Orosz Ildikó: a megyei tanácsban is kiállunk a kárpátaljai magyarok érdekeinek védelmében. A 2024-es év némi reményre adott okot, azonban a kárpátaljai magyarságnak ekkor is számtalan harcot kellett megvívnia oktatási és nyelvi jogainak megőrzése érdekében, emelte ki stábunknak adott évértékelőjében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a „KMKSZ” UMP megyei képviselője. A Kárpátaljai Megyei Tanácsban, ahogy szinte az elmúlt összes képviselői ciklusában, úgy most is az oktatási, tudományos, kulturális, egyházügyi, ifjúsági, sport-, nemzeti kisebbségi és információs bizottságának a vezetője, ahol a legnagyobb hangsúlyt az oktatási helyzet normalizálására fordítja. 2024-ben számos kihívással kellett megküzdeni megyei szinten is, amik közül elsőként a szakképző intézmények helyzetét emelte ki a képviselő asszony. A közös otthon védelmében – ezzel a címmel tartottak nagyszabású fórumot Ungváron, amely az ukrajnai magyar nemzeti közösségnek volt szentelve. Az eseményre ugyanúgy meghívást kaptak a központi és helyi kormányzati szervek, a parlament, a magyar civil és érdekvédelmi szervezetek, a történelmi egyházak, a helyi kistérségek, nemzetközi és tudományos intézmények képviselői és természetesen a KMKSZ frakció képviselői is. A fórumon Csernicskó Istvánnal a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorával közösen mutattak rá a vitatható oktatási kérdésekre. A kulturális autonómia, mint olyan, teljesen élhető keretet biztosított a magyar közösség számára teljesen 2017-ig. A közös álláspont és fellépés kiemelten fontos, hisz mint Orosz Ildikó is fogalmazott, csak így van esély arra, hogy érvényesíteni tudják a kárpátaljai magyarság érdekeit, minden ukrajnai szinten.
[type] => post [excerpt] => Orosz Ildikó: a megyei tanácsban is kiállunk a kárpátaljai magyarok érdekeinek védelmében. A 2024-es év némi reményre adott okot, azonban a kárpátaljai magyarságnak ekkor is számtalan harcot kellett megvívnia oktatási és nyelvi jogainak megőrzése ... [autID] => 16 [date] => Array ( [created] => 1736432871 [modified] => 1736432874 ) [title] => Aktuális (2025.01.09) Orosz Ildikó: a megyei tanácsban is kiállunk a kárpátaljai magyarok érdekeinek védelmében (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=228871&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 228871 ) [aut] => makushyn [lang] => hu [image_id] => 228872 [image] => Array ( [id] => 228872 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/maxresdefault-2025-01-09t132330410.jpg [original_lng] => 133214 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/maxresdefault-2025-01-09t132330410-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/maxresdefault-2025-01-09t132330410-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/maxresdefault-2025-01-09t132330410-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/maxresdefault-2025-01-09t132330410-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/maxresdefault-2025-01-09t132330410.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/maxresdefault-2025-01-09t132330410.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/maxresdefault-2025-01-09t132330410.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1736425674:16 [_oembed_4856abf3746c5df695d7ad53e752ab6a] => [_oembed_time_4856abf3746c5df695d7ad53e752ab6a] => 1736425483 [views_count] => 614 [_thumbnail_id] => 228872 [_edit_last] => 16 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_2edcd0d790f066c242c7d8b2e48df327] => [_oembed_time_2edcd0d790f066c242c7d8b2e48df327] => 1736427232 [_oembed_51e5e8d17f04cd535d6b1c90b533c749] => [_oembed_time_51e5e8d17f04cd535d6b1c90b533c749] => 1736427232 [_oembed_5d5464bd74fd58f4ed479b42c2a1cd26] => [_oembed_time_5d5464bd74fd58f4ed479b42c2a1cd26] => 1736427232 [_oembed_dc1f61194f3c6bef11527c29c1cd7b82] => [_oembed_time_dc1f61194f3c6bef11527c29c1cd7b82] => 1736427232 [_oembed_70ff2dd2914414da7e06611e40eedff9] => [_oembed_time_70ff2dd2914414da7e06611e40eedff9] => 1736427232 [_oembed_37553ca68a7811020919587b31d040f2] => [_oembed_time_37553ca68a7811020919587b31d040f2] => 1736427232 [_oembed_29a1be6df388df2d572b9bc2bda4749f] => [_oembed_time_29a1be6df388df2d572b9bc2bda4749f] => 1736777971 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 31 [4] => 600 [5] => 592 [6] => 25 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Kárpátalja [4] => Oktatás [5] => Társadalom [6] => Videók ) [tags] => Array ( [0] => 7885 [1] => 505499 [2] => 197832 [3] => 518503 [4] => 1370 [5] => 692 ) [tags_name] => Array ( [0] => II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola [1] => Kárpátalja Megyei Tanács [2] => Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség [3] => KMKSZ-UMP frakció [4] => Orosz Ildikó [5] => Ungvár ) ) [1] => Array ( [id] => 228725 [content] =>
A 2024-es év némi reményre adott okot, azonban a kárpátaljai magyarságnak ekkor is számtalan harcot kellett megvívnia oktatási és nyelvi jogainak megőrzése érdekében – fejtette ki Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, a „KMKSZ” UMP megyei képviselője. Interjúnkban az elnök és képviselő asszony többek között beszélt az elmúlt év pozitív és negatív történéseiről s arról, hogy bár immáron három éve kell a háború árnyékában élnie a kárpátaljai magyarságnak, minden nehézség ellenére működtek az oktatási intézményeink és infrastruktúránk, a kárpátaljai magyar felsőoktatásban tanulók létszáma nem csökkent, s ez reményre ad okot.
– A mögöttünk hagyott év sem volt felhőtlen, bár voltak pozitív irányú elmozdulások, mégis a KMPSZ-nek, illetve a KMKSZ megyei frakciójának több harcot meg kellett vívnia a kárpátaljai magyarság oktatási és nyelvi jogait illetően.
– A 2024-es év a háború árnyékában telt Kárpátalján; ugyan minket nem lőttek, de mindenkinek meghatározta az életét. Továbbra is az állam által elrendelt hatályos utasítások szerint kellett az iskolákban eljárni. Valóban történtek pozitív lépések az irányban, hogy a kárpátaljai magyar közösség oktatási jogait visszaadják. A 2023 decemberében elfogadott oktatási törvény részben helyreállította a kisebbségi oktatási jogokat. Ennek az első lépése volt például az, hogy immár 9. osztálytól kezdve az oktatási törvényből kivették a százalékarányokat, de rögzítették, hogy mely tantárgyakat kell ukrán nyelven tanítani. Ennek megfelelően az ukrán nyelv és irodalom mellett Ukrajna történetét, valamint a haza védelmét szintén ukrán nyelven kell tanítani. Illetve hagytak egy kiskaput a törvényben, aminek köszönhetően az oktatási intézmények vezetői még bővíthetik ezen tantárgyak körét. Ez egy visszalépés, hiszen mi azt kértük, hogy ne lehessen bővíteni. A háború idején felfüggesztették a független vizsgaközpontok által szervezett érettségi-felvételi vizsgák fordítását az oktatás nyelvére. 2023-ban a gyerekeknek ukrán nyelven kellett vizsgázniuk, ami elektronikus formában történt, de ez volt a jogalapja a továbbtanulásnak. Ezzel a kisebbségek számára az esélyegyenlőséget nem biztosították, hiszen más az, hogyha az anyanyelvén tanult tárgyból anyanyelven vizsgázik a diák, vagy pedig ukrán nyelven kell kitölteni a teszteket. 2024-ben ismét visszatértünk a korábbi gyakorlathoz, hogy az általános ismereti tantárgyakat lefordították az oktatás nyelvére, viszont az államnyelvoktatásról szóló törvénynek a zárórendelkezései között meghagyták, hogy mindez csak 2030-ig jár a tanulóknak, 2030 után már nem fogják fordítani a vizsgatételeket. Kicsit a székely lány esete a mi esetünk is: adtam is, meg nem is.
– Milyen nehézségek, küzdelmek, égető kérdések jellemezték a 2024-es évet az oktatási szférában?
– A gyakorlatban sajnos nem valósult meg az, amit szerettünk volna teljesen elérni az oktatási törvény módosítását illetően, ezért 2024-ben is állandó jelleggel ki kellett mondani a véleményünket és ki kellett állni azért, hogy a jövő nemzedéknek is legyen joga anyanyelven tanulni. Egy másik égető kérdés volt, ami a 2024-es évet meghatározta, hogy az oktatási intézményeket illetően a kistérségeknek dönteniük kellett arról, hogy hol hagyják meg a líceumi szintű képzést. Pontosabban a törvény eredeti változatában az állt, hogy 100 diák esetén lehet egy évfolyamot indítani legalább 4 párhuzamos osztállyal, melyekben minimum 3 szakirányt tudnak biztosítani emelt szinten tanított tantárgyakkal. Majd az országos tiltakozásokat figyelembe véve megállapították, hogy elegendő két osztályt indítani ebben az esetben. A 2024-es év végére újra előjött ez a kérdés, mert egy parlamenti képviselő kezdeményezésére benyújtottak egy új törvénymódosítási javaslatot, amely visszaállítaná az eredeti törvényi értelmezést; ha ez átmegy a bizottságokon, és a parlament megszavazza, akkor ismét száz diák esetén lehet középiskolákat indítani. A két párhuzamos osztállyal induló líceumokról a kistérségeknek be kellett nyújtaniuk javaslataikat a születési számokkal és az iskolába járó gyerekek számával alátámasztva. Ez alapján a megyében 95 olyan oktatási intézmény tud megmaradni, ahol teljes körű érettségit adnak, a 95 intézményből nagyon kevés marad magyar, hiszen két párhuzamos osztályt szükséges biztosítani hozzá a megadott létszámmal. Így például Nagydobronyban, esetleg Beregszászban maradna, viszont a többi líceumi képzés megszűnne, például Aknaszlatinán, Visken és még akár Técsőn is.
– A nehézségek ellenére rendkívül aktív munkát fejtett ki a KMPSZ az elmúlt évben is.
– A háborús helyzet ellenére nekünk, pedagógusoknak, akik arra esküdtünk, hogy a gyermekek érdekében igyekszünk mindent megtenni, ebben az évben is sikerült biztosítani számukra a fejlődés lehetőségét. Egyrészt minden oktatási intézmény jelenléti és nem online formában működött. A különböző magyar állami és alapítványi támogatások által sikerült a KMPSZ-nek, illetve a „GENIUS” Jótékonysági Alapítványnak minden programját megtartani, így különböző tehetséggondozó programokban, táborokban, tantárgyi vetélkedőkön vehettek részt a gyerekek. Pozitívan értékelem azt is, hogy 2024-ben is minden magyar iskola szeptemberre megkaphatta a magyar nyelv- és irodalom-, illetve ábécéskönyveket, valamint a matematikakönyveket, melyeket Magyarországról kapunk, de ezeket Ukrajnában is engedélyeztetni kell. Mindez hozzájárul a diákok fejlődéséhez, mint ahogy az is, hogy az éven sokan jelentkeztek a Kárpátaljai Magyar Líceumba, amellyel szeretnénk lehetőséget biztosítani egy-egy kistérség számára, hogy ahol megszűnik az állami líceum, ott a Kárpátaljai Magyar Líceum alapítványi magániskola beindítja a képzést, most Visken is zajlik ennek a beindítása. Nagy előrelépés, hogy az Egán Ede Szakképzési Centrum már Ukrajnában is megvalósítja a képzéseit, aminek köszönhetően ukrán rendszer által kiállított képesítést is ki tudunk majd bocsátani, aki pedig tovább akarja folytatni a szakképzést, az a magyarországi partnerintézményekben tudja azt megtenni. Pozitívum az is, hogy nem csökkent a főiskola hallgatóinak a létszáma, s itt egy nagyon egészséges belső diákélet kezd kialakulni, ami reménységre ad okot, hogy a jövőben lesz még magyar élet Kárpátalján.
– A 2024-es év a megyei oktatási rendeletek terén és a KMKSZ-frakcióban sem volt „harcmentes”. Sikerült-e a KMKSZ-frakciónak érvényesíteni a megyei tanácsban a kisebbségi érdekképviseletet?
– 2024-ben került sor arra, hogy a megye átveszi a szakképző intézmények fenntartását, mert néhány évvel ezelőtt Kijev úgy döntött, hogy a központi költségvetésből átadja a megyéknek, de ehhez finanszírozási támogatást nem adott. A megyéknek kellett újraalapítani a szakmunkásképzőket és technikumokat. Az alapszabály-módosításnál annak ellenére, hogy a Kárpátaljai Megyei Oktatási Bizottság megszavazta az alapszabályba kerülés feltételeként azt, hogy az adott alapító intézményeknek az oktatási nyelve a törvény szerint alakul, ehelyett az került be, hogy az oktatás nyelve kizárólag az ukrán. Ez ellen tiltakoztam, de a megyei tanács többsége sajnos leszavazta. Ez viszont azt jelenti, hogy Kárpátalja eddigi 7 olyan oktatási intézményében, melyben voltak magyar vagy részben magyar csoportok, ott most már nem lehet ilyet indítani. Ilyen volt a Munkácsi Tanítóképző, a Beregszászi Egészségügyi Szakképző, a Munkácsi Mezőgazdasági Szakképző, a Jánosi Líceum (amelyet bezártak) vagy az Ungvári Közművelődési Szakiskola. Sajnos ezen szakképzésekben immár csak ukránul lehet tanítani. Részben erre volt válasz a főiskola részéről az Egán Ede Szakképzési Centrum. Viszont decemberben elfogadták az oktatási törvény módosításait, melyeknél oda kellett figyelni több szempontra is. Például a líceumi képzés programjának kidolgozásakor – amely 2027-től lép életbe – az első előterjesztést a bizottságnak vissza kellett adni, és egy átdolgozott változat került a megyei tanács elé. Az év decemberében került sor a magyar kisebbségek ukrajnai meghallgatására, illetve volt egy kisebbségi fórum, ahol a megyei tanácsi képviselők között én és Csernicskó István rektor úr is igyekeztünk tükröt tartani az oktatási törvénynek a 2017 óta folyamatos oktatási jogszűkítéseket illetően – bemutattuk, 1991–2017 között milyen jogaik voltak a kárpátaljai magyarságnak, és 2017-től hogyan csorbultak a kisebbségi jogaink.
– Milyen az együttműködés a megyei tanács és a KMKSZ-frakció között?
– Változó a megyei tanács álláspontja a döntéseket illetően. A szakképzések kapcsán nem szavazták meg az általunk javasolt módosításokat, viszont több kérdésben is támogattak bennünket. Az óvóhelyek kialakításával kapcsolatban kezdeményezésemre fordultunk országos szinten a Legfelső Tanácshoz, hogy hozzanak létre egy alapot, mellyel segítik az oktatási intézményeket a követelményeknek megfelelő óvóhelyek kialakításában. Ezt sajnos a megyei tanács nem szavazta meg, nem hozott létre ilyen alapot, azonban mivel országos szinten is fordultunk a tanácshoz, ott létrejött egy ilyen alap, ahová lehetett pályázni azoknak, akiknek nem volt semmilyen forrásuk az óvóhelyek kialakítására. Kértük, hogy vegyék le a napirendről azt a listát, amelyben a mostani jogszabály szerint 60 gyerekkel, két párhuzamos osztállyal lehet líceumot indítani. Hiszen nagyon sok gyerek nincs itthon, s ez hátrányosan érinti Kárpátalja hegyvidéki járásait is. Így mindössze 95 intézmény kerül be a líceumi oktatásba, ami halmozottan hátrányosan érinti a kisebbségeket. Sajnos ezt a kérést leszavazták, viszont a megyei tanács oktatási bizottsága, melynek elnöke vagyok, előterjesztett egy felhívást a Legfelső Tanácshoz, miszerint a parlament módosítsa az oktatási törvényt úgy, hogy egy osztály esetén is lehessen líceumot indítani, hiszen Kárpátalja regionális specifikuma kapcsán ez segíthetné az itteni kulturális örökség megőrzését, és a képzettségi szintet is megtarthatnánk. Ebben partnerek voltak, és ezt megküldtük a Legfelső Tanácsnak.
Végéhez ért Magyarország Európai Uniós elnöksége. A periódus lezárásaként szerte a világon, így Kárpátalján is nagyszabású programot tartott a helyi külképviselet, melynek keretében a magyar acappella együttest, a Jazzationt látták vendégül. Kárpáti Tibor, Gyöngyöt az embernek című verse felidézésével köszöntötte az egybegyűlteket Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke. Nagyon fontosnak tartom, hogy az adventi időszakban megrendezett eseményeken előtérbe kerülnek a művészi értékek. A fegyverek dörgésével, a légiriadókkal szemben ezek átszellemültséget, harmóniát és békét árasztanak, emelte ki köszöntő beszédében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszió vezetője. Az öttagú csapat előadása a jazz és a különböző nemzetek népzenéjét ötvözi. A produkció most először mutatkozott be a kárpátaljai közönség előtt. A közönség ízelítőt hallhatott a Jazzation filmzenei repertoárjából, de felcsendültek széki, szászcsávási, gyimesi dalok is. Az együttes eszéki tánc feldolgozásához a kárpátaljai Rezeda együttes is csatlakozott. Az előadás végén a nézők beszélgethettek az együttes tagjaival, valamint közös képek is készültek velük.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a 2016-ban indított Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében az elmúlt évek során közel 110 önkormányzati fenntartású óvodát újított fel és adott át, valamint 9 helyszínen új óvodát épített. December 13-án a Beregszász Búcsú nevű városrészében avattak fel egy teljesen új építésű, zöldberuházás keretében létrehozott, 60 gyermek befogadására alkalmas óvodát, amely a helyi magyar közösség megerősítését szolgálja.
Az esemény átadóján Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: egy ilyen nehéz helyzetben lévő közösség, mint a kárpátaljai magyarság, mely háborúban éli mindennapjait, mégis óvodát épít, annak van jövőbe, van békébe vetett hite. A politikus szerint gratuláció illeti a kárpátaljai magyar közösséget, hiszen nagy akaraterőről tesz tanúbizonyságot az, hogy egy ilyen beruházást sikerült megvalósítani. Mint fogalmazott: „Innen, Búcsúból üzenjük, hogy bármilyen kihívásokkal és akadályokkal kellett az elmúlt időben szembenéznie a kárpátaljai magyarságnak, azokat mind ez idáig sikerült legyőznie. Élnek és működnek az itteni közösség intézményei és ez az itteni közösség életerejét és jövőbe vetett hitét bizonyítja.” Megjegyezte továbbá, hogy Magyarország a béke mellett elkötelezett, és minden erejével azon fáradozik ‒ miközben történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre a több mint ezer napja tartó háború óta ‒, hogy elősegítse a békét.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke az átadó alkalmával elmondta: A 2016-óta zajló óvodaprogram utolsó fázisát érték el. Először az önkormányzati óvodákat újították fel, majd olyan helyeken próbáltak visszaállítani óvodákat, ahol közel 40 vagy 100 éve megszűnt a magyar nyelvű oktatás. „Két helyen zöldmezős beruházásként építettünk óvodát, az egyik Eszeny, valamint Búcsú. A mai napon itt, Búcsúban sikerült átadni az óvodát. Amikor elindítottuk a projektet, még óvóhelyet nem követeltek az átadáshoz, most viszont már enélkül nem lehet megnyitni az intézményt, a magyar kormány támogatásával sikerült ezt az akadályt is leküzdeni. A mai nappal a településnek lett egy új magyar intézménye, ami reményeink szerint több lesz, mint óvoda, hiszen itt közösségi életet is tudnak majd élni a helyiek, mivel a fenti zeneterem több mindenre is alkalmas” – fejtette ki Orosz Ildikó.
Jakab Andrea, a P. Frangepán Katalin Gimnáziumi Hálózat vezetője elmondta, hogy a magyar kormány és a KMPSZ jóvoltából immáron 12 óvodát adtak át és nyitottak meg, melyek a hálózat berkeiben működnek. Mint fogalmazott ez a nap az egész búcsúi közösség számára fontos mérföldkő, hiszen az esemény gyermekeink jövőjébe való befektetésünk egyik legszebb szimbóluma. „Az itt kötött kapcsolatok egy éltere meghatározzák majd a gyerekek fejlődését és felnőtt korát” – mondta el. Majd köszönetet mondott a magyar kormánynak, valamint a pedagógusszövetségnek, hogy létrejöhetett a projekt, és immáron a búcsúiak egy teljesen új óvodai intézménnyel lehetnek gazdagabbak.
A KMPSZ a Kárpát-medencei óvodaprogram keretében számos önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézményt újított fel Kárpátalján az utóbbi időben: 110 önkormányzati fenntartású óvodát, illetve oktatási-nevelési központot részesített támogatásban – mondta el Fodor Éva, a KMPSZ irodavezetője. A támogatások jelentős részét az intézmények korszerűsítésére, felújítására fordították. Mindezeken felül az óvodaprogram révén 70 intézményben cserélték ki teljesen a bútorzatot, és 110 óvoda kapott korszerű technikai eszközöket.
A program által 9 kárpátaljai településen vásároltak új ingatlant és alakították át óvodává. A P. Frangepán Katalin Gimnáziumi Hálózat keretein belül ezeken a helyeken több évtizedes kihagyás után indulhatott újra az oktatás. A Beregszászhoz tartozó Búcsúban és az ungvári járási Eszeny településen közel 3 milliárd 595 millió forintból sikerült zöldberuházásként felépíteni az óvodákat. Mindemellett 98 millió forint értékben az új ukrán jogszabályoknak megfelelően óvóhelyek kialakítására is sor került a két intézményben.
A köszöntőgondolatokat követően az óvoda ünnepélyes átadása is megtörtént, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották az intézményt és azok dolgozóit.
Az óvoda 2025 februárjától nyitja meg kapuit, addig a tantestület és a gyermekek toborzása zajlik.
A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program 2016-os indulása óta eddig közel 150 beruházás valósult meg Kárpátalján. Ebből 13 esetben teljesen új intézmény épült. A fejlesztéseknek köszönhetően az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma több ezerrel nőtt a Kárpát-medencében. Mindazonáltal azok a települések is komoly fejlődésen mentek át, ahol ezek az óvodák létesültek. Legutóbb Beregszász külterületén, Búcsúban sikerült átadni egy óvodát, amely a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében, magyar kormánytámogatással épült fel. Nacsa Lőrinc, nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyarság a háborús körülmények ellenére is kitart identitása, szellemi és kulturális öröksége mellett és bizakodva tekint a jövőbe szülőföldjén, hiszen „aki háborúban óvodát épít, az hisz a békében és hisz a jövőben”. Az államtitkár biztosította a helyieket arról, hogy az anyaországra mindig számíthatnak, továbbá kiemelte: fontosnak tartja, hogy Ukrajna biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is biztonságban és nyugalomban élhet a többségi nemzettel kölcsönös megértésben. Orosz Ildikó beszédében visszatekintett azokra az időkre, amikor még villany és fűtés nélkül, gyakran a hidegben tartották a tanórákat és az óvodák sem voltak különlegesebb helyzetben. Azonban a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően minden olyan településen, ahol van magyar csoport, sikerült teljesen felújítani, vagy felépíteni az óvodákat. Továbbá olyan helyeken is tudtak nyitni, ahol már száz éve megszűnt a magyar intézményes nevelés. Búcsú 1957-ig volt önálló község, majd hivatalosan is Beregszászhoz csatolták. A helyiek máig így tartják számon ezt a külvárosi részt, de a döntés következtében sajnálatos módon elsorvadt a több évtizedig sikeresen működő intézményes magyar oktatás. A most átadott óvoda már a tizenkettedik, amelyik a P. Frangepán Katalin Gimnázium hálózatához tartozik. A 60 férőhelyes nevelési intézmény februártól várja majd a gyerekeket, addig azonban már a szülők elindíthatják a kérvényezés folyamatát. A mostani esemény is egy újabb bizonyíték arra, hogy a kárpátaljai magyarság él, élni akar, és a jövőt tervezi.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére Magyarország szakképzési centrumában több mint 17 000 mézeskalácsot készítettek az intézmények tanulói, akik egy- egy személyes üzenetet is csatoltak ezekhez a kárpátaljai magyar fiatalok számára. A csomagok szimbolikus átadására Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán került sor, ahol Kardosné Gyurkó Katalin, a Generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztosa adta át a csomagokat. Nagyon fontos, hogy összehozzuk a generációkat, a családokat. A minisztérium a saját eszköztárával szeretett volna kedveskedni az itt élő, magyar iskolákban tanuló gyermekeknek – hangsúlyozta Kardosné Gyurkó Katalin Ebben az akcióban egyértelműen az emberi kapcsolat a legfontosabb, az, hogy a magyarországi szakmunkásképzőkben tanuló diákok személyre szóló, üzenettel ellátott mézeskalácsot sütöttek a kárpátaljai magyar iskolákba járó minden gyermek számára, ezzel is azt üzenvén, hogy veletek vagyunk, emelte ki Orosz Ildikó a KMPSZ elnöke. Az ünnepségen a beregszászi Horváth Anna Líceum és az Opre Roma Gimnázium diákjai vehették át személyesen a csomagokat, a KMPSZ munkatársai pedig ezt követően minden érintett kárpátaljai fiatalhoz is el fogják juttatni a napokban ezeket az ajándékokat.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) megtartotta XXXIII. megyei közgyűlését. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben határozottan kiálltak amellett, hogy a kárpátaljai magyarság számára biztosítsák anyanyelvi oktatási lehetőségeiket törvényi szinten, és azok megvalósítását követeljék. Az elmúlt három év a szervezet számára nemcsak a háborús helyzethez való alkalmazkodásról szólt, hanem a kárpátaljai magyarság oktatási jogaiért folytatott állandó küzdelemről is.
Az eseménynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriuma adott otthont, ahol Szilágyi Lajos, a KMPSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke üdvözölte a megjelenteket, aki köszönetet mondott a kárpátaljai magyar pedagógusoknak a helytállásukért.
A gyűlés napirendi pontjainak elfogadását követően elnöki beszámolójában Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke a 2024-es évet értékelve kiemelte: „Az utóbbi időben számos egyeztetés zajlott kormányszinten az ukrán és magyar fél között, hogy milyen javításokra lenne szükség a 2017-es jogszűkítésekhez képest a kisebbségi oktatási jogokban. Bár 2023-ban némi előrelépés mutatkozott meg az oktatási törvény módosítása kapcsán, azonban mind a mai napig vannak olyan hiányosságok, amelyekben nincs előrelépés, sőt folyamatosan reagálni kell az újabb korlátozási kísérletekre.” Majd folytatva elmondta: a KMPSZ 1991-es megalakulása óta azt tartja szem előtt, hogyan lehetne a kárpátaljai magyar oktatást javítani. December 2-án az országos etnopolitikai hivatal szervezésében tartottak egy konferenciát Kárpátalján, ahol a kárpátaljai magyarság jogaival és problémáival foglalkoztak. A KMPSZ ezen a konferencián bemutatta, hogy az 1991-ben elfogadott kisebbségi törvényhez képest 2017-től milyen jogszűkítések mentek végbe. Az elnök kifejtette, hogy a jogszűkítések továbbra is élnek minden területen. A nyilatkozat elfogadásával arra szeretnék felhívni az ukrán és nemzetközi felek figyelmét, hogy a témát illetően mi a kárpátaljai magyarság álláspontja.
Az elnöki beszámoló elfogadását követően a közgyűlésre érkezett vendégek köszöntése következett. Szilágyi Lajos Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár köszöntőlevelét felolvasva tolmácsolta az államtitkár gondolatait, aki kiemelte: „A KMPSZ és a kárpátaljai magyarság példaként szolgál a Kárpát-medence minden magyar közössége számára, hiszen a legnehezebb körülmények között kell helytállniuk, egyben tartani a szétzilált magyar közösséget, és tovább működtetni a felépített intézményrendszert. Kivételes eredmény, hogy mindezek ellenére egyetlen intézmény sem zárta be kapuit Kárpátalján, és továbbra is 17 000 gyermek vesz részt az oktatásban” – fejtette ki az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a jövőben is igyekszik mindent megtenni a helyi közösségek támogatása és megtartása érdekében.
Gyebnár István, a Beregszászi Magyar Konzulátus ügyvivő konzulja köszöntőjében kifejtette: „Nehéz körülmények között él a kárpátaljai magyarság, mindezek ellenére példaértékű az, ahogy a kárpátaljai magyar pedagógusok helytállnak.” A diplomata szerint a KMPSZ a legjobban működő szakmai érdekvédelmi szervezet Kárpátalján, amely a legnagyobb erőt fogja össze. Mint mondta, a magyar kormány igyekszik mindent megtenni, hogy segítse a kárpátaljai magyarság oktatását, azonban fontos, hogy Ukrajna is biztosítsa mindezt, és megadja a kisebbségnek járó jogokat, főként, hogy az Európai Unióba igyekszik.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntve a megjelenteket kiemelte: „Miközben a világ a Megváltó születésének ünnepére készül, a karácsonyi sürgés-forgásban, az adventi vásárok közepette, nem messze határainktól apák, fiúk, testvérek indulnak el egy messzi útra, amely nem a béke kövével van kirakva. Ki gondol azokra, akik hazavárják őket, otthon maradva, és állják a sarat, amíg bírják? Nálunk erősebb nemzetek sem képesek ezt a konfliktust hatékonyan kezelni. […] A testvér nemcsak boldog békeidőben testvér, a valódi testvérség az, hogy kitartunk egymás mellett a komoly, embert próbáló időkben is.” A Kárpát-medencei testvérszervezetek nevében kifejezve szolidaritásukat kiemelte, hogy számíthat rájuk a kárpátaljai magyarság.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke szerint kalandos éveket élünk, és minden jel arra mutat, hogy az elején vagyunk a teljes világrend átalakulásának. A kárpátaljai magyarság szempontjából azonban ezek embert próbáló évek. Mint mondta, a kárpátaljai magyar oktatás bibliai helyzetben van: az egyik kezében kard, a másikban az ekeszarva. „A nehéz körülmények ellenére a pedagógusoknak tovább kell végezniük munkájukat, hinni abban, hogy az emberek többé taníthatók és jobbá nevelhetők” ‒ zárta beszédét az alelnök.
A köszöntő, lelket megerősítő gondolatokat követően Gabóda Béla, a KMPSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke számolt be a szervezet gazdasági tevékenységéről, amelyet a jelen lévő tagság elfogadott, majd minősítették a KMPSZ tevékenységét.
A közgyűlés során a KMPSZ nyilatkozatot fogadott el, melyben kiállnak a kárpátaljai magyarság oktatási jogszűkítései ellen, részletezve a 2017-ig kapott és az azóta jelentősen csorbult jogszűkítéseket. Az elfogadott nyilatkozatot a KMPSZ elküldi az ukrajnai joghatóságok mellett a nemzetközi jogvédő szervezeteknek, valamint az anyaországi partnereknek is.
Az esemény színvonalát Kacsó Zsófia, a Bátyúi Líceum diákjának verses előadása, a KMPSZ által rendezett költészet napi szavalóverseny győztese emelte, aki Mentovics Éva Advent című költeményét adta elő, valamint Püspöki Laura, az Ungvári Dayka Gábor Líceum tanulója, az „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny első helyezettje, aki alsónyéki népdalokkal kápráztatta el a közönséget.
Az esemény a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével zárult.
