A Batár, Palád és Túr folyók határokon átnyúló vízgyűjtő területén élő közösségeket sújtó természeti katasztrófákkal, áradásokkal és aszályokkal járó éghajlatváltozás megoldásokat igényel. Nevetlenfalu településen tartották meg az „AdaptWater” „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz a vízgazdálkodási intézkedések harmonizálása és az árvízkockázat-megelőzés révén a határokon átnyúló Batár-Palád-Túr vízgyűjtőn” ukrán-magyar projekt nyilvános fórumát. Megvalósítását a Tisza vízgyűjtő gazdálkodási testülete és partnerei tavaly januárban kezdték el az „Interreg Magyarország – Szlovákia – Románia – Ukrajna 2021-2027” program keretében.
Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését szolgáló vízmegőrző megoldások után kutatnak az Ungvári Nemzeti Egyetem és a Lublini Marie Curie-Skłodowska Egyetem szakértői egy közös, 24 hónapos projekt keretében. A gyakorlati eredményekről kiadványok és előadások fognak születni, amelyek akár egy kertes ház, akár egy település esővíz megtartásában is segíthetnek majd.
Október 21-én nyílt levélben figyelmeztetett negyvennégy vezető klímatudós az Atlanti-óceán áramlási rendszerének közelgő és „pusztító” összeomlására. A tudósok felszólították az északi országok döntéshozóit, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a gyengülő óceáni áramlatok jelentette veszély kezelésére, mivel a jelenlegi kockázatokat alábecsülték.
A kérdéses óceáni áramlatok az Atlanti Meridionális Áramlási Rendszer (AMOC) részei, amely magában foglalja többek között a Golf-áramlatot is, és alapvető szerepet játszik a hő szállításában az északi féltekén. Kutatások szerint az AMOC lassul, és a globális felmelegedés hatására hamarosan elérheti azt a kritikus pontot, amelynél összeomolhat. Ez a fenyegető esemény kaotikus állapotokat idézhet elő az éghajlatban – írja a Live Science.
Összeomló óceáni áramlat – mit jelentene az AMOC megszűnése?
A levél szerint az áramlási rendszer változása különösen az északi országokra – Dániára, Izlandra, Norvégiára, Finnországra és Svédországra – lenne katasztrofális hatással.
A tudósok kiemelték, hogy az AMOC összeomlása drasztikus lehűlést és extrém időjárást eredményezhet a térségben, valamint növelheti és elmélyítheti az Atlanti-óceán keleti részén már kialakult ún. „hideg foltot”.
Ez negatív hatással lenne az északnyugat-európai mezőgazdaságra is.
A tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy az AMOC megszűnése más régiókat is érintene. Az áramlási rendszer leállása dél felé tolhatja a trópusi monszunrendszereket, ami katasztrofális következményekkel járna a mezőgazdaságra és az ökoszisztémákra. Emellett az áramlások leállása az amerikai atlanti partvidéken is növelné a tengerszintet, és felboríthatná a tengeri ökoszisztémákat, ami főként a halászatot érintené érzékenyen.
Bár az Atlanti-óceán áramlási rendszerének összeomlása Magyarországot közvetlenül nem sújtaná, közvetett módon komoly kihívásokat jelentene hazánknak, különösen az éghajlati szélsőségek, mezőgazdasági problémák és gazdasági hatások révén.
Alábecsülték a veszélyt?
A tudósok hangsúlyozták, hogy sürgős klímavédelmi intézkedések nélkül az AMOC már a következő évtizedekben összeomolhat, bár ennek pontos időpontját még nem sikerült meghatározni. Az éghajlatváltozást vizsgáló kormányközi testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint „közepes a valószínűsége” annak, hogy az AMOC összeomlása 2100 előtt nem következik be, de a tudósok szerint ez az értékelés jelentősen alábecsüli a veszélyt.
A levélben a klímakutatók kifejtették, hogy az IPCC jelentésének megállapítása nem megnyugtató, és az AMOC még a századunkban összeomolhat.
A tudósok szerint még egy közepes valószínűségű bekövetkezés is olyan súlyos és hosszú távú globális hatásokat okozna, hogy elengedhetetlen a kockázat minimalizálása.
A tudósok a levelet az Északi Minisztertanácsnak címezték, amely a skandináv országok közötti együttműködést elősegítő kormányközi fórum. Arra kérték a politikai döntéshozókat, hogy vegyék komolyan az AMOC összeomlásának veszélyét, és fokozzák a nemzetközi partnerekre nehezedő nyomást annak érdekében, hogy betartsák a 2015-ös párizsi egyezmény céljait. Az egyezmény lényege, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák az iparosodás előtti szinthez képest.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön, néhány nappal a világszerte mért rekordmagas hőmérsékletek után, felszólította az országokat, hogy lépjenek fel az éghajlatváltozás okozta „extrém hőségjárvány” ellen.
„Az elmúlt vasárnap, hétfő és kedd a három legmelegebb nap volt a feljegyzések kezdete óta. A világnak szembe kell néznie a növekvő hőmérsékletek jelentette kihívással” – hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára.
Az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok világszerte gyakoribbak, intenzívebbek, és tovább tartanak. Az idei év eltelt szakaszában a hőség miatt 1300 ember halt meg a mekkai zarándoklaton, mintegy 80 millió gyermek iskoláját kellett bezárni Afrikában és Ázsiában, a Száhel-övezetben pedig rekordmagas volt a kórházi ápolások és halálesetek száma.
2023 júniusa óta minden hónap melegebb az előző évek megfelelő hónapjához képest a földön azóta, hogy 1940-ben elkezdték a feljegyzéseket – közölte a Copernicus, az Európai Unió éghajlatváltozási szolgálata.
Az ENSZ sürgette, hogy a kormányok ne csak az éghajlatváltozást előidéző, fosszilis üzemanyagokból a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentsék, de fokozzák a legsérülékenyebbek – közöttük az idősek, a várandós nők és a gyermek – védelmét is, és szavatolják a munkások biztonságát. A világ dolgozóinak több mint 70 százaléka – 2,4 milliárd ember – van kitéve az extrém hőség magas kockázatának a Nemzetközi Munkaügyi Intézet (ILO) által csütörtökön közzétett jelentés szerint.
Afrikában a dolgozók megközelítőleg 93 százaléka van kitéve az extrém hőségnek, az arab országokban pedig 84 százalékuk – áll az ILO jelentésében. Az extrém hőség világszerte évente majdnem 23 millió munkahelyi sérülést, illetve mintegy 19 ezer halálesetet okoz.
„Emberi jogi alapon meg kell védenünk a dolgozókat” – mondta Guterres.
A világszervezet főtitkára felszólította a kormányokat, hogy biztosítsák a hőség ellen a gazdaságukat, az olyan kritikus ágazatokat, mint az egészségügy és az épített környezet. Egyes kutatók becslése szerint 2050-re az extrém hőség körülményei között élő városi szegények száma 700 százalékkal nő. Az ENSZ most első ízben adott ki globális felszólítást az extrém hőség elleni fellépésre.
„Politikai jelzésre van szükségünk, és ez az” – hangsúlyozta Kathy Baughman Mcleod, a Climate Resiliance for All nevű, extrém hőséggel foglalkozó nonprofit szervezet főigazgatója.
„Ez annak az elismerése, hogy milyen nagy és milyen sürgős ez a probléma. Ez annak az elismerése is, hogy nem mindenki érez egyformán, de ugyanazt azt árat fogja érte megfizetni” – tette hozzá.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A japán meteorológiai hivatal szerint nagyjából 80 százalék az esélye annak, hogy az El Nino-jelenség tavasszal véget ér az északi féltekén.
Az El Nino-jelenség során a csendes-óceáni térség keleti és középső részén emelkedik a vízfelszíni hőmérséklet, ami kihat a globális időjárás alakulására is.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) tavaly év végén kiadott közleménye is nagyon valószínűnek tartotta, hogy az El Nino a télen éri el intenzitásának csúcspontját, a Csendes-óceán fölötti ciklikus jelenség 2024 áprilisáig tartó folytatására pedig 90 százalékos valószínűséget mondott.
A szakértők szerint – figyelembe véve a múltbeli magas hőmérsékleti epizódok alakulását, valamint a legfrissebb hosszú távú előrejelzéseket – az El Nino fokozatos gyengülése csak 2024 tavaszán következhet be, míg egy La Nina epizód hűtő hatásának valószínűsége szinte nulla – állt a világszervezet tavalyi jelentésében.
Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino-jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A japán meteorológiai hivatal szerint nagyjából 80 százalék az esélye annak, hogy az El Nino-jelenség tavasszal véget ér az északi féltekén.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712873100
[modified] => 1712851078
)
[title] => A japán meteorológiai hivatal szerint várhatóan tavasszal véget ér az El Nino-jelenség az északi féltekén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183884&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183884
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 183886
[image] => Array
(
[id] => 183886
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2.jpeg
[original_lng] => 678455
[original_w] => 2560
[original_h] => 1920
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-300x225.jpeg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-768x576.jpeg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-1024x768.jpeg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-1536x1152.jpeg
[width] => 1536
[height] => 1152
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-2048x1536.jpeg
[width] => 2048
[height] => 1536
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2.jpeg
[width] => 2560
[height] => 1920
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1712840279:5
[_thumbnail_id] => 183886
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2393
[_oembed_dcf022aced4fb3a6ddc7e7df7afbe368] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Miközben az északi féltekén rekordot döntő nyári hőhullám tombol, jóval délebbre egy újabb félelmetes éghajlati rekord dőlt meg. Az antarktiszi tengeri jég mennyisége az év ezen időszakához képest soha nem látott mélységbe zuhant.
Az antarktiszi tengeri jég minden évben február vége felé, a kontinens nyári időszakában zsugorodik a legalacsonyabb szintre. A tengeri jég aztán a tél folyamán újra felhalmozódik. Idén azonban a tudósok valami mást figyeltek meg − írta meg a CNN.
A tengeri jég nem tért vissza a várt szint közelébe. Az évnek ebben az időszakában, mióta 45 évvel ezelőtt a méréseket elkezdték feljegyezni, a legalacsonyabb szinten van. Az Egyesült Államok Nemzeti Hó- és Jégadatközpontjának (NSIDC) adatai szerint a jég mintegy 1,6 millió négyzetkilométerrel van a korábbi, 2022-ben felállított téli rekordalacsony szint alatt.
Július közepén az Antarktisz tengeri jege 2,6 millió négyzetkilométerrel volt az 1981 és 2010 közötti átlag alatt. Ez majdnem akkora terület, mint Argentína.
A játék megváltozott
A jelenséget egyes tudósok kivételesnek nevezték − olyannak, ami olyan ritka, hogy az évmilliók során csak egyszer fordul elő.
Ted Scambos, a Coloradói Egyetem boulderi gleccserkutatója szerint azonban nem biztos, hogy hasznos ilyen kifejezéseket használni.
Nincs értelme arról beszélni, hogy az esélyek úgy alakulnak, ahogyan a rendszer korábban működött. A játék megváltozott − mondta a CNN-nek.
A tudósok most azon fáradoznak, hogy kiderítsék, miért történt ez meg.
Scambos szerint több tényező is hozzájárul a tengeri jég visszaszorulásához, többek között az Antarktisz körüli nyugati szelek erőssége, ami összefüggésbe hozható a szennyezés növekedésével.
Az Antarktisz óceáni határától északra lévő melegebb óceáni hőmérséklet, amely keveredik a világ többi óceánjától jellemzően némileg elszigetelt vízzel, szintén része a magyarázatnak − mondta Scambos.
Idén február végén az antarktiszi tengeri jég a feljegyzések kezdete óta a legalacsonyabb kiterjedést érte el.
Az idei tél hosszú távú változást jelezhet az elszigetelt kontinens számára, mondta Scambos.
Valószínűleg az Antarktisz rendszere még nagyon hosszú ideig nem fog úgy helyreállni, mint, mondjuk, 15 évvel ezelőtt, és talán sohasem.
Mások óvatosabban fogalmaznak. „Ez nagy eltérés az átlagtól, de tudjuk, hogy az antarktiszi tengeri jég évről évre nagy változékonyságot mutat” − mondta Julienne Stroeve, a Nemzeti Hó- és Jégadatközpont vezető kutatója a CNN-nek, hozzátéve, „túl korai lenne megmondani, hogy ez az új normális, vagy sem”.
Kaszkádhatások
A tengeri jég létfontosságú. Bár közvetlenül nem befolyásolja a tengerszint emelkedését, mivel már az óceánban úszik, közvetett hatása van. Eltűnése miatt a part menti jégtáblák és gleccserek ki vannak téve a hullámoknak és a meleg óceáni víznek, így könnyebben olvadnak el és törnek le.
A tengeri jég hiánya jelentős hatással lehet az élővilágra is, beleértve a krillt, amellyel a régió számos bálnája táplálkozik, valamint a pingvineket és fókákat, amelyek táplálkozásuk és pihenésük során a tengeri jégre támaszkodnak.
Tágabb értelemben az Antarktisz tengeri jege hozzájárul a bolygó hőmérsékletének szabályozásához, ami azt jelenti, hogy eltűnése a kontinensen messze túlmutató hatásokkal járhat.
A tengeri jég visszaveri a beérkező napenergiát az űrbe, amikor pedig elolvad, feltárja az alatta lévő sötétebb óceáni vizeket, amelyek elnyelik azt.
Az Antarktisz egyes részein már egy ideje riasztó változások figyelhetők meg. Az Antarktiszi-félsziget, a kontinens nyugati oldalából kiemelkedő jeges hegyek szálkás láncolata az egyik leggyorsabban melegedő hely a déli féltekén.
A tudósok szerint a nyugat-antarktiszi hatalmas Thwaites-gleccser − amelyet a végítélet gleccserének is neveznek − már a végét járja a bolygó felmelegedése miatt.
A tudósok becslései szerint a globális tengerszint emelkedése mintegy 3 méterrel nőhetne, ha a Thwaites teljesen összeomlana, ami világszerte pusztító hatással lenne a part menti közösségekre.
Scambos szerint az idei tél rekordalacsony tengerijég-szintje nagyon riasztó jel.
2016-ban az antarktiszi tengeri jég az első nagy visszaesést szenvedte el. 2016 óta alacsony maradt, és most a mélypontra zuhant. Valami fontos dolog a bolygó egy hatalmas részén hirtelen másképp viselkedik, mint amit az elmúlt 45 évben láttunk − fogalmazott.
[type] => post
[excerpt] => Miközben az északi féltekén rekordot döntő nyári hőhullám tombol, jóval délebbre egy újabb félelmetes éghajlati rekord dőlt meg. Az antarktiszi tengeri jég mennyisége az év ezen időszakához képest soha nem látott mélységbe zuhant.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1690842420
[modified] => 1690795083
)
[title] => Újabb rémisztő éghajlati rekord dőlt meg
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=156197&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 156197
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 156198
[image] => Array
(
[id] => 156198
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg
[original_lng] => 130818
[original_w] => 727
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1690829357:5
[_thumbnail_id] => 156198
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2887
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az éghajlatváltozás és a fenntarthatatlan mértékű emberi használat miatt jelentősen csökkent a tavak vízszintje az elmúlt 28 évben. A tudósok rámutatnak, ha ez így megy tovább, a jövőben elveszíthetjük tavaink felét.
Egy nemzetközi kutatócsoport csaknem kétezer nagy tavat vizsgált meg műholdas mérések, valamint éghajlati és hidrológiai modellek segítségével. A kapott eredmények alapján a tudósok megállapították: a tavak 53 százalékának jelentősen csökkent a vízszintje 1992 és 2020 között.
A Reuters által ismertetett tanulmányban kiemelték, a vízszint főként az éghajlatváltozás miatt csökkent, a folyamatot pedig fokozta a mezőgazdaság, a vízenergia és az emberi túlfogyasztás. A világ néhány legfontosabb édesvízforrása ugyanis 28 év alatt évente mintegy 22 gigatonnányi vízmennyiséget veszített.
Lassítani kellene a globális felmelegedést
Az éghajlatkutatók úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás hatására a világ szárazabb időjárású területei még szárazabbak, a nedvesek pedig még nedvesebbek lesznek. Ugyanakkor Fangfang Yao, a Virginiai Egyetem hidrológusa kiemelte, még a nedvesebb éghajlatú régiókban is jelentősen csökkent a tavak vízszintje.
Ez azt jelenti, hogy közel 2 milliárd ember élete kerülhet veszélybe, ugyanis a tavak eltűnésével egyre kevesebb édesvíz marad a Földön.
A tudósok és az aktivisták régóta hangoztatják, hogy a katasztrófa elkerülése érdekében meg kell akadályozni, hogy a felmelegedés elérje a kritikus 1,5 Celsius-fokot.
Emberi túlfogyasztás
A tanulmány szerint a fenntarthatatlan mértékű emberi használat miatt olyan fontos tavak száradnak ki, mint a közép-ázsiai Aral-tó és a közel-keleti Holt-tenger.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A kutatók hozzáteszik, ugyanakkor az emberi szabályozás miatt a tavak negyedében megemelkedett a vízszint, erre példa a Belső-Tibeti-fennsík, ahol a gátépítések miatt egyre nagyobb vízmennyiséget mérnek a tavakban.
[type] => post
[excerpt] => Az éghajlatváltozás és a fenntarthatatlan mértékű emberi használat miatt jelentősen csökkent a tavak vízszintje az elmúlt 28 évben. A tudósok rámutatnak, ha ez így megy tovább, a jövőben elveszíthetjük tavaink felét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1684600980
[modified] => 1684586859
)
[title] => A világ tavainak a fele kiszáradhat a jövőben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=148005&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148005
[uk] => 147993
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 147994
[image] => Array
(
[id] => 147994
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[original_lng] => 132945
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1684576060:12
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az USA Utah államában található Nagy-sóstó medre alatt húzódó talajréteg nehézfémeket rejt. A tó kiszáradása a környezetet és a lakosságot is veszélyezteti. Az Egyesült Államok Földtani Intézetének 2021 nyári jelentése szerint a nyolcvanas évek óta 8 547 négyzetkilométerről 2 590 négyzetkilométerre zsugorodott.
A víz párolgásának és ezáltal a terület csökkenésének két oka van:
az éghajlatváltozás, illetve a
tavat tápláló hegyi források vizének elvezetése.
Az állam fővárosának, Salt Lake Citynek a lakossága az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt. A hegyekben lévő hó olvadása táplálja a hegyi folyókat és patakokat, csakhogy ennek a víznek jó részét már elvezették a háztartásokba és a helyi farmokra, azaz elveszik a természettől.
Ha a Nagy-sóstó továbbra is ilyen ütemben szárad, akkor annak a környező természeti élőhelyekre és a tó környezetében élő emberekre gyakorolt katasztrofális hatása sem marad el, a tómeder alatti talajban ugyanis nehézfémek keveréke bújik meg. Ha egy erősebb szélvihar felkavarja a talaj felszínét, akkor a szálló porban lévő arzén a környékbeli lakosok tüdejébe jut, pontosabban: Utah állam lakosságának háromnegyede lélegezné a mérgező levegőt.
Joel Ferry, aki republikánus politikusként Utah állam törvényhozó testületének tagja, és egyben helyi farmer is, a New York Times-nak elmondta: „Egy potenciális természeti atombombával van dolgunk, ami fel is robban, hacsak mielőbb nem szánjuk rá magunkat egy drasztikus lépésre.”
Márpedig ha nem lépnek, a Nagy-sóstó előtt hasonló jövő állhat, mint ami a 966 kilométerrel délnyugatra lévő kaliforniai Owens-tóval történt majd száz évvel ezelőtt. A tavat tápláló folyóhoz vízvezetéket építettek, ezzel kiszolgálva Los Angeles növekvő lakosságának vízellátását. A tó kiszáradt, és ezzel az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb porszennyező forrásává vált.
A szél máig felkavarja a szálló port, amit a környező lakosok lélegeznek be. (PM10-ről van szó, azaz a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket tartalmazó szálló porról.)
Utahra nézve ez a történet gyászos jövőképet fest, ugyanis ez várhat az államra, ha a szárazság és az állam lakosainak száma a továbbiakban is növekszik.
A tó vízfelszínének csökkenése látványos Fotó: AP
Milyen környezeti hatása lehet a Nagy-sóstó eltűnésének?
A Nagy-sóstó a nyugati félteke legnagyobb sós vizű tava, és fennáll a veszély, hogy a vízszint további csökkenésével túlságosan sós lesz. A tavat egyesek az Egyesült Államok Holt-tengerének titulálják, a terület értékes élőhelye őshonos és vándormadaraknak, köztük gázlómadaraknak és billegetőknek.
Amennyiben a víz sótartalma 17 százalék körüli értékre emelkedik, a vízben élő algák aligha élik túl, márpedig ebből táplálkoznak a tó körüli legyek és a vízben élő rákok is. Az ő eltűnésük pedig kihatással lesz arra a közel 10 milliós madártömegre, amelyik minden évben megfordul a tónál.
A tó vízterületének visszahúzódása miatt feltűnő talajréteget egyelőre kemény felső kéreg védi, de csak idő kérdése, hogy a régebbi idők bányászatából származó fémszennyeződések, például a talajba ágyazódott réz és arzén a felszínre kerüljenek.
[type] => post
[excerpt] => Az USA Utah államában található Nagy-sóstó medre alatt húzódó talajréteg nehézfémeket rejt. A tó kiszáradása a környezetet és a lakosságot is veszélyezteti. Az Egyesült Államok Földtani Intézetének 2021 nyári jelentése szerint a nyolcvanas évek ót...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1654894200
[modified] => 1654893229
)
[title] => A utahi Nagy-sóstó esetleges kiszáradásával mérgező anyagok tömkelege szabadulhat fel
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=106207&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 106207
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 106211
[image] => Array
(
[id] => 106211
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/great-salt-lake-advisory-council-banner-870w.jpg
[original_lng] => 134441
[original_w] => 870
[original_h] => 300
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/great-salt-lake-advisory-council-banner-870w-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/great-salt-lake-advisory-council-banner-870w-300x103.jpg
[width] => 300
[height] => 103
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/great-salt-lake-advisory-council-banner-870w-768x265.jpg
[width] => 768
[height] => 265
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/great-salt-lake-advisory-council-banner-870w.jpg
[width] => 870
[height] => 300
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/great-salt-lake-advisory-council-banner-870w.jpg
[width] => 870
[height] => 300
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/great-salt-lake-advisory-council-banner-870w.jpg
[width] => 870
[height] => 300
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/great-salt-lake-advisory-council-banner-870w.jpg
[width] => 870
[height] => 300
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1654882430:10
[_thumbnail_id] => 106211
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 1
[views_count] => 2775
[_oembed_d45bfd53a5282bc623e44141b572821c] =>
[_oembed_time_d45bfd53a5282bc623e44141b572821c] => 1654813936
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A Nature-ben megjelent tanulmány szerint az elkövetkező 50 évben az éghajlatváltozás felgyorsítja majd az állatokról emberekre ugró vírusok (a zoonózis) előfordulását. A kalkulációk szerint minimum 15 000 új vírust fogunk kapni az emlősöktől. Ez az egyik első tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy a globális felmelegedés hogyan változtatja meg a vadon élő állatok élőhelyeit, hogyan növeli a kórokozók cseréjére képes fajok találkozását, és számszerűsíti, hogy a vírusok várhatóan hányszor ugrálnak majd a fajok között.
A tanulmány jelentősége
Kate Jones, aki az ökoszisztémák és az emberi egészség közötti kölcsönhatásokat modellezi a University College Londonban, azt mondta, a tanulmány fontos első lépés az éghajlat és a Föld változásaiból következő kockázatok megértésében.
Egy új vírus elterjedését a fajok találkozása idézi elő, amikor a hőmérséklet emelkedése miatt az állatok hűvösebb területekre kényszerülnek. Az előrejelzések szerint ez főleg a magasan fekvő, fajokban gazdag ökoszisztémákban fordul elő, különösen Afrika és Ázsia területein, valamint az emberek által sűrűn lakott régiókban: Afrika Száhel-övezete, India és Indonézia. Abból indultak ki, hogy a bolygó ebben az évszázadban legfeljebb 2 °C-kal melegszik fel (az iparosodás előtti hőmérséklethez képest), ez alapján a fajok közötti találkozások száma 2070-re megduplázódik.
A tanulmány több megdönthetetlen bizonyítékkal szolgál, hogy a következő évtizedek nemcsak melegebbek, de betegebbek is lesznek – mondja Gregory Albery, a Washington DC-i Georgetown Egyetem ökológusa és a tanulmány társszerzője.
Az előrejelzések elkészítéséhez Albery és kollégái modelleket fejlesztettek és teszteltek, és öt éven keresztül futtattak le szimulációkat. Különböző klímaváltozási forgatókönyvek szerint kombinálták a vírusátvitel és a fajok (különösen az emlősök) eloszlásának modelljeit. A fajeloszlási modell előre jelzi, hová menekülnek az emlősök élhetőbb helyek után kutatva, és milyen közeli rokonságban állnak egymással evolúciós szempontból (a vírusok leginkább rokon fajok között terjednek).
A kutatók vizsgálták, hogy a fajok milyen messzire távolodhatnak el az eredeti élőhelyüktől, de azt nehéz megjósolni, hogy az emlősök képesek-e alkalmazkodni az új viszonyokhoz, és a vándorlás során legyűrik-e a természeti akadályokat. A denevérek az előrejelzések szerint ezektől a tényezőktől függetlenül is nagy szerepet kapnak majd a vírusok terjedésében, és a repülés miatt az élőhely-változtatással sem lesz gondjuk.
Az emlősökről az emberekre terjedő vírusok kockázatának előrejelzése bonyolult. Sok tényező csökkentheti a betegségek kialakulását, például az egészségügyi ellátás fejlesztése vagy az ember ellenállósága a vírussal szemben. Még sincs vesztegetni való idő. A Föld már több mint 1 °C-kal felmelegedett az iparosodás előtti hőmérséklethez képest, ami máris indukálta a fajok vándorlását és a betegségek terjedésének kockázatát.
A kutatók ezért felszólítják a kormányokat és a nemzetközi közösségeket, hogy fejlesszék az egészségügyi infrastruktúrát, javítsák a vadon élő állatok és a zoonózisos betegségek nyomon követésének rendszerét, felügyeletét, különösen Délkelet-Ázsiában.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.
Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint az egy év alatt bekövetkező halálesetek 9,4 százaléka köthető hőséghez vagy szélsőséges hideghez. Ez 100 ezer főre 74 plusz halálesetet jelent – írja a The Guardian.
A tudósok 2000 és 2019 között 43 ország 750 helyszínén az időjárási és a halálozási adatokat elemezték. Arra jutottak, hogy ezeken a helyszíneken a napi átlaghőmérséklet évtizedenként 0,26 Celsius-fokkal emelkedett.
A vizsgálat szerint az elmúlt két évtizedes periódusban összességében többen haltak meg a hideg, mint a meleg miatt. A hőséghez köthető halálesetek száma azonban növekszik, a hideg okozta haláleseteké pedig csökken.
Az elmúlt héten az Egyesült Államok északnyugati partvidékére lesújtó hőhullámban csaknem kétszázan vesztették életüket: 116 halálesetet jelentettek Oregon és 78-at Washington államban.
Mindez felhívja a figyelmet az otthonok jobb hőszigetelésének fontosságára és a napenergiával működő – tehát áramkimaradás esetén is funkcionáló – légkondicionálás jelentőségére.
A vizsgálat egy vezető kutatója, Yuming Guo, az ausztrál Monash Egyetem szakértője szerint ez a trend folytatódni fog a klímaváltozás miatt, és a halálozási arány növekedni fog: a hideg miatti halálozás tovább csökken, a hőség okozta esetek száma növekszik.
Európában összességében nőtt a hőmérséklethez köthető halálozások száma a szakértő szerint. „Ha nem teszünk semmit a klímaváltozás mérséklésére, több halálesetet fog okozni” – mondta Guo.
A Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent tanulmány figyelembe vette az egyes régiókban élő emberek számára eltérő optimális hőmérsékletet.
A hőség okozta, idő előtti halálozások aránya Nyugat-Európában, míg a hideg miatti halálozási arány Afrika Szaharától délre fekvő területein volt a legmagasabb.
Mind a szélsőségesen magas, mind a szélsőségesen alacsony hőmérséklet növeli a szívroham, a szívmegállás és a stroke kockázatát. Elsősorban azoknál nagyobb a rizikó, akik már eleve szív- vagy tüdőproblémával élnek.
Az egészségügyi és környezetvédelmi szervezeteket tömörítő Globális Klíma- és Egészségügyi Szövetség (Global Climate and Health Alliance) elemzése során 66 országot vizsgált, amelyek között Ausztrália az utolsó abban a tekintetben, hogy mennyire építi be klímavédelmi kötelezettségeibe az emberek egészségére vonatkozó aggályokat.
Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, Norvégia és Izland a tizenötből nulla pontot kaptak, mert meg sem említik az emberi egészséget a klímaváltozással kapcsolatba vállalt kötelezettségeikben.
A szervezet azt is vizsgálta, mit tesznek az egyes országok egészségügyi rendszereik erősítésért a klímaválság okozta terhek elviseléséhez, mennyi plusz támogatást kapnak ezek az intézkedések, és hogy milyen mértékben ismerik fel az országok, hogy a nettó zéró kibocsátás mekkora előnyökkel jár az emberek egészségére.
Az Európai Unió is gyengén teljesített, mindössze egy pontot kapott az értékelésben, míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 6, illetve 7 pontot kapott. A legmagasabb, 13 pontot Costa Rica kapta.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1625941320
[modified] => 1625925423
)
[title] => Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=63420&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63420
[uk] => 63664
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 63426
[image] => Array
(
[id] => 63426
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/idojaras-szelsosegek.jpg
[original_lng] => 190942
[original_w] => 1600
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/idojaras-szelsosegek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/idojaras-szelsosegek-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/idojaras-szelsosegek-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/idojaras-szelsosegek-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/idojaras-szelsosegek-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/idojaras-szelsosegek.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/idojaras-szelsosegek.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1626028568:2
[views_count] => 4148
[_thumbnail_id] => 63426
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[_oembed_37c613ac9f9f79311246a454e17c9454] =>
[_oembed_time_37c613ac9f9f79311246a454e17c9454] => 1641463358
[_oembed_d45bfd53a5282bc623e44141b572821c] =>
[_oembed_time_d45bfd53a5282bc623e44141b572821c] => 1648815579
[_oembed_53e99d96b3d28bb936098c098f321931] =>
[_oembed_time_53e99d96b3d28bb936098c098f321931] => 1656830456
[_oembed_e286029cbbac64f37a06453d590af4f4] =>
[_oembed_time_e286029cbbac64f37a06453d590af4f4] => 1672463829
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
