Az orosz csapatok rakétacsapásokat mérhetnek Ukrajnára a nemzeti zászló és a függetlenség napján, augusztus 23–24-én.
Ezt Makszim Ahramejev, az országos rendőrség Prevenciós Tevékenységi Osztályának vezetője nyilatkozta.
Elmondása szerint a Nemzeti Rendőrség minden egysége készen áll a fokozott biztonsági intézkedések megtételére a nemzeti ünnepen.
A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy az agresszor ország számos rakétatámadást indít Ukrajna területe ellen, ezért légiriadó esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonsági intézkedésekre.
Emellett arra kérte az állampolgárokat, hogy vigyázzanak saját biztonságukra, reagáljanak a légiriadó-jelzésekre, tartózkodjanak óvóhelyen, ne nyúljanak a gyanús tárgyakhoz, a rendszabálysértést pedig jelentsék a rendőrségen.
Romániában óvóhelyeket jelölnek ki és veszély esetén riasztani fogják a lakosságot azokon a Duna-parti településeken, amelyek az orosz légitámadások célpontjává vált ukrán folyami kikötők közvetlen szomszédságában találhatók – döntötte el pénteken a román országos vészhelyzeti bizottság (CNSU).
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a polgári védelmi intézkedésekre az orosz-ukrán háború által előidézett geopolitikai helyzet és a román határ közvetlen közelében lévő ukrán kikötők – Reni és Izmail – elleni sorozatos orosz támadások miatt van szükség.
A CNSU határozata felhatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy felmérje és meghatározza, milyen intézkedésekre van szükség a konfliktusövezetekkel szomszédos román területeken a lakosság védelmében.
Előírták, hogy a megyei vészhelyzeti bizottságok tájékoztassák erről a lakosságot, jelöljék ki az óvó- és menedékhelyként használható helyiségeket, továbbá gondoskodjanak arról, hogy a riasztórendszereket bármely pillanatban működésbe lehessen hozni.
Amennyiben fennáll a veszélye, hogy az orosz-ukrán konfliktusövezetben használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak, a védelmi minisztérium értesíti a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget (IGSU), amely a mobiltelefonokra küldött Ro-Alert üzenettel figyelmezteti az érintett lakosságot, és elrendeli a riasztórendszerek aktiválását.
Ha az érintett területeken nincs térerő vagy riasztóberendezés, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek sürgősségileg csapatokat küldenek ki a helyszínre a lakosság figyelmeztetésére – írja elő a CNSU határozata.
Elsőként Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivő hozta nyilvánosságra hétfőn, hogy az izmaili kikötő ellen vasárnap éjszaka intézett támadás során egy orosz Sahíd drón Románia területére esett és felrobbant. Ezt két napig mind a román védelmi tárca, mind Klaus Iohannis államfő határozottan tagadta, annak ellenére, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.
Szerdán azonban a román hatóságok mégis elismerték, hogy a Duna-parti Plauru falu térségében olyan alkatrészeket találtak, amelyek feltehetően egy orosz drónból származnak. Később azzal magyarázták a téves kommunikációt, hogy az alacsonyan repülő, kis tömegű – egyes feltételezek szerint lőszer nélküli, az ukrán légvédelem által lelőtt, felderítő – drónt a román légvédelem nem észlelte, így csak a helyszíni szemle szolgáltatott számukra bizonyítékot arról, hogy egy ilyen tárgy darabjai valóban román területre estek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön azt mondta: semmilyen jel nem utal arra, hogy Oroszország szándékos támadást intézett volna a NATO-szövetséges Románia ellen, de ez az eset is bizonyítja, mekkora kockázatot jelentenek azok a harcok, amelyek a NATO határához ennyire közel zajlanak.
Az oroszok időnként már most is tapasztalják a nagy hatótávolságú ukrán fegyverek hatását, és a közeljövőben a megszállóknak még jobban melegük lesz tőlük – jelentette ki pénteken Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danyilov az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem áll háborúban Oroszország egyszerű állampolgáraival. „Ami a fegyvereinket illeti, azokat kizárólag katonai célpontok ellen használjuk, az összes jogi normatívának és nemzetközi szabályoknak megfelelően” – tette hozzá.
Az RNBO titkára hozzátette: az ukrán csapatok nem támadnak óvodákat, kórházakat vagy egyéb objektumokat, ahol civilek tartózkodnak. Mint kiemelte, ez az alapvető különbség Ukrajna és a civil létesítményeket támadó Oroszország között.
Danyilov azt is elmondta, hogy a rakétaprogrammal kapcsolatos első rendeletet 2020. március 1-jén született. Az RNBO erre vonatkozó határozata pedig még ugyanazon év január-februárjában készült el. Szerinte a nagy hatótávolságú fegyverek fejlesztése nagyon összetett folyamat. „Ahhoz, hogy modern és több ezer kilométeres hatótávolságú legyen biztosítson, nagy csapatok erőteljes munkája szükséges” – jegyezte meg.
Az RNBO-titkár megjegyezte, ma már kijelenthető, hogy Ukrajnának van eredménye. „Higgyék el, hogy a közeljövőben valakinek égni fog a háza. És a szó szoros értelmében fog égni” – hangsúlyozta Olekszij Danyilov.
Oroszország legalább kétszer megpróbálta rakétával eltalálni a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának központi épületét Kijevben, legutóbb idén májusban – írta szerdán a The Economist című brit lap, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A kiadvány szerint a megszállók 2022 márciusában és idén májusban rakétákkal célozták meg a katonai hírszerzésnek a kijevi Ribalszkij-szigeten található épületét. Az ukrán hírszerző tisztek úgy kommentálták, hogy Oroszország első támadása sokakat „megbénított”. „A tisztek emlékeztettek a terrorra, amikor becsapódtak a rakéták, kirepültek az ablakok és összedőltek a romos épületek. A fogadóban a főnökkel való találkozásra váró emberek a padlóra zuhantak” – vázolta a lap.
Az újság beszélgetőtársai felidézik, hogy nem sokkal az iroda ajtajának kinyitása után Kirilo Budanov, a hírszerzés vezetője kilépett, és azt mondta: „Minden rendben van.” „Leporolta magát, sapkát tett fel, és kiment, hogy megvizsgálja a károkat” – emlékeztek vissza a meg nem nevezett titkosszolgálati tisztek.
A Theű Economist azt is állította, hogy 2023. május 29-én az oroszok ballisztikus és cirkáló rakétákkal, valamint drónokkal kísérelték meg a katonai hírszerzés főhadiszállását. Majdnem eltaláltak egy irodát és egy közúti hidat, a drónok egy másik épületet is megrongáltak. Ezután a légvédelmi erők 11 rakétát lőttek le Kijev térségében.
A kiadvány megjegyezte, hogy ezt követően Vlagyimir Putyin orosz diktátor „pontos találattal” dicsekedett, az orosz propagandisták pedig azt mondták, hogy Budanovot sebesüléssel Németországba menekítették, és állítólag kómába esett. A lap azonban hangsúlyozta, hogy ezen állítások egyike sem igaz.
A Patriot légvédelmi rakétarendszer működőképes, és valószínűleg ma éjjel is használták, jelentette ki Jurij Ihnat, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének szóvivője.
„Tegnap elmondtam, hogy lehetetlen elpusztítani a Patriotot egyetlen Kindzsallal. Ha bármilyen meghibásodás keletkezett rajta, gondolom, megjavítják. A Patriot rendszer működik. Talán még ma éjszaka is működött” – mondta Ihnat csütörtökön a telemaraton adásában.
Korábban az agresszor ország védelmi minisztériuma kijelentette, hogy „Kijevben egy nagy pontosságú támadás során a Kindzsal hiperszonikus rakétakomplexum megrongálta az Egyesült Államokban gyártott Patriot légvédelmi rakétarendszert.”
A CNN később arról számolt be, hogy amerikai hivatalos tisztviselők kijelentették, a Patriot rendszer minimális károkat szenvedett a Kijev elleni keddi orosz támadást követően.
Jurij Ihnat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének szóvivője arra szólított fel, hogy „nem kell aggódni a Patriot légvédelmi rakétakomplexum sorsa miatt”, hangsúlyozva, hogy a rendszert lehetetlen egyetlen Kindzsal rakéta csapással megsemmisíteni.
Vasárnap délelőtt 10:00 óráig 66 vonatjáratából 13 a szokásos menetrendhez képest több mint egyórás késéssel közlekedik, de a vasutasok Hmelnickij megyében a támadások által megrongált vágányt helyreállították, és várják az engedélyt a forgalom újraindítására – közölte az Ukrzaliznica állami vasúttársaság sajtószolgálata, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint 86. számú Lemberg–Zaporizzsja, a 706. sz. Przemyśl–Kijev és a 715. sz. Kijev–Przemyśl vonatok ma megváltozott útvonalon közlekednek. Az utasok szállítását a Vinnica–Hmelnickij–Ternopil szakaszról és oda, a tegnapihoz hasonlóan, villanyvonatok ingajáratokkal végzik a Hmelnickij–Vinnica–Kazantin 1, valamint Csorne Ozero–Ternopil–Kraszne vonalon.
„A Hmelnickij központi pályaudvaráról a Csorne Ozero állomásra közlekedő vonatpótló autóbuszok egész éjjel közlekedtek, és továbbra is ingyenesen szállítják az utasokat, amíg a teljes forgalom helyre nem áll az állomáson” – jelezte az Ukrzalinica.
Emellett a következő vonatjáratok több mint egy órás késéssel közlekednek: 49/750 Budapest–Kijev +7:54 (Magyarországon folyik a vasúti infrastruktúra javítása); 11/12 Odessza–Lemberg +1:55; 35/36 Przemyśl–Odessza +1:30; 37/38 Ungvár–Odessza +1:30; 715/716 Przemyśl–Kijev +1:37; 57/58 Kijev–Vorohta +5:01; 41/42 Truskavec–Dnyipro +3:58; 59/60 Kijev–Csap +5:24; 119/120 Zaporizzsja-1–Lemberg +1:00; 11/12 Lemberg–Odessza +2:09; 119/120 Lemberg–Zaporizzsja-1 +2:02; 25/26 Odessza–Rahó +1:42; 81/82 Kijev–Ungvár +1:09.
Tavaly október óta az ukrán elektromos gerinchálózat 43%-a rongálódott meg az orosz terrortámadások következtében, de mára a sérült törzshálózat 80%-át, igaz, részben, de helyreállították a szakemberek – adta hírül szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat sajtóközleményére hivatkozva.
A jelentés szerint az oroszok több mint 1200 rakétát és drónt lőttek ki kulcsfontosságú energetikai létesítményekre. Közülük több mint 250 eltalálta a célt. A támadott hő- és vízerőművekben különböző fokú károk keletkeztek.
A Világbank és az ENSZ értékelése szerint az Ukrenerho nagyfeszültségű hálózatának helyreállításához és védelméhez idén csak az elsődleges szükségletek szerint közel 1 milliárd dollár szükséges. Mint a sajtószolgálat megjegyezte, az Ukrenerho már csaknem 500 berendezést kapott az Európai Unió tagországaitól, de még többet gyártanak és szállítanak Ukrajnába.
„Jelenleg az erőművek a fogyasztói igények kielégítésére elegendő villamos energiát termelnek, a hálózatok állapota pedig lehetővé teszi, hogy kimaradások nélküli legyen az áramellátás” – áll az Ukrenerho közleményében.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Az Ukrzaliznicja arról számolt be, hogy függesztik fel a távolsági vonatjáratokat a támadások miatt. Késésekre lehet számítani, de mindenkit elszállítanak.
„Újabb támadások, áramszünet, újra áttérünk a B-tervre. Nem mondunk le semmilyen távolsági vonatjáratot. Igen, lesznek késések, de mindenkit elszállítunk” – mondta Olekszandr Kamisin, a vállalat vezérigazgatója.
Az ukrán infrastruktúra elleni hatalmas hétfői orosz rakétatámadást követően semmi nem változott, az ukrán villamosenergia-rendszerben továbbra is a tervezett fogyasztás 19%-át teszi ki a hiány – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy a légvédelmi erők több mint 60 orosz rakétát lőttek le az Ukrajnára kibocsátott több mint 70-ből, de az ország villamosenergia-rendszere sértetlen maradt, és az Ukrenerho diszpécsereinek az ellenőrzése alatt van. „Annak ellenére, hogy az egyes energetikai infrastruktúra-objektumokat eltalálták az orosz rakéták, az energetikai szakértők azt ígérik, hogy a következő napokban felszámolják a tegnapi támadás következményeit” – tette hozzá. De mint hangsúlyozta, a villamosenergia-rendszerben megmarad a korábbi áramhiány. „Ez jelenleg a tervezett fogyasztás 19%-a” – mutatott rá.
A miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte, hogy az elmúlt hónapokban a gerinchálózatok kulcsfontosságú objektumainak 35%-a sérült meg a hatalmas orosz rakétatámadások következtében. „A létesítmények 70%-ára az orosz megszállók kétszer vagy többször lőttek” – emelte ki Denisz Smihal.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukrán infrastruktúra elleni hatalmas hétfői orosz rakétatámadást követően semmi nem változott, az ukrán villamosenergia-rendszerben továbbra is a tervezett fogyasztás 19%-át teszi ki a hiány – jelentette be kedden Denisz Smihal. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1670357640 [modified] => 1670355179 ) [title] => A hétfői orosz rakétatámadás után kevesebb mint húsz százalék a hiány az ukrán energiarendszerben – Smihal [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=128636&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 128636 [uk] => 128642 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 126778 [image] => Array ( [id] => 126778 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/smihal-4.jpg [original_lng] => 35504 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/smihal-4-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/smihal-4-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/smihal-4.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/smihal-4.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/smihal-4.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/smihal-4.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/smihal-4.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1670349122:2 [_thumbnail_id] => 126778 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2475 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_28b18e3bec512bbedc51529cce597380] => [_oembed_time_28b18e3bec512bbedc51529cce597380] => 1675840887 [_oembed_f32894ba38d405e23d86e589522f52b8] => [_oembed_time_f32894ba38d405e23d86e589522f52b8] => 1707834520 [_oembed_adc8bcc25bec238036c2287c78477e86] => [_oembed_time_adc8bcc25bec238036c2287c78477e86] => 1708187203 [_oembed_ef460307bfa73fdcc7f6c8b1d9ec3a2d] => [_oembed_time_ef460307bfa73fdcc7f6c8b1d9ec3a2d] => 1713794757 [_oembed_d41efa35f582fffd8ff33250e90a6f85] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 83882 [3] => 11 [4] => 592 [5] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Kiemelt téma [4] => Társadalom [5] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 3515 [1] => 90722 [2] => 399754 ) [tags_name] => Array ( [0] => Denisz Smihal [1] => rakétatámadás [2] => ukrán villamosenergia-rendszer ) ) [9] => Array ( [id] => 128320 [content] =>
Az ukrán infrastruktúra elleni támadásokat egy profi energetikai mérnök irányítja, aki tökéletesen tudja, hogy pontosan hol kell csapást mérni, hogy az a lehető „legfájdalmasabb” legyen Ukrajna számára.
A kérdés kapcsán Jurij Kaszics, az Ukrenerho egykori vezetője közölte. „A legjobban leterhelt létesítményeket támadják” – mondta Kasich, utalva az alállomásokra, amelyek a villamosenergia-átvitel be- és kimeneti központjai.
