Ukrajna egyre inkább az új generációs elektronikus hadviselésre támaszkodik, mivel hiány van a drága nyugati légvédelmi rakétákból – számolt be az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány a Cascade Systems védelmi startup által létrehozott ukrán Lima komplexum fejlesztőivel beszélgetett. Az egyik fejlesztő, akinek Alkimista a hívójele, elmondta, hogy a rendszer nem semmisíti meg a célpontokat, hanem zavarja a navigációjukat. A Lima erős interferencia mezőket hoz létre, amelyek megzavarják a műholdjeleket. „Az egyszerű navigációs elnyomás mellett koordináta-helyettesítést és több kilométeres koordináta-helyettesítést is alkalmazunk. El tudjuk érni, hogy a rakétáik a célpontok helyett a mezőre essenek” – magyarázta.
A Lima utánozza az orosz rakéták és drónok által használt műholdas navigációs jeleket, hamis koordinátákat adva meg nekik: A fejlesztők szerint néhány korábbi támadást azért sikerült megakadályozni, mert a közeledő eszköz „azt hitte”, hogy Peruban van. A rendszer képes egy „holt zónát” is létrehozni, ahol az orosz drón elveszíti az irányítójelét. „Amikor… létrehozunk egy elég széles, Lima-állomásokkal védett zónát, a rakéta el sem fogja érni a várost. Nyílt mezőre fogjuk küldeni” – mondta el Alkimista.
A Lima egy másik fontos előnye az ára. Egyetlen telepítés költsége körülbelül 58 ezer euró. Összehasonlításképpen, egy Patriot PAC-3 rakéta annyiba kerül, amennyi elég lenne egy egész nagyváros védelmére Lima-komplexumokkal. A Cascade már több mint 400 Lima rendszert szállított le. Ezeket 2024 júliusában kezdték el használni, és 2025 októbere óta a rendszert a polgári infrastruktúra védelmére is használják. A cég azt állítja, hogy az elmúlt 18 hónapban a Lima 20 500 Shahed drónt nyomott el, és több tucat ballisztikus és cirkálórakétát irányított át.
Ugyanakkor a Lima legújabb módosításai képesek elnyomni a nagy hatótávolságú fegyvereket, beleértve az olyan ballisztikus rakétákat is, amelyek olyan rendszereket használnak, mint az orosz GLONASS műholdas navigáció – mondta Makszim Szkoreckij, az ukrán szárazföldi erők elektronikus hadviselési osztályának vezetője. A fejlesztők szerint a műholdjel elvesztése után az orosz nagy hatótávolságú fegyverek inerciális navigációs rendszer segítségével továbbra is mozoghatnak, de a pontosságuk meredeken csökken.
A rendszer megtanulta a levegőben lévő bombák ellensúlyozását is, ami korábban nehezebb volt az új orosz zavaróantennák használata miatt. „Még ha egy légibomba körülbelül 20 méterrel is eltér a célponttól, ez már azt jelenti, hogy a célpont továbbra is létezni fog” – mondta Szkoreckij. Azt is hangsúlyozta, hogy az elektronikus hadviselés kizárólagos alkalmazása kockázatokkal jár. Szerinte a drónok és a rakéták továbbra is leesnek, és kárt okozhatnak, miután elveszítették a jelüket.
Az egységes szabvány bevezetésének célja, hogy csökkentse a hadrendbe állításhoz szükséges időt, és növelje a drónok elektronikus hadviselés hatására történő használatának hatékonyságát – jelentette ki hétfőn Mihajlo Fedorov védelmi miniszter Facebookon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter közölte, hogy a száloptikás drónok jelenleg az egyik legfontosabb pusztító eszközt jelentik, elsősorban az elektronikus hadviselés aktív alkalmazásának körülményei között. Ugyanakkor hatékony használatukat bonyolítja a nagyszámú különböző vezérlőrendszer jelenléte. „A frontvonalon egyszerre több tucat, különböző gyártók által készített megoldás működik. Ezért egy állás megközelítésekor a drónok kénytelenek 3-5 különböző mintát magukkal vinni. Ez felesleges terhelést jelent, és csökkenti a harci küldetések teljesítésének idejét” – jegyezte meg.
A probléma megoldása érdekében a Védelmi Minisztérium a gyártókkal együttműködve több hónapon át dolgozott egy egységes szabvány kidolgozásán. A kidolgozásban Szerhij Szternenko, a pilóta nélküli repülőgépek hatékonyságáért felelős tanácsadó is részt vett. Az analóg földi állomások műszaki követelményeit kidolgozták – ezek továbbra is a leggyakoribbak a hadseregben. Már elkészült egy sorozatgyártáshoz közeli prototípus, amelyet ezen a héten adnak át az egységeknek harci tesztelésre.
A következő szakasz a digitális vezérlőrendszerek fejlesztése és egy egységes megoldás kiterjesztése lesz a teljes frontvonalra. „Célunk egyetlen, egységes földi állomás létrehozása, amely számos különböző megoldást vált ki, és megszünteti az egységek munkájának felesleges bonyolultságát. Az elnök utasítására minden területen megsemmisítjük az ellenséget: a földön, a levegőben és a gazdaságban. Ennek érdekében szisztematikusan eltávolítjuk az akadályokat, és olyan eszközöket adunk a hadsereg kezébe, amelyek eredményt hoznak” – mutatott rá Mihajlo Fedorov.
Az ukrán védelmi minisztérium kodifikálta és engedélyezte a hazai gyártmányú „Nebokraj” mobil műhelyek üzemeltetését az ukrán fegyveres erők egységeiben. A Védelmi Minisztérium megjegyezte, azok a pilóta nélküli légi rendszerek és eszközök javítását és karbantartását szolgálják.
A „Nebokraj”, egy taktikai mobil műhely, amelyet helikopter típusú pilóta nélküli légi járművek széles körű javítási, karbantartási és szerelési munkáinak elvégzésére terveztek.
A műhely egy fémkonténerben van elhelyezve, amely egy dupla autó szállítására alkalmas utánfutóhoz van rögzítve. Autonóm fűtéssel, világítással, légkondicionálóval és szellőztetőrendszerrel rendelkezik. Belül a dolgozók számára kialakított munkahelyek találhatók a szükséges polcokkal és tárolókkal.
A „Nebokraj 00” csak a legegyszerűbb eszközökkel van felszerelve. A „Nebokraj 01” már szélesebb körű berendezéseket és speciális eszközöket tartalmaz:
töltőállomás, kompresszor, impulzusos laboratóriumi tápegység, hegesztőgép, forrasztóállomás, ónkivonó, ultrahangos fürdő folyadék gáztalanító funkcióval, 3D nyomtató, filamentszárító, személyi számítógép, vezeték nélküli vonalkódolvasók, csiszoló- és gravírozógépek, FPV monitor, rádiófrekvenciás jel teljesítménymérő stb.
A Nebokraj műhelyek súlya 1,5-2,5 tonna, ami lehetővé teszi, hogy bármilyen katonai taktikai személyszállító járműben szállíthatók legyenek.
Idén több mint 15 ezer robotot szállítanak a harctérre, és ezek szinte mindegyike ukrán gyártásból származik majd.
Hlib Kanevszkij, a védelmi minisztérium beszerzési politikáért felelős osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a fejlesztések és beszerzések már elkezdődtek.
2025 első negyedévében 31 szerződést kötöttek különféle robotikai eszközökre, összesen 6 milliárd hrivnya értékben – számolt be róla az Ekonomicsna Pravda.
A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a robotikai eszközök 2024 második felében is megjelentek a hadseregben, amikor hat szerződés alapján 100 millió hrivnya értékben történtek szállítások. Mindez előkészítette az idei, több ezer darabra bővülő fejlesztési hullámot.
„Tavaly több százat küldtünk a frontra, idén több ezerben gondolkodunk” – nyilatkozta Makszim Vaszilcsenko, a Tencore vállalat igazgatója.
Kanevszkij hangsúlyozta: az eszközök túlnyomó többsége ukrán gyártmány lesz, mivel az importmodellek jelentősen drágábbak. A védelmi cégek egyben kötelezettséget vállaltak arra is, hogy folyamatosan fejlesztik a robotjaikat a szerződéses együttműködés során.
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
A Palladin Biokémiai Intézet a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgozik, és az év végéig elkészíti a klinikai vizsgálatokra késze álló mintát, közölte Szerhij Komiszarenko akadémikus az intézet igazgatója az Ukrinformnak adott interjújában.
„Az intézet rendelkezik a vakcina prototípusával, amelyet most finomítanak, hogy végül elkészítsék az oltóanyagot. Nos, reméljük, hogy év végére elkészül a vakcina befejezett mintája, és készen áll a klinikai vizsgálatokra” – mondta.
A tudós elmagyarázta, hogy a Nemzeti Tudományos Akadémián belül a vakcina kidolgozásával két intézet foglalkozik – a Palladin Biokémiai és a Lvivi Sejtbiológiai Intézet, amely alegységes fehérje vakcinát fejleszti ki.
Arra a kérdésre, vajon sikerül-e beindítani az oltóanyag tömeggyártását, Komiszarenko elmondta:
„A Nemzeti Tudományos Akadémia országunk legfőbb tudományos intézménye, amely alapkutatással foglalkozik, különösen az orvostudományi és a biológiai tudományok területén. De senki sem kérte tőlünk, hogy az oltóanyag gyártásával foglalkozzunk.”
Az akadémikus szerint mindkét intézet saját kezdeményezésére nyújtotta be javaslatait a Nemzeti Kutatási Alapítvány és forráshoz jutott. Ezek az összegek azonban minimálisak egy vakcina létrehozásához. Ugyanakkor az oltóanyag előállítása, tesztelése és megvalósítása körülbelül 2-3 milliárd dollárba kerül.
„Ez a mi kezdeményezésünk volt, kaptunk bizonyos forrást, amelyek nyilvánvalóan nem elegendőek új berendezések vásárlásához, amelyekre szükség van a vírus, annak felépítésének, működésének és összetevőinek tanulmányozásához” – mondta Komiszarenko.
Egyben hozzátette, hogy a Palladin Intézet számos egyedi, még nem igényelt orvostudományi fejlesztés van. Az akadémikus szerint nincs társadalmi igény a hazai gyógyszerekre, az immuno-biológiai termékekre stb. A gyógyszereket szinte kizárólag külföldön szerzik be.
„Ebben az intézetben kidolgozott gyógyszerek vannak a polcokon. Ezek közül csak három vagy négy vásárolható meg a gyógyszertárban. Ha találmányaink – legyenek akár diagnosztika, akár gyógyszer – megvalósultak, és ezek nem rosszabbak, mint a külföldiek, és némelyik egyedi, akkor az intézet esetleg nem igényelne költségvetési forrásokat. Vagy mondjuk úgy, hogy költségvetési forrásokat a bérek kifizetésére költené, modern berendezéseket vásárolna, amelyeket nem tudunk megvenni” – mondta Komiszarenko.
Azt is elmondta, hogy az intézet kidolgozási között vannak a kognitív képességek helyreállítását elősegítő gyógyszereket, a trombózis kockázatát jelző diagnosztikai berendezések, egy olyan gyógyszert, amely többek között egy D-vitamin, „amely a világon talán a leghatékonyabb az oszteoporózis elleni küzdelemben”.
