A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága újabb kiállítást szervezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Na’Conxypan Galériájában. Ezúttal hat, idén jubiláló művész: Erfán Ferenc, Villasek Tibor, Klisza János, Réti János és Soltész István ,valamint id. Hidi Endre munkáit mutatták be a beregszászi közönség számára. A tárlat három részre oszlik, ahol előbb a 65, 75 majd a 80 éves művészpáros munkái kapnak teret. A művészek sokat dolgoznak együtt, így evidens volt számunkra, hogy közösen ünnepeljék a kerek évfordulóikat is, emelte ki Kulin Ágnes a RIT elnöke, a NaConxypan Galéria kurátora. A Rákóczi-főiskola számára mindig is fontos volt, hogy teret adjunk a művészeteknek, a galériánk megnyitása pedig ebbe a tevékenységünkbe engedi be az érdeklődőket, mondta Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. Amint korábban, úgy most is a galéria kiállításához több élménypedagógiai program is csatlakozik. A kiállítás megtekintésére, illetve az élménypedagógiai foglalkozásokra a Na’Conxypan Galéria, valamint a RIT közösségi oldalán lehet jelentkezni.
Eredmények, kihívások, megoldások – sok mindenről szó esett a KMKSZ soron következő választmányi ülésén november 9-én a makkosjánosi Helikon Hotelben. Az ülés megkezdése előtt a megjelentek egy perc néma csenddel emlékeztek a nemrégiben elhunyt Potápi Árpád János államtitkárra, akinek nagyon sokat köszönhet a kárpátaljai magyarság is. Elsőként Brenzovics László, a KMKSZ elnöke tartotta meg beszámolóját. Mint mondta: Bármit csinált a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az elmúlt évtizedekben, az mindig szépen sikerült. Ilyen körülmények között is sikerült megvalósítani több tervünket is. Megköszönte a szervezetben, a kárpátaljai magyarságért dolgozók munkáját és kitért arra is, hogy a világban egyre többen kezdenek a békéről beszélni, ami reményt jelenhet. Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság kérdései napirenden maradjanak. Majd Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke vázolta fel az oktatás jelenlegi helyzetét, a számok és a törvények alakulását. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a Jótékonysági Alapítvány elnöke összefoglalta milyen támogatások valósultak meg a szociális és oktatási szférában és kiemelte az elmúlt évi tevékenységük eredményeit. Sin József, a KMKSZ alelnöke kiemelte, hogy az pozitívum, hogy a választmányi ülésen szinte mindenki megjelent. A választmányi ülésen Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány igazgatója is beszámolt a pályázatokról és a jövő évi tervekről. Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont programjairól és működéséről mesélt. Molnár László kulturális titkár a 2025-re tervezett programokról számolt be.
Huszonegyedik alkalommal rendezték meg a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciáját a beregszászi főiskola és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében. A konferenciát minden év őszén, a Magyar Tudomány Ünnepéhez fűződően tartják meg. A fiatal kutatói seregszemle idén is bekerült a Magyar Tudományos Akadémia rendezvény sorozatába, aminek célja, hogy hitelesen mutassa be a legújabb tudományos eredményeket és a fiatalabb generációk figyelmét is felkeltse a tudományos életpálya iránt. Teret, lehetőséget kell adnunk azoknak a fiataloknak, akik nem is olyan sokára a másik oldalról, immár tanárként fogják támogatni a kárpátaljai oktatást, emelte ki nyitóbeszédében, Orosz Ildikó a Rákóczi- főiskola elnöke. A konferenciára 16 fiatal kutató jelentkezett, akiknek a beküldött munkáit és felszólalását 25 szakmailag elismert zsűritag értékelte helyben, illetve az online térben.
Mesevarázs Fesztivált szervezett a magyar népmese napja alkalmából a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. Az eseménynek a Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthon. A rendezvény keretein belül szervezték meg immár nyolcadik alkalommal a mesemondó találkozót. Az óvodások és iskolások, a pedagógusok és szüleik számára szervezett színes és tartalmas program számos érdekességet kínált az odalátogatóknak. A Fesztivál a Rákóczi Főiskola mesekútjánál vette kezdetét. Pintér Zsolt mesemondó, a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség elnöke az Igazság és a Hamisság történetét mesélte el a jelenlévőknek. A mesék a korábbi korok üzeneteit adják át, fogalmazott Orosz Ildikó, a II.RF KMF és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke. A megnyitót követően a Rákóczi-főiskola a mese varázslatos világának színterévé alakult át: korosztályonként kezdetét vette a mesemondás, az átriumban a Csűrdöngölő Kulturális Egyesület mesemondói az óvodásokat szórakoztatták, a felnőtteknek az élőszavas mesemondás szerepéről Kész Margit, a Rákóczi főiskola docense, néprajzkutató tartott előadást, a kézügyességüket fejleszteni kívánó gyerekek pedig a kézműves foglalkozáson készíthettek érdekes ajándéktárgyakat. A Fesztiválra ellátogattak P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázisóvoda csöppségei is. Óvodapedagógusaink a szülőkkel közösen a népmese irányába próbálják terelni a gyerekek figyelmét, osztotta meg véleményét Birta Gabriella, a bázisóvoda módszerésze. A mesemondó találkozó 113 résztvevője hét korcsoportra osztva 3-3 zsűritag előtt mondta el választott meséjét. A gyerekek felszabadult előadásmódja azt bizonyítja, hogy a rendszeresen gyakorolják mesemondást, összegezte tapasztalatait Gál Adél, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet munkatársa, zsűritag. A megmérettetés résztvevői egyhangúan állították, minden mesében van tanulság. Az egész napos rendezvényt a Mesélő Bőrönd Társulat interaktív, A macska és a medve című mese előadása, valamint a gyermekek körében népszerű magyarországi Alma Együttes koncertje színesítette. Az idén első alkalommal megrendezett Mesevarázs Fesztiválra közel 600 gyermek érkezett vidékünk különböző településeiről. A rendezvény a Határtalan nyár program keretében a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Kalló Alapítvány közös pályázata, valamint a MOL – Új Európa Alapítvány támogatásával valósult meg.
Mesevarázs Fesztivált szervezett a magyar népmese napja alkalmából a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. Az eseménynek a Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont. A rendezvény keretein belül szervezték meg immár nyolcadik alkalommal a mesemondó találkozót. Az óvodások és iskolások számára szervezett színes és tartalmas program számos érdekességet kínált az odalátogatóknak. A Csűrdöngölő Kulturális Egyesület mesemondói az óvodásokat szórakoztatták, az élőszavas mesemondás szerepéről Kész Margit, a Rákóczi főiskola docense, néprajzkutató tartott előadást, a kézügyességüket fejleszteni kívánó gyerekek a kézműves foglalkozáson készíthettek érdekes ajándéktárgyakat. Az egész napos rendezvényt a Mesélő Bőrönd Társulat interaktív meseelőadása, valamint a gyermekek körében népszerű magyarországi Alma Együttes koncertje színesítette. Az alkalom a Határtalan nyár program keretében, a MOL – Új Európa Alapítvány támogatásával. valósult meg. A mesék a korábbi korok üzeneteit adják át, fogalmazott Orosz Ildikó, a II.RF KMF és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke.
Idén Salánk volt a helyszíne a Kárpátaljai Magyar Iskolák Központi Tanévnyitó Ünnepségének. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) meghívására megyénk szinte minden magyar iskolájából érkeztek pedagógusok, akik zsúfolásig megtöltötték az ugocsai település XIV. századi református templomát.
A tanévnyitó kezdetén a házigazda, Balogh Attila salánki református lelkész hirdette Isten igéjét, majd igei köszöntőt mondott Csirpák József, a Salánki Görögkatolikus Egyházközség áldozópapja és Molnár János püspöki vikárius, beregszászi római katolikus plébános.
A nagy múltú Salánk község történetét Székely Gusztáv, a helyi középiskola történelemtanára, a KMPSZ alelnöke ismertette: talán a legemlékezetesebb esemény a község történetében, hogy 1711 februárjában, II. Rákóczi Ferenc ide hívja össze az országgyűlést. A faluban máig él a Nagyságos Fejedelem kultusza, számos emlékhely és monda őrzi emlékét. A tanévnyitó alkalmából megemlékeztek a község egykori matematikatanáráról, az új iskolát felépítő iskolaigazgatóról, Barta Józsefről, aki tavaly november 24-én váratlanul távozott az élők sorából. Salánk nagy szülötte, a Kárpátalja hetilapot is irányította, de a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökeként vált megyeszerte ismertté és elismertté, kárpátaljai magyar politikussá, aki halálával nehezen pótolható űrt hagyott maga után.
Tanévnyitó ünnepi beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta: „Reméltük, hogy ebben a tanévben sem csökken jelentősen a tanulói létszám, bár már egyre fáradtabb közösségünk. Többen úgy döntöttek, hogy gyermekeiket nem itthon, hanem az anyaországban adják első osztályba. A fiúkat pedig a 16. életévük betöltése után külföldi középiskolába küldik, sokszor a lányokat is. Pontosabb adataink szeptember 15. után lesznek, egyelőre azt tudom elmondani, hogy mintegy 100 elsőssel kevesebb ül be idén iskoláink padjaiba” – ismertette a helyzetet a KMPSZ elnöke, akitől megtudhattuk, hogy várhatóan 1 000 és 1 100 között lesz iskoláinkban a magyarul tanuló elsősök száma, ami a mostanában hazaköltöző családok miatt több az előzetesen vártnál. A pedagógusokból is van hiány, hisz különösen a pályakezdők többsége Magyarországon vállal állást. A főiskolától 31 megüresedett tanári állás betöltéséhez kértek segítséget iskoláink. A legnagyobb szükség matematika- és fizikatanárokra, valamint iskolapszichológusokra lenne. A pedagógusszövetség elnöke elmondta még, hogy a KMPSZ elmúlt tanévben meghirdetett tanulmányi versenyeinek első fordulójában, összesen 2 927 diák vett részt, ezért az elnök asszony köszönetet mondott a felkészítő tanároknak és a lebonyolító iskoláknak. Orosz Ildikó beszélt a szórványvidéken folyó munkáról, a szövetség táborairól és képzéseiről. Elmondta továbbá, hogy a múlt évben, a háborús helyzet ellenére is a magyar államnak köszönhetően 17 137-en részesültek oktatási-nevelési támogatásban.
Megható volt a Salánki Líceum 14 kis elsős diákjának a műsora, akikre és tanítóikra Isten áldását kérték a történelmi egyházaink papjai.
A vendégek közül elsőként Ferenc Viktória, az Európai Parlament kárpátaljai képviselője köszöntötte a jelenlévőket, akinek képviselővé választása óta ez volt az első itthoni nyilvános szereplése. A képviselő asszony a kárpátaljai magyar pedagógusok háborús helyzetben történő helytállását méltatta, hangsúlyozva: „Legmélyebb elismerésemet fejezem ki ezért az erőfeszítésért minden pedagógusnak és mindazoknak, akik a kárpátaljai magyarság oktatási jogaiért a kezdetektől kiálltak és lehetőséget teremtettek, hogy több ezer iskolás anyanyelvén tanulhasson Kárpátalján” – fogalmazott, biztosítva a magyar iskolát választott szülőket arról, hogy döntésük megalapozott. Személyes példáját is megemlítette, hisz egy 350 lakosú, kis ungvári járási faluban, Pallóban született, és magyar iskolában, majd a beregszászi magyar főiskolán szerzett biztos alapokat ahhoz, hogy ma az Európai Parlamentben szólhasson a kárpátaljai magyarság nevében. Bár magyar iskolában érettségizett, de megtanulta az államnyelvet, beszél angolul és spanyolul is, hogy a feladatait nagyon jól el tudja látni. Ferenc Viktória elmondta: „Jómagam a Fidesz‒KDNP nemzeti listájának jóvoltából, valamint a KMKSZ támogatásának köszönhetően részese lehetek európai parlamenti képviselőként annak, hogy közösen adjunk hangot a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás védelmének Európában, és kiálljunk a magyar közösség jogaiért Ukrajnában. Mérhetetlenül fontosnak tartom és mindent megteszek majd annak érdekében, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének rendeződése megtörténjen” fogalmazott az EP-képviselő.
Péti Márton, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese elmondta, hogy tapasztalataik Kárpát-medence-szerte azt mutatják, hogy ahol van magyar oktatás, ott van magyar megmaradás a külhonban is. Éppen ezért üdvözölték tavaly decemberben Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának azon döntését, amely részlegesen visszaállítja a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait, különös tekintettel az oktatásra. Ugyanakkor még nagyon sok tennivaló és kérdés maradt, hogy minden tekintetben eljöjjön a békés és kiegyensúlyozott egymás mellett élés korszaka ebben a térségben is.
Köszöntötte és beszédében elismerően szólt kárpátaljai magyar kollégáiról Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, majd egyenként bemutatták azt a tizenegy pályakezdő pedagógust, akik idén kezdtek tanítani Kárpátalja magyar iskoláiban, nekik Orosz Ildikó elnök asszony, Buhajla József, Magyarország Kijevi Nagykövetségének első beosztott diplomatája és Péti Márton alelnök adta át a KMPSZ ajándékait. A pályakezdő pedagógusok közül Kutasi Cintia, a Péterfalvai Középiskola angoltanára mondott köszöntőbeszédet, aki 2023 júniusában szerzett diplomát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol nyelv és irodalom szakán.
A tanévnyitó programját a Salánki Nőszövetség énekkara, a Verbőci Művészeti Iskola és a társszervező Salánki Középiskola növendékeinek műsora tette még színvonalasabbá.
Útravalóként Simon Klára, a Salánki Középiskola nyugalmazott tanítónője mondta el gondolatait, majd zárszóként Schink István, a KMPSZ alelnöke, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója üzent a magyar iskoláknak. Ő az a magyar iskolaigazgató, akit bátor kiállásáért és politikai szerepvállalásáért a Munkácson tapasztalható politikai önkény már több ízben is eltávolított az iskola éléről, de kollégáinak megtörhetetlen ellenállása és a nemzetközi szintű felháborodás végül újabb két évre visszahelyezett az iskolaigazgatói székbe. Schink István zárszavában hangsúlyozta: „Ne féljünk kiállni magyarságunkért, ne féljünk összefogni, ne féljünk a kisebbségi létben, legyünk büszkék magyarságunkra, tanítsunk szívvel-lélekkel, bátorsággal! Ez a kárpátaljai magyar pedagógus feladata.”
Ünnepi ökumenikus Istentisztelettel egybekötött központi tanévnyitót tart a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, melynek idén a nemrég magyar kormánytámogatásból felújított salánki református templom ad otthont. Kárpátalján minden magyar iskola megfelelt a biztonsági követelményeknek, rendelkezik rakétatámadás elleni óvóhellyel, így meg tudta nyitni kapuit. Idén több mint 1000 elsős kezdi meg tanulmányait Magyar nyelven, Kárpátalján. Az ünnepélyes tanévnyitón Kárpátalja szinte mindegyik oktatási intézménye képviseltette. A negatív vízhangok és ellenszél ellenére is helye van a magyar nyelvű oktatásnak Kárpátalján, a KMPSZ pedig mindent megtesz azért, hogy a minden feltétel adott legyen a szülőhelyen való tanulásra, legyen szó magyar nyelvű tankönyvekről vagy a tanárok biztosításáról.
A hagyományokhoz híven ökumenikus Istentisztelettel kezdődött meg a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében. Az évnyitónak a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus templom adott otthont, ahol a történelmi egyházak képviselői mellett a főiskola vezetése köszöntötte a megjelenteket. Az idén 10 éves intézményben, 61 fiatal nyert felvételt. A számok jól mutatják azt, hogy a szakképzési intézet beindítása minden várakozást teljesített és hozzájárul ahhoz, hogy ütőképes szakmákat adjunk a fiatalok kezébe, emelt ki Orosz Ildikó a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. Beregszász számára kiemelten fontos, hogy a régió központi szerepét megőrizze aminek része az oktatási intézmények megléte és megerősödése, a szakiskola pedig hozzájárul ahhoz hogy el legyünk látva olyan szakemberekkel akikre jelenleg is szükség van, emelt ki Babják Zoltán a Beregszászi Kistérség polgármestere. A magyar tannyelvű szakképzés fontosságát emelte ki Sin József a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke is, továbbá hangsúlyozta hogy a szakképzési intézet olyan űrt töltött ki amire nem csak a Bereg- vidéki de az egész kárpátaljai magyar oktatási rendszerben is szükség volt és lesz is. Mint halhattuk a Rákóczi- szakképzési intézet az országos követelményeknek teljes mértékben megfelelnek, az intézmény vezetői pedig reményüket fejezték ki, hogy a tanév során minden rendben fog zajlani és végig jelenléti oktatásban tanulhatnak versenyképes szakmákat a fiatalok.
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet 2014 óta minden év szeptemberében megemlékezik Szerednye híres szülöttjéről, Dobó Istvánról. A háború és a Covid-járvány előtt az egri vár hős kapitányának tiszteletére egész napos, színes hagyományőrző fesztiválokat tartottak. A háború miatt azonban idén ismét csak koszorúzással emlékeztek meg róla a Dobó-pincében.
Molnár Krisztina, a PCS koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket és kiemelte: nem véletlenül választják több éve a megemlékezés helyszínéül Szerednyét, hiszen ez a település több szállal fűződik a magyar kultúrához és történelemhez egyaránt.
– A Szerednyén található Buttler-kastély grófjáról mintázta Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhősét. 1805. december 10–11-én a Buttler-házban őrizték egy éjszakán át a Szent Koronát, miközben Napóleon elől Munkácsra menekítették. Életének egy részét itt töltötte Csontváry Kosztka Tivadar festőművész is, akinek az apja itt volt patikus, ő pedig az ungvári gimnáziumban tanult néhány évet. S itt született a híres törökverő, Dobó István, a magyar történelem egyik hőse, kinek alakja példaértékű minden anyaországi és határon túli magyar számára – mondta Molnár Krisztina.
A Dobó-pince falai között különös varázzsal bírt Dobó István esküje az Egri csillagok musicalből Ferku Szilveszter előadásában. A hagyomány szerint Szerednyén Dobó parancsára alakították ki a pincerendszert, amit az évszázadok során menedékhelyként, börtönként, majd borospinceként használtak. A munkálatokat az egri vár ostromakor foglyul ejtett törökök végezték.
– Dobó István vidékünknek az a nagy alakja, akinek köszönhetjük, hogy mi itt a keresztyének, keresztények, ukránok, magyarok megmaradhattunk. Hiszen neki köszönhető, hogy az egri várban feltartóztatták a törököket, így aztán itt nem volt török világ. Azt gondolom, ez megér annyit, hogy 500 év után is emlékezzünk erre. Emlékezzünk arra, hogy vannak olyan nagyjaink, akik a hazáért életüket is fel tudják áldozni. Bár Dobó elmondta, hogy a védelem és a vár ereje a lelkekben van, nem pedig a kövekben. S erre az erős lélekre a XXI. században is szükség van, amely lélek attól lesz erős, hogyha emlékezünk arra, hogy előttünk milyen erős emberek éltek. S az ő példájukból, tettükből meríteni tudunk – emelte ki Orosz Ildikó, a PCS, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, megyei képviselő.
Úgyszintén utalt arra, hogy Szerednyén már csak foltokban élnek magyarok, néhány személy, de a magyar kultúra meghatározó egyéniségei köthetők ehhez a településhez.
– Erre emlékeznünk kell és ezt az emléket őrzi 2014 óta a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. Háború idején ezt nem tudjuk megtenni, de a megemlékezést meg kell tartani, s emlékeztetni kell mindenkit, magyarokat, ukránokat, szlovákokat, akik itt élnek, hogy az ő felmenőik azért maradhattak meg, és mi is azért maradhattunk meg itt, azért őrizhetjük keresztény vallásunkat, mert Dobó védte az egri várat, s mi így nem kerültünk török uralom alá. Erről tudni kell mindenkinek, az ő hőstettéről is, ezért több szintről igyekszünk ezt a kultúrát ápolni – mondta az elnök asszony.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola többek között kiadott egy sorozatot, amelyben a Kárpátaljához köthető könyveket jelentetnek meg, például az Egri csillagok ukrán fordítását, amit átadtak a szerednyei középiskolának, hogy az itteni gyerekek el tudják olvasni, mert az állami iskolában már nem tudnak magyarul, s nem is tanulnak.
– Viszont aki szeretné visszatanítani a nagyszülei, dédszülei nyelvét, amit elvesztett, hisz a falu többsége, a felnőtt lakosság is túl van már a nyelvváltáson, azok számára a KMPSZ és a P. Frangepán Katalin Gimnázium óvodát és elemi iskolát hozott létre, ahol a gyerekek a magyar kultúrába mélyebben belenőhetnek, megtanulnak írni-olvasni. Remélem, hogy néhány év múlva többen lesznek, akik ezt a kultúrát ismét sajátjuknak vallják, akik büszkék lesznek arra, hogy ők itt, Szerednyén a valaha Dobóhoz tartozó közösségből származnak – zárta gondolatait Orosz Ildikó.
A megemlékezés végén a jelenlévők megkoszorúzták a Turi Török Tibor szobrászművész által készített Dobó-mellszobrot.