A 30. Szarajevói Filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilm díját Olga Csernih ukrán rendező A Picture to Remember című alkotása nyerte el, amely az ukrajnai háborút egy család három generációjának női tagjai szemszögéből mutatja be.
A pénteki záróeseményen Rubi Anna Az életed nélkülem című dokumentumfilmje és Grosan Cristina sorozatterve is díjat kapott. A játékfilmes verseny fődíját Emanuel Parvu román rendező Trei kilometri pana la capatul lumii (Három kilométer a világ végéig) című alkotása nyerte el.
[type] => post
[excerpt] => A 30. Szarajevói Filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilm díját Olga Csernih ukrán rendező A Picture to Remember című alkotása nyerte el, amely az ukrajnai háborút egy család három generációjának női tagjai szemszögéből mutatja be.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1724581800
[modified] => 1724546148
)
[title] => Szarajevóban díjat nyert az ukrajnai háborút bemutató dokumentumfilm
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=212335&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 212335
[uk] => 212347
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 212336
[image] => Array
(
[id] => 212336
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/sarajevo-2024-opening.webp
[original_lng] => 45760
[original_w] => 1000
[original_h] => 667
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/sarajevo-2024-opening-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/sarajevo-2024-opening-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/sarajevo-2024-opening-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/sarajevo-2024-opening.webp
[width] => 1000
[height] => 667
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/sarajevo-2024-opening.webp
[width] => 1000
[height] => 667
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/sarajevo-2024-opening.webp
[width] => 1000
[height] => 667
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/sarajevo-2024-opening.webp
[width] => 1000
[height] => 667
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1724573351:2
[_thumbnail_id] => 212336
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1339
[_oembed_891995ad81d1b8df65e428128ba3a637] => {{unknown}}
[_oembed_5c1a92ca43a892296b51f466682d86d6] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15357
[1] => 7048
[2] => 85053
[3] => 17769
)
[tags_name] => Array
(
[0] => dokumentumfilm
[1] => filmfesztivál
[2] => orosz–ukrán háború
[3] => Szarajevó
)
)
[2] => Array
(
[id] => 184757
[content] =>
Az 1960-as évek közepétől Magyarország és a Szovjetunió között az újságokat érintő barterszerződés lépett életbe. Ez azt jelentette, hogy Kárpátalján is megvásárolhatók lettek a magyar újságok. Így kerülhettek a könyvesboltokba a gyermeklapok is, mint például a Dörmögő Dömötör, vagy a Pajtás. A Szovjetunió széthullásával ez a rendszer megszűnt. Az ekkor megalakuló Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség egy saját gyermekeknek szánt kiadvány megjelentetése mellett döntött, amelynek a címe Irka lett. Az Irka első főszerkesztője Punykó Mária nagyberegi magyartanár lett. A koncepció kidolgozására mindössze két hete volt. A főbb szempontjai között szerepelt az interaktivitás mellett az anyanyelv ápolása, a magyar nyelv szépségeinek bemutatása és az, hogy a klasszikus magyar gyermekírók versei, elbeszélései mellett teret biztosítson a kárpátaljai szerzőknek is. Nagyon nyitott volt valamennyi Kárpátalján gyermekirodalommal foglalkozó író, költő és boldogan jelentették meg verseiket az Irkában. Mondhatjuk azt, hogy felfedezettje is van az Irkának, mert például Weinrauch Katalin, akinek azóta 10-15 kötete jelent meg. Első művei az Irkában jelentek meg nyomtatásban, de az akkor fiatal Berniczky Éva egészen új hangú gyermek írásaival az Irkában jelentkezett, Munkácsról Nádasi Klára, akinek azelőtt nem ismertük a nevét, később kötete jelent meg, Kincses István, Balla László, Kecskés Béla, és mindvégig hűséges maradt élete végéig Szalay Borbála az Irkához. Az Irka az elmúlt három évtized alatt többször megújult. Főszerkesztők jöttek, mentek, de az alapvető elképzelések maradtak. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy a lap ma is a legkeresettebb magyar nyelvű gyermekújság Kárpátalján. A lap nem csak verseket, hanem illusztrációkat is tartalmaz minden íráshoz. Ez teszi különlegessé az Irkát, hiszen nem csak írásokat, hanem a hozzájuk kapcsolódó rajzokat is tartalmazza, amelyeket elismert kárpátaljai művészek készítenek.
A 2024-ben Ukrajna megszerezte első Oscar-díját. A 20 nap Mariupolban című film a legjobb dokumentumfilmnek járó arany szobrot vitte el erős mezőnyben.
A dokumentumfilm Msztiszlav Csernov munkája: az AP hírügynökség haditudósítóként testközelből élte át a háború első napjait. A filmben végigkövetik, ahogyan az orosz invázió kezdetekor az újságíró csapat az ostromlott, stratégiailag fontos kikötőváros csapdájába esik, ahol hamarosan a háború meghatározó képeivel találkoznak: bombázás, haldoklók, tömegsírok.
Felvételeik egy részét – ameddig volt internetes kapcsolat – sikerült a helyszínről kijuttatniuk, a képsorok már akkor bejárták a világsajtót. A film ezekből a napi tudósításokból és Csernov személyes felvételeiből merít, és nyújt megrázó képes beszámolót a háború kegyetlen valóságáról: az ostromlott város mindennapjairól és az ott túlélni próbáló civilekről.
Msztiszlavc Csernov korábban arról beszélt: történelemkönyv helyett láthatja majd a következő nemzedék, mi történt 2022 februárjában Mariupolban.
Azt kívánom, bárcsak ne kellett volna megcsinálnom ezt a filmet. Bárcsak elcserélhetném ezt a díjat arra, hogy az oroszok nem támadják meg Ukrajnát
– mondta köszönőbeszédében Msztiszlav Csernov ukrán filmrendező.
1989 a csodák éve volt. A gorbacsovi peresztrojka meglazította a kommunista totalitárius rendszert, Közép-Kelet-Európában hihetetlen gyorsasággal következtek be a változások, sorra dőltek meg a szocialista diktatúrák, és a romániai eseményeket kivéve mindez vértelenül zajlott. A megnyíló lehetőségeket nem várt módon ki tudta használni a megtizedelt, elnyomott, az anyaországtól, Európától vasfüggönnyel elzárt kárpátaljai magyarság is. Az a magyarság, mely sosem gondolta volna, hogy három évtizeddel a birodalom szétesése után, még az átkosnál is nehezebb idők jönnek. Következett ugyanis a háború, és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség aktivistái, önkormányzati képviselő, polgármesterei az anyaországgal és a humanitárius szervezetekkel, valamint az egyházakkal együttműködve azonnal a cselekvés mezejére lépett. Kapcsolatrendszerének és közbenjárásának köszönhetően szinte azonnal megindultak Ukrajnába a segélyszállítmányok. A KMKSZ-nek köszönhető az is, hogy ezen rendkívül nehéz körülmények között is van Kárpátalján magyar nyelvű oktatás az óvodától az felsőoktatásig. Emellett működnek az elmúlt 35 évben létrehozott magyar intézmények is. A szövetség támogatottsága és népszerűsége is rendívül erős Kárpátalján, hiszen a legutóbbi, 2020-as önkormányzati választásokon, mely még a háborút megelőzően volt, tarolt a KMKSZ. Jelen vannak az helyi tanácsok minden szintjén. Igaz a sikert szinte azonnal durva megtorló akciók, házkutatások és üldöztetések követték az akkori hatóságok részéről. A kárpátaljai magyarság és annak szervezete azonban felülemelkedett ezeken a méltatlan támadásokon, és inkább és ember maradt az embertelenségben. A koronavírus és a háború ideje alatt is arra törekedett, hogy segítsen a többségi nemzetnek úgy, hogy közben megőrzi önmagát is. A KMKSZ fennállásának harmincöt éves évfordulója alkalmából 52 perces dokumentumfilm készült, melynek címe „30+5, a megpróbáltatások kora” lesz. Az MTVA kárpátaljai tudósítói és a TV21 Ungvár munkatársai által forgatott filmet hamarosan a nagyközönség is láthatja.
A Hosszú nap című dokumentumfilm alapját az orosz bűntetteket a telefonjukkal megörökített ukránok valós történetei képezik. A filmben 12 ezer ember szerepel. Túlságosan is egybefonódik a határtalan boldogság és az elviselhetetlen fájdalom, az optimizmus és a kétségbeesés, végezetül a Hosszú nap előtti és utáni élet emlékei fonódnak össze. Másfél évvel ezelőtt a film főszereplői reagáltak Alan Badojev kezdeményezésére, és kiválogatták a legkülönlegesebb felvételeket a teljeskörű invázió előtti, alatti és utáni életről, és elküldték azokat a film készítőnek feldolgozásra. Egyikük Olena Zsuk, egy kárpátaljai nő, a Csiszto. De kezdeményezés társalapítója. Az invázió előtti boldog életben férjével, Roman Zsukkal együtt kezdte el a „Kárpátalja tengerpartjának” megmentését. Roman meghalt a haza védelmében. Felesége a mai napig folytatja a vilsani víztározó megmentését. Történetét nem osztotta meg azonnal.
Beregszász és Ungvár után Munkácson is bemutatták Beregszász egykori nagyzsinagógájának, a jelenleg művelődési házként funkcionáló épület felújításának előkészületeiről szóló Beregszász szíve című filmet február 6-án.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermében összegyűlt vendégeket Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul köszöntötte, aki beszédében felidézte: „A Beregszászi Városi Művelődési Ház, az egykori 1883-ban felépült, majd 1969-ben átépített nagyzsinagóga a város főterének egyik meghatározó épülete, egyben ennek az évszázadok óta békében együtt élő, soknemzetiségű és -vallású vidéknek az egyik kiemelkedő szimbóluma.” A rekonstrukciós munkálatokat 2022. február 18-án Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Beregszászban jelentette be Ukrajna és Magyarország közös projektjeként. Néhány nap múlva, 2022. február 24-én azonban minden megváltozott, az emberek a mindennapjaikért küzdöttek, felújításról vagy építkezésről szó sem eshetett. Az élet azonban, ha nem is a megszokott mederben, de megy tovább, előre kell tekinteni a jövőbe, legyen szó oktatásról, kultúráról, hagyományőrzésről vagy közös előremutató építkezésekről – fogalmazott a diplomata, hangsúlyozva, hogy a Beregszászi Művelődési Ház rekonstrukciója nem merült a feledés homályába, hiszen Magyarország ezt a projektet sem állította le, sőt több más újabb projekttel együtt teljes gőzerővel folytatja a munkát Kárpátalja mellett Ukrajna más régióiban is.
„Elkészültek a tervek, eljött az építkezés ideje. Bízunk benne, hogy a háború hamarosan véget ér, és az újjáépülő, gazdaságilag fejlődő Ukrajnának egyik meghatározó, európai értékű, közös ukrán és magyar együttműködésben megvalósuló kulturális szimbóluma lesz a felépülő és új funkciókkal bővülő egykori zsinagóga épülete” – jelentette ki Albertné Simon Edina.
A felújítás kapcsán először a szakemberek láttak hozzá az épület feltérképezéséhez, a felújítás megtervezéséhez, valamint az állagmegóvás haladéktalan feladatainak elvégzéséhez. A tervezési munkálatokról a projektben részt vevő szakemberek elbeszélései alapján készült el Beregszász szíve címmel egy dokumentumfilm a TV21 Ungvár munkatársainak – Balla Béla, Bereczky Tamás, Debreceni Kamilla, Debreceni Mihály, K. Debreceni Mihály, Koczáver Sándor, Molnár Ildikó és Vass Tamás – közreműködésével. Az ötvenperces film betekintést ad a Vérke-parti város zsidóságának és egykori nagyzsinagógájának a történetébe is, majd ismerteti a nézővel a zsinagóga kulturális központtá történő átalakításának részletes terveit, kezdve azzal, hogy miként tündökölhet újra díszes pompájában az épület, miután kibontják az 1960-as években köré épített betonszarkofágból. A tervek szerint a magyar kormány által finanszírozott projekt az évtized egyik legnagyobb kulturális beruházása lesz a vidéken.
A TV21 Ungvár munkatársai Beregszász szíve címmel készítettek dokumentumfilmet a beregszászi nagyzsinagóga rekonstrukciós munkálatairól. A filmben betekintést kapunk az előkészületi tervek megvalósulásáról és a kivitelezési, építészeti munkálatok tervezésének folyamataiba. A film Beregszász zsidóságának és egykori nagyzsinagógájuk történetét is bemutatja. A történeti visszatekintés után megismerkedhetünk a zsinagóga XXI. századi igényeket kiszolgáló városi kulturális központtá való átalakításának terveivel is, amelyeket kárpátaljai és magyarországi szakemberek ismertetnek. A néző egy történelmi esemény szemtanújává válik: hogyan bontják ki az 1960-as években a zsinagógára ráépített betonszarkofágból az épületet és alakítják át egy multifunkcionális kulturális központtá.
Ezúttal ismét csak szűk körben került vetítésre az 50 perces dokumentumfilm. Beregszász után Ungváron a Magyar Ház adott otthont a rendezvénynek. A Budapestről érkezett Tamási Judit, a Beregszászi nagyzsinagóga projekt koordinátora is megtisztelte jelenlétével az összejövetelt.
Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja üdvözölte a meghívottakat és rövid történelmi visszatekintésben felidézte a projekt indulását.
Elhangzott, hogy a rekonstrukciós munkálatokat 2022. február 18-án Magyar Levente miniszterelnök-helyettes, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Beregszászban jelentette be Viktor Mikita kormányzó jelenlétében Ukrajna és Magyarország közös projektjeként. A Beregszászi Városi Művelődési Ház az egykori, 1883-ban felépült, majd 1969-ben átépített nagyzsinagóga, Beregszász város főterének egyik meghatározó épülete, s egyben az évszázadok óta békében együtt élő soknemzetiségű és vallású vidéknek egyik kiemelkedő szimbóluma is.
– Sajnos azonban a legrosszabb álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a bejelentést követően néhány nap múlva arra ébredünk, hogy háború van Ukrajnában, Európában, oda a mindennapi békés életünk és a jövőre vonatkozó terveink. 2022. február 24-én minden megváltozott, az elmúlt 637 napban az emberek a megmaradásért küzdöttek, felújításról vagy építkezésről a mindennapokban, a közbeszédben szó sem eshetett. Az élet azonban, ha nem is a megszokott módon, nem a megszokott mederben, de megy tovább. Valamelyest előre kell és lehet tekinteni a jövőbe, legyen szó oktatásról, kultúráról, hagyományőrzésről, közös előre mutató fejlesztésekről, építkezésekről – emelte ki a főkonzul.
Ismételten biztosította a jelenlévőket, hogy a Beregszászi Művelődési Ház rekonstrukciója nem merült a feledés homályába, hiszen Magyarország ezt a projektet sem állította le, sőt, több más újabb projekttel együtt teljes gőzerővel folytatja a munkát Belső-Ukrajnában és Kárpátalján.
– A filmben bemutatott és más projektekkel, felújításokkal, ugyanakkor nem csupán a kárpátaljai magyar honfitársainknak, de az ukrán barátainknak is segíteni szeretnénk, téve mindezt a két ország között jóemberi és jószomszédi kapcsolatok szellemében. Erre irányul Magyarország aktív külpolitikája és minden Ukrajnába érkező közvetett és közvetlen humanitárius és egyéb támogatás is – hangsúlyozta Bacskai József.
A diplomata elmondta azt, is hogy a beregszászi nagyzsinagóga rekonstrukciója kapcsán először a szakemberek láttak hozzá az épület feltérképezéséhez, a felújítás tervezéséhez, az állagmegóvás legsürgetőbb feladatainak elvégzéséhez. A tervezési munkálatokról, a projektben részt vevő szakemberek elbeszélései alapján Beregszász szíve címmel egy nagyszerű és maradandó dokumentumfilm készült Debreceni Kamilla, Balla Béla, Bereczky Tamás, Molnár Ildikó, K. Debreceni Mihály, Vass Tamás, Debreceni Mihály, Koczáver Sándor közreműködésével, akik közül többen megtisztelték jelenlétükkel a vetítést.
– Elkészültek a tervek, eljött az építkezés ideje. Bízunk benne, hogy a háború hamarosan véget ér, és az újjáépülő, gazdaságilag fejlődő Ukrajnának egyik meghatározó, európai értékű közös ukrán és magyar együttműködésben megvalósuló kulturális szimbóluma lesz a felépülő és új funkciókkal bővülő egykori zsinagóga épülete – zárta köszöntőjét Bacskai József.
A vetítést követően a szomszédos teremben Brinkács István ungvári festő olajképeiből és bőrtechnikával készített alkotásaiból álló kiállítás megtekintése mellett tudtak gondolatokat cserélni a meghívottak.
Köztudott, hogy a napokban a 30. születésnapját ünneplő beregszászi színház nem csak Kárpátalján, de nemzetközi szinten is kivívta az elismerést. Budapesten a Nemzeti Színházban, a 10. Madách Nemzetközi Találkozó keretében az érdeklődők most megtekinthettek egy a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház születéséről szóló dokumentumfilmet és fotókiállítást is. A többnapos rendezvényen pedig a beregszászi színészek által játszott darabok mellett filmvetítésekre, közönségtalálkozókra, fotókiállításra és az idei Fedák Sári-dj átadására is sor kerül majd. A „Színház a határon” című portréalkotás 2004-ben készült és a lehető legtermészetesebb módon mutatja be a színház társulatát és helyzetét. A beregszászi színház, harminc év alatt rendkívül küzdelmes utat tett meg. Munkájukat mindig az állandó bizonyítási vágy jellemezte. A beregszászi napok október 23-ig tartanak a budapesti Nemzeti Színházban, ahol a kárpátaljai színészek, egyebek mellett, bemutatják a Háztűznéző című darabot is.
Kína új dokumentumfilmet adott ki hadseregének felkészüléséről egy Tajvan elleni esetleges támadásra, melyben a bemutatott katonák ígéretet tesznek, hogy szükség esetén akár az életüket is feláldozzák a harcok során.
A Chasing Dreams (Álmokat kergetve) egy nyolcrészes dokumentumfilm, melyet a kínai CCTV állami televízió a hét elején sugárzott a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) fennállásának 96. évfordulójára. A film katonai gyakorlatokat és több tucat katona vallomását tartalmazza, akik fogadkoznak, hogy a haláltól sem rettennek vissza egy Tajvan elleni lehetséges támadás során.
Kína saját területének tekinti a saját kormányzattal rendelkező Tajvant, és szükség esetén az erőszaktól sem riad vissza. Az állami média és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg gyakran tesz közzé propagandaanyagokat a hadsereg modernizációjáról és a katonai gyakorlatokról. A videók a kínai nacionalizmus erősítését szolgálják, és elrettentő céllal mutatják be az ország katonai erejét Tajvan, és közvetett módon az Egyesült Államokkal számára. Bár az Egyesült Államok nem ismeri el Tajvant szuverén nemzetként, ígéretet tett arra, hogy egy esetleges invázió esetén a szigetország védelmére siet.
A Fehér Ház júliusban jelentette be, hogy egy 345 millió dolláros segélycsomaggal támogatja Tajvant. A döntést, amely a szakértők szerint az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatás tapasztalataira épült, bírálat érte Peking részéről.
A Chasing Dreams dokumentumfilmben a kínai hadsereg hadgyakorlatai szerepelnek, melyek pontosan kiszámított támadások szimulációit mutatják be a szigetország ellen. A hadgyakorlatokat áprilisban, Caj Jing-ven tajvani elnök amerikai látogatása után hajtották végre.
A film drámai részei között szerepel a kínai hadsereg különböző hadosztályain szolgáló katonáinak ígérete, hogy életüket is feláldozzák egy Tajvan elleni esetleges támadás során. „Ha háború törne ki, és a körülmények nem lennének alkalmasak a tengeri aknák biztonságos eltávolításához, akkor a saját testünket használnánk arra, hogy biztonságos utat hozzunk létre a haderőink számára” – mondta a kínai haditengerészet aknakereső egységének egyik búvára.
A légierő egyik pilótája úgy nyilatkozott, hogy ha kifogyna a lövedékekből, akkor a vadászrepülőgépe lenne az ellenség fele kilőtt utolsó rakéta. A különleges taktikai egység parancsnoka arról beszélt, hogy ugyan fájdalmas bajtársakat elveszíteni, de vészhelyzet esetén mindig higgadt és mindig készen áll a harcra. A dokumentumfilmben a Santung repülőgép-hordozót is bemutatják, amint formációban hajózik több más hadihajóval.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg az elmúlt hónapban fenyegetésként többször is a Tajvani-szoroshoz vezényelte a Santung repülőgép-hordozót. Az elmúlt pár évben a hadsereg vadászrepülői viszonylag gyakran lépték át a szoros középvonalát, amely informális határvonalként működik Kína és Tajvan között, különösképp a Tajvan és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok miatt.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Kína új dokumentumfilmet adott ki hadseregének felkészüléséről egy Tajvan elleni esetleges támadásra, melyben a bemutatott katonák ígéretet tesznek, hogy szükség esetén akár az életüket is feláldozzák a harcok során.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1691431500
[modified] => 1691418957
)
[title] => Dokumentumfilmben mutatta be Kína, hogy miként támadná meg Tajvant
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=156971&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 156971
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 156972
[image] => Array
(
[id] => 156972
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/kina-hadsereg-tankok.jpg
[original_lng] => 80325
[original_w] => 600
[original_h] => 400
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/kina-hadsereg-tankok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/kina-hadsereg-tankok-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/kina-hadsereg-tankok.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/kina-hadsereg-tankok.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/kina-hadsereg-tankok.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/kina-hadsereg-tankok.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/kina-hadsereg-tankok.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1691408157:5
[_thumbnail_id] => 156972
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1347
[_oembed_676009c137481981b7f60dd3151c4688] =>
[_oembed_time_676009c137481981b7f60dd3151c4688] => 1691408158
[_oembed_df99671ccf5ddc93633c469d7078ca02] =>
[_oembed_time_df99671ccf5ddc93633c469d7078ca02] => 1691408158
[translation_required_done] => 1
[_oembed_330c85d9d739b84361e8379c32b8a4f0] =>
The DoD’s delivery of non-mission capable items to Taiwan inhibits the DoD’s ability to achieve its security cooperation goals and risks degrading Taiwan’s confidence in the United States. Read our report here: https://t.co/pbWEVzN3Ojpic.twitter.com/ycJikyJ99h