Komoly esélyei voltak Erdő Péternek a pápaválasztó konklávén arra, hogy felülhessen Szent Péter trónjára – derült ki a The New York Times cikkéből. Mint írták, a konklávét alkotó főpapok egy része a magyar bíborost szerette volna a csaknem másfél milliárd fős katolikus egyház vezetőjének választani.
Erdő Péter magyar bíboros egyike volt annak a három főpapnak, akiknek az új pápát megválasztó konklávén valódi esélyük volt. A The New York Times három bíboros nevét említette esélyesként:
Erdő Pétert, Pietro Parolint, és a világegyházban addig viszonylag kevésbé ismertnek számító amerikai Robert Francis Prevost bíborost.
Mint ismeretes, a bíborosok végül utóbbi mellett tették le a voksukat, s az amerikai főpap XIV. Leó néven ült fel Szent Péter trónjára.
Az amerikai lap információi szerint a magyar bíboros az európai főpapok, valamint az úgynevezett „konzervatív tábor” támogatását élvezte – ez utóbbi kör tagjai főleg afrikai bíborosokból állt. A The New York Times szerint azonban a konzervatív fordulatnak azért nem volt esélye, mert a konklávét alkotó bíborosi kar többségé Ferenc pápa nevezte ki, elsősorban az általa képviselt liberálisabb irányvonal képviselőiből.
A The New York Times cikke hangsúlyozza, hogy ez jelentősen gyengítette Erdő Péter esélyeit, hiába állt mögötte egy jól szervezett konzervatív blokk. A New York Times információit más lapok is osztják: vannak, amelyek egyenesen azt írták, hogy a konklávé legelső szavazási fordulóján még Erdő Péter vezetett, és több szavazatot kapott Prevostnál és Parolinnál is.
A voksok azonban nem érték el a kétharmados többséget, amelyre szükség lett volna a megválasztáshoz. A későbbi szavazásokon pedig a bíborosok többsége Robert Francis Prevosthoz pártolt át.
Az amerikai napilap úgy értesült, hogy Parolin végül az olaszok megosztottságának áldozata lett, miközben Prevost annak is köszönhette a sikert, hogy mögötte sorakoztak fel az amerikai és latin-amerikai bíborosok.
Erdő Péter így nyilatkozott később az új pápáról
A konklávé másnapján Erdő Péter minderről azt nyilatkozta: „Robert Prevost bíboros pápává választása benne volt a levegőben, nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm.” Megjegyezte: ezt bizonyítja, hogy az új pápa megválasztása gyorsan megtörtént. Erdő Péter kifejtette: a konklávén „egy-egy választási menet során felbukkannak nevek, és amikor nő a többség, benne van a levegőben, hogy alighanem ő lesz, aki megkapja a szükséges szavazatszámot”.
Mivel Erdő Péter 1970-ben érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban, nem csoda, hogy a szerzetesrend általános generálisának 1947-ben megválasztott felvidéki magyar szerzetes, Tomek Vince atya mondását idézte, miszerint a konklávén minden szavazási menetnek külön lelke van. Megjegyezte: a világsajtó sok mindenkit esélyesnek tartott, köztük Prevostot is, de nem szerepelt az elsők között.
„Azt hiszem, ebben a tekintetben nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm” – hangoztatta Erdő Péter. Hozzátette: Ferenc pápa budapesti látogatása alkalmával sokat beszélgetett Prevost bíborossal, aki akkortájt került a vatikáni kúriára, és mindjárt felelősségteljes megbízatást kapott a püspöki dikasztérium prefektusaként. „A világ püspöki kinevezése több mint felét Prevost és munkatársai készítették elő, ami nagy áttekintési képességet igényel” – emelte ki Erdő Péter.
Erdő Péter úgy vélte, az új pápa személye kapocs Észak- és Dél-Amerika között.
A XIV. Leó név választásával kapcsolatban Erdő Péter kifejtette, hogy Prevost bíboros belső beszélgetésekben részletesen megindokolta, hogy miért döntött így. Hangsúlyozta: az egyház társadalmi tanítását először nagy ívben XIII. Leó fogalmazta meg, és választ képviselt a kor legégetőbb problémáira, amelyek az ipari forradalomból, a munkások helyzetéből fakadtak. Mindennek a mély keresztény problematikáját az igazságosság kérdése képezte, és most XIV. Leó a mai világban is ezt érzi aktuálisnak. A pápa úgy érzi, hogy a munkának az emberi méltósághoz való kapcsolatát, a munka értékét, az emberi kreativitást veszély fenyegeti, ami méltatlan körülményeket, a megbecsülés hiányát, kizsákmányolást jelenthet. „További veszélyt képvisel, hogy az emberi munka feleslegessé válhat. A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia számos munkahelyet helyettesít, és sok ember úgy érzi, tevékenységére, így rá sincsen szükség, pedig Isten üres embert nem alkot” – mondta Erdő Péter.
Ez lehet XIV. Leó legfőbb célja
Mint azt a hirado.hu megírta: az 1878 és 1903 között uralkodó egyházfő legfőbb törekvése volt, hogy kora szekularizálódó, antiklerikális és egyházellenes társadalmi és államvezetési felfogására keresztény válaszokat adjon.
Hihetetlen munkabírása volt, mindmáig a legtöbb enciklikát jegyző pápaként tartjuk számon, lévén hogy 85 tanító pápai körlevél kötődik XIII. Leó nevéhez. Ezek átfogták az élet egészét. Erkölcsi tanításával még arra is kitért, hogyan kell viselkednie egy keresztény embernek a politika vagy a munka világában.
Nem véletlen, hogy méltatói a munkások pápájaként vagy szociális pápaként is emlegették.
Mind közül talán a leghíresebb a Rerum novarum kezdetű enciklikája, amely a munka világát és a szociális helyzetet tekintve korszakalkotó volt, és olyan folyamatot indított el, amely a modern értelemben vett kereszténydemokrácia megszületéséhez vezetett. A Rerum novarum jelentősége abban állott, hogy első ízben fogalmazta meg a kereszténység tanítását a szociális rendre, a munkára és a munkaadó viszonyára. Ezzel a későbbi nagy szociális enciklikák sorozatát nyitotta meg, mint például a XI. Piusz pápa által 1931-ben kibocsátott Quadragesimo anno, a XXIII. János pápa által 1961-ben kiadott Mater et magistra, vagy a Szent II. János Pál pápa nevéhez köthető, 1991-es Centesimus annus kezdetű enciklikák.
A vallásos hit megújítására és a keresztény elvek megélésére, vagyis az evangélium szellemiségéből fakadó korszerű életvitelre, s a társadalmi problémáknak a hit talaján álló, de igazságos orvoslására törekvő gondolatai ma is aktuálisak.
A hírek szerint erre törekszik XIV. Leó pápa.
Első beszédének első szava a béke volt: Krisztus békéjének gondolatával lépett fel. Erdő Péter minderről azt mondta, hogy a béke szorgalmazása folytonosságot képvisel. Nemcsak Ferenc pápa beszélt sokszor a béke fontosságáról, hanem már a XXIII. János pápa nevéhez köthető Békét a földön kezdetű, 1963-as enciklika is békét sürgetett.
[type] => post
[excerpt] => Komoly esélyei voltak Erdő Péternek a pápaválasztó konklávén arra, hogy felülhessen Szent Péter trónjára – derült ki a The New York Times cikkéből. Mint írták, a konklávét alkotó főpapok egy része a magyar bíborost szerette volna a csaknem másfél ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747237020
[modified] => 1747216033
)
[title] => The New York Times: Erdő Péter sok szavazatot kapott, reális esélye volt a pápaságra
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=241754&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 241754
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 241755
[image] => Array
(
[id] => 241755
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter.png
[original_lng] => 701115
[original_w] => 988
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter-300x151.png
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter-768x387.png
[width] => 768
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter.png
[width] => 988
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter.png
[width] => 988
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter.png
[width] => 988
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/erdo-peter.png
[width] => 988
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1747205234:12
[_thumbnail_id] => 241755
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1487
[_algolia_sync] => 995880404002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 854
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => vallás
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 418819
[1] => 1890282
[2] => 1944920
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Erdő Péter
[1] => konklávé
[2] => pápajelölt
)
)
[1] => Array
(
[id] => 239773
[content] =>
Egyre több helyen vetődik fel Erdő Péter érsek bíboros neve, mint Szent Péter trónjának várományosa, ezúttal egy francia hírportálon foglalkoztak részletesebben a kérdéssel.
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek bíboros egy komoly jelölt, aki XVI. Benedek pápa örökségét folytathatja – erről írnak a Mandiner szerint a Le Point francia hírportálon, amely egy 10-es listát közölt a lehetséges pápajelöltekről is, megemlítve köztük a magyar bíborost is.
A Le Point szerzője kiemeli Erdő Péter kánoni szaktudását, vezetői képességeit valamint ökumenizmusát, valamint megemlíti mindezek miatt már Ferenc pápa megválasztása idején, 2013-ban is komoly jelöltnek számított.
Azt is írja róla, nyitott gondolkodású neokonzervatívként megválasztása XVI. Benedek örökségének folytatása lenne, és lehetővé tenné, hogy Európa visszatérjen a középpontba. A cikkben említést tesznek Orbán Viktor miniszterelnökről is, a Le Point szerzője megjegyzi: ez kifejezetten előnyt jelentene, mivel így sikeresen lehet visszahozni a konzervatívokat az egyházhoz.
Húsvéthétfőn, április 21-én életének 88. esztendejében elhunyt Ferenc pápa, a katolikus egyház vezetője. Az egyházfő távozása után pedig szinte automatikusan megindult a találgatás arról, ki követheti az egyház első latin-amerikai pápáját Szent Péter trónusán, a lehetséges jelöltek között pedig rendre felbukkan Erdő Péter bíboros neve. Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a magyar katolikus egyház vezetőjének esélyeivel a világegyház vezetésére.
Hasonlóan a Le Pointhoz, a Newsweek is Erdő Péter kánonjogászi szaktudását emelte ki, valamint hozzátették: korábban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának vezetője volt, és a teológiai ortodoxiát hangsúlyozta. Ennek köszönhetően az amerikai lap Erdő Pétert a 4. legesélyesebb jelöltként tartja számon.
Július 29-én a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban szervezett közösségerősítő találkozót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezete. A rendezvényen a Szövetség beregvidéki alapszervezeteinek elnökei és aktivistái vettek részt.
A találkozó ünnepélyes megnyitóján Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke az összetartozás jelentőségére, az identitástudat erősítésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, fontos a honismeret és a fiatalok magyar önazonosságtudatának megerősítése, ezért korábban évente szerveztek többnapos honismereti kirándulásokat vidékünk magyar vonatkozású, nevezetes helyeire. Ezekre az alkalmakra jelenleg nincs lehetőség, ugyanakkor a közösségépítésre és az eszmecserére teret kívántak biztosítani, s éppen ezt a célt szolgálta a szombati találkozó is.
„Kis magyar közösségünk a nehéz körülmények közepette is igyekszik megőrizni hitét, s hagyományainkat a háborús időszakban is őrizzük” – hangsúlyozta Sin József, hozzátéve: a program helyszíne kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark területe a környéken egyedülálló és meghatározó, a magyar ősök ezerszázéves Kárpát-medencei jelenlétét igazoló régészeti lelőhely. „Remélem minden évben többször is el tudunk látogatni ide, hiszen nagyon sokan itthon vannak még, s ezekben az emberekben erősíteni kell az összetartozást és az identitástudatot” – fogalmazott a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke.
Köszöntőjében dr. Erdei Péter beregszászi magyar konzul megköszönte a hagyományőrző és a magyar kultúrához szorosan kapcsolódó rendezvények szervezőinek és a mai nap fellépőinek, hogy „ilyen sokat tesznek azért, hogy a magyar kultúra minél szélesebb vidéken ismert legyen, hogy a magyar kulturális értékeinket, hagyományainkat ápolják, s ami a legfontosabb: továbbadják gyerekeink gyerekeinek”.
„Hiszen ahhoz, hogy mi egy nemzetként határon innen és túl közösen tudjunk gondolkozni, a közös nyelv mellett arra is szükség van, hogy a Szent Istváni értékeket tovább víve a magyar kultúrát és a hagyományokat átadjuk a gyerekeknek. A magyar kormány egyik legfontosabb célkitűzése is az, amiért mindent megtesz akár erején felül is, hogy a szülőföldön való boldogulásban segítse a határon túl élő magyarokat” – szögezte le a diplomata.
„Nagy örömömre szolgál, hogy ebben a nehéz helyzetben is vannak ilyen rendezvényeink, ahol nemzetünknek a legkisebbtől a legidősebbig mindenki képviselteti magát” – húzta alá köszöntőjében Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás vezetőhelyettese, hozzátéve: „Nagy szükség van erre, hogy lássák: itt vagyunk, megmaradunk, őrizzük kultúránkat és magyarságunkat.”
A beszédeket követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a park közepén álló emlékműnél, valamint Árpád vezér és Szent István király szobrának talapzatánál.
A rendezvény ezután kulturális műsorral folytatódott, melynek keretében a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport rábaközi és szatmári táncokat mutatott be, a Mezőgecsei Művelődési Ház Tüzes Liliom hagyományőrző csoportja a magyar identitásról, megőrzésének fontosságáról énekelt, majd a Mezőgecsei Kék Viola Néptáncegyüttes, valamint a halábori Tiszavirág Néptáncegyüttes előadását láthatta a közönség. Egy frissítő zápor után a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző civil szervezet foglalkozásain részt vevő gyerekek előadásában megzenésített versek, népi, valamint az Istenbe vetett hitet erősítő énekek csendültek fel. A későbbiekben Halász László zenész és az ismert beregszászi humorista, Pitkin szórakoztatta a jelenlévőket, majd a program a Sodró együttes koncertjével és táncházzal ért véget.
Az emlékparkhoz tartozó látogatóközpont az itt feltárt honfoglalás kori temető régészeti leletanyagát ismerteti meg az érdeklődőkkel, bemutatja a helyi magyarság X. századi életmódját, valamint az Árpád-házi királyok korának helyi vonatkozású emlékei tekinthetik meg az ide betérők. A látogatóközpont ajtaja a programok ideje alatt nyitva állt az érdeklődők előtt, s a legtöbben éltek is a lehetőséggel – őket magával is ragadta a kiállítás anyaga.
A szervezők gyakrabban terveznek hasonló találkozókat szervezni az emlékparkban, s bíznak abban, hogy ezekre a közeljövőben már békés körülmények között kerülhet sor.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Herczegh Anita, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adott át ajándékcsomagot ukrajnai menekült gyerekeknek és családjaiknak kedden, a budapesti Magyar Szentek Templomában.
Herczegh Anita, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete (b2) és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (b) ajándékot oszt Fotó: MTI/Illyés Tibor
Erdő Péter a menekült családokat köszöntve kiemelte: karácsonykor Jézus minden népet és minden kor emberét megajándékozta azzal, hogy szolidaritást vállalt az emberiséggel.
A bíboros azt mondta: „nekünk, magyaroknak nem nehéz veletek éreznünk”. Felidézte, 1956-ban az ő családja is elvesztette otthonát, lakásukat szétlőtték, mindenük odaveszett. Az Erdő család először egy munkásszálláson húzta meg magát, és mivel nem volt mit enniük, a gyerekek minden alkalommal izgatottan várták a kapott segélycsomagokat.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédet mond a budapesti Magyar Szentek Templomában Fotó: MTI/Illyés Tibor
1957 januárjától Erdő Péter két testvérével együtt falura került, egy parasztcsalád fogadta be őket, akiknek volt ennivalójuk. Ezt az akciót annak idején a katolikus egyház szervezte.
„Szeretnénk mi is folytatni azt, amit a régiek tettek” – mondta, majd úgy fogalmazott: „amit adunk, azt valójában Isten adja nektek, mi csak a postások vagyunk”, de az „ajándékok mellé a szívünket is odatesszük”.
Écsy Gábor, a karitász országos igazgatója arról beszélt: az otthonukat elhagyni kényszerülő családokat a Katolikus Karitász sokféle módon támogatta az elmúlt időszakban, az otthon melegét azonban nem pótolhatták. A karácsonyi ünnepséggel éppen ez a céljuk. A családoknak szánt ajándékokkal „képletesen ünnepi asztalaink mellé szeretnénk hívni a jelenlévőket”. Az ajándékcsomagokba tett bejglivel és szaloncukorral, ami a magyar családok asztaláról nem hiányozhat a következő napokban, „szeretnénk kifejezni, hogy együtt érzünk ukrán barátainkkal” – mondta a segélyszervezet vezetője.
Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója beszédet mond Fotó: MTI/Illyés Tibor
Écsy Gábor reményét fejezte ki, hogy amikor a gyermekek odahaza kibontják az ajándékokat, rövid időre elfeledkezhetnek a világot megrendítő háborúról, amely elszakította őket otthonaiktól.
Grexa Liliána, a magyar Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója megköszönte a Katolikus Karitásznak, hogy a háború kezdetétől segítik a menekülteket és az Ukrajnában maradottakat is. A segélyszervezet különösen sokat tesz a gyerekekért – tette hozzá, példaként említve a nekik szervezett nyári táborokat.
Grexa Liliána, a magyar Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója beszédet mond Fotó: MTI/Illyés Tibor
Azt is mondta, különösen hálás a segélyszervezetnek, az egyháznak és a magyar államnak azért, hogy nemcsak élelemmel, ruházattal látják el a menekülteket, hanem abban is segítenek, hogy olykor kiszakadhassanak a hétköznapok valóságából.
A kapott sajtóanyag szerint a Katolikus Karitász jelenleg 1250 menekült családot támogat, a 122 megajándékozott gyerek közülük került ki. A gyerekek életkoruknak megfelelő ajándékokat, téli ruhát, rajzeszközöket édességet, hátizsákot kaptak. Családjaiknak emellett egy-egy csomagot is összeállított a segélyszervezet, amelyben bejgli, szaloncukor, tea, nápolyi mellett utalványokkal segíti a karitász a családokat.
Szofija Hrecsko, a harkivi cirkusziskola növendéke a Katolikus Karitász Tárjátok ki a szíveteket elnevezésű adventi segélyakciójának ajándékosztásán a budapesti Magyar Szentek Templomában 2022. december 20-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Az ünnepségen a harkivi akrobataiskola diákjai műsorukkal köszönték meg a katolikus egyháznak a támogatást, majd egy kárpátaljai magyar zenészcsalád adott elő karácsonyi énekeket.
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
