , amelynek segítségével gazdaságos és klímasemleges módszerrel lehet előállítani a biomasszából a hidrogént és más melléktermékeket.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1645189200
[modified] => 1645180952
)
[title] => Meglepő szerephez juthat a hidrogénhajtású autókban a banán
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=90594&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 90594
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 90595
[image] => Array
(
[id] => 90595
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/banan.jpg
[original_lng] => 32687
[original_w] => 760
[original_h] => 427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/banan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/banan-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/banan.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/banan.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/banan.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/banan.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/banan.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1645173756:10
[_thumbnail_id] => 90595
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2103
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1645176319
[_oembed_36db3fac13267b583ce80c32982c457d] =>
[_oembed_time_36db3fac13267b583ce80c32982c457d] => 1652120719
[_oembed_04e3badd8a8deb252ed3ec821c001d13] => Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
La France et la #RegionSud perdent une personnalité de dimension mondiale, qui a porté #ITER avec talent pendant 7 ans. pic.twitter.com/kAqoaKTxQC
— Renaud Muselier (@RenaudMuselier) May 14, 2022
[_oembed_time_04e3badd8a8deb252ed3ec821c001d13] => 1653048027
[_oembed_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] =>
[_oembed_time_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] => 1655279191
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1658219715
[_oembed_00bc36c2a93bd3e65cd7736d11bfe255] =>
[_oembed_time_00bc36c2a93bd3e65cd7736d11bfe255] => 1664901430
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1670599782
[_oembed_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] =>
[_oembed_time_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] => 1687978162
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 19106
[1] => 5487
[2] => 27452
[3] => 10010
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hidrogénüzemű üzemanyagcellás hajtómű
[1] => környezetvédelem
[2] => tudomány
[3] => tudományos fejlesztés
)
)
[4] => Array
(
[id] => 88837
[content] =>
2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán, ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.
Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648392817
[_oembed_ff372604433c52a006cab79d8a37c5a0] =>
[_oembed_time_ff372604433c52a006cab79d8a37c5a0] => 1649241360
[_oembed_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] =>
[_oembed_time_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] => 1651778624
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1654430474
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1658472412
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1670791965
[_oembed_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] =>
[_oembed_time_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] => 1687772315
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 2462
[1] => 5487
[2] => 2077
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetszennyezés
[1] => környezetvédelem
[2] => Tisza
)
)
[5] => Array
(
[id] => 88811
[content] =>
Varjakat alkalmaz egy cég az eldobott cigarettacsikkek felszedegetésére egy svéd város közterein – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A vadon élő madarak egy kis ételt kapnak minden egyes csikkért, amelyet felcsippentenek és elhelyeznek egy erre a célra tervezett gépbe a Stockholmhoz közeli Södertäljében.
„A vad madarak önkéntes alapon vesznek részt a munkában” – magyarázta a módszert kitaláló Corvid Cleaning nevű startup alapítója, Christian Günther-Hanssen. A Tartsuk Tisztán Svédországot alapítvány szerint évente több mint egymilliárd cigarettacsikket dobnak el a svéd utcákon, tereken, ami az összes köztéri szemét 62 százalékát jelenti. Södertälje 20 millió koronát költ évente a közterületek takarítására. Günther-Hanssen becslései alapján madaras módszerükkel a költségek legalább 75 százalékát meg lehet takarítani.
Södertäljében egyelőre kísérleti projektet folytatnak, mielőtt a varjúönkénteseket ráengednék az egész városra. „Könnyen tanulnak, és jó az esély arra, hogy egymástól is ellesik a munkát. Ugyanakkor kicsi a veszélye, hogy tévedésből lenyelik a csikket” – tette hozzá a cégvezető. „Egy csikk felszedésének a költsége 80 őre, mások szerint akár két korona is lehet. Ha varjak csipegetik fel, akkor egyenként 20 őrére csökken a kiadás” – magyarázta Günther-Hanssen.
A város hulladékstratégiájáért felelős Tomas Thernström szerint a kísérletben rejlő lehetőségek a finanszírozáson múlnak. „Érdekes lenne megnézni, más környezetben is működik-e a módszer. A varjaknak meg tudjuk tanítani, hogy szedjék össze a csikkeket, de az embereknek nem tudjuk megtanítani, hogy ne dobják el őket, ez is érdekes szempont” – mondta.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Varjakat alkalmaz egy cég az eldobott cigarettacsikkek felszedegetésére egy svéd város közterein – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A vadon élő madarak egy kis ételt kapnak minden egyes csikkért, amelyet felcsippentenek és elhelyezne...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1643741100
[modified] => 1643733354
)
[title] => Varjakkal szedetik a cigarettacsikkeket Svédországban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=88811&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 88811
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 88812
[image] => Array
(
[id] => 88812
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/varju.jpg
[original_lng] => 138755
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/varju-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/varju-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/varju-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/varju-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/varju.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/varju.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/varju.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1643726157:10
[_thumbnail_id] => 88812
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1299
[_oembed_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] =>
[_oembed_time_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] => 1643733909
[_oembed_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] =>
[_oembed_time_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] => 1643733909
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1651515155
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1659204483
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1670585317
[_oembed_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] =>
[_oembed_time_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] => 1688900815
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 5487
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetvédelem
)
)
[6] => Array
(
[id] => 87741
[content] =>
A környezetvédők a nagymértékű árvizeket a tömeges erdőirtással hozzák összefüggésbe. Végül is a fák nagy mennyiségű vizet fognak vissza esőzések és hóolvadás idején.
Az Állami Erdőgazdálkodási Ügynökség közleménye szerint az illegális fakitermelés 2019. elérte a 118 ezer köbmétert, ami több mint 800 millió UAH veszteséget okozott. Ugyanabban az évben 408 millió UAH-t költöttek erdőfelújításra, melynek területe mindössze 48,8 ezer hektár volt.
Egy évvel később 54,3 ezer köbméteren jegyeztek fel illegális fakitermelést, ami csaknem kétszer kevesebb. 2020-ban 431 millió hrivnyát költöttek erdőgazdálkodásra, 44,8 ezer hektár erdőt újítottak fel, 382 ezer hektáron pedig maguk az erdészek vágták ki a fákat. Az elnök megígérte, hogy felügyeletet állít fel az erdőirtást illetően, és három éven belül egymilliárd fát ültetnek el, ami a költségvetés minimum 2 milliárd hrivnyájába kerül.
Címke minden fatörzse
2019 novemberében elektronikus nyilvántartás került bevezetésre, amelynek használata kötelező.
Hogyan működik?
A minden egyes kivágott fára egy cédula van rögzítve, amely a fa elhelyezkedéséről és paramétereiről tartalmaz információkat. Ezek az adatok bekerülnek egy elektronikus katalógusba, ahol meg lehet számolni és össze lehet hasonlítani, hogy mennyi és milyen fát vágtak ki és mennyit adtak el. Az a fa, amely nem került be a rendszerbe, illegálisnak minősül.
Az erdő megőrzésről és a piaci szabályozását előíró törvényeket első olvasatban már megvitatták a Parlamentben. Többek között az 5650-es számú erdővédelemről szóló törvényjavaslatról van szó, amely első ízben rendelkezik a természetes öntermő erdők megőrzéséről. A törvény moratóriumot vezet be az olyan erdők kivágására, amelyek elhagyott réteken, termőföldeken fejlődtek ki. Becslések szerint Ukrajnában 300-500 ezer hektárnyi ilyen erdő található.
A másik, 4197-д számú törvényjavaslat a fapiacot érinti, és célja a faanyag adásvételének átfogó szabályozása a piac valamennyi szereplője érdekeinek biztosítása érdekében. A törvény korlátozó intézkedéseket ír elő a feldolgozatlan fa exportjára és védelmet nyújt az ellenőrizetlen erdőirtás elleni. A törvényhozók az erdőirtás ellenőrzése érdekében leltározás bevezetését javasolták.
Az Állami Erdőgazdálkodási Ügynökségnél elmondták, hogy a leltározás bevezetésével teljes körű tájékoztatást szeretnének kapni az országban fellehető összes erdőről: a faállományról, annak minőségéről és műszaki alkalmasságáról. Lehetőség lesz nyomon követni a fák növekedésének konkrét leltári területeken.
A leltározás már tavaly megkezdődött. Ennek során szakemberek rendszeresen ellenőrzik az erdőterületeket, minden egyes fa esetében több mint 50 gazdasági és környezeti jellemzőt gyűjtenek össze, valamint nyilvántartást készítenek Ukrajna erdőivel kapcsolatos információkról minden megyében.
Milyen eszközök állnak jelenleg rendelkezésre az illegális fakitermelés elleni küzdelemben?
A mai adatok szerint ellenőrizhető az eladott fa mennyisége az „Prozoro. Eladás. Faanyag” elektronikus rendszeren keresztül. Az illegális erdőirtás ellen az átlag ukrán polgár is küzdhet az Ekoszfera mobilalkalmazás segítségével, ahol online lehet panaszt benyújtani a gyanús erdőirtást illetően. Az „Erdészeti Innovációs és Elemző Központ” állami vállalat térképén és az honlapján pedig lehetőség van a fakitermelési engedélyek ellenőrzésére.
Okszana CHOPAK
[type] => post
[excerpt] => A környezetvédők a nagymértékű árvizeket a tömeges erdőirtással hozzák összefüggésbe. Végül is a fák nagy mennyiségű vizet fognak vissza esőzések és hóolvadás idején.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1642861680
[modified] => 1642843919
)
[title] => Milyen módosítások várnak az ukrán erdészekre
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=87741&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 87741
[uk] => 86824
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 86825
[image] => Array
(
[id] => 86825
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/113655-1-large.jpg
[original_lng] => 234628
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/113655-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/113655-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/113655-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/113655-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/113655-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/113655-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/113655-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1642836723:12
[_thumbnail_id] => 86825
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2209
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d470e53a60463d63fd974c9975ed1752] => The second bird in Kyiv! More than 80 tons of weapons to strengthen Ukraine's defense capabilities from our friends in the USA! And this is not the end ? ?????
P.S. the cargo arrived under dependable protection ?@WhiteHouse @congressdotgov @USEmbassyKyiv @UKRintheUSA pic.twitter.com/ReNaj9tRds
— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) January 23, 2022
[_oembed_time_d470e53a60463d63fd974c9975ed1752] => 1643376702
[_oembed_53632dd85f754d02e940f7e502b2c5db] => ЮНИСЕФ:
2 млн детей-беженцев покинули Украину в поисках безопасности.
С учетом того, что внутри страны перемещено еще 2,5 млн детей, 60% украинских детей в настоящее время вынуждены покинуть свои дома из-за продолжающихся нападений на городские районы https://t.co/9qA4i9IIrY pic.twitter.com/ofmlDlAYB2
— ООН (@UnitedNationsRU) March 31, 2022
[_oembed_time_53632dd85f754d02e940f7e502b2c5db] => 1649682070
[_oembed_55e153683ad38d55b702335a6480ff81] =>
[_oembed_time_55e153683ad38d55b702335a6480ff81] => 1652901899
[_oembed_49c48b62b51476e234d8dc014b4d887b] =>
[_oembed_time_49c48b62b51476e234d8dc014b4d887b] => 1653200957
[_oembed_7eedcefdb22fa6ef05a0e5b6585f488b] => Was great to see the Director of @OpenSociety in Ukraine, @sasushko for the first time since the pandemic and Putin’s war in Ukraine. We will never abandon Ukraine and the work we have done there for over 30 years. @IRF_Ukraine pic.twitter.com/lA5SGT0XQv
— Alexander Soros, PhD (@AlexanderSoros) June 2, 2022
[_oembed_time_7eedcefdb22fa6ef05a0e5b6585f488b] => 1654930897
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1658474224
[_oembed_01397b9173fcd2583ca668f587c79714] =>
[_oembed_time_01397b9173fcd2583ca668f587c79714] => 1660146017
[_oembed_b395ddb32de8f0a28f6fbd8625bffe04] =>
[_oembed_time_b395ddb32de8f0a28f6fbd8625bffe04] => 1660146017
[_oembed_095832571d115e22f66a08f3f6abc6ea] =>
[_oembed_time_095832571d115e22f66a08f3f6abc6ea] => 1662465801
[_oembed_7c37c12cf0e72487e6bb846d0d1ea862] =>
[_oembed_time_7c37c12cf0e72487e6bb846d0d1ea862] => 1663405696
[_oembed_97836e45db4dc4e7acb0ea2ea32f44f2] =>
[_oembed_time_97836e45db4dc4e7acb0ea2ea32f44f2] => 1667036274
[_oembed_61cd1adf5a5cd16b043f6e1e58c0cf8e] =>
[_oembed_time_61cd1adf5a5cd16b043f6e1e58c0cf8e] => 1671018662
[_oembed_e89ed316e250f2237e407004dc6f0294] =>
[_oembed_time_e89ed316e250f2237e407004dc6f0294] => 1671018662
[_oembed_86e82d7499c090f5fb1267f212dc5be6] =>
[_oembed_time_86e82d7499c090f5fb1267f212dc5be6] => 1673098042
[_oembed_112d10474883059aa1e39cb90ad832bf] =>
[_oembed_time_112d10474883059aa1e39cb90ad832bf] => 1673098042
[_oembed_02edabe97a5abca3ba3d0679ee4997b1] =>
[_oembed_time_02edabe97a5abca3ba3d0679ee4997b1] => 1675011971
[_oembed_6df39cfe8b788b729da3d228daabf5e5] => Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine!
It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase.
Thank you to @BWallaceMP
Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) January 21, 2023
[_oembed_time_6df39cfe8b788b729da3d228daabf5e5] => 1675011972
[_oembed_d21429d77ff886595c3a1cb4ea456edf] =>
[_oembed_time_d21429d77ff886595c3a1cb4ea456edf] => 1675011972
[_oembed_ed8d1a7dea1d571fd3f96ec9cb905f2b] =>
[_oembed_time_ed8d1a7dea1d571fd3f96ec9cb905f2b] => 1675011972
[_oembed_37912ec8f17270efaccae9bb340c6d60] =>
[_oembed_time_37912ec8f17270efaccae9bb340c6d60] => 1675957831
[_oembed_10fb416d82cc4e02e1ae56c201b3bca4] =>
[_oembed_time_10fb416d82cc4e02e1ae56c201b3bca4] => 1675957831
[_oembed_33cc4f2bf9de4b49fe3da9478d8e91a8] =>
[_oembed_time_33cc4f2bf9de4b49fe3da9478d8e91a8] => 1675957831
[_oembed_67547ed39d298c3a23a3ef3f68c177c1] =>
[_oembed_time_67547ed39d298c3a23a3ef3f68c177c1] => 1676615693
[_oembed_385dc4c819e9e5f427affb72fb79309c] => The official stamp contains a blistering message for the Russian president on the one-year anniversary of the invasion of Ukraine. https://t.co/B2fUZXCmfF
— HuffPost (@HuffPost) February 25, 2023
[_oembed_time_385dc4c819e9e5f427affb72fb79309c] => 1677832497
[_oembed_42cd289b2e8602358a8fe7e8ee1ed2e8] =>
[_oembed_time_42cd289b2e8602358a8fe7e8ee1ed2e8] => 1683012860
[_oembed_11a1e0d165af84aa0b7964001703c844] =>
[_oembed_time_11a1e0d165af84aa0b7964001703c844] => 1683012860
[_oembed_70c229fc971952fa1e56baca93f03a43] =>
[_oembed_time_70c229fc971952fa1e56baca93f03a43] => 1684083882
[_oembed_ec926cabafa03ca8fbd9d1c5792f2b3b] =>
[_oembed_time_ec926cabafa03ca8fbd9d1c5792f2b3b] => 1688979210
[_oembed_8f81efb147115da5de57fdb7f3a9ebfc] =>
[_oembed_time_8f81efb147115da5de57fdb7f3a9ebfc] => 1690808768
[_oembed_26fe258211ba4ae32660a9e3d757bbdc] =>
[_oembed_time_26fe258211ba4ae32660a9e3d757bbdc] => 1690808769
[_oembed_ec1e3ba44770ec725111e730146ecfc5] =>
[_oembed_time_ec1e3ba44770ec725111e730146ecfc5] => 1692881640
[_oembed_34f8cef8ca3a12977b50d7553b9b2da8] =>
[_oembed_time_34f8cef8ca3a12977b50d7553b9b2da8] => 1693592915
[_oembed_373916ebf72167c3f4149236d9405cfc] =>
[_oembed_time_373916ebf72167c3f4149236d9405cfc] => 1693592915
[_oembed_164033cff85678aac621b6bdd9a2048c] =>
[_oembed_time_164033cff85678aac621b6bdd9a2048c] => 1693592915
[_oembed_ddec6a33f6bebffb069e4467a1456611] =>
[_oembed_time_ddec6a33f6bebffb069e4467a1456611] => 1698333170
[_oembed_d9f56f56806801dc9e653bb02041218f] =>
[_oembed_time_d9f56f56806801dc9e653bb02041218f] => 1705839398
[_oembed_4506a220cab44ca92f0031b45994fbbd] =>
[_oembed_time_4506a220cab44ca92f0031b45994fbbd] => 1710916407
[_oembed_bb1b1a4dca0c285fba80e19e46dd229d] =>
[_oembed_time_bb1b1a4dca0c285fba80e19e46dd229d] => 1710916407
[_oembed_53245a7ff2b0e43b9a0f7ede0d512de8] =>
[_oembed_time_53245a7ff2b0e43b9a0f7ede0d512de8] => 1710916407
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 4760
[1] => 11782
[2] => 5487
[3] => 291
)
[tags_name] => Array
(
[0] => erdőirtás
[1] => fakitermelés
[2] => környezetvédelem
[3] => Ukrajna
)
)
[7] => Array
(
[id] => 74961
[content] =>
Az ENSZ emberi jogként ismerte el a tiszta és egészséges környezethez való jogot a Glasgow-ban október 31. és november 12. között sorra kerülő COP26 klímakonferencia előtt − adta hírül az MTI.
Az erről szóló határozatot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken fogadta el Genfben a 47 fős testületben 43 támogató szavazattal négy állam, Oroszország, Kína, India és Japán tartózkodása mellett.
A határozat elfogadását követően az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának üléstermében percekig tapsoltak a jelenlévők. A testület egyben létrehozta a klímavédelmi különleges jelentéstevő tisztségét is, akinek feladata lesz az illetékességébe tartozó területen elért eredményekről rendszeres beszámolókat adni.
Az Emberi Jogi Tanács az ENSZ egyik kormányközi testülete. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés, illetve velük kapcsolatban ajánlások megfogalmazása. Tagjait az ENSZ-közgyűlésében három évre választják meg a világ különböző térségeiből, biztosítva a régiók arányos képviseletét.
(MTI/Index)
[type] => post
[excerpt] => Az erről szóló határozatot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken fogadta el Genfben a 47 fős testületben 43 támogató szavazattal négy állam, Oroszország, Kína, India és Japán tartózkodása mellett.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1633861260
[modified] => 1633821281
)
[title] => ENSZ: emberi jog a tiszta környezethez való jog
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=74961&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74961
[uk] => 74924
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 74925
[image] => Array
(
[id] => 74925
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/c70429d323242a21ab4206e8729b14c353e5b4a8.jpg
[original_lng] => 52708
[original_w] => 587
[original_h] => 439
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/c70429d323242a21ab4206e8729b14c353e5b4a8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/c70429d323242a21ab4206e8729b14c353e5b4a8-300x224.jpg
[width] => 300
[height] => 224
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/c70429d323242a21ab4206e8729b14c353e5b4a8.jpg
[width] => 587
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/c70429d323242a21ab4206e8729b14c353e5b4a8.jpg
[width] => 587
[height] => 439
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/c70429d323242a21ab4206e8729b14c353e5b4a8.jpg
[width] => 587
[height] => 439
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/c70429d323242a21ab4206e8729b14c353e5b4a8.jpg
[width] => 587
[height] => 439
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/c70429d323242a21ab4206e8729b14c353e5b4a8.jpg
[width] => 587
[height] => 439
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1633810482:5
[_thumbnail_id] => 74925
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2489
[_oembed_d1e62d11132f36e3f2575d2e17c4a518] =>
[_oembed_time_d1e62d11132f36e3f2575d2e17c4a518] => 1633810482
[_oembed_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] =>
[_oembed_time_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] => 1633810483
[_oembed_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] =>
[_oembed_time_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] => 1633810483
[_oembed_ea1766809a3348339afee7b8ee07dc84] =>
[_oembed_time_ea1766809a3348339afee7b8ee07dc84] => 1644226977
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1645249618
[_oembed_2f7c2a12368f24726ab0a5893789b712] =>
[_oembed_time_2f7c2a12368f24726ab0a5893789b712] => 1647168760
[_oembed_67cfd8b33666ce83f69f6256cd9d0fab] =>
[_oembed_time_67cfd8b33666ce83f69f6256cd9d0fab] => 1647168760
[_oembed_57c37e661ee012cdc300004852506fc5] =>
[_oembed_time_57c37e661ee012cdc300004852506fc5] => 1647871286
[_oembed_d0eb0a218ae43b729a1818477ac00c86] =>
[_oembed_time_d0eb0a218ae43b729a1818477ac00c86] => 1648519487
[_oembed_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] =>
[_oembed_time_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] => 1651394208
[_oembed_810a442b69a3399311e2b5ae42994e3a] =>
[_oembed_time_810a442b69a3399311e2b5ae42994e3a] => 1653659168
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1658338649
[_oembed_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] => On #WorldChildrensDay #Ukraine’s children's favorite dog @PatronDsns became the first ever @UNICEF Goodwill AmbassaDog. Patron and UNICEF will work together on mine risk education, as well as providing mental health and psychosocial support for children. https://t.co/khp18ocql2 pic.twitter.com/a6IJXcHHfa
— UNICEF Ukraine (@UNICEF_UA) November 20, 2022
[_oembed_time_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] => 1669733227
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1670767174
[_oembed_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] =>
[_oembed_time_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] => 1677103262
[_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] => The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
?1/4 https://t.co/pQvyRh6Vea
— UN Ukraine (@UN_Ukraine) June 14, 2023
[_oembed_time_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] => 1687789771
[_oembed_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] =>
[_oembed_time_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] => 1688309297
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2803
[1] => 5487
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ENSZ
[1] => környezetvédelem
)
)
[8] => Array
(
[id] => 64854
[content] =>
Szelektáljunk felelősségteljesen! – Andrij Donicsenko ezzel a felirattal látja el azokat a standokat, amelyek segítségével a környezettudatosságot népszerűsíti az iskolákban és óvodákban a gyerekek és a szülők körében.
Szelektív hulladékgyűjtésről szóló tanórákat vezetnének be a kárpátaljai iskolákban. Az ötlet Mihajlo Dankanicstól, a Kárpátaljai Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatójától származik.
környezetvédelem (2 Oldal)
