Dokumentumfilm készült a 30 éves Irka gyermeklapról (videó)

Az 1960-as évek közepétől Magyarország és a Szovjetunió között az újságokat érintő barterszerződés lépett életbe. Ez azt jelentette, hogy Kárpátalján is megvásárolhatók lettek a magyar újságok. Így kerülhettek a könyvesboltokba a gyermeklapok is, mint például a Dörmögő Dömötör, vagy a Pajtás. A Szovjetunió széthullásával ez a rendszer megszűnt. Az ekkor megalakuló Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség egy saját gyermekeknek szánt kiadvány megjelentetése mellett döntött, amelynek a címe Irka lett. Az Irka első főszerkesztője Punykó Mária nagyberegi magyartanár lett. A koncepció kidolgozására mindössze két hete volt. A főbb szempontjai között szerepelt az interaktivitás mellett az anyanyelv ápolása, a magyar nyelv szépségeinek bemutatása és az, hogy a klasszikus magyar gyermekírók versei, elbeszélései mellett teret biztosítson a kárpátaljai szerzőknek is. Nagyon nyitott volt valamennyi Kárpátalján gyermekirodalommal foglalkozó író, költő és boldogan jelentették meg verseiket az Irkában. Mondhatjuk azt, hogy felfedezettje is van az Irkának, mert például Weinrauch Katalin, akinek azóta 10-15 kötete jelent meg. Első művei az Irkában jelentek meg nyomtatásban, de az akkor fiatal Berniczky Éva egészen új hangú gyermek írásaival az Irkában jelentkezett, Munkácsról Nádasi Klára, akinek azelőtt nem ismertük a nevét, később kötete jelent meg, Kincses István, Balla László, Kecskés Béla, és mindvégig hűséges maradt élete végéig Szalay Borbála az Irkához. Az Irka az elmúlt három évtized alatt többször megújult. Főszerkesztők jöttek, mentek, de az alapvető elképzelések maradtak. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy a lap ma is a legkeresettebb magyar nyelvű gyermekújság Kárpátalján. A lap nem csak verseket, hanem illusztrációkat is tartalmaz minden íráshoz. Ez teszi különlegessé az Irkát, hiszen nem csak írásokat, hanem a hozzájuk kapcsolódó rajzokat is tartalmazza, amelyeket elismert kárpátaljai művészek készítenek.