Az ukrán kormány eltörölte a mezőgazdasági gépek vezetéséhez szükséges hároméves vezetési tapasztalatot – jelentette be hétfőn Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy mostantól azok a sofőrök, akik teherautó, busz és kisbusz (C1, C, D1, D kategóriák) vezetői jogosítvánnyal rendelkeznek, akár három év tapasztalattal is, jogosultak lesznek bizonyos típusú mezőgazdasági gépek vezetésére traktorvezetői engedély nélkül.
Az „A1, A2, B1, B2, B3 kategóriájú gépekről van szó – traktorokról, önjáró gabona- és kukoricabetakarítókról, önjáró gépekről gyökérzöldségek, burgonya, zöldségek, gyümölcsök és bogyós gyümölcsök betakarításához stb.” – jegyezte meg Szviridenko. Az ilyen jogosítványok a hadiállapot végéig és annak megszűnését követő 90 napig érvényesek lesznek.
A kormány döntése szerint tovább egyszerűsítik a mezőgazdasági gépek vezetéséhez szükséges engedélyeket. 2025 augusztusától a C1, C, D1 és D kategóriájú vezetők traktorvezetői jogosítvány megszerzése nélkül is vezethettek mezőgazdasági gépeket. A kormány a mezőgazdasági ágazatban tapasztalható munkaerőhiánnyal motiválja az ilyen intézkedéseket.
Az ukrán energiakrízis lakóépületek százait tette lakhatatlanná Kijevben, pont akkor, amikor az elmúlt évek leghidegebb tele sújtja az országot. Épületkarbantartással foglalkozó szakemberek dolgoznak végkimerülésig alváshiánnyal, betegséggel küzdve, hogy a lehetőségekhez mérten biztosítsák a lakosság számára létfontosságú közműszolgáltatásokat. A háború humanitárius katasztrófát idézett elő az ukrán fővárosban.
Ezen a télen ukrán lakóházak százai változtak Kijevben fagyos betontornyokká. Az Ukrajna energetikai létesítményei elleni nagyszabású orosz rakétatámadásokat követően fűtés és áram nélkül maradtak – számolt be cikkében a Deutsche Welle.
Nemcsak az energiacégek alkalmazottai, hanem magánvállalkozók, villanyszerelők és vízvezeték-szerelők is mindent megtesznek azért, hogy újra életet leheljenek az átfagyott épületekbe. A jeges pincékben végzett munkájuk gyakran észrevétlen marad, ugyanakkor nagy szükség van rájuk.
Rendkívül nehéz olyan magánvállalkozókat találni az ukrán fővárosban, akik ki tudják cserélni a hálózati túlterhelés miatt kiégett tápkábelt, vagy le tudják engedni a hideg vizet a fűtéscsövekből. Egész városrészek maradtak távfűtés nélkül, mert erőművek semmisültek meg.
Ahol csak lehetséges, vízvezeték-szerelők, villanyszerelők, valamint közmű- és fűtésszerelők fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy a háztartásokat ismét rácsatlakoztassák a víz-, fűtés- és áramszolgáltatásra.
A társasházak lakóközösségei vállalkozókat bíztak meg azzal, hogy karbantartsák a kijevi lakótömbök víz- és elektromos rendszereit. A helyreállításon dolgozó vállalkozó szerint az idei év komolyan próbára teszi az állóképességet. A munka már 4 vagy 5 órakor kezdődik és jóval éjfél után ér véget. Az utóbbi két hónapban jóformán éjjel-nappal szolgálatban vannak. Beszámolója szerint a karbantartásban résztvevő csapatok teljesen kimerültek, sokszor lázas betegen is munkát végeznek, előfordul, hogy már tisztálkodni sincs idejük a rengeteg teendő miatt.
A karbantartók nagy része háborús veteránokból és idősebb férfiakból szervezett csapatokból állnak.
Elmondásuk szerint a magáncégeknél dolgozó személyek nem kaphatnak felmentést a katonai szolgálat alól, nem úgy mint az állami vagy önkormányzati dolgozók. A fiatalok pedig nem akarják ezt a munkát végezni, tehát a munkaerőhiány súlyos problémát jelent.
Kárpátalja munkaerőhiánnyal küzd. Ez nemcsak a már meglévő vállalkozásokat érinti, hanem azokat is, amelyek a háború alatt települtek át a régióba. Becslések szerint jelenleg több mint kétezer betöltetlen állás van a megyénkben. Ez annak ellenére van így, hogy a térségben több ezer különböző méretű vállalkozás működik, valamint közel háromszáz, más régiókból áthelyezett üzem. A munkaerőhiány fő okai: a nem megfelelő képzettség, az alacsony bérek, a lakhatás hiánya és természetesen a hadköteles korú férfiak mozgósítása. A munkaerő elvándorlása nem új keletű probléma – mondta az Ungvári Nemzeti Egyetem európai integrációs kutatóintézetének szakértője. A 2000-es évek végéig Kárpátalján még munkaerő-túlkínálat volt: akkoriban sok gyárat zártak be, miközben új vállalatok nem nyíltak. Az emberek ezért kénytelenek voltak önálló vállalkozásba kezdeni. Később, az uniós vízumliberalizációval, a kárpátaljai lakosok tömegesen indultak munkát keresni Európába. A háború kitörésével és a mozgósítással ez a helyzet tovább súlyosbodott. Eközben a keleti régiókból több százezer ukrán érkezett Kárpátaljára. A teljes körű orosz invázió kezdete óta a munkaerőhiány olyan vállalatokat is érintett, amelyek évtizedeken át stabilnak számítottak. Érezhető a szakképzett munkaerő hiánya – tette hozzá Miroszlava Kalamunjak, aki immár 30 éve vezeti Kárpátalja egyik legnagyobb varrodáját. Jelenleg közel 200 ember dolgozik a gyárban, havonta körülbelül 20 ezer női ruhát készítenek. Valójában azonban a vállalat kétszer ennyi dolgozót is képes lenne alkalmazni. A probléma enyhítése érdekében a vállalat mindent megtesz a dolgozók megtartásáért. A legfontosabb a tisztességes bér, a szociális juttatások és a dolgozók munkahelyre történő szállítása. Emellett folyamatosan dolgoznak a gyártási folyamat fejlesztésén és az automatizálás bevezetésén, viszont az emberi munkaerő továbbra is kulcsfontosságú marad. A helyi munkaerőhiány egyik részmegoldása az ingázás. Jelenleg a dolgozók 60%-a naponta buszokkal jár be dolgozni. Marija, a Perecsenyi járásból. Lassan 40 éve dolgozik varrónőként. A háború elől menekülő, Kárpátaljára érkezők közül sokan helyi vállalkozásoknál találtak munkát. Marina, aki 2022-ben Harkivból érkezett, most szintén az ungvári varrodában dolgozik. A munkaerő hiányát megváltoztathatnák a külföldről érkező vendégmunkások. Kárpátalján nemrégiben nagy felháborodást váltott ki az a közösségi médiában megosztott hír, miszerint Bangladesből hoznak munkásokat a régióba. Fontos megjegyezni, hogy ez az információ nemcsak társadalmi visszhangot keltett, hanem az ország egésze számára is komoly kockázatot jelent, ahogyan azt már számos, liberális migrációs politikát alkalmazó európai ország is tapasztalta. Petro Tokar szintén egyetért ezzel az állásponttal. Véleménye szerint hiábavaló azt várni, hogy a világ más országaiból érkező munkások alapvetően képesek befolyásolni a munkaerőhiányt a régióban. Azonban az a tény, hogy egy muszlim ország lakói veszélyt jelenthetnek Ukrajnára, szinte bizonyított. Hasonló véleménnyel van Tarasz Trindjak is, aki szerint az idegen munkások az ukrán vállalatoknál inkább problémát jelentenének, mintsem megoldást. Az államnak most azon kell dolgoznia, hogy hazahozza a külföldre menekült állampolgárait, nem pedig azon, hogy indiai munkásokkal telepítse be a régiókat. Az újonnan létrejött Egység Minisztériuma még nem működik tökéletesen és teljes kapacitással. Csak annyi, hogy hazahívjuk a polgárainkat – nem elegendő. Az állami programnak átfogónak és stratégiai jellegűnek kell lennie. Minden olyan személynek, aki visszatér, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében, biztosnak kell lennie abban, hogy az állam teljesíti a polgárokkal szembeni kötelezettségeit. A közeljövőben Ukrajna, különösen Kárpátalja még nagyobb munkaerőhiánnyal szembesülhet. Mindenhol munkásra lesz szükség: az új vállalatoktól kezdve a lerombolt infrastruktúra újjáépítéséig, mindenütt. Bár a legtöbb folyamat automatizálható, de összességében minden munkáltatónak már most ki kell dolgoznia a munkavállalók bevonására vonatkozó világos stratégiáját, amely versenyképes fizetést és megfelelő munkakörülményeket biztosít a dolgozóknak. Mindenekelőtt pedig a saját honfitársainkról kell gondoskodnunk, és majd csak utána lehet olcsó és kevésbé megbízható munkaerőt behozni külföldről.
Az ukrajnai munkaerőhiány vált az üzleti élet fő problémájává – mondta Tetyana Berezsna gazdasági miniszterhelyettes. A kutatások szerint mintegy 4,5 millió további munkavállalóra van szükség a munkaerőpiac helyreállításához. Erről az Interfax-Ukrajna számolt be.
Berezsna hangsúlyozta a mintegy 8 millió fős gazdaságilag inaktív lakosság átképzését és revitalizálását szolgáló programok létrehozásának fontosságát.
A Gazdasági Minisztérium külön tanulmányt készített, s kiderült, hogy további 4,5 millió munkavállalóra van szükségünk a munkaerőpiacon
– mondta.
Berezsna azt is hozzátette, hogy a kormány, az üzleti élet és a közszervezetek közötti együttműködés „hatalmas terepe” több olyan program létrehozása, amely segíti az ukránokat abban, hogy versenyképesebbek legyenek a munkaerőpiacon.
Elmondása szerint Ukrajnának már vannak átképzési programjai, valamint képzési projektje, amely 30 000 ösztöndíjat biztosít.
Ugyanakkor ez csepp a tengerben, mert Ukrajnában hozzávetőleg 8 millió gazdaságilag inaktív lakosság él az államon belül.
[type] => post [excerpt] => Az ukrajnai munkaerőhiány vált az üzleti élet fő problémájává – mondta Tetyana Berezsna gazdasági miniszterhelyettes. A kutatások szerint mintegy 4,5 millió további munkavállalóra van szükség a munkaerőpiac helyreállításához. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1731071760 [modified] => 1731010377 ) [title] => Ukrajnában mintegy 4,5 millió munkavállaló hiányzik – Gazdasági Minisztérium [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=221356&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 221356 [uk] => 221345 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 221346 [image] => Array ( [id] => 221346 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-55.png [original_lng] => 1038316 [original_w] => 1366 [original_h] => 768 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-55-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-55-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-55-768x432.png [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-55-1024x576.png [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-55.png [width] => 1366 [height] => 768 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-55.png [width] => 1366 [height] => 768 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-55.png [width] => 1366 [height] => 768 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1731003177:5 [_thumbnail_id] => 221346 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3437 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_ed4d3b423aaec03d61e479ee748c21d1] => {{unknown}} [_oembed_2e7ad6d06c96573c51f75b826f6cdd31] =>
Will Europe's energy crisis trigger another wave of refugees from Ukraine? | Opinion https://t.co/wsLvd2bYef
— Newsweek Opinion (@NewsweekOpinion) July 4, 2022
Ukrajnában kísérleti projekt indul női buszvezetők ingyenes képzésére, a megállapodást Ukrajna Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztériuma és az ukrajnai ENSZ-képviselet írta alá – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztériuma sajtószolgálatára hivatkozva.
A minisztériumi közlemény szerint ez egy ingyenes női készségfejlesztő program, amely az Ukrajna elleni orosz invázió miatti munkaerőhiányra reagál. A projekt célja női járművezetők átképzése a városi közlekedésre, elsősorban autóbuszokra.
A buszsofőrök hiánya a régiókban mintegy 30%, vagyis hatezer alkalmazott. „Ez a minisztérium első kezdeményezése, amelynek célja egyrészt a munkaerőhiány, másrészt a szakmákkal kapcsolatos sztereotípiák és előítéletek leküzdése” – mondta Szerhij Derkacs infrastrukturális miniszter-helyettes.
A projekt képzést biztosít nők számára a járművezetői képesítés (95-ös kód) megszerzéséhez. Ez egy olyan dokumentum, amely bizonyítja a buszsofőr európai szabványok szerinti szakmai felkészültségét.
A háború elhúzódása miatt nagy veszteséget szenvedhet el Ukrajna embererőben és hirtelen szakadna rá az elöregedő társadalmakra jellemző problémák – erről számolt be az 1+1 televíziós csatorna hírszolgálata, a TSZN.
Az elvándorlás már nem olyan erős, mint a háború első hónapjában volt, de így is naponta 40 ezer ukrán hagyja el az országot, többen, mint ahányan visszatérnek.
Miközben az Európai Unió sok országában égető a munkaerőhiány, Ukrajnát érzékeny veszteség éri munkaképes korú és képzett munkavállalók elvesztésében. Lengyel kutatók szerint az ukrán menekültek átlagéletkora 36 év. Általában nők, hiszen a hadra fogható férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát, mégpedig a legtehetősebb és legtermékenyebb korú nők, és hogy hányan térnek végül haza, az a háború hosszától függ – állítja elemzőkre hivatkozva a csatorna.
Ha a háború viszonylag hamar véget ér, körülbelül 500–600 ezer embert veszítünk el, ha a háború – ahogy egyesek jósolják – több évig tart, akkor ezek a veszteségek akár 5 millióra is növekedhetnek.
Egy ekkora veszteség a lakosság gyors elöregedésével, munkaerőhiánnyal és a nyugdíjrendszer terheinek még súlyosabbá válásával fenyeget.
Will Europe's energy crisis trigger another wave of refugees from Ukraine? | Opinion https://t.co/wsLvd2bYef
— Newsweek Opinion (@NewsweekOpinion) July 4, 2022
Az Ukrajnát elhagyókért máris több ország versenyez. Tanulmányok szerint a zömük felsőfokú végzettséggel rendelkezik, beszél legalább egy idegen nyelvet, illetve az Európai Unióban versenyképes szakmával rendelkezik. A közvélemény-kutatások szerint a háború elől elmenekült ukránok 79 százaléka most még kész visszatérni, a számuk azonban a háború minden újabb hónapjával csökken – állította a TSZN.
Vannak olyan félelmek is, hogy az Ukrajnát is sújtó energiahiány további menekülthullámot idézhet elő.
Az ENSZ jelentése szerint – amit másfél hete idézett a BBC – Ukrajna februári orosz lerohanása óta 12 millió ember menekült el otthonából, és közülük június 21-ig több mint 5,2 millióan az országot is elhagyták.
Die private Wohnsituation der geflüchteten Menschen aus der Ukraine spitzt sich zu. Jetzt sollen 350 Frauen und Kinder im Hotel de France Platz finden.https://t.co/S4zosgLD5fpic.twitter.com/oTCNeWWVnH
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A Lufthansa azt közölte, hogy a nyári szezon közepén további több mint 2000 járatot töröl a frankfurti és a müncheni csomópontokon a létszámhiány miatt.
A társaság két hete arról tájékoztatott, hogy júliusban mintegy 900, pénteki és hétvégi belföldi és európai járatot töröl. A Lufthansa most azt közölte, hogy „a megközelítőleg 80 000 járatából további 2200 járatot leállít a frankfurti és müncheni légi csomópontokon”. „A törlések különösen a Németországon és Európán belüli járatokat érintik, az intézkedés nem vonatkozik a hagyományos nyaraló célállomásokra.”
A légitársaság jelezte tovább, hogy változások lehetnek a meglévő járatok menetrendjében, „A légi biztonságot érintő sztrájkok, az időjárási események és a légi személyzet körében megnövekedett koronavírus-fertőzések tovább terhelik a rendszert, ami befolyásolhatja a menetrendet.”
A Lufthansa azt ígéri, hogy törlés esetén haladéktalanul értesítik az utasokat.
Carsten Spohr, a Lufthansa vezérigazgatója májusban azt mondta, hogy a koronavírus-járvány utáni munkaerőpiaci utósokk súlyosan megzavarta a cég nyári terveit. A repülőterek, a légitársaságok és a földi kiszolgáló cégek munkahelyeket szüntettek meg a válság idején.
Forrás: infostart.hu
[type] => post [excerpt] => A Lufthansa azt közölte, hogy a nyári szezon közepén további több mint 2000 járatot töröl a frankfurti és a müncheni csomópontokon a létszámhiány miatt. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1656181453 [modified] => 1656181455 ) [title] => Nagy a baj, rengeteg járatot töröl a Lufthansa [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=108229&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 108229 [uk] => 108159 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 108160 [image] => Array ( [id] => 108160 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1-9.jpg [original_lng] => 289303 [original_w] => 1780 [original_h] => 900 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1-9-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1-9-300x152.jpg [width] => 300 [height] => 152 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1-9-768x388.jpg [width] => 768 [height] => 388 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1-9-1024x518.jpg [width] => 1024 [height] => 518 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1-9-1536x777.jpg [width] => 1536 [height] => 777 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1-9.jpg [width] => 1780 [height] => 900 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1-9.jpg [width] => 1780 [height] => 900 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1656170669:4 [views_count] => 3671 [_thumbnail_id] => 108160 [_edit_last] => 4 [_oembed_cf1940e6d7905f9ec0ce29fa49086227] =>
Poland has now received 4.5 million (!) Ukrainian refugees.
