Irán az elmúlt hat hónapban mintegy 1,2 millió afgán állampolgárt utasított ki, és a tervek szerint jövő márciusig további 800 ezret toloncolnának haza – közölte hétfőn Eszkandar Momeni iráni belügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a kitoloncolások jogszerűek, mivel az érintettek illegálisan tartózkodnak az országban, és tagadta, hogy a hatóságok idegengyűlöletből cselekednének.
Iránban közel hatmillió afgán állampolgár él. Országukat szegénység és munkanélküliség sújtja a térségben zajló, időről időre visszatérő konfliktusok miatt, ezért minden évben sokan indulnak el az Afganisztánt Irántól elválasztó 300 kilométeres határ felé. A legtöbbüknek nincsenek irataik – írja a hvg.hu.
Az Iránban élő afgánok bizonyos része a nagyvárosokban vállal alulfizetett munkákat, például építkezéseken. Olajtartalékai ellenére Iránnak is vannak gazdasági nehézségei, ennek egy része az ország atomprogramját érintő nemzetközi szankciók miatt van.
Az utóbbi években Pakisztánban is elindult az ott élő afgánok kitoloncolása: a hatóságok 2023 szeptemberétől augusztus elejéig több mint egymillió, az országban engedély nélkül tartózkodó afgánt küldtek haza.
In a surreal twist that feels part Jackass, part propaganda, Afghanistan has released a bizarre tourism video targeting American travelers — complete with mock hostage scenes, gun-toting yoga, and grinning “tourists” handling U.S.-military rifles. The 50-second clip, created by… pic.twitter.com/KHAxw5GenT
— Afghanistan Times (@AfghanistanTime) July 12, 2025
Csaknem 45 százalékkal esett vissza a menedékkérők száma Németországban az év első felében a tavalyi év hasonló időszakához képest – írja a Welt am Sonntag.
Az év első felében 72 818 menedékkérelmet adtak be Németországban, míg a 2024-es év első hat hónapjában 123 201 volt ez a szám. Ez 44,9 százalékos visszaesést jelent a menedékkérelmek számában.
Míg az elmúlt években rendre szír állampolgárok adták be a legtöbb menedékkérelmet Németországban, az idei év első felében már valamennyivel több afgán menedékkérő volt.
A német belügyminisztérium egyes személyek – elsősorban bűnözők egy egyéb „veszélyes személyek” – esetében megkezdte a védelmi státusz megszüntetését.
[type] => post [excerpt] => Csaknem 45 százalékkal esett vissza a menedékkérők száma Németországban az év első felében a tavalyi év hasonló időszakához képest – írja a Welt am Sonntag. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1751838540 [modified] => 1751803919 ) [title] => Jelentősen csökkent a menedékjog iránti kérelmek száma Németországban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=247426&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 247426 [uk] => 247404 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 247405 [image] => Array ( [id] => 247405 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large.jpg [original_lng] => 193694 [original_w] => 1140 [original_h] => 760 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/221997-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1751793120:12 [_thumbnail_id] => 247405 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1729 [_algolia_sync] => 213517297001 [_oembed_2326901bf191cc520e32bd9fbb1888ff] =>
Márciusban az előző hónaphoz képest 2 százalékkal kevesebb, 57 925 ember nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában. Az előző év azonos hónapjának vonatkozó számaitól (75 040) az idei márciusi adat 23 százalékkal marad el – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
A márciusi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 7430 volt azon menedékkérők száma, akik egy korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket, mintegy 3 százalékkal kevesebb a februárinál (7630), és 4 százalékkal több a tavaly februárinál (7170).
2025 első negyedévében az illetékes tagállami hatóságok 198 570 elsőfokú határozatot hoztak az EU-ban, ami 1 százalékos csökkenést jelent az előző negyedévhez (199 980), és 7 százalékos növekedést az előző év azonos időszakához (184 865) képest. Ezen elsőfokú határozatok 33 százaléka (66 315) volt kedvező a kérelmező számára.
Márciusban a venezuelaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (8600), őket az afgán (5650) és a bangladesi (3145) állampolgárságúak követték.
A menedékkérelmek 78 százalékát négy uniós országban nyújtották be: Spanyolországban (13 335), Olaszországban (12 390), Franciaországban (10 690) és Németországban (8975).
Az EU egészében százezer emberre márciusban 12,9 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Görögországban volt a legmagasabb (39,6), megelőzve Ciprust (31) és Spanyolországot (27,4).
A vizsgált hónapban 1595 – felnőtt kísérő nélküli – kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában, míg számuk februárban 1720 volt. A kiskorúak legtöbbje szíriai (250), afgán (240) és venezuelai (150) volt.
Közülük a legtöbben Németországba (485), Spanyolországba (330) és Görögországba (160) érkeztek – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
„Beregszász segít: megérkezett a második evakuációs vonat
Megérkezett Kárpátaljára az evakuációs vonat Dnyipropetrovszkból. Az út során a menekülteket a Proliszka humanitárius szervezet szakemberei kísérték, akik pszichológiai és szervezési támogatást nyújtottak.
A Beregszászi kistérségben 6 család, köztük 17 gyermek kapott ideiglenes szállást egy megyei fenntartású kollégiumban, amely minden szükséges felszereléssel rendelkezik a kényelmes ottléthez.
Horváth László alpolgármester beszélgetett a családokkal, megismerkedett igényeikkel és meghatározta a további segítségnyújtás lépéseit.
A városi tanács együttműködve a Helikon hotel és étteremmel meleg étkezést szervezett az érkezők számára. Ezen kívül szakembereink segítenek a regisztrációval, szociális támogatással, gyermekek oktatásával és egészségügyi ellátással kapcsolatban” – olvasható a bejegyzésben.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt három évben közel kilencezer ukrajnai gyermeknek és szülőnek segített a Rákóczi Szövetség átmeneti szálláshely, illetve táborozási lehetőségek biztosításával, eszközadományokkal, kulturális programok és pedagógusoknak szóló képzések, szakmai találkozók szervezésével.
A Rákóczi Szövetség az Ukrajnában zajló háború kirobbanása óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a felmerülő igényekhez a legjobban igazodva támogassa a bajba jutottakat. Így már 2022 márciusában fogadott a Ukrajnából érkező menekülteket sátoraljaújhelyi táborhelyén, három hónapra átmeneti szállást adva száz ukrán édesanyának és gyermekeiknek.
A szervezet a tagsága és a határon túli magyar fiatalok számára előkészített programjain (köztük a Gloria Victis történelmi vetélkedőn, a Déryné Színjátszó Táborban, a Rákóczi Szabadegyetemen vagy az Összmagyar Anyanyelvi Táborokban) mindenkor szívesen látja a kárpátaljai magyar és ukrán diákokat. Ugyanakkor az elmúlt évek során számos olyan tábort szervezett, amelyekkel kifejezetten a háborús övezetekből és Kárpátaljáról származó gyermekeket igyekezett segíteni abban, hogy – ha csak egy kis időre is – kiszakadjanak a kilátástalannak tűnő hétköznapokból, ezzel együtt pozitív közösségi élményekben lehessen részük. A január-februári időszakokban lebonyolított téli táborokban (2023 és 2025 között) 2 650 belső-ukrajnai, valamint kárpátaljai magyar és ukrán nemzetiségű gyermek vendégeskedett, akik a többi között kirándulásokon, táncházakon, műveltségi vetélkedőkön, sport- és kézműves foglalkozásokon vehettek részt.
A szövetség ügyel arra, hogy a kárpátaljai magyar közösségek megmaradásáért fáradozó pedagógusokat is támogassa, ezért az elmúlt három esztendőben közel négyszáz óvónőt és tanítót fogadott Sátoraljaújhelyen, az Óvodapedagógusok és Tanítók Találkozóin.
Így a szervezet 2022 márciusa és 2025 februárja között, összesen hatvanöt program keretében kis híján kilencezer ukrán gyermeket és felnőttet látott vendégül. Mindez nem valósulhatott volna meg Magyarország Kormánya, a MOL Nyrt., a MOL Új Európa Alapítvány és az OTP Bank Zrt. folyamatos és hathatós támogatása nélkül.
A Rákóczi Szövetség továbbra is elkötelezett abban, hogy vállalt küldetése, a határon túli magyar közösségek patronálása, a nemzeti értékek megőrzése mellett a lehetőségeihez mérten segítsen mindazokon, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.
Ukrajna első és eddigi egyetlen hivatalos népszámlálása 2001. december 5-én volt, több mint egy évtizeddel az ország függetlenné válása után. Ez az átfogó adatgyűjtés alapvető információkat nyújtott az ország társadalmi, gazdasági és demográfiai helyzetéről, valamint kiindulópontként szolgált a későbbi statisztikai elemzésekhez. A népszámlálás adatai szerint Ukrajna összlakossága ekkor 48,457 millió fő volt.
Az ország 454 városa közül kilencnek a népessége haladta meg a félmillió főt, míg Kijev, a főváros több mint 2,6 millió lakossal büszkélkedett. A legnagyobb népességű régió Donyeck volt 4,841 millió fővel, míg a legkisebb a Krím félsziget déli részén fekvő Szevasztopol, ahol 379 500 ember élt. Mindkét régió a 2014-es háború óta orosz megszállás alatt van.
A nemzetiségi összetétel alapján az ukránok tették ki a lakosság többségét, 77,8 százalékos arányban. A második legnagyobb csoportot az oroszok alkották 17,3 százalékkal, ám a népszámlálás eredményei fontos figyelmeztetést is jelentettek a kisebbségre vonatkozóan: az orosz lakosság csökkenő tendenciát mutatott a legtöbb régióban, ugyanis az előző, 1989-es, még a Szovjetunió tagállamaként elkészített cenzuskor a lakosság 22,1 százalékát tették ki. Az 1989-es adatokhoz képest Csernyihiv megyében jelezték a legnagyobb, 12 százalékos csökkenést. A 2001-es cenzus az elmúlt 23 év távlatából különösen fontos dokumentum, mivel azóta nem tartottak újabb népszámlálást Ukrajnában, viszont az ország demográfiai és geopolitikai helyzete drámaian megváltozott.
A 2022 előtti ukrán kivándorlás
A függetlenség 1991-es elnyerését követően Ukrajna lakossága közel 20 százalékkal csökkent, aminek hátterében részben a tartósan magas kivándorlási arány, részben pedig a demográfiai hanyatlás állt. Az ország lakossága az 1991-es 52 millió főről 2020-ra becslések szerint 42 millió főre esett vissza. A független Ukrajna első három évtizedét is nagymértékű elvándorlás jellemezte. A politikai és gazdasági instabilitás, a korrupció és a munkalehetőségek hiánya számos ukránt késztetett arra, hogy külföldön keressen megélhetést.
Az Európai Unióhoz való közelség és az egyszerűsített munkavállalási szabályok miatt Lengyelország lett a legfontosabb célország, ahol 2019-re több mint 1,3 millió ukrán dolgozott. Az oroszországi munkaerőpiac hosszú ideig vonzó volt az ukránok számára, azonban a 2014-es orosz agresszió óta csökkent a népszerűsége, és az EU országai váltak az elsődleges célpontokká.
A kivándorlás gazdasági hatásai kettősek. Egyrészt a háború előtt az ukrán migránsok évente körülbelül 11 milliárd dollárt utaltak haza, amely az ország GDP-jének mintegy 10 százalékát tette ki. Másrészt az elvándorlás súlyos munkaerőhiányt eredményezett az otthoni gazdaság számára, különösen az építőiparban, a mezőgazdaságban és az egészségügyi szektorban. A kormány több programot is indított az elvándorolt állampolgárok visszacsábítására, azonban a tartós gazdasági és politikai instabilitás jelentős akadályt jelent ezen erőfeszítések sikerében.
Egy nemzet úton
A 2022-es orosz–ukrán háború eszkalációja óta az ukrán kivándorlás és menekülthullám az egyik legnagyobb és legösszetettebb migrációs válság lett Európában a második világháború óta. Több mint hatmillió ukrán él jelenleg menekültként külföldön, miközben legalább további négymillióan az országon belül kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A legtöbb ukrán Lengyelországban lelt menedékre: számuk jelenleg 960 ezer körül mozog, viszont a háború kezdetén az ideiglenes védelemben részesülők száma az 1,6 milliót is elérte.
A nyugati irányú migrációnál maradva Németország következik a sorban, amely több mint 1,1 millió ukrán menekültet fogadott be. Számukra különösen a német szövetségi kormány által nyújtott gazdasági lehetőségek és a szociális támogatások a vonzók. Ha a számokat nézzük, akkor Oroszország is sok menekültet, körülbelül 1,2 milliót regisztrált, a számok azonban korántsem pontosak, nem tudni ugyanis, hányan vannak azok, akik önként menekültek az országba, és hányan vannak azok, akik kényszer hatására. A nemzetközi közösség ugyanis aggódik az orosz hatóságok által végrehajtott kényszerű deportálások miatt, amelyek között gyermekeket érintő eseteket is dokumentáltak.
A kivándorlás dinamikája folyamatosan változik. Sok ukrán az első menedékhelyről továbbvándorol – például Lengyelországból Nyugat-Európába, különösen Németországba a kedvező lehetőségek miatt. Bár több millió határátlépés történt visszafelé Ukrajna irányába is, ezek jelentős része ismétlődő mozgás, és nagyjából 4,6 millió ember tért ténylegesen vissza, gyakran nem is az eredeti lakóhelyére.
A háború demográfiai öröksége
A háború által súlyosan érintett Ukrajna demográfiai jövőképe több szempontból is aggasztó, hiszen a konfliktus tovább mélyítette az ország már korábban is fennálló népességcsökkenési problémáit. A demográfiai kilátások az ország jövőjét alapvetően befolyásolják. A termékenységi ráta, amely már a háború előtt is rendkívül alacsony volt, tovább zuhant: 2021-ben 1,2 volt, 2022-re azonban 0,9-re esett vissza. Ez az érték Európa egyik legalacsonyabbja, és előrejelzések szerint a helyzet csak lassan, a 2030-as években kezdhet javulni. Emellett az ukrán férfiak várható élettartama 57,3 évre csökkent, amely jelentősen alacsonyabb az európai átlagnál.
A visszatérő menekültek aránya különösen a háború utáni gazdasági és biztonsági helyzettől függ. Bár a menekültek 30–50 százalékának hazatérését valószínűsítik, sokan azok közül, akik új életet kezdtek az Európai Unió országaiban vagy más, gazdaságilag stabil régiókban, tartósan külföldön maradhatnak. Az előrejelzések szerint Ukrajna lakossága pesszimista forgatókönyv esetén akár 24–32 millió fő közé csökkenhet 2030-ra, de még az optimista becslések szerint is legalább 18–21 százalékos népességvesztéssel kell számolni 2052-ig.
Az ukrán újraegyesítés stratégiája
A 2024 végén bejelentett Ukránok Újraegyesítéséért Felelős Minisztérium – köznyelven visszavándorlási minisztérium – egy új központi végrehajtó szervként jön létre, amely az ukrán diaszpóra bevonását célozza Ukrajna társadalmi, gazdasági és politikai életébe. A tárca elsődleges feladatai közé tartozik az ukrán diaszpóra kapcsolattartásának és kötődésének erősítése az anyaországhoz, valamint az orosz propaganda elleni harc az ukrán közösségek körében külföldön.
Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezése alapján a minisztérium vezetőjének kinevezése még az év vége előtt várható, hogy az intézmény 2025 elején megkezdhesse működését. Létrehozása nemzetközi példákra támaszkodik, mint Izrael, Örményország, Görögország és Írország hasonló intézményei, amelyek hatékonyan kezelik diaszpórájuk ügyeit, és szoros kapcsolatot ápolnak az elszármazott közösségekkel.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rontotta az Ukrajna lakosságára vonatkozó előrejelzését, mert szerinte a menekültek csak 2026-ban kezdhetik el a visszatérést – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az IMF októberi jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF jelentése megállapította, hogy Ukrajna meglévő lakossága 2021-ben 41,0 millió fő volt. Ez 2022-ben 34,5 millió főre, 2023-ban 34,0 millió főre csökkent.
Az IMF a népességszám következő alakulását jósolja:
2024 – 33,4 millió fő (április előrejelzés – 33,4 millió fő)
2025 – 33,0 millió fő (április előrejelzés – 34,3 millió fő)
2026 – 34,2 millió fő (április előrejelzés – 35,1 millió fő)
2027 – 34,5 millió fő (április előrejelzés – 35,8 millió fő)
2028 – 34,5 millió fő (április előrejelzés – 36,0 millió fő)
2028 – 34,5 millió fő (április előrejelzés – 36,0 millió fő)
Így, míg áprilisban az IMF arra számított, hogy Európából már 2025-ben elkezdenek visszatérni a menekültek Ukrajnába, úgy most csak 2026-ra jósolja a visszaáramlást.
Az ENSZ szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta Ukrajna lakossága 10 millió fővel, mintegy negyedével csökkent a menekültek kiáramlása, a születésszám csökkenése és az emberek halálozása miatt a háborúban. Az ENSZ adatai szerint 2024 augusztusában az Ukrajnából érkező menekültek száma a világon elérte a 6,7 millió főt.
A Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Életminőség-problémák Intézete szerint Ukrajna lakossága a következő volt: 2022. január 1-jén – 42 millió fő,
2024 júliusában – 35,8 millió fő, ebből 31,1 millió azokon a területeken, ahol az állami hatóságok teljes körűen gyakorolták hatáskörüket
Az október 9-i adatok szerint már több mint 40 ukrán halt meg, miközben megpróbálta illegálisan átlépni a határt, többnyire a folyókon és a hegyekben, jelentette be Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője tájékoztatóján.
„Legkevesebb 40-en vesztették életüket, amikor illegálisan akarták átlépni az államhatárt. A legtöbb ilyen eset a folyók mentén történt. Valójában az emberek vízbe fulladtak, mivel nem mérték fel erejüket. Természetesen vannak esetek a hegyekben is” – mondta a szóvivő.
Hozzátette: a határőrök többször mentették meg a hegyekben kóborló, kimerültség szélén álló személyek életét.
Demcsenko hangsúlyozta, hogy naponta próbálkoznak meg illegális határátlépéssel az ellenőrző pontokon. Ez többek között okmányhamisítás, az utazás igazi indokainak eltitkolása. De egyre több próbálkozás van az ellenőrző pontokon kívül: a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is a román és a moldovai határszakasz a legnépszerűbb irány. Kevesebb esetet regisztrálnak a magyar, szlovák és lengyel határon.
Megjegyezte, augusztustól kezdődően az illegális határátlépési kísérletek tendenciája a visszaesés irányába mutat. Elmondása szerint már egyre hidegebb az időjárás, a hegyekben pedig már leesett a hó.
„Esik az eső, ezért az időjárási viszonyok miatt csökken az illegális határátlépési kísérletek száma”, pontosított az Állami Határőrszolgálat képviselője.
A szigorított menekültügyi politika bevezetésére irányuló stratégiájának részeként a holland kormány ötről két évre csökkentené a háború elől menekülők tartózkodási engedélyét az országban – erről beszélt Marjolein Faber holland migrációügyi miniszter a De Telegraaf című napilapnak adott interjújában.
A Dick Schoof vezetésével június óta hivatalban lévő új kormány már a koalíciós megállapodásában jelezte, hogy megszüntetné a menedékkérők határozatlan idejű tartózkodási engedélyét. Jelenleg azok, akik menedékkérelmet nyújtanak be Hollandiában, automatikusan ötéves tartózkodási engedélyt kapnak, amit később határozatlan időtartamra is meghosszabbíthatnak az illetékes hatóságok.
Marjolein Faber, aki dániai tényfeltáró látogatása után nyilatkozott a De Telegraafnak, elmondta, hogy követné a dán példát, ahol csak rövid távú tartózkodási engedélyeket kaphatnak a menedékkérők.
„Meg kell szüntetni a határozatlan idejű engedélyek rendszerét. Az ideiglenes tartózkodási engedély most öt évre szól, de ha rajtam múlik, csak két év lesz” – jelentette ki. Hozzátette: a kormány azt is tervezi, hogy a családegyesítési engedélyt csak azok a menekültek kaphassák meg, akik már legalább két éve Hollandiában élnek, rendelkeznek állandó szálláshellyel és elengedő jövedelemmel.
Faber elmondta továbbá, hogy minisztériuma a menekültügyi válsághelyzet kihirdetésének tervein is dolgozik, ami lehetővé tenné a kormány számára, hogy „megkerülje” a parlamentet, amikor új jogszabályokat hoz a menekültügyi politika terén. Ez a kérdés azonban egyelőre megosztja a négypárti koalíciót, az Új Társadalmi Szerződés nevű jobboldali párt már bejelentette, hogy nem fogja támogatni a rendkívüli állapotról szóló törvénytervezet, amennyiben annak nem lesz megfelelő jogalapja.
Németországban jelenleg csaknem 3,5 millió menekült él, ami történelmi csúcs az ország számára – számolt be a Neue Osnabrücker Zeitung szeptember 20-án, pénteken a Külföldiek Központi Nyilvántartásának adataira hivatkozva.
A nyilvántartás szerint 2024 első félévének végén 3,48 millió menekültet regisztráltak Németországban. Ez 60 ezerrel több, mint 2023-ban.
Utoljára az 1950-es években rögzítettek ilyen mutatót a németországi menekültek számáról – tették hozzá az újságírók.
Ebből 1,18 millió – ukrán menekült. A közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy az ukránok nem kötelesek „menedékjogot kérni, mivel ideiglenes védelem alatt állnak az EU-ban”, a többi szíriai és afganisztáni menekült.
Hozzátették, 2024-ben csökkent a Németországból kitoloncolásra váró külföldiek száma.
Korábban arról számoltak be, hogy több mint egymillió ukrán menekült tartózkodik Németországban.
[type] => post [excerpt] => Németországban jelenleg csaknem 3,5 millió menekült él, ami történelmi csúcs az ország számára – számolt be a Neue Osnabrücker Zeitung. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1726919580 [modified] => 1726905440 ) [title] => Németországban 2024-ben történelmi maximumot ért el a menekültek száma [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=215249&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 215249 [uk] => 215197 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 215198 [image] => Array ( [id] => 215198 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/cf30b9d99d364e22a147667d3842b578.webp [original_lng] => 52366 [original_w] => 900 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/cf30b9d99d364e22a147667d3842b578-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/cf30b9d99d364e22a147667d3842b578-300x150.webp [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/cf30b9d99d364e22a147667d3842b578-768x384.webp [width] => 768 [height] => 384 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/cf30b9d99d364e22a147667d3842b578.webp [width] => 900 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/cf30b9d99d364e22a147667d3842b578.webp [width] => 900 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/cf30b9d99d364e22a147667d3842b578.webp [width] => 900 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/cf30b9d99d364e22a147667d3842b578.webp [width] => 900 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1726894640:12 [_thumbnail_id] => 215198 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3067 [_oembed_58d5a92d80e11bb2761e3510ce56adbb] => [_oembed_time_58d5a92d80e11bb2761e3510ce56adbb] => 1726908787 [_algolia_sync] => 508473781000 [_oembed_48502b6798f08f181a3dbbb55f596772] =>
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
