Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian pénteken.
Az amszterdami Vrije Egyetem (VAU) tudósai próbakutatásukban a vizsgált hús- és tejtermékek háromnegyedében, valamint minden vérmintában megtalálták a mikroműanyagot.
Kimutatták a szemcséket a vizsgált állati pellet (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag) takarmányok minden mintájában, ami arra utal, hogy ez a szennyeződés egy lehetséges útvonala. Az élelmiszertermékek műanyagba voltak csomagolva, ami egy másik lehetséges szennyezésforrás.
A VUA tudósai márciusban számoltak be arról, hogy először mutattak ki emberi vérben mikroműanyagot, most ugyanezt a módszert használták az állati termékek teszteléséhez. A vérben felfedezett műanyagrészecskék azt mutatják, hogy a mikroműanyag az egész szervezetet képes beutazni, majd megtapadni a szervekben.
Egyelőre nem tudni, milyen hatása van a haszonállatok vagy az ember egészségére, de a kutatók szerint aggodalomra ad okot, hogy laboratóriumi körülmények között a mikroműanyag károsítja az emberi sejteket, a légszennyezés szemcséiről pedig már ismeretes, hogy a szervezetbe hatolnak, és évente több millió idő előtti halálozás írható a számlájukra.
A környezetre óriási mennyiségű műanyaghulladékot zúdít az ember, a mikroműanyag már az egész bolygót beszennyezte az Everest csúcsától a legmélyebb óceáni árokig. Ismeretes, hogy az ember megeszi, megissza az apró szemcséket az étellel-itallal, és be is lélegzi őket.
A próbakutatást azért végezték, hogy felmérjék, jelen vannak-e a műanyagszemcsék a haszonállatok húsában és tejében.
A tudósok 12 tehén- és 12 sertésvérmintát vizsgáltak meg, és mindegyikben találtak mikroműanyagot, többek között polietilént és polisztirolt.
A 25 tejminta szupermarketek polcain árult tejesdobozokból, gazdaságok tejtartályaiból és kézi fejésből származott. A 25-ből 18-ban – minden típusból legalább egyben – találtak mikroműanyag-szennyezést.
A nyolc marhahúsminta közül hét, a nyolc sertéshúsmintából öt volt szennyezett.
Továbbra sem tudjuk, jelentenek-e toxikológiai kockázatot – olvasható a jelentésben.
Haszonállatokat és húsukat más országokban még nem vizsgálták, de 2021-ben Svájcban vásárolt tejben és franciaországi farmtejben már mutattak ki mikroműanyagot.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szerint a mikroműanyagok a szennyvízzel kerülnek a folyókba.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű – közölte a felsőoktatási intézmény.
A közlemény szerint, amelyet az MTI is idézett, a 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik, legtöbbjük azonban nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében.
Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba.
A SZTE kutatói harmadik éve vizsgálják – egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozásával zajló projekt keretében – a Tisza mikroműanyag-szennyezettségét a forrástól egészen a torkolatig. Évente mérik, mennyi mikroműanyag rakódott le az üledékben.
Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Sentinel-2 ötnaponta készített felvételei alapján arra is következtetnek, milyen a víz lebegtetett hordaléktartalma, és ennek mekkora részét teszik ki a mikroműanyagok. A vizsgálatok szerint egyre több a mikroműanyag a Tiszában, és változik a szennyezés eloszlása is. Ennek egyik oka az, hogy a Felső-Tisza mentén a települések egy részén nem megoldott a szennyvíztisztítás, vagy csak az elmúlt négy-öt évben készült el a tisztító. Az elmúlt több évtizedben – amióta műszálas ruhák léteznek – a szennyvízzel a műanyagok a folyóba kerültek, és ott is maradnak, 500-1000 évig nem bomlanak le.
Az SZTE kutatói a tervek szerint tovább vizsgálják a Tisza és esetleg más folyók mikroműanyag-szennyezettségét, arra is választ keresve, hogy az árvizek miként szállítják tovább a szennyezést, és hol rakják azt le. A szakemberek arra is kíváncsiak, mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban, és milyen veszélyt jelenthet az iszap mezőgazdasági parcellákra történő kihelyezése a talajra – áll a közleményben.
Forrás: hvg.hu
[type] => post
[excerpt] => A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű – közölte a felsőoktatási intézmény.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1638223320
[modified] => 1638219610
)
[title] => Egyre több a mikroműanyag a Tiszában, a legtöbbjük 1000 évig sem bomlik le
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=80897&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80897
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 80898
[image] => Array
(
[id] => 80898
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/mikromuanyag.jpg
[original_lng] => 81041
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/mikromuanyag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/mikromuanyag-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/mikromuanyag-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/mikromuanyag.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/mikromuanyag.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/mikromuanyag.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/mikromuanyag.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1638212416:12
[_thumbnail_id] => 80898
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1922
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 23773
[1] => 75171
)
[tags_name] => Array
(
[0] => mikroműanyag
[1] => Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
)
)
[2] => Array
(
[id] => 38782
[content] =>
Első alkalommal mutattak ki mikroműanyagot az emberi méhlepényben.
A római Fatebenefratelli kórház és Marche tartomány műszaki egyetemének (Universita Politecnica delle Marche) kutatói fedezték fel, hogy az általuk megvizsgált placenta nemcsak emberi sejtekből állt, hanem szervetlen anyagokból is. Kutatásuk eredményét az Environment International című tudományos szakfolyóiratban publikálták.
A kutatók hat, 18-40 éves egészséges várandós nő méhlepényét vizsgálták meg azok beleegyezésével.
A nők méhlepényében 12 mikroműanyag-töredéket találtak, köztük polipropilént, amelyet egyebek közt műanyag húzózárak gyártására használnak.
„A műanyag jelenléte az emberi szervezetben megzavarja az immunrendszert, amely sajátként ismer el nem szerves anyagot is.
A kismamákat megdöbbentette a vizsgálat eredménye” – írta Antonio Ragusa, a tanulmány szerzője, a római kórház nőgyógyászati osztályának vezetője.
Egyelőre nem tudni, mekkora veszélyt jelent a gyermekek egészségére az, hogy már születésükkor találkoznak mikroműanyaggal. Szakértők szerint a parányi műanyagdarabkák a tüdőn vagy az emésztőrendszeren keresztül kerülnek az emberi szervezetbe.
A polipropilénből készült cumisüvegekkel van probléma, nem mindegy hogyan tisztítjuk őket és a tápszermelegítést is újra kell gondolni.
Naponta mintegy egymillió mikroműanyagot nyelhet le egy egy év körüli kisgyermek a polipropilénből készült cumisüvegekből azok sterilizációja és a tápszer elkészítése következtében – mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Food tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányban.
Az új kutatásból kiderült, hogy a tápszer elkészítése során a műanyag cumisüvegek óriási mennyiségű mikroműanyagot bocsátanak ki.
A szakemberek szerint szoros kapcsolat van a melegítés és a mikroműanyag-kibocsátás között: minél melegebb a folyadék (a benne lévő tápszer vagy a sterilizálásához használt víz) annál nagyobb a mikroműanyag-kibocsátás.
A kutatók megvizsgálták a cumisüvegek mikroműanyag-kibocsátását a tápszer elkészítésekor a nemzetközi szervezetek ajánlásait követve. Megbecsülték, hogy egy 12 hónapos kisgyermek mennyi mikroműanyagot nyelhet le 48 országban és térségben.
Kimutatták, hogy a polipropilén cumisüvegek mintegy 16 millió mikroműanyag és több trillió kisebb nanoműanyag részecskét bocsáthatnak ki literenként. A sterilizáció és a magas hőmérsékletű víz jelentősen növeli a mikroműanyag-kibocsátást: ha a vízhőmérséklet 25-ről 95 Celsius-fokra nő akkor kibocsátás 0,6 millióról 55 millió részecskére.
Más polipropilénből készült termékek, mint a vízforralók vagy az uzsonnás dobozok is hasonló mennyiségű mikroműanyagot bocsátanak ki – hívták fel a figyelmet a kutatók.
Az országonkénti és térségenkénti vizsgálat szerint a legnagyobb a mennyiségű mikroműanyagot Óceániában (2,1 millió), Észak-Amerikában (2,28 millió) és Európában (2,61 millió) nyelhetik le naponta a gyerekek.
Ezt a mennyiséget azonban jelentősen csökkenteni lehet a sterilizálás és a tápszer elkészítése eddigi módjának módosításával. A sterilizált cumisüveget legalább háromszor kell kiöblíteni felforralt és szobahőmérsékletűre lehűtött vízzel, amelyet nem műanyag (hanem üveg vagy rozsdamentes acél) melegítőben melegítenek fel.
A tápszer elkészítésénél is nem műanyag melegítőben kell a forró vizet és nem műanyag edényben kell a tápszert elkészíteni, amelyhez mintegy 70 Celsius-fokos vizet kell használni. Szobahőmérsékletűre le kell hűteni a kész tápszert és átönteni egy jó minőségű műanyag cumisüvegbe.
A kutatók javasolják, hogy ne melegítsék fel a kész tápszert sem műanyag edényben, sem mikrohullámú sütőben, és ne rázzák erősen a tápszert a cumisüvegben.
A polipropilén egy hőre lágyuló polimer, amelyet a vegyipar állít elő és széles körben használják. A polietilén és a PVC mellett a harmadik legelterjedtebb polimerizációs műanyag.
