A német parlament 323:272 arányban jóváhagyta az új katonai szolgálati modellt, amely 2026. január 1-jén lép hatályba. A szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad.
A törvény szerint minden 18 éves fiatal – férfi és nő – kérdőívet kap a katonai szolgálatra való hajlandóságáról és alkalmasságáról. A férfiaknak ezt kötelező kitölteni, a nők számára a részvétel önkéntes – közölte az Index.
Ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket.
Az intézkedés célja a Bundeswehr megerősítése, miután a teljes önkéntes rendszerre való 2011-es átállás óta a hadsereg létszáma jelentősen csökkent, és 2023-ra 181 500 főre esett vissza. A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében.
Csütörtökön tárgyalja a Bundestag a német katonai szolgálat reformját, amely radikálisan új megközelítéssel oldaná meg a német hadsereg létszámhiányát. A kormánykoalíció egy sorsolásalapú besorozási modellt készít elő, amely az önkéntességre épülne, de szükség esetén kötelezővé tennék. A felvetés heves politikai vitát váltott ki, sokan pedig az Éhezők viadala című regényhez hasonlították.
Németország egy teljesen új megközelítéssel oldaná meg a Bundeswehr, a német hadsereg létszámcsökkenését. A német kormánykoalíció egy olyan új modellt készít elő, amely a lottóalapú besorozáshoz hasonlítana.
A Der Spiegel értesülései szerint a CDU/CSU és az SPD tárgyalói elvi kompromisszumra jutottak, miközben akkora politikai vita robbant ki, hogy az erről szóló sajtótájékoztatót inkább lemondták.
A Boris Pistorius német védelmi miniszter (SPD) által előterjesztett terv szerint a katonai szolgálat elsődlegesen önkéntes maradna. A javaslat értelmében minden 18 éves német állampolgár kérdőívet kapna, amelyben az egészségi állapotukról, fizikai erőnlétükről, iskolai végzettségükről és a katonai szolgálathoz való viszonyukról kellene nyilatkozniuk. A kérdőív kitöltése a férfiak számára kötelező lenne, a nők és a transznemű állampolgárok pedig önkéntesen vehetnek részt a folyamatban.
A rendszer célja, hogy a kormány pontos képet kapjon a potenciális utánpótlásról, és felmérje a katonai szolgálat iránti társadalmi hajlandóságot. Amennyiben ez sem biztosítaná a szükséges létszámot, a német kormány újra bevezetheti az általános hadkötelezettséget, amelyet 2011-ben felfüggesztettek.
A javaslat szerint ha a német hadseregnek nincs elegendő önkéntese, úgy sorsolással választanák ki azokat, akiket katonai szolgálatra hívnak. A felvetés heves politikai vitát váltott ki, sokan pedig az Éhezők viadala című regényhez hasonlították.
Boris Pistoriusnak 2035-ig kellene meghatároznia a német hadsereg személyi igényeit, valamint éves jelentést kellene tennie a parlamentnek a célok eléréséről. A tervek szerint a jelenlegi 183 ezer aktív katona létszámát 260 ezerre emelnék a következő évtizedben, valamint 200 ezer tartalékost is toboroznának.
A német kormány szerint a Bundeswehr bővítésére a nemzetközi biztonság romlása, és az ukrajnai háborúhoz köthető veszélyek miatt van szükség.
Felháborodást váltott ki a sorsolásalapú behívó
Október 14-én nyilvánosan is bemutatták volna a javaslatot, amit az SPD parlamenti frakciója végül nem hagyott jóvá. Boris Pistorius szintén elégedetlenségét fejezte ki a végleges dokumentummal kapcsolatban, mondván: „Ez nem az én ötletem volt, ez az unió javaslata” – írja a Die Welt.
A helyzet odáig fajult, hogy a koalíciós partnerek az utolsó pillanatban lemondták a sajtótájékoztatót, amelyre már az újságírók összegyűltek a Bundestag épületében. Az SPD és az Európai Unió közötti feszültség a nyári szünet óta ismét fokozódott, miközben a német kormány eredetileg éppen a belső viták elkerülését tűzte ki célul.
A CDU/CSU a sorsolásos rendszert a legigazságosabb megoldásnak tartja. Jens Spahn, a koalíció frakcióvezetője szerint, ha új sorozást vezetnek be, akkor a lehető legigazságosabb módon kell kiválasztani az érintetteket: „A sorshúzás biztosítja az egyenlőséget, mert mindenkinek azonos esélye van a behívásra.”
Alexander Hoffmann, a CSU képviselője a dán példára hivatkozott, ahol már működik hasonló gyakorlat. Szerinte az eljárás jogilag is összhangban állna a német alaptörvénnyel.
Alice Weidel, az AfD vezetője viszont határozottan elítélte a koncepciót, amit nevetséges és veszélyes ötletnek nevezett.
Az ellenzéki pártok közül többen is élesen bírálták a javaslatot. A Zöldek átgondolatlannak és önkényesnek nevezték a tervet, míg Sören Pellmann, a Baloldal szóvivője, az Éhezők viadala című regényhez hasonlította a sorsolásos besorozást.
Az Euronews információi szerint a Bundestag csütörtökön újra megpróbálja megvitatni a katonai szolgálat reformját.
A kötelező katonai szolgálatot is bevezethetik
A katonai reform legfőbb kérdése, hogy miként biztosítanák a német hadsereg működőképességét. A jelenlegi törvénytervezet az önkéntességre épít, de már tartalmazza annak a lehetőségét, hogy vészhelyzetben kötelezővé tegyék a katonai szolgálatot.
Az SPD álláspontja szerint az önkéntes rendszer megerősítése a jövő útja, míg az Európai Unió sürgeti az automatikus besorozás bevezetését arra az esetre, ha a toborzás nem hoz elegendő eredményt. A vita tehát ideológiai természetű is, amely a személyes szabadságjogok és az állam védelmi felelőssége közötti egyensúlyról szól. A kormánykoalíciót belső ellentétek, a közvéleményt pedig növekvő bizonytalanság jellemzi.
A német társadalom 2011 óta nem szembesült a katonai kötelezettség kérdésével, sokan pedig attól tartanak, hogy a sorsolásos modell aláásná a fiatalok bizalmát a német államban.
„Ez a káosz azt mutatja, hogy a kormány nem tudja megszervezni önmagát. Ez a tiszteletlenség jele a fiatalok felé” – jelentette ki Felix Banaszak, a Zöldek egyik vezetője.
A német kormány ötlete nem új keletű: a sorsolásalapú katonai behívásnak több történelmi és nemzetközi példája is van. Az Egyesült Államok a vietnámi háború idején, 1969 és 1972 között alkalmazott hasonló rendszert, amikor egy nyilvános sorsoláson születési dátumok alapján döntötték el, kiket hívnak be katonai szolgálatra. A rendszer alapján az alacsonyabb sorszámú napokon születettek hamarabb kerültek sorra.
Dánia napjainkban is működtet egy ehhez hasonló sorsolási modellt. Bár az alapja az önkéntes részvétel, a hiányzó létszámot sorsolással egészítik ki. Koppenhága egy új törvényi szabályozással is élt, amely 2025-től kötelezővé tette, hogy a 18. életévüket betöltő nők is kitöltsék a behívásról szóló kérdőívet.
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást egy vasárnap megjelent interjúban Frank-Walter Steinmeier német államfő.
Meg kell vitatni a sorkatonai szolgálat visszaállításának kérdését, „lehetőleg pozitív kimenetellel annak érdekében, hogy ha nem lesz elegendő önkéntesünk, akkor visszatérhessünk egy olyan kötelező sorkatonai szolgálathoz, amely feltehetően más jellegű lesz, mint amit korábban eltöröltünk” – mondta Steinmeier a ZDF televízió Berlin direkt című műsorában.
Németországban 55 év után, 2011-ben függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot. A jelenlegi védelmi miniszter azt javasolja, hogy szükség esetén – a szövetségi parlament jóváhagyásával – legyen újra lehetőség a sorozás visszaállítására.
„Támogatom a kötelező sorkatonai szolgálatot” – erősítette meg az államfő az interjúban, amelyben ezzel kapcsolatban az európai biztonsági helyzet megváltozására, az ukrajnai háborúra, illetve az új amerikai kormányzatnak a transzatlanti kapcsolatokhoz való megváltozott hozzáállására utalt. Steinmeier szerint Boris Pistorius védelmi miniszter joggal állítja, hogy a fiatalemberek számára vonzó hadseregre lenne szükség Németországban. „Azt azonban senki nem tudja még megítélni, hogy ez elegendő is lesz-e” – vélte az államfő, aki szerint „ezért most vitát kell indítani a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról, még akkor is, ha ezt nem tudjuk egyik napról a másikra megvalósítani”.
Steinmeier rámutatott, hogy a szolgálat 2011-es eltörlése óta bezárták a laktanyákat, és azok a szakemberek, akik addig ott a katonák kiképzésével foglalkoztak, ma már nem állnak rendelkezésre.
Tizenhét év szünet után Horvátország ismét bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot, az első újoncok kiképzése már az ősszel elindul – számolt be az Index.
Ivan Anusic horvát védelmi miniszter szerdán bejelentette, a felkészítés két hónapig tart majd Kninben, Slunjban és Pozsegán (Pozega), az ottani laktanyákban, és évente összesen öt generáció kiképzését tervezik, azaz generációnként 800 sorkatonáét.
Minden 18. évét betöltött férfi behívót kap, az újoncokat pedig abban a naptári évben küldik alapkiképzésre, amelyben betöltik 19. életévüket. A két hónap alatt megtanulják a fegyverhasználatot, a mozgás- és reakciótaktikát a csatatéren, a kommunikációt, a védelmet és a katonai szolgálatot, valamint fizikai felkészültséget szereznek – magyarázta a miniszter.
A sorkatonák 1100 euró fizetést kapnak havonta, és a szolgálat miatt nem lesznek elbocsáthatók a munkahelyükről. A kiképzés beleszámít majd a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, és a sorkatonai szolgálatot végzett fiatalok elsőbbséget fognak élvezni az állami vagy közszolgálati munkakörök betöltésénél.
A tárcavezető rámutatott, a sorkatonai szolgálatra 19-től 30 éves korukig önkéntesek is jelentkezhetnek, köztük nők. Utóbbiak számára nem kötelező a szolgálat.
A miniszter emlékeztetett, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot Horvátországban 2008-ban töröltek el, részben arra való tekintettel, hogy sokan elutasították a fegyverviselést.
Azok, akik behívót kapnak, lelkiismereti okokra hivatkozva továbbra is elutasíthatják a fegyverviselést.
Nekik polgári szolgálatot kell teljesíteniük, amely három hónapig tart. De ugyanúgy pótlólagos tartalékosok lesznek, mint azok, akik katonai kiképzésen estek át
– húzta alá a védelmi miniszter.
A megváltozott globális geopolitikai és biztonsági körülmények, az egyre gyakoribb éghajlatváltozások, a természeti katasztrófák és hasonló kihívások miatt azonban Horvátország úgy döntött, újra bevezeti a kötelező sorkatonaságot, hogy katonai készségekre és a válsághelyzetek kezelésére képezze ki a fiatalokat – mondta Anusic, akit a zágrábi kormány 2024 februárjában kért fel arra, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen formában állítható vissza a sorkatonai szolgálat.
Lengyelországban 2027-re a jelenlegi duplájára, hetvenezerre emelnék az évente kiképzett önkéntes katonák számát, azt követően pedig évi százezer önkéntes tartalékost kellene kiképezni – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök a keddi kormányülés elején.
Jelenleg az önkéntes tartalékosok katonai alapképzése egy hónapig tart, a résztvevők hatezer zloty (kb. 57 000 hrivnya) fizetést kapnak – emlékeztetett Tusk. A kormány előtt álló feladatnak nevezte annak biztosítását, hogy legkésőbb 2026-tól minden érdeklődő részt vehessen ilyen kiképzésben – számolt be róla az MTI.
Egy elképzelhető pozitív ösztönző elemként említette, hogy a kiképzés során lehetőség nyílna ingyenes hivatásos gépjárművezetői tanfolyam elvégzésére.
Lengyelországban jelenleg a katonai alapképzésben évente mintegy 35 ezer önkéntes vesz részt. Tusk bejelentette: 2027-ig duplájára emelnék a kiképzettek számát, onnantól kezdve pedig évi 100 ezer önkéntest képeznének ki.
Jelezte: a nemzetvédelmi tárca tervek szerint március végéig készíti elő a kiképzések számának növelését célzó javaslatokat.
A hivatásos hadsereg és az önkéntes területvédelmi erők (WOT) mellett létre kell hozni a tartalékosok hadseregét – jelentette ki Tusk.
Arról, hogy a tartalékosokkal együtt 500 ezer főre emelnék a lengyel hadsereg létszámát, Tusk múlt pénteken beszélt a szejm plenáris ülésén. Akkor bejelentette: az év végéig olyan kiképzési modellt szeretnének előterjeszteni, melynek értelmében minden felnőtt férfit kiképeznének egy esetleges háborús helyzetre.
Egyre hevesebb reakciók érkeznek az USA védelmi követeléseire. A német hadsereg vezetője szerint csak a sorkatonaság visszaállításával lehet megerősíteni az ország védelmét, azonban ez a javaslat várhatóan nem lesz népszerű a lakosság körében.
Harald Gante altábornagy, a német Bundeswehr tábori hadseregének vezetője szerint az országnak vissza kell vezetnie a sorkatonai szolgálatot, hogy kielégíthesse védelmi igényeit.
Gante a dpa német hírügynökségnek adott interjújában mondta el, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben a hadsereg nem támaszkodhat kizárólag önkéntesekre.
Rengeteg új feladatunk van, miközben az ország védelmét is ki akarjuk terjeszteni. Meredek létszámnövekedésre van szükségünk, és ezt csak a sorkatonaság visszaállításával lehet elérni – jelentette ki az altábornagy, kiemelve, hogy az utóbbi években a Bundeswehr egyre nehezebben tudott megbirkózni a belbiztonság, valamint a nemzet- és szövetségvédelem területén fellépő új problémákkal.
Szerinte Németországnak fel kell készülnie arra, hogy Moszva megpróbálja visszaállítani szovjet korabeli befolyását – beleértve Kelet- és Közép-Európa leigázásával. Ezt Gante szerint a legkönnyebben hiteles elrettentéssel lehet megakadályozni.
Sorkatonaság: népszerűtlenebb, mint valaha
A német kormány még 2011-ben függesztette fel a kötelező katonai szolgálatot, ám ennek ügyében semmiféle törvényi változtatás nem történt – emiatt a régi rendszert egy tollvonással vissza lehetne állítani.
Németország jelenlegi védelmi minisztere, Boris Pistorius többször is kijelentette, hogy a katonai szolgálat valamilyen formájára szükség lenne, miután az orosz–ukrán háború kirobbanása aggodalmat keltett Európa jövőbeli biztonságával kapcsolatban. A múlt vasárnapi választásokat megnyerő konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig szintén kifejezte érdeklődését valamiféle kötelező nemzeti szolgálat iránt.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján azonban a sorkatonaság visszaállítása kizárólag az idősek körében népszerű – akikre ez nem vonatkozna –, ez pedig az Ifo Gazdaságkutató Intézet kutatása alapján akár 70 milliárd euróba is kerülhet a német állam számára, amely jelenleg a gazdaság összeomlását próbálja megállítani.
A német kabinet szerdán jóváhagyta Boris Pistorius védelmi miniszternek a katonai szolgálat egy új formáját bevezető törvényjavaslatát, amely visszaállítja 18. életévüket betöltő német férfiak kötelező katonai nyilvántartásba vételét – közölték kormányzati források.
A parlamenti jóváhagyásra váró döntés célja Németország védelmi képességeinek fokozása, mivel az ukrajnai konfliktus újraértékelteti a katonai felkészültség kérdését.
Az új szabályozás értelmében a fiatal férfiaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy hajlandóak és alkalmasak-e katonai szolgálatra. Pistorius kiemelte: „Az új törvény lehetőséget teremt arra, hogy a sorkötelezettség 2011-es eltörlése után ismét létrehozzuk a katonai nyilvántartást. Ha holnap hadiállapot lépne életbe, jelenleg nincs elegendő adatbázisunk arról, kik vonhatók be a védelembe.”
Németországban 2011-ben, 55 év után függesztették fel a kötelező sorkatonai szolgálatot, mivel a hidegháború utáni fenyegetések elhalványulni látszottak. A felfüggesztés következtében felszámolták a sorkatonai nyilvántartásokat, és azóta kizárólag önkéntesek szolgálják a hadsereget. Amennyiben a parlament hadiállapotot hirdet, a jogszabály engedélyezi a kötelező sorkatonaság újbóli bevezetését.
A német hadsereg (Bundeswehr) rendkívüli létszámhiánnyal küzd, a júniusi adatok alapján kevesebb mint 180 000 katonával és 60 000 tartalékossal rendelkezik. A NATO célkitűzéseinek teljesítéséhez azonban mintegy 460 000 katonára lenne szükség – ennek nagy részét, körülbelül 260 000 főt tartalékosokkal kívánják pótolni.
A jelenlegi szabályozás értelmében a Bundeswehr 15 000 kiképzési helyet biztosít az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők számára, ám ezek közül mintegy 5000 rendszeresen betöltetlen. Az új törvénytervezet célkitűzései között szerepel 3000 további képzési hely létrehozása, amelyeket a következő években állítanak fel. Pistorius hangsúlyozta, hogy a nyilvántartásba vétel és az önkéntes szolgálati helyek kellően biztosíthatják az utánpótlást a német haderő számára.
Az új szabályozás szerint a katonai kiképzés alapszinten hat hónapig tart majd, de a jelentkezők akár 23 hónapra is meghosszabbíthatják a szolgálati idejüket, ha egy speciális területre szeretnének szakosodni. Az újoncok kezdő fizetése 1900 dollár lesz, ám a szolgálat időtartama és a körülmények függvényében ez az összeg tovább emelkedhet.
A német alkotmány csak a férfiak számára ír elő kötelező katonai szolgálatot (hadiállapot idején), így a nők számára a nyilvántartás önkéntes alapú lesz. A törvénytervezet először a német parlament két háza elé kerül, és várhatóan 2025 májusában léphet hatályba.
Határozott szándéka a belgrádi hadvezetésnek, hogy hetvenöt napig minden fiatal magára öltse az angyalbőrt.
Teljességgel lényegtelen, hogy valaki például Bécsben vagy Budapesten született, esetleg éppen Rotterdamban él és dolgozik, ha rendelkezik szerb állampolgársággal, akkor be fogják hívni, hogy leszolgálja a kötelező sorkatonaságot – írja a Szabad Magyar Szó. Mint olvasható, a 2011-ben felfüggesztett intézményt a politikusok bejelentései alapján jövő szeptembertől indítják újra, és a 2006-ban született fiatalokat érinti elsőként.
A hetvenöt napos szolgálatra – melyből hatvan lesz a kiképzés, a többi pedig gyakorlat – szóló behívókat minden 18 és 27 év közötti férfinak ki fogják majd küldeni. A lap szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy a felső korhatárt 30 évben határozzák meg.
A lapban hozzáteszik, azoknak a vajdasági fiataloknak, akik magyar állampolgársággal is rendelkeznek, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján vélhetően nem lesz majd kötelező a katonaság.
Visszaállíthatják Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálatot, az erről szóló jóváhagyást Aleksandar Vucic szerb elnök már alá is írta, de a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Aleksandar Vucic szombaton jelentette be, hogy aláírta azt a jóváhagyást, amely szerint 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a kormány hamarosan elfogadja ezt a döntést.
„Szeretném hinni, hogy mindannyian megértik, mennyire szükségünk van erős hadseregre, mennyi fegyvert kell még vásárolnunk, gyártanunk, előállítanunk. Nem az a vágyunk, hogy bárkit is megtámadjunk, és ezt nem is fogjuk tenni. Az viszont igenis a vágyunk, hogy elrettentsük mindazokat, akik minden nap, szüntelenül fenyegetnek bennünket” – hangoztatta Aleksandar Vucic.
A szerb elnök egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy a férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában, míg a nők önként jelentkezhetnének a kiképzésre. Véleménye szerint a kötelező katonai szolgálatot úgy kellene bevezetni, hogy az ne ijessze el az embereket, ezért senki ne távozzon az országból. Mint mondta, 75 nap igazán rövid időszak, „ez a legkevesebb, amit bárki megtehet az országáért”. Hozzátette: pénzügyi juttatást is kapnának a katonák a kaszárnyákban töltött idejük alatt, ami ugyan megterhelné a költségvetést, de többszörösen megtérülne.
A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását még januárban kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara, mert úgy ítélte meg, hogy a katonaság védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni.
Milos Vucevic miniszterelnök tavaly még védelmi miniszterként beszélt arról, hogy voltaképpen nem is kellene ismét bevezetni a sorkatonai szolgálatot, mert az soha nem szűnt meg, „csak felfüggesztették”, ezért ezt a felfüggesztést kellene visszavonni. Indoklása szerint szükség lenne a katonai állomány feltöltésére, ugyanis már 13 éve nincs kötelező sorkatonaság, ebből következően a tartalékos állomány is hiányos és elöregedett.
Boris Pistorius védelmi miniszter bemutatta tervét a sorkatonaság újbóli bevezetésére Németországban. A szerdán nyilvánosságra hozott javaslat a Bundestag és a kormánykoalíció asztalán van. Ha elfogadják, akkor Németország lehet a tizedik uniós tagállam, amely bevezeti a gyakorlatot.
A miniszter elsődleges célja a német toborzási folyamat felállítása: újoncok felvétele, kiképzése és elhelyezése. A terv költsége mintegy 1,4 milliárd euró.
Boris Pistorius a sorkatonaságot a 18 éves férfiakra alapozná
A kormány hónapok óta gondolkozni azon, hogy hogyan vezesse vissza a sorkatonaságot. A védelmi minisztérium végül a skandináv típusú, szelektív sorozási rendszert választotta. Az elképzelés szerint minden 18 éves férfinak, azaz mintegy 400 ezer embernek, ki kell töltenie egy kérdőívet. A kitöltők közül 40 ezer főt küldenének orvosi vizsgálatra, 10 ezret pedig később alapkiképzésre.
A miniszter jövőre legalább 5 ezer újoncot szeretne látni a hadseregben. Ez azonban nem korrelál Pistorius korábbi megnyilvánulásaival. A védelmi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy a Bundeswehr létszámát 203 ezer főre növelné 2031-ig, a keleti szárny megfelelő védelméhez pedig további 260 ezer tartalékost venne állományba. A Politiconak egy magas rangú katonatiszt pedig azt nyilatkozta, hogy az ország határainak megvédéséhez 272 ezer katona kell, Pistorius javaslata pedig ennek csak a töredékét biztosítaná.
A miniszter egy hete arról beszélt, hogy a hadseregnek 5 éven belül fel kell készülnie egy esetleges háborúra.
A gyorsaság diszkriminatív hadkötelezettséget szülhet
Azért, hogy Németország a sorkatonaságot minél hamarabb újból bevezethesse, Pistorius csak a férfiakat tenné hadkötelezetté. Mivel a nőknek választható lesz a kérdőív kitöltése, nincs szükség alkotmánymódosításra, amihez hosszas tárgyalások és rengeteg politikai alku vezethet. A terv azonban számos aggályt felvet.
A német hadseregben korábban női kvótát vezettek be, ami azt jelenti, hogy az állomány legalább 20 százalékát nőknek kell alkotniuk. A jelenlegi mérték azonban csak 13 százalék, ami 24 ezer katonanőt és csak két olyan harcoló egységet jelent, amelyet nő vezet. Márpedig a nők nem feltétlen jelentkeznek nagyobb számban önkéntes alapon hadseregbe, ráadásul egy olyanba, amely ellenséges a női tagjaival. Tavaly 385 szexuális zaklatást jelentettek a Bundeswehr berkein belül.
Miért kell toborzási folyamatot létesíteni Németországban?
Németországban 2011-ben megszűnt a sorkatonaság, azzal együtt pedig a hadsereg létszáma rohamos csökkenésnek indult.
A hidegháború után a tartalékosokkal együtt a Bundeswehr létszáma 500 ezer katona volt.
A jelenlegi létszám 180 ezer fő.
A szükséges védelemhez ennél a hadsereg vezetése szerint jóval nagyobb állományra lenne szükség.
Eva Högl szociáldemokrata képviselő és a fegyveres erők parlamenti koordinátora szerint a katonai infrastruktúra korszerűsítése 50 milliárd euróba kerülhet. Ez kiteszi annak a 100 milliárd eurós alapnak a felét, amelyet a kormány új katonai felszerelések vásárlására csoportosított.
Christian Lindner szabad demokrata pénzügyminiszter szerint Pistorius javaslata a „helyes irányba” mutat.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
