Megismétlődhetnek a tavaly nyáron látott kaotikus jelenetek a repülőtereken. Az Airportal.hu légi közledési szakportál az Eurocontrol adatai alapján azt írja, az év eddigi részében 5 százalékkal bővült a légi forgalom Európa légterében, és ugyanennyivel nőtt az útvonalon regisztrált késések aránya. Azaz szinte borítékolható, hogy a reptéri késésekkel 2025 nyarán is számolniuk kell a turistáknak.
Megítélésük szerint ez a trend folytatódik, a nyári időszakban a teljes hálózaton 5 százalékos forgalombővüléssel számolnak, ám ez nagyon eltérő mértékben oszlik majd meg az egyes légterek és tagállamok között. A késések fő okozója, hogy az egyes légi navigációs szolgáltatók (ANSP) nem rendelkeznek elegendő légi forgalmi irányítási kapacitással a megnövekedett forgalom kezelésére. Az Eurocontrol kilenc körzeti légtérben (ACC-magaslégtér) számít szűk keresztmetszetekre, ezek az uniós szinten meghatározott célnál jóval nagyobb napi átlagos késést okoznak.
Az Eurocontrol ugyanakkor figyelmezteti a légitársaságokat, hogy realisztikusan teljesíthető menetrendekkel és fordulóidőkkel tervezzenek, valamint valós repülési terveket adjanak le, és azok végrehajtásához a légi navigációs szolgáltatókkal együtt ragaszkodjanak.
Hangsúlyosnak tartják, hogy az iparág összes résztvevőjének szorosan együtt kell működnie az extrém időjárási jelenségek hatásainak minimalizálásában. Közép- és hosszú távú kulcsfontosságú feladatként a szervezet a légi forgalmi irányítók létszámának növelését, az erőforrások rugalmasabb használatát, a légtérszerkezet javítását, illetve a technológiai fejlesztéseket jelölte meg.
Az Eurocontrol szerint Magyarországon a légi forgalmi irányító személyzet nagyobb rendelkezésre állásának, a szektorok átrendezésének és a megnövelt légtérkapacitásnak köszönhetően javult a helyzet.
Míg Horvátország légterében a nagy forgalomnövekedés, addig Magyarországon az ukrajnai légtérzár hatásai és a részben a még mindig fennálló létszámhiány miatt várhatók késések.
A franciaországi Marseille, a németországi München és Karlsruhe, a görögországi Athén és Makedónia, a spanyolországi Barcelona és Sevilla irányítóközpontok légtereiben a munkaerőhiány miatt prognosztizál fennakadásokat az Eurocontrol. A szervezet szerint a légi forgalmi irányítók száma 10 és 20 százalékkal kevesebb a szükségesnél Franciaország kivételével az említett tagállamokban, továbbá hasonló a helyzet Szerbiában is.
A nyári időszakban egyes tagállamokban nem tervezett és nagyon magas forgalomnövekedést regisztráltak, például Magyarországon a háború miatt lezárt ukrán légteret kerülő járatok következtében drasztikus mértékben nőtt az átrepülő forgalom.
A Lufthansa német légitársaság február 21-től február 28-ig felfüggeszti az összes Kijevbe tartó és onnan induló járatát – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál szombaton a légitársaság honlapjára hivatkozva.
A közlemény szerint „a Lufthansa folyamatosan figyeli a helyzetet, és később dönt a további járatokról. A járat törlése esetén az utasoknak javasoljuk, hogy lépjenek kapcsolatba a Lufthansa szervizközponttal vagy egy utazási irodával, hogy megbeszéljék a további utazási terveket.”
A hírportál szerint számos utast, köztük az Ukrajinszka Pravda újságíróját is értesítették a járat törléséről. Olekszij Makejev, a Külügyminisztérium szankciópolitikáért felelős különmegbízottja a Twitteren azt írta, szeretné hallani a légitársaságtól döntésének az okait. „Nagyon jó lenne, ha a magyarázatukban szerepelnőnek az Ukrajna elleni orosz támadás veszélye szavak. Felfüggesztik a moszkvai járatokat is” – írta.
A holland KLM légitársaság már korábban függesztette az ukrajnai járatait, és a British Airways is úgy döntött, hogy nem repül Ukrajna légterében.
Egymás után jelentették be az egyes országok, hogy nem fogadnak repülőgépeket az Egyesült Királyságból. A tilalmak időtartamát több esetben előre meghatározták, máshol azonban erről csak később döntenek. Hogyan ültetnek a gyakorlatba egy ilyen intézkedést, milyen csatornákon értesülnek róla az érintett légitársaságok? – kérdezte az Index egy légi közlekedési szakembertől. Szerinte nem jár a kártérítés az utasoknak.
A magyar kormány döntésének értelmében december 22-én nulla órától Magyarország nem fogad az Egyesült Királyságból érkező személyforgalmi repülőjáratokat, így üzleti célú magánrepülőket sem. (A légi áruforgalom a két ország között mindazonáltal zavartalanul működik.) A britektől érkező más gépek fogadásának tiltásáról rendelkező országokéhoz hasonlóan a magyarországi intézkedés célja is a Londonban, valamint Anglia délkeleti részén azonosított, a korábbinál gyorsabban terjedő koronavírus-mutáció behurcolásának megakadályozása.
A döntést az illetékes kormány hozza meg, amely alapján az adott ország légügyi hatósága az úgynevezett NOTAM globális értesítési rendszeren keresztül informálja a légi közlekedés szereplőit, ami eljut a társaságokhoz is – magyarázza az Indexnek Samu Ádám, az Airportal.hu légi közlekedési hírportál szerkesztője.
Ebben a rövid táviratban szerepelnek az intézkedés részletei: mettől meddig tart a tilalom, mely országokra és repülőterekre vonatkozik, hogy az érintett vállalatok előre tudjanak tervezni.
Több ország, például Norvégia és Dánia egyelőre 48 órás felfüggesztésről döntött. Hollandia, amely először tiltotta ki a Nagy-Britanniából érkező járatokat, december 31-ig nem fogad onnan repülőket. Az olyan esetekben, ahol még nincs pontos időtartam, a változásokat ugyancsak a NOTAM-on keresztül tudatják.
Magyarország esetében az Egyesült Királyságból érkező járatok ma éjfélig szállhatnak le, ami azt jelenti: másnap még visszaindulhatnak. Ma még hét, Londonból érkező járat szerepel a Budapest Airport információs oldalán, holnap pedig, miután a tilalom elvileg életbe lép, három érkező járat várható a budapesti repülőtér oldala szerint. Samu Ádám szerint azok a gépek, amelyek még éjfél előtt megérkeznek, másnap vissza is tudnak térni az egyre jobban elszigetelődő országba.
Vis major esetek A járatokat törölni kényszerülő légitársaságok a hoppon maradt utasoknak felajánlhatják a repülőjegyárak visszatérítését, az átfoglalást, vagy egy évig más utazásra felhasználható kreditekbe számíthatják be a jegyárat.
Fontos azonban szem előtt tartania az érintetteknek, hogy mivel vis majorral, azaz előre nem látott, kényszerítő körülményekkel állnak szemben, a légitársaságok nem kötelesek kártérítést fizetni az utazás meghíusulása miatt – hívja fel a figyelmet Samu Ádám.
Az idei év alapvetően forgatta fel a légi közlekedést, ahogy a koronavírus-járvány eddig soha nem látott helyzetbe sodorta az iparágat. Ennek következtében pedig a nemzetközi légi forgalom is átalakult – megszűnni azonban teljesen nem szűnt meg. Megmutatjuk, hogy a világ működésére alapvető hatással bíró koronavírus-járvány évében, mely útvonalakon a legnagyobb a légi forgalom az év végéhez közeledve!
Az elmúlt hónapokban a járvány komolyan visszafogta a nemzetközi utazásokat, aminek következtében teljesen átalakultak az erőviszonyok a légi közlekedésben. A belföldi utazások már elkezdtek talpra állni, a lakosok ugyanis általában szabadon közlekedhetnek a saját országaikon belül.
A legfrisebb felmérések alapjén az ázsiai útvonalak voltak a legforgalmasabbak az elmúlt hónapban. – írja a Bloomberg az OAG Aviation Worldwide adatai alapján.
A lista élén Dél-Korea áll, a főváros, Szöul, illetve Csedzsu-sziget közti útvonallal.
A mindössze kevesebb mint egy órás út nagyjából 1,3 millió foglalást könyvelhetett el novemberben.
Ez egyébként olyan erős, hogy meghaladja a top 10-es lista többi szereplőjének kombinált eredményét is. A forgalom azonban nem meglepő, ez az útvonal volt tavaly a világ legforgalmasabbja, összesen 17 millió foglalással – ami naponta átlagosan 48.000 foglalást jelent.
Általában is az látszik, hogy az ázsiai útvonalak uralják a toplistát. A 10 legfogalmasabb útvonalból Kína és Japán 4-4 helyet tudhat magáénak, és még Vietnám is behúzott egy helyet a listán.
A kínai lista élén a Peking-Sanghaj útvonal áll, ebben a hónapban 768 184 foglalással – ami olyan erős, hogy lekörözi a top 4 amerikai belföldi útvonal kombinált forgalmát.
A nemzetközi légi közlekedésben más nagyságrendekkel találkozni. A legforgalmasabb novemberi útvonal a Kairó és Dzsidda közti lehet, 147 950 helyfoglalással.
Ennél is izgalmasabb azonban, hogy a Hongkong és Tajpej közti útvonal mindössze csak a nyolcadik helyre futhat be, összesen 93 922 novemberi helyfoglalással. Ez számottevő csökkenés ahhoz képest, hogy tavaly ez volt a világ legforgalmasabb nemzetközi útvonala, összesen majdnem 8 millió foglalással – ami naponta majdnem 22 ezret jelent.
A nemzetközi forgalom toplistáján a második helyre az Orlando-San Juan, a harmadik helyre pedig a Dubaj-London Heathrow útvonal futhat be novemberben.
