Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
A Német Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a hőségrekord pénteken 41,3 Celsius-fokkal dőlt meg Saarbrücken közelében. Szombaton az extrém hőség miatt riasztást adtak ki az ország szinte egész területére, és a hatóságok víztakarékosságra kérték a lakosságot.
A Dán Meteorológiai Intézet eközben szombaton 37 Celsius-fokról számolt be Aarhustól északra, ami a mérések 1874-es kezdete óta a legmagasabb érték volt.
Csehország mindenkori hőmérsékleti rekordja dőlt meg szombaton a Litomericei járásban lévő Doksany faluban, 40,8 fokkal a Cseh Hidrometeorológiai Intézet közösségi médiás közlése szerint, de ezt még utólag ellenőrizni kell.
Az olasz egészségügyi minisztérium vörös riasztást adott ki a hőhullám miatt 18 városra vonatkozóan szombatra és vasárnapra, köztük Milánóban, Rómában, Torinóban, Velencében, Genovában, Firenzében és Bolognában, mert ezeken a helyeken a hőmérséklet várhatóan eléri a 39 Celsius-fokot.
Az extrém hőség következtében felpúposodó vasúti sínek miatt néhány nagyobb vasúttársaság a forgalom korlátozását rendelte el. A német szövetségi társaság, a Deutsche Bahn lehetővé tette az utasoknak, hogy a jövő hét elejéig díjmentesen visszaváltsák távolsági utazásaikat, hogy így enyhítsék a vasúthálózat terhelését.
A National Express észak-rajna-vesztfáliai regionális vasúti szolgáltató pedig óvintézkedésként bejelentette, hogy szombat délután felfüggeszti néhány járatát.
Hamburg közelében, Németország egyik legforgalmasabb autópályáján a hőség okozta aszfaltszakadás miatt kellett részleges lezárást elrendelni – közölték a hatóságok.
A hőhullám várhatóan a hétvégén kezd alábbhagyni, vasárnapra heves zivatarokat jeleznek előre.
Andrej Babis cseh miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek, amely 2027 szeptemberétől betiltja a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A tilalom a telefonok használatára az órán és a szünetekben egyaránt vonatkozna, néhány kivételtől eltekintve, például egészségügyi okokból, vagy ha az iskolák engedélyezik a használatukat oktatási célokra.
„Az iskolák nem engedélyezhetik a diákoknak, hogy szünetekben mobiltelefont használjanak, kivéve az említett okokból előírt eseteket” – áll a törvénytervezetben.
A Reuters beszámolója szerint a lépés más országok kormányai által hozott intézkedéseket követi, amelyek célja a közösségi média vagy a mobiltelefonok gyermekek közötti használatának korlátozása.
Ebben a hónapban Lengyelország Hollandia, Dél-Korea és Olaszország után betiltotta az okostelefonok használatát az iskolákban, mivel aggodalmak merültek fel azok diákok koncentrációjára és viselkedésére gyakorolt hatása miatt.
Ami a közösségi hálókat illeti, Ausztrália volt az első, amely betiltotta a gyermekek számára a közösségi média használatát, az Egyesült Királyság pedig ebben a hónapban jelentette be a 16 év alatti gyermekekre vonatkozó tervezett tilalmat.
Babis elmondta, hogy a kormány a gyermekek esetében közösségi hálók használatának betiltását is fontolgatja, Franciaország és más országok példáját követve, amelyek szigorúbb álláspontot képviseltek a gyermekekre gyakorolt potenciális negatív hatásokkal kapcsolatos aggodalmak miatt.
Ugyanakkor a hétfőn benyújtott törvényjavaslat ezzel a kérdéssel nem foglalkozik.
Petr Pavel cseh elnök utoljára adott le vért, számolt be a České Noviny újság.
A véradók száma Csehországban csökken. Kevés az új donor, és a kórházak viszont kénytelenek elutasítani az idősebb donorokat koruk miatt. Adam Vojtech egészségügyi miniszter felhívta a figyelmet erre a problémára a Prágai Hematológiai és Vérátömlesztési Intézet (ÚHKT) felújított pavilonjának megnyitóján. Petr Pavel államfő is utoljára adott le vért aznap.
„Ez az utolsó alkalom számomra, mert a korom miatt már többet nem fogadnak. De nem veszem személyeskedésnek” – mondta az elnök. A véradást a szolidaritás egyik formájának tekinti, mivel a donorvér nélkülözhetetlen az egészségügyi rendszerben. „Akár különféle orvosi beavatkozások során, akár krónikus betegségek kezelésekor” – tette hozzá.
November 1-jén Peter Pavel 65 éves lesz. A vérátömlesztési központok 65 éves kortól kizárják a rendszeres donorokat, és a szakértők úgy vélik, itt az ideje megvitatni a korhatár emelését.
A cseh belügyminisztérium jelentősen módosítaná az Ukrajnából érkező menekültek ideiglenes védelmére és humanitárius segítségnyújtására vonatkozó szabályokat – jelentette a Ceské Noviny cseh portál.
A közzétett adatok szerint mostantól az ukránoknak ahhoz, hogy pénzügyi támogatást kapjanak, igazolniuk kell „tevékenységüket”. A menekülteknek hivatalosan alkalmazásban kell állniuk, vállalkozást kell működtetniük, vagy regisztrálniuk kell a Munkaügyi Hivatalnál.
Ezenkívül az ukránoknak havonta legalább 16 napot kell a Cseh Köztársaságban tartózkodniuk, amelyért pénzügyi támogatásra jogosultak. Az új pénzügyi korlátozások azonban nem érintik a kiszolgáltatott kategóriákat – a gyermekeket, a diákokat és a nyugdíjasokat.
A rendelkezésre álló adatok szerint a kötelező 16 napos Csehországban való tartózkodás követelményét a cseh humanitárius ellátásokkal való visszaélések megakadályozása érdekében vezetik be.
Az újítások a Cseh Köztársaságban élő ukránok életének számos más területét is érinteni fogják. Különösen az ideiglenes védelmet automatikusan visszavonják bírósági kilakoltatás esetén, vagy ha valaki 30 napnál hosszabb időre elhagyja a schengeni övezetet.
Továbbá arról számoltak be, hogy az állam ingyenes egészségbiztosítását csak azok kapják meg, akiknek egyértelműen megállapított, meghatározott mértékű önellátási korlátozásaik vannak.
Továbbá a Belügyminisztérium leállítja a cseh úti okmányok és külföldi útlevelek kiadását a menekülteknek.
A járművezetőkre vonatkozó szabályok is változnak: kötelezettséget vezetnek be az ukrán rendszámú autók tulajdonosai számára. Kötelesek lesznek járműveiket bejegyezni a cseh járműnyilvántartásba.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Csehország a jövőben szorosabban figyelemmel kíséri a védelmi státuszban részesült ukrán állampolgárokat. Amennyiben törvényt sértenek, akkor kiutasításra kerülhetnek – jelentette ki Vaszil Zvarych, Ukrajna csehországi nagykövete.
A tisztviselő szerint a cseh területre menekülő ukránok többsége beilleszkedett a helyi társadalomba. Hozzátette, dolgoznak és rendelkeznek jövedelemmel. A Glavkomnak adott interjúban azzal indokolta Prága jogszabály-módosítását, hogy az ukránok az ideiglenes védelmi státuszukat hosszú távú tartózkodási engedélyre váltsák.
Másik fontos feladatnak a státusszal történő visszaélések megakadályozása. Az illetékes cseh szervek a jövőben nagyobb körültekintéssel fognak fellépni az ideiglenes védelmi státusszal rendelkező ukránokkal szemben.
A súlyos szabályszegés kitoloncoláshoz vezethet.
A diplomata szerint nem akarják kritikus korlátozás alá vonni az ukránok életét Csehországban, csak a törvények betartására szeretnék felhívni a figyelmet. Összességében úgy véli, a védelmi státuszt élvezők nem fognak jelentős változásokat tapasztalni a jövőben.
A csehországi Pardubice városában felgyújtott üzem az Archer vállalat létesítménye volt, amely hőkamerákat gyártott az ukrán fegyveres erőknek – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Olekszandr Jaremenkóra, az Archer alapító vezérigazgatójának Facebook-bejegyzésére és a Ceske Novinycímű cseh lap közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Jaremenko azt írta: „Szeretném tájékoztatni önöket, hogy március 20-án éjjel egy maszkos csoport szándékosan felgyújtotta csehországi vállalatunkat, az Archer LPP-t.” A tűz egy raktárat és az Archer-LPP-t is magában foglaló LPP holding szomszédos adminisztratív épületét érintette. A jelentős anyagi kár ellenére személyi sérülés nem történt.
Az incidens ellenére Jaremenko biztosította partnereit és ügyfeleit, hogy a szabotázs nem fogja megállítani a vállalat munkáját. Elmondása szerint minden szerződéses kötelezettséget teljesíteni fognak, és a termékeket időben leszállítják.
Az LPP Holding számos technológiai vállalatot egyesít, amelyek a katonai és polgári szektorban használt rendszerek fejlesztésével és integrációjával foglalkoznak. Maga az Archer, amely a holding része, a high-tech optika, elsősorban a hőkamerás irányzékok és megfigyelőrendszerek ismert gyártója, amelyeket az ukrán hadsereg aktívan használ a fronton.
A cseh kormány fontolóra veszi az Ukrajnából érkező menekültek ideiglenes védelmére vonatkozó szabályok módosítását – számol be a Novinky.
2027 után jelentősen felülvizsgálhatják az Ukrajnából érkezők Csehországban tartózkodásának feltételeit. Az ország már tárgyal partnereivel az EU-ban az új kritériumok bevezetéséről.
A tervek között szerepel bizonyos csoportokra vonatkozó korlátozások bevezetése, például a munkaképes korú férfiak, valamint a viszonylag biztonságos nyugati ukrán régiókból érkezők ideiglenes védelmének megszüntetése.
Lubomír Metnar belügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezek a változtatások egyelőre csak vitatott javaslatok, és a végső döntést nem lehet nemzeti szinten meghozni: az EU-n belüli egyeztetés szükséges, ahol az ideiglenes védelem mechanizmusa érvényesül.
Prága jelenleg más uniós országokkal konzultál, hogy közös álláspontot alakítson ki.
Az ukránok ideiglenes védelmét március 2027-ig meghosszabbították. Ez lehetővé teszi számukra a legális tartózkodást, munkavállalást és a szociális szolgáltatások igénybevételét az EU országaiban.
A cseh kormánykoalíció szigorítani tervezi az Ukrajna és Csehország közötti autóbusz-közlekedés feltételeit. Tomio Okamura, a cseh képviselőház elnökének elmondása szerint fennáll a gyanú, hogy egyes fuvarozók a személyszállítás leple alatt fegyvereket juttatnak be Ukrajnából Csehországba – számolt be róla Magyar Nemzet.
A lap kiemeli, Okamura úgy fogalmazott, hogy a hatályos szabályok szerint az utasokról listát kell vezetni, ugyanakkor a tapasztalatok szerint több fuvarozó még adót sem fizet. Állítása szerint körülbelül kétmillió ember utazik rendszeresen Csehország és Ukrajna között. A képviselőház elnöke szerint nem mindig egyértelmű, hogy kik érkeznek Csehország területére.
Hozzátette: a rendőrség egy munkacsoport felállításával vizsgálná az ügyet, melyet azonban a rendőrség szóvivője, Ondrej Moravcík a CTK hírügynökség kérdésére cáfolt. Közlése szerint a rendőrség figyelemmel kíséri a felmerült biztonsági kérdéseket, az információkat folyamatosan értékelik és megosztják az illetékes partnerekkel, de külön munkacsoport létrehozásáról nincs tudomása.
A fuvarozói szövetség szerint, ha a fuvarozók érvényes engedéllyel működnek, a járatoknak közzétett menetrendjük van és az utasok jogai biztosítottak, akkor nincs kifogás a működésük ellen. A szervezet hangsúlyozta, hogy a tisztességes üzleti működést támogatja.
2026 februárjában több mint 398 ezer ideiglenes védelemmel rendelkező ukrán állampolgárt tartottak nyilván az országban. A cseh belügyminisztérium adatai szerint – mint azt írta a Magyar Nemzet – havonta még mindig mintegy hatezer ember érkezik Ukrajnából.
Okamura szerint sok fuvarozó nem rendelkezik engedéllyel rendszeres személyszállításra, és ezt úgy kerülik meg, hogy úgynevezett „túrákat” szerveznek Ukrajnából.
A koalíciós tanács ülésén jelen voltak a belügyminisztérium képviselői, valamint Ivan Bednárik közlekedési miniszter is. A politikus közölte: a külföldiek csehországi tartózkodási feltételeinek szigorítása összhangban áll a kormány programnyilatkozatával.
A tervek szerint módosítanák a külföldiek tartózkodási engedélyéről szóló törvényt is. Okamura szerint a javaslatot májusban terjeszthetik a koalíciós tanács elé, majd ezt követően a kormány tárgyalhat róla.
Emellett az új polgári törvénykönyv keretében előkészítik a Csehországban élő külföldiek – köztük az Európai Unióból érkezők – kötelező regisztrációjának digitalizálását is.
Az ukrán menekültek sikeresen betagozódtak a cseh társadalomba − véli a cseh lakosság többsége a Kantar.cz közvélemény-kutató intézet országos felmérésének eredménye szerint, amelyet vasárnap hozott nyilvánosságra a közszolgálati Cseh Hírtelevízió (CT24).
A lakosság 69 százaléka úgy véli, hogy az ukrán menekültek sikeresen betagozódtak a cseh társadalomba, ez az adat azonos a 2023 áprilisában mérttel. Ellenkező véleményen, tehát azon, hogy az ukrán menekültek nem integrálódtak a társadalomba, a megkérdezettek 24 százaléka van, ez egy százalékkal több, mint három éve.
A megkérdezettek 54 százaléka szerint Csehországnak továbbra katonai segítséget is kellene nyújtania az oroszok által megtámadott Ukrajnának, ami hét százalékkal több, mint 2023-ban, másfelől hét százalékkal kevesebb, mint 2022 tavaszán, közvetlenül a háború kitörése után. Az akkori felmérésben a csehek 43 százaléka gondolta azt, hogy az ukrán menekültek jelenlétének következtében a hazaiak számára nehezebb lesz a munkahelyek megszerzése, most ezt csak az emberek 35 százaléka gondolja.
A megkérdezettek 35 százaléka most azt mondta, hogy a menekültekkel kapcsolatban pozitívak a tapasztalatai, ami 5 százalékkal több, mint 2023-ban, semleges tapasztalatokról az emberek 26 százaléka vallott, négy százalékkal kevesebb, mint három éve, míg 20 százalék negatív tapasztalatokról számolt be, ami megegyezik a három évvel ezelőtti felmérés eredményével.
A felmérést mintegy 1200-as országos mintán, a háború kezdetének negyedik évfordulója alkalmával készítették. A hivatalos kimutatás szerint februárban Csehországban mintegy 400 ezer ukrán menekült élt speciális védelmi státusszal.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az ukrán menekültek sikeresen betagozódtak a cseh társadalomba − véli a cseh lakosság többsége a Kantar.cz közvélemény-kutató intézet országos felmérésének eredménye szerint, amelyet vasárnap hozott nyilvánosságra a közszolgálati Cseh Hírtelevízió... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1772443800 [modified] => 1772404475 ) [title] => Felmérések szerint az ukrán menekültek betagozódtak a cseh társadalomba [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=274688&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 274688 [uk] => 274713 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 274689 [image] => Array ( [id] => 274689 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/csehorszag-ukranok.jpg [original_lng] => 147046 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/csehorszag-ukranok-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/csehorszag-ukranok-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/csehorszag-ukranok-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/csehorszag-ukranok-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/csehorszag-ukranok.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/csehorszag-ukranok.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/csehorszag-ukranok.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1772448941:8 [_thumbnail_id] => 274689 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1218 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 776519959000 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Február közepén, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetének negyedik évfordulója idején 399 500 ukrán menekült élt védettségi státusszal Csehországban – közölte kedden Prágában a cseh belügyminisztérium.
A menekültek között 89 100 kiskorú gyermek és 18 100 hatvanöt éven felüli idős ember van. Az aktív korban lévő nők száma 163 800, a férfiaké 128 500.
A csehországi óvodákban, általános és középiskolákban ebben a tanévben összesen 55 348 ukrán gyerek tanul – közölte az oktatásügyi tárca.
A menekülteknek kifizetett humanitárius segélyek összege a tavalyi év végéig 32,4 milliárd koronát tett ki.
A humanitárius támogatásban részesülők száma fokozatosan csökken, míg a dolgozó, alkalmazásban lévő ukrán menekültek száma növekszik – mutatott rá a munkaügyi és népjóléti minisztérium. A tavalyi év első háromnegyedében a dolgozó ukrán menekültek által az államkasszába befizetett szociális biztosítások összege 11,7 milliárd koronával volt magasabb, mint amennyit az állam segélyként kiadott.
A védettségi státusszal rendelkező menekültek korlátozás nélkül dolgozhatnak Csehországban. A minisztérium kimutatása szerint januárban 297 700 ukrán menekült volt alkalmazásban, ez a szám is folyamatosan nőtt az elmúlt évek alatt.
Ales Juchelka munkaügyi és népjóléti miniszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a csehországi munkaerőpiac nem tudja nélkülözni az ukrajnai menekülteket, főként az építőiparban, a nyugdíjasokat érintő szociális szolgáltatásokban és az egészségügyben.
A miniszter azt mondta: a cseh kormány által kidolgozott gazdasági stratégia azzal számol, hogy a jövőben egyszerűsítik a külföldi munkavállalók befogadását. A munkaügyi hivatal kimutatása szerint 2025 végén hivatalosan 816 ezer külföldi dolgozott Csehországban. A különféle vállalkozók száma pedig meghaladja a százezret.
Tomio Okamura, a képviselőház és a kormánykoalíciós Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt elnöke a CTK hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy mozgalma ellenzi a külföldiek csehországi munkavállalását, de elismerte, hogy bizonyos szakmákban szükség van rájuk. A politikus szerint az új gazdasági stratégia semmiféle számokat nem tartalmaz arra nézve, hogy hány külföldi munkavállalót kellene alkalmazni Csehországban.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
