„Még aznap felajánlottam a lemondásomat, amikor a baleset történt, és erről a köztársasági elnököt is tájékoztattam” – mondta hétfő esti rendkívüli sajtótájékoztatóján szerb közlekedési, építésügyi és infrastruktúra-fejlesztési miniszter. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint Goran Vesić hozzátette: kedden hivatalosan is beadja majd lemondását.
„Nem vállalom a felelősséget a 14 ember haláláért, mert nekünk nincs felelősségünk ebben a tragédiában. Biztos vagyok benne, hogy az ügyészség is ezt fogja megállapítani. A lemondást felelős emberként nyújtom be, hogy példát mutassak, létezik erkölcsi felelősségvállalás”
‒ jelentette ki Vesić. Szerinte a miniszter semmilyen módon sem befolyásolta az újvidéki állomás felújítását.
Pénteken dél előtt néhány perccel szakadt le az újvidéki vasútállomás szerkezetének egy része, maga alá temetve az épület bejáratánál tartózkodókat. Tizennégy ember meghalt, három súlyosan megsérült, egy férfinak mindkét lábfejét, egy nőnek mindkét lábát, egy másiknak pedig egy karját amputálni kellett. Az ügyben az újvidéki főügyészség azonnal nyomozást indított: szombaton 26, vasárnap pedig további 14 embert hallgattak ki.
Helyi lapok szerint nem vett részt statikus az állomás rekonstrukciójában. A felújítás terveit négy építész készítette, akik belsőépítészeti, vízvezeték- és csatornázási munkákra szakosodtak.
Határozott szándéka a belgrádi hadvezetésnek, hogy hetvenöt napig minden fiatal magára öltse az angyalbőrt.
Teljességgel lényegtelen, hogy valaki például Bécsben vagy Budapesten született, esetleg éppen Rotterdamban él és dolgozik, ha rendelkezik szerb állampolgársággal, akkor be fogják hívni, hogy leszolgálja a kötelező sorkatonaságot – írja a Szabad Magyar Szó. Mint olvasható, a 2011-ben felfüggesztett intézményt a politikusok bejelentései alapján jövő szeptembertől indítják újra, és a 2006-ban született fiatalokat érinti elsőként.
A hetvenöt napos szolgálatra – melyből hatvan lesz a kiképzés, a többi pedig gyakorlat – szóló behívókat minden 18 és 27 év közötti férfinak ki fogják majd küldeni. A lap szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy a felső korhatárt 30 évben határozzák meg.
A lapban hozzáteszik, azoknak a vajdasági fiataloknak, akik magyar állampolgársággal is rendelkeznek, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján vélhetően nem lesz majd kötelező a katonaság.
A szerb kormány jóváhagyta az országban 14 éve megszüntetett katonai szolgálat visszaállítását – számolt be az Euractiv, írta a Jevropejszka Pravda.
A szerb kormány közleménye szerint munkacsoportot hoz létre a kötelező katonai szolgálat visszaállítása folyamatának elindítására.
A tervek szerint a szerb férfiak kötelező sorkatonai szolgálatot fognak teljesíteni, amely 60 napos kiképzésből és 15 napos gyakorlatokból áll majd – közölte a kormány. A lányok számára a szolgálat önkéntes lesz.
Egyes katonai szakértők korábban bírálták a tervet, mondván, hogy drága lenne, és az ilyen rövid időtartamú képzés nem járulna hozzá jelentősen Szerbia védelmi képességeihez.
Aleksandar Vučić szerb elnök ennek ellenére üdvözölte a döntést, mint az ország védelmi képességeinek növelése felé tett fontos lépést.
Visszaállíthatják Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálatot, az erről szóló jóváhagyást Aleksandar Vucic szerb elnök már alá is írta, de a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Aleksandar Vucic szombaton jelentette be, hogy aláírta azt a jóváhagyást, amely szerint 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a kormány hamarosan elfogadja ezt a döntést.
„Szeretném hinni, hogy mindannyian megértik, mennyire szükségünk van erős hadseregre, mennyi fegyvert kell még vásárolnunk, gyártanunk, előállítanunk. Nem az a vágyunk, hogy bárkit is megtámadjunk, és ezt nem is fogjuk tenni. Az viszont igenis a vágyunk, hogy elrettentsük mindazokat, akik minden nap, szüntelenül fenyegetnek bennünket” – hangoztatta Aleksandar Vucic.
A szerb elnök egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy a férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában, míg a nők önként jelentkezhetnének a kiképzésre. Véleménye szerint a kötelező katonai szolgálatot úgy kellene bevezetni, hogy az ne ijessze el az embereket, ezért senki ne távozzon az országból. Mint mondta, 75 nap igazán rövid időszak, „ez a legkevesebb, amit bárki megtehet az országáért”. Hozzátette: pénzügyi juttatást is kapnának a katonák a kaszárnyákban töltött idejük alatt, ami ugyan megterhelné a költségvetést, de többszörösen megtérülne.
A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását még januárban kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara, mert úgy ítélte meg, hogy a katonaság védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni.
Milos Vucevic miniszterelnök tavaly még védelmi miniszterként beszélt arról, hogy voltaképpen nem is kellene ismét bevezetni a sorkatonai szolgálatot, mert az soha nem szűnt meg, „csak felfüggesztették”, ezért ezt a felfüggesztést kellene visszavonni. Indoklása szerint szükség lenne a katonai állomány feltöltésére, ugyanis már 13 éve nincs kötelező sorkatonaság, ebből következően a tartalékos állomány is hiányos és elöregedett.
Az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés ellenőrzése és megelőzése érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) mostantól Szerbia összes határán ellenőrzést végez, nemcsak az uniós országokkal közös szakaszokon. Erről Ivica Dacic szerb belügyminiszter és Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa állapodott meg Belgrádban.
Az úgynevezett balkáni útvonalon – amely Törökországon, Bulgárián, Észak-Macedónián és Szerbián keresztül vezet – még mindig évente több ezer közel-keleti és észak-afrikai migráns igyekszik bejutni az Európai Unióba. A keddi megállapodástól a felek azt várják, hogy javuljon a szerb határok biztonsága.
A Frontex és Szerbia 2021-ben kötött megállapodást arról, hogy az uniós tagországokkal – Magyarországgal, Bulgáriával, Romániával és Horvátországgal – közös határszakaszokat a szerb rendőrség és határőrség mellett a Frontex emberei is védeni fogják, a keddi megállapodás ezt váltotta fel azzal, hogy kiterjesztette a védelmet nem uniós országokkal – Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, Észak-Macedóniával és Koszovóval – közös határszakaszokra is.
Ylva Johansson egyben egy 65 gépjárműből álló uniós adományt is átadott a szerb belügyminisztériumnak. A járművek a határellenőrzés hatékonyságát segítik majd.
Szamárköhögés-járvány sújtja Belgrádot, de a betegség Szerbia-szerte terjed, 2023. december 31-ig 909 esetet jegyeztek fel – közölte a belgrádi NIN hetilap pénteken.
A legtöbb megbetegedést a szerb fővárosban, valamint a nyugat-bácskai régióban regisztrálták. Belgrádban a betegek száma meghaladta a négyszázat, korábbi években ilyen sok esetet nem vettek nyilvántartásba, az utóbbi évtizedekben a legtöbben, 29-en 2018-ban betegedtek meg a hivatalos adatok szerint. 2022-ben például egyetlen esetet sem regisztráltak.
A NIN-nek nyilatkozó szakemberek szerint a helyzet aggodalomra ad okot, a betegség ugyanis szinte már eltűnt, létezik ellene védőoltás is, ám a szülők egyre gyakrabban utasítják el, hogy gyermekük védőoltást kapjon.
Snezana Rsovac tüdőgyógyász felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség különösen veszélyes az újszülöttekre, minél idősebb ugyanis egy gyerek, annál kevésbé valószínű, hogy súlyos állapotba kerül.
A tünetekkel kapcsolatban a szakember közölte, hőemelkedés, orrfolyás és torokfájás is jelentkezhet, a legjellemzőbb tünet azonban az egyre erősödő, nem múló köhögés. Hozzátette: minél hamarabb születik diagnózis, annál hamarabb tudják megkezdeni az antibiotikumos kezelést.
Nemcsak Szerbiában, de Horvátországban és Montenegróban is folyamatosan nő a betegek száma.
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását kezdeményezte csütörtökön a szerb hadsereg vezérkara – olvasható a védelmi minisztérium közleményében.
A vezérkar úgy véli: a szerb hadsereg védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni – írták.
A vezérkar a kezdeményezést, miszerint a kötelező szolgálatnak négy hónapig kellene tartania, már továbbította is a köztársasági elnöknek, aki egyúttal a hadsereg főparancsnoka is.
Javaslatának megtétele előtt a katonai vezetés felmérte Szerbiának mint katonailag semleges országnak az általános biztonsági helyzetét és azokat a kihívásokat, amelyekkel potenciálisan szembesülhet.
A javaslat nem váratlan, Milos Vucevic védelmi miniszter már korábban a belgrádi Happy Televízióban beszélt arról, hogy kezdeményezni fogják a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetését.
A tárcavezető közölte: voltaképpen nem is kellene ismét bevezetni a sorkatonai szolgálatot, mert az soha nem szűnt meg, „csak felfüggesztették”, ezért ezt a felfüggesztést kellene visszavonni. Indoklása szerint szükség lenne a katonai állomány feltöltésére, ugyanis már 13 éve nincs kötelező sorkatonaság, ebből következően a tartalékos állomány is hiányos és elöregedett.
Hozzátette: az intézkedés nem egyik pillanatról a másikra történik majd, előtte széles körű társadalmi párbeszédet tartanának róla, és leghamarabb 2025-ben vagy 2026-ban lehetne bevezetni a kötelező, négy hónapig tartó szolgálatot.
Milos Vucevic kiemelte: Szerbia nem készül háborúra vagy bármilyen katonai összetűzésre, de egy ország békéjét és stabilitását biztosítania kell a hadseregnek, és minél erősebb a hadsereg, annál erősebb az ország.
A kötelező sorkatonai szolgálatot 2010-ben függesztették fel Szerbiában.
Az Orosz Föderáció szerbeket toboroz katonai erőinek kiegészítésére Ukrajna elleni háborúban – közölte a The Guardian brit kiadvány. A sajtóorgánum úgy véli, hogy ezek az akciók bonyolítják a két ország viszonyát, mert a szerb törvények tiltják a külföldi háborúkban való részvételt.
Oroszország számos törvényt fogadott el, amelyek célja, hogy külföldi állampolgárokat sorozhassanak be a hadseregbe. A Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin a biztonsági kérdésekről tartott megbeszélésen, amelyre nem sokkal csapatai Ukrajna elleni támadása után került sor, kijelentette, hogy segíteni kell azoknak a külföldieknek, akik Oroszország oldalán akarnak harcolni.
A 2012 óta EU-tagjelölt Szerbia egyensúlyoz az Oroszországgal való történelmileg szoros kapcsolatok és az európai integráció vágyai között. Az országban fokozódott a feszültség az Ukrajna elleni háború miatt, ahol sok szerb szimpatizál Oroszországgal. Az oroszbarát hangulat különösen erős a szerb ultranacionalisták körében, akik az Ukrajna elleni háború kezdete után számos Moszkva-barát megmozdulást szerveztek – írta a sajtó.
A beszervezett szerbek száma még nem elég jelentős ahhoz, hogy kézzelfoghatóan befolyásolja a harci cselekmények lefolyását, Moszkva lépései a kevés nyugati szövetségese egyikével, Szerbiával való viszony megromlásához vezethetnek – véli a kiadvány.
A toborzási terv vezetője a szerb Davor Szavicsics volt, aki évekig harcolt az első orosz csoport tagjaként, amely 2014-ben megszállta Ukrajnát. Kapcsolatban áll a Wagner magánalakulattal is. A Fontanka orosz kiadvány arról számolt be, hogy korábban Szíriában harcolt együtt a wagneristákkal.
A BBC orosz nyelvű szolgálata, amely a múlt héten számolt be először a szerb toborzási programról, azt közölte, hogy birtokába jutott egy privát felvétel Szavicsics meg nem nevezett moszkvai tisztviselőkkel való találkozójáról, amelyen Szavicsics azt mondta, hogy közel 1000 szerb állampolgárt tervez toborozni, hogy megalakítsa saját zászlóalját a 106. légideszant hadosztály keretein belül.
A toborzás megronthatja a Moszkva és Belgrád közötti kapcsolatokat. Többek között 2023 januárjában Olekszandr Vučić szerb elnök dühösen reagált a nemzeti televízióban, miután egy orosz híradóban szerb önkénteseket mutattak be, akik Wagner csapatokkal együtt készülnek harcolni Ukrajna ellen.
„A Wagner képviselői miért hívogatnak embereket Szerbiából, ha tudják, hogy ez ellentétben van a szabályainkkal?” – mondta az elnök arra a törvényre utalva, amely tiltja a szerbek külföldi konfliktusokban való részvételét.
Milos Vucevic szerb védelmi miniszter is óva intette a szerbeket attól, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez. Több mint kéttucatnyi szerb nacionalista ellen indult büntetőeljárás.
[type] => post [excerpt] => Az Orosz Föderáció szerbeket toboroz katonai erőinek kiegészítésére Ukrajna elleni háborúban – közölte a The Guardian brit kiadvány. A sajtóorgánum úgy véli, hogy ezek az akciók bonyolítják a két ország viszonyát, mert a szerb törvények tiltják a ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1697807220 [modified] => 1697735853 ) [title] => The Guardian: Oroszország szerbeket toboroz az Ukrajna elleni háborúba [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=165797&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 165797 [uk] => 165728 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 165729 [image] => Array ( [id] => 165729 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [original_lng] => 74537 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1697725056:5 [_thumbnail_id] => 165729 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1560 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_5c3525ae22086e79803a5c0df5eb1c9e] =>
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 October 2023.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Néhány hónapos oroszlánkölyköt találtak csütörtökön egy Szabadkához közeli autóúton – közölte a szabadkai Pannon RTV. A néhány hónapos nőstény barátságosan viselkedett az emberekkel, de legyengült állapotban volt.
A Szabadka melletti palicsi állatkertbe szállították, ahol ellátták. Sonja Mandic, az intézmény igazgatója a Pannon RTV-nek elmondta, az oroszlán alultáplált és sovány, ezért nem sikerült a pontos életkorát meghatározni, de hat hónaposnál biztosan nem idősebb.
A beszámoló szerint az oroszlánkölyökre egy autós lelt rá a Szabadka és Csantavér közötti úton, majd értesítette a rendőrséget. A közösségi médiában is megtalálható felvételen látszik, ahogyan a kölyök előbukkan a fűből, majd az útra lép. Ezt követően a férfi több közös képet is készített az oroszlánkölyökkel.
Nyomoz a rendőrség az ügyben A rendőrség nyomozást indított az ügyben, hogy kiderüljön, ki és honnan szerezhette be az oroszlánt. A statisztikai adatok szerint Szerbiában jelentős mértékű a csempészett vagy törvénytelenül, állatkertektől vásárolt állatok tartása.
Minden évben fény derül néhány ilyen esetre, és nem ez az első alkalom, hogy szabadon engedett nagymacskát találtak, mert a szakértők szerint a felnőtt, gyakran már veszélyes ragadozóval sokan nem tudnak mit kezdeni, és inkább szabadon engedik.
Az Európai Unió bűnüldözést koordináló ügynöksége, az Europol szerint a szervezett bűnözés negyedik leggyümölcsözőbb ágazata a világon az illegális állatkereskedelem, amely évente mintegy 4,4 milliárd eurós forgalmat bonyolít le.
Több mint 108 ezer fegyvert adtak le Szerbiában a kormány fegyverleadási amnesztiája keretében – közölte a belügyminisztérium szombaton.
A tájékoztatás szerint május 8. és június 30. között 82 398 lőfegyvert, 26 485 robbanóeszközt, valamint több mint 4,2 millió darab lőszert adtak le a szerbiai állampolgárok. Ezek között voltak engedéllyel és engedély nélkül tartott fegyverek is, a kormány amnesztiájának keretében azonban minden lőfegyvert és lőszert a büntetés következménye nélkül lehetett leadni.
A fegyverleadási amnesztiát annak hatására hirdette meg a szerb kormány, hogy május elején két ámokfutás is történt Szerbiában.
Az iskolai, valamint utcai merényleteknek 18 halálos áldozata és 19 sebesültje volt.
Május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Az iskolai ámokfutás másnapján egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt kilenc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén.
A férfi beismerte tettét, azt mondta, meg akarta félemlíteni a környéken élőket.
A tömeggyilkosságok után a szerb kormány több intézkedést is bejelentett, például a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre történő csökkentését, valamint a fegyvertartási és -viselési szabályozás szigorítását.
A kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál is, Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.
⚡️⚡️На відео проводится тестування підводного дрону "Марічка", який стане в нагоді для підорських кораблів, берегових укріплень, для підводних човнів а також виконувати функції дорозвідки
⚡️⚡️На відео проводится тестування підводного дрону "Марічка", який стане в нагоді для підорських кораблів, берегових укріплень, для підводних човнів а також виконувати функції дорозвідки
