A Kaliforniai Egyetem kutatói a Datacubed Health céggel közösen létrehoztak egy okostelefon-alkalmazást, amely segíthet felismerni a frontális demencia korai jeleit azoknál az embereknél, akiknél magas a betegség genetikai kockázata. Erről a The Guardian számolt be.
Ez a rendellenesség középkorúaknál jelentkezik, és az impulzusok tervezéséért, fókuszálásáért és ellenőrzéséért felelős agyi rész aktivitásának csökkenésével jár. Az alkalmazás lehetővé teszi kognitív tesztek elvégzését, valamint a végrehajtó funkciók, a beszéd, a járás és a mozgás értékelését. A tanulmányban 360 olyan személy vett részt, akiknél nagy a genetikai kockázata a frontális demencia kialakulásának, köztük olyanok is, akiknél még nem jelentkeztek a betegség nyilvánvaló tünetei.
Kiderült, hogy az alkalmazás pontosan képes észlelni a demencia korai jeleit, és még érzékenyebb is lehet, mint a klinikákon alkalmazott szokásos neuropszichológiai tesztek. Jelenleg nem tervezik az alkalmazás nyilvános használatát, de hasznos eszköz lehet a betegség további kutatásához.
Frontotemporális demenciában szenved Bruce Willis – írta meg a BBC a család bejelentésére hivatkozva.
A 67 éves színésznél tavaly márciusban diagnosztizáltak afáziát, azaz agyi sérülés következtében fellépő nyelvi zavart. Azóta nem lehetett tudni, hogy hogyan alakul az állapota, de most családja egyértelművé tette, hogy romlott a helyzet.
A közlemény szerint azt mindenesetre megkönnyebbüléssel fogadták a hozzátartozók, hogy végre egyértelmű diagnózist kaptak. Willis azonban nincs jól, nehezére esik a kommunikáció.
A család az Istagramon közzétett sorok mellett egy hosszabb közleményt is kiadott. Ebben hangsúlyozzák, hogy jelenleg Bruce Willis betegségére nincsen gyógymód, de bíznak benne, hogy ez megváltozik, és abban is, hogy a színész esetével nagyobb médiafigyelem hárul erre a kórképre.
A tavalyi afáziadiagnózis bejelentésével párhuzamosan Bruce Willis visszavonult a színészettől. Pályafutása során több mint száz filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Ponyvaregény, A hatodik érzék, az Armageddon, vagy éppen az Ötödik elem. A leghíresebb karaktere azonban egyértelműen a Die Hard-filmek főszereplője, John McClane volt.
Az elmúlt napok hideg időjárása szó szerint sokunkat arra kényszerít, hogy napközben több meleg italt igyunk. De vajon hány csésze teát és kávét ihatunk meg a nap alatt? Úgy tűnik, a válasz erre a kérdésre soha nem lesz egyértelmű. Ennek ellenére egy újabb tudományos tanulmány kimutatta, hogy ezen italok bizonyos mennyiségű fogyasztása valóban segítheti a demencia vagy az agyvérzés megelőzését.
Egy kínai, több százezer ember bevonásával készült új tanulmány kimutatta, hogy a naponta elfogyasztott kávé és tea kapcsolatban állhat számos komoly betegség kialakulása kockázatának csökkenésével.
A Tiencsini Orvostudományi Egyetem kutatói adatai szerint, a több mint 365 ezer diák közül, akiknek mutatóit 10-14 évig rendszeresen tanulmányozták, azok, akik napi két-három csésze kávét, három-öt csésze teát vagy négy-hat csésze kávé és tea kombinációját fogyasztották, alacsonyabb volt az agyvérzés és demencia kialakulásának kockázata.
„Eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy a kávé és tea mérsékelt fogyasztása, egymást kiegészítve vagy kombinálva a stroke és a demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával jár együtt” – mondta.
Csak a kávé vagy csak a tea önmagában való fogyasztása mindkét betegség kialakulásának alacsonyabb kockázat eredményezi. Így azoknál a személyeknél, akik hozzászoktak ahhoz, hogy naponta két-három csésze kávét és két-három csésze teát igyanak, 28%-kal alacsonyabb volt a demencia és 32%-kal az agyvérzés kialakulásának esélye, mint azok esetében, akik egyáltalán nem fogyasztották ezeket az italokat.
A tanulmány 365 000 682 résztvevőjének adatait az Egyesült Királyság anonim UK Biobank adatbázisából vették, amely félmillió, 50 és 74 év közötti brit önkéntes egészségügyi információt tartalmazza, amelyeket a 2006 és 2020 közötti időszakban gyűjtöttek be. A közvélemény kutatások során a megkérdezettek önszántukból ismertették az elfogyasztott kávé és tea mennyiségét.
A PLOS Medicine kiadványban megjelent tanulmány adatai szerint annak során „csupán” 5 ezer 079 személynél alakult ki a szellemi leépülés, és 10 ezer 053 személynél alakult ki egy agyvérzés.
A tudósok összevetették a koffeintartalmú italok fogyasztását és megbetegedések kialakulásának gyakoriságát, és arra a következtetésre jutottak, hogy a napi legalább egy csésze tea vagy kávé fogyasztása csökkenti azokat.
Érthető, hogy ez az első olyan tanulmány, amely összefüggésbe hozza a tea vagy kávé fogyasztását egészségünk állapotával. Például, az egyik idén végzett tanulmány során a kutatók bebizonyították, hogy azon személyek esetében, akik nem szenvednek szívelégtelenségben, a napi fél és három csésze kávé rendszeres fogyasztása csökkenti a szívbetegségben, agyvérzésben vagy bármilyen betegségben való korai elhalálozás kockázatát azokhoz képest, akik egyáltalán nem fogyasztanak kávét.
A Brit Alzheimer Szövetség adatai szerint, a kávé többféle módon segíti az emberi agyat, beleértve a granulociták (leukociták) termelését, amelyek védik és helyreállítják az agy idegsejtjeit.
Az ehhez hasonló eredmények azonban nem feltétlenül azt jelentik, hogy mindannyian most elkezdünk a lehető legtöbb kávét és teát inni a nap folyamán. Például egy másik tanulmány során, amelynek eredményeit a Nutritional Neuroscience folyóiratban publikálták, 17 ezer 702, 37 és 73 év közötti személyt vizsgáltak meg, valamint a Nagy-Britannia Biobankjából vettek át adatokat.
Ennek eredményeként kiderült, azoknál az embereknél, akik hozzászoktak ahhoz, hogy naponta hat vagy több csésze kávét igyanak, 53%-kal nagyobb esélyük volt a demencia kialakulására, mint azoknak, akik csupán 1-2 kávét ittak meg, vagy még annál is kevesebbet. „A legtöbb esetben a mérsékletesség a legjobb megközelítés” – összegezték a tudósok.
Lehet, hogy egy bolíviai törzs, a tsimanék életmódjában rejlik az agy térfogatvesztése, vagyis öregedése lassításának titka – állapította meg egy új tanulmány.
Egy nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy a tsimanék az öregedéssel kisebb mértékű agysorvadást szenvednek el, mint az európai és az amerikai lakosok: 70 százalékkal lassabb az agy térfogatvesztése, mint a nyugati populációban. Az agysorvadás felgyorsulása az elbutulás, vagyis a demencia jele.
A tanulmány a Journal of Gerontology, Series A: Biological Sciences and Medical Sciences című gerontológiai szakfolyóiratban jelent meg.
Noha az iparosodott társadalmakban élők hozzáférnek a modern egészségügyi ellátáshoz, életmódjuk mozgásszegény, étrendjük telített zsírokban gazdag.
Ezzel szemben a tsimanék alig jutnak egészségügyi ellátáshoz, azonban szélsőségesen sokat mozognak, rostokban gazdag étrendjük zöldségekből, halból és sovány húsból áll.
„A tsimanéknál csodálatos természetes kísérletet láttunk arról, milyen pusztítóan hat a modern életmód az egészségünkre. Eredményeink azt mutatják, hogy az agysorvadás lényegesen lelassítható ugyanazokkal az életmódtényezőkkel, amelyek látványosan mérsékelik a szívbetegségek kockázatait” – mondta Andrei Irimia, a Dél-kaliforniai Egyetem gerontológusa.
A kutatók 746 felnőtt tsimane önkéntest vizsgáltak meg, életkoruk 40 és 94 év között volt. Falvaikból a legközelebbi városba, a bolíviai Trinidadba vitték őket, az út két teljes napon át tartott folyón és közúton.
A városban CT-felvételeket készítettek az agyukról, amelynek alapján kalkulálták az agytömegüket és a volumen kapcsolatát az életkorukkal. Ezután az eredményeket az amerikai és európai ipari társadalmak hasonló adataival vetették össze.
Megállapították, hogy a középkorúak és idősek agymérete közötti különbség 70 százalékkal kisebb a tsimanéknál, mint a nyugati embereknél. Eszerint a bolíviai törzs lakói sokkal lassabb agysorvadást élnek át, ami a demencia kisebb kockázatát jelenti.
„Lehetséges, hogy a mi nyugati, mozgásszegény életmódunk, cukrokban, zsírokban gazdag étrendünk felgyorsítja az agysorvadást, ami sebezhetőbbé tesz bennünket az Alzheimer-kórral és más betegségekkel szemben” – mondta Hillard Kaplan, a Chapman Egyetem antropológusa, egészségügyi közgazdásza, aki majdnem két évtizede vizsgálja a tsimanék életmódját.
Ha a többi halálok idén is olyan arányban követel életeket, mint 2019-ben, akkor a Covid-19 a hetedik helyre kerülhet a 2020-as listán.
Az Alzheimer-kór és a demencia más formái bekerültek a tíz leggyakoribb halálok közé az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. Az elmúlt évben ezek a betegségek a hetedik helyen álltak – közölte a szervezet szerdán.
A listán szintén új betegség a diabétesz, a 9. helyre került 2019-ben. A cukorbetegség okozta halálesetek száma 70 százalékkal emelkedett 2000 óta, és elérte az 1,5 milliót.
Idén már több mint 1,5 millió ember hunyt el világszerte a koronavírus okozta betegségben is. Ha a többi halálok idén is olyan arányban követel életeket, mint 2019-ben, akkor a Covid-19 a hetedik helyre kerülhet a leggyakoribb halálokok 2020-as tízes listáján – közölte a WHO szóvivője.
A szívbetegségek ugyanúgy, ahogyan az elmúlt 20 évben, ezúttal is az első helyen álltak. 2019-ben csaknem kilencmillió ember halálát okozta világszerte szívbetegség, mintegy kétmillióval több emberét, mint 2000-ben. Összességében a világban történt halálesetek 16 százalékáért felelnek.
A szívbetegségek után sorban a leggyakoribb halálok az agyvérzés, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, az alsólégúti fertőzések, az újszülötteknél jelentkező komplikációk, a légúti, hörgő- és tüdődaganatok, az Alzheimer-kór és más demenciabetegségek, a hasmenéses betegségek, a diabétesz és a vesebetegség.