Egy csütörtökön megjelent jelentés szerint az ukrajnai háború 175 millió tonna szén-dioxid (CO2) kibocsátását okozta.
Az ukrán környezetvédelmi minisztérium és klímavédelmi civil szervezetek által közzétett tanulmány tartalmazza a 2022 februárja óta már kibocsátott szennyezést, valamint azzal is számol, hogy a tervezett újjáépítés miatt mennyi szén-dioxid kerül majd a légkörbe.
A dokumentumban felsorolták a harcok okozta főbb szén-dioxid-kibocsátó tevékenységeket. Így a katonai járművek által felhasznált több milliárd liter üzemanyagot, csaknem egymillió hektárnyi felgyújtott mezőt és erdőt, több száz olaj- és gázipari létesítmény felrobbantását, valamint a több száz kilométernyi frontvonal megerősítéséhez felhasznált hatalmas mennyiségű acélt és cementet.
A 175 millió tonnára becsült mennyiség 90 millió autó éves kibocsátásának felel meg, illetve egész Hollandia éves kibocsátásának.
A háború miatt tízezrek haltak meg és milliókat kényszerültek lakhelyük elhagyására, de hatalmas környezeti károkat is okozott, mivel a két hadsereg az elmúlt 80 év legnagyobb európai szárazföldi háborúját vívja.
A jelentés, amely a háború szénlábnyomát igyekszik meghatározni, a szén-dioxid-kibocsátás társadalmi költségét is igyekszik számszerűsíteni.
„Az Oroszországi Föderáció által okozott teljes klímakár 24 hónap után több mint 32 milliárd dollárra rúg” – derült ki a jelentésből.
A dokumentum értelmében a háborús kibocsátások nagyjából három részre oszthatók: a katonai tevékenységre, a sérült infrastruktúra újjáépítéséhez szükséges acélra és betonra, míg az utolsó harmadot több, egymástól eltérő tényező, köztük a tüzek és az emberek helyváltoztatása alkotja.
A jelentés szerint a katonai tevékenység által 51,6 millió tonna CO2-nek megfelelő kibocsátás keletkezett. Ennek nagy részét, 35,2 millió tonnát az orosz hadsereg üzemanyag-fogyasztása okozta, további 9,4 millió tonnát pedig az ukrán hadsereg üzemanyag-felhasználása.
A háború egyben jelentősen megnövelte a tüzek gyakoriságát az érintett területeken. A jelentés szerint egymillió hektárnyi földterületen ez mintegy 23 millió tonna CO2-nek megfelelő légköri kárt okozott.
A jelentésben olvasható, hogy az Ukrajna és Oroszország egyes részei feletti légtér lezárása, valamint az orosz légtér egyes légitársaságok általi használatának korlátozása valamivel több mint 24 millió tonna szén-dioxid-kibocsátási többletet eredményezett.
„A korlátozások vagy az óvatosság nagyrészt megtisztították az égboltot Ukrajna és Oroszország mintegy 18 millió négyzetkilométere felett, ami egyben órákkal meghosszabbította az Európa és Ázsia közötti utazásokat, ez pedig többlet üzemanyagfogyasztással párosul” – írták a jelentésben.
Egy francia mentálhigiénés tanulmány szerint óriási mértékben megnőtt a depressziós fiatalok száma, melynek legvalószínűbb oka a Covid–19 és a betegség korlátozott kontrollja.
A hírt az AFP közölte.
A francia közegészségügyi szolgálat közzétette a 2021-ben, egy évvel a globális világjárvány tetőzése után végzett rendszeres mentálhigiénés felmérés legutóbbi eredményeit. Kiderült, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 20,8%-a számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban depressziót tapasztalt, szemben egy korábbi, 2017-ben végzett felmérés 11,7%-ával.
Szakértők szerint a lezárások, a távolságtartás és más korlátozások hatását a diákok és más fiatalok erősebben érezték, mert úgy vélik, hogy ezek tönkreteszi az életükben azt az időszakot, amelyet nem lehet megismételni.
Visszatérő kritika az Európai Unió szerveivel kapcsolatban, hogy nem egyszerűen nem ért az emberek nyelvén és a bürokratikus nyelvhasználatukkal automatikusan elidegeníti magától a tagállami polgárait. Eddig ez csak általános közhely volt, de most egy friss tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy kevés olyan környezet van, ahol az EU-nál is komplikáltabb megfogalmazásokat használnak.
Nem csak a hétköznapi beszédhez, de más kormányokhoz képest is jóval többet bonyolít nyelvezetén az Európai Bizottság. Az eredmény 45 000 sajtóközlemény elemzése és összehasonlítása után született, melynek végeredményeként bizonyítást nyert a közhely – derül ki a Politico cikkéből.
A tanulmányt a WZB Berlini Társadalomtudományi Központ munkatársa, Christian Rauh végezte, aki szerint ez nem csak a hírek eljuttatását nehezíti meg, hanem jelentősen megkönnyíti az euroszkeptikus szereplők dolgát is, akik a „szakértői zsargonba” könnyen belemagyarázhatják saját értelmezéseiket is.
Rauh 35 év bizottsági közleményeit vizsgálta 1985-től 2020-ig, figyelembe véve azok nyelvtani bonyolultságát és a szakkifejezések rendszerességét is. Összehasonlításképpen a legközönségesebb újságok anyagait, más kormányok közleményeit, és akadémiai tanulmányokat is használt. Így a Flesch/Kinkaid skála szerint:
a bulvárlapok 64,
a hagyományos újságok 48,
az Egyesült Királyság sajtóközleményei 40,
Írország kormányának közleményei 33,
míg az EB sajtókommunikációi 26 pontos könnyűséggel olvashatóak.
A 100-as skálát használó összehasonlítás alapján az Európai Bizottságnál csak a politika tudományi tanulmányok elejére írt összefoglaló absztraktok fogalmaznak bonyolultabban, amik mindössze 14 pontot kaptak az értelmezhetőségi versenyben, de ha kizárólag a szakzsargon használatát nézzük, akkor a Bizottság közleményei még az akadémikusoknál is „rosszabbak.”
Persze a bonyolult megfogalmazások részben szándékosak is, Rauh szerint az EB-nek az átlagosnál jóval jobban oda kell figyelnie az óvatos fogalmazásra, ugyanis a megannyiféllel folytatott közös tárgyalásaiban gyakran kell szem előtt tartania a tagállamok érzékenységét.
Az évek alatt mennyiségi változások is voltak persze, míg a 2000-es évek körül, az online média előretörésével évi sajtóközleményt jelentettek meg átlagosan, addig ezt Jean-Claude Juncker 2014-től 2019-ig tartó vezetése alatt harmadára esett vissza.
Ugyan a tanulmány csak 2020-ig nézte a kiadok anyagok mennyiségét, Ursula von der Leyen vezetése alatt újra elkezdett nőni a sajtóközlemények száma, ami az azóta kényszerülten beindított energiaátmenet és az orosz-ukrán háborús helyzet miatt, feltehetően még nagyobbra nőtt csak 2022-re.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
Egy új kutatás állítása szerint, amelynek eredménye a Nature folyóiratban jelent meg, a legtöbb amerikai gyermek elkapta a koronavírust.
A kutatók több mint 86 ezer gyermek vérmintáit vizsgálták, azt elemezve, hogy rendelkeznek-e a koronavírus ellen antitestekkel. Ebből derült ki, hogy jóval több gyermek kapta el a fertőzést, mint az eddig gondolták.
A vizsgálat eredményei szerint ugyanis idén februárig a kiskorúak többsége átesett a fertőzésen. Az arány az 5 és 11 év köztieknél volt a legnagyobb: nekik körülbelül a 77 százalékuk áteshetett a koronavíruson.
A hivatalos adatok ehhez képest ebben a korcsoportban, illetve általánosan a kiskorúaknál is jóval alacsonyabb átfertőzöttséget mutattak ki. A 18 év alattiakat nézve eddig úgy becsülték, hogy körülbelül a 17 százalékuk esett át a fertőzésen az Egyesült Államokban.
„Ez csak a jéghegy csúcsa volt” – mondta a kutatás vezetője, Kristie Clarke, utalva ezzel arra, hogy a PCR- és antigéntesztek alapján kiállított adatok nagyon nagy mértékben alábecsülték a fertőzött gyermekek számát, mivel a tünetmentes vagy enyhe, megfázáshoz hasonló tüneteket produkáló gyerekeket gyakran nem tesztelték.
A kutatók szerint a koronavírus utolsó nagy hulláma, az omikron-hullám az 1 és 4 év közti korosztályban eredményezte a legtöbb fertőzést: december és 2022. február közt náluk 33 százalékról a duplájára, 68 százalékra nőtt azok száma, akik elkapták a fertőzést.
Mindez végső soron az omikron gyors terjedőképességével magyarázható, és ahhoz is hozzájárult, hogy a delta-variáns hullámához képest az omikron idején ötszörösére nőtt a kórházban kezelt 1 és 4 év köztiek száma – még azzal együtt is, hogy az omikron-variáns az ő korosztályukban is ritkábban okozott súlyosabb megbetegedést a deltánál.
INL is pleased to support border guard partners & the #Ukraine national police by providing vehicles to protect its citizens. In addition to recent armored vehicles, INL has donated 25 Mitsubishi L200 pick-ups, 35 Renault Duster SUVs, 16 4x4 personnel carriers, & 13 cargo trucks. pic.twitter.com/eSrWBdhX5T
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
A súlyos koronavírus-fertőzést követő évben megduplázódik a halál kockázata és a fertőzés hosszú távon is károsítja az egészséget – figyelmeztet egy amerikai kutatás. A halálozás megnövekedett kockázata a 65 év alatti betegek esetében volt nagyobb. A kutatás szerint a betegek egészségi állapota általánosságban véve romlott.
„Egy korábbi tanulmányban kimutattuk, hogy a súlyos állapotú koronavírusos betegeknél felépülésüket követően jelentősen nagyobb volt a kockázata annak, hogy a következő hat hónapban kórházba kerüljenek. Az új tanulmány ezt terjesztette ki a következő 12 hónap halálozási kockázatának vizsgálatára” – mondta Arch Mainous, a Floridai Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.
A Floridai Egyetemen a kutatók 13 638 tesztelt ember adatait vizsgálták, közülük 178 embernek súlyos fertőzése volt, 246 enyhe vagy közepes tünetekkel vészelte át a megbetegedést, a többiek pedig negatív eredményt produkáltak. A tanulmány szerint a súlyos állapotú betegeknél jelentősen nagyobb volt az esélye annak, hogy a következő egy év során meghalnak, és a tendencia különösen a 65 év alattiak körében volt szembetűnő.
Mivel ezek a halálesetek gyakran jóval a fertőzés elmúlása után következtek be, azokat sok esetben nem is hozták kapcsolatba a koronavírussal. A bekövetkezett halálesetek többsége nem a betegség gyakori szövődményeihez kapcsolódott, 80 százalékuknál legalábbis nem a vírussal összefüggésbe hozható halálokok következtében hunytak el a betegségen átesettek. Ez arra utal, hogy a betegek egészségi állapota általánosságban véve romlott.
„Mivel most már tudjuk, milyen jelentős a kockázata a koronavírus fel nem ismert szövődményének tekinthető halálozásnak, még éberebbnek kell lennünk a súlyos megbetegedések számának csökkentésében” – mondta Mainous. Erre jó módszernek tartja a védőoltás felvételét.
A koronavírus súlyos tüneteket és halált okozhat a veszélyeztetetteknél, különösen azoknál, akiknek alapbetegségük van. Egyeseknél a fertőzést követően hosszú Covid alakul ki, az olyan tünetek, mint a fáradtság és a légszomj, még hónapokkal a fertőzés elmúlása után is fennmaradhatnak.
Két évtized alatt 46 százalékkal nőtt a globális antibiotikum-fogyasztás – derül ki a Lancet Planetary Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból.
Az antibiotikum rezisztenciáról folyt globális kutatási (GRAM) program keretében, amely átfogó elemzést ad az emberek teljes antibiotikum-fogyasztásáról világszerte, 204 ország adatait vizsgálták 2000 és 2018 között.
Az antibiotikumok helytelen használata a gyógyszereknek ellenálló fertőzések fontos előidézője, az antibiotikum-fogyasztásól azonban kevés adat áll rendelkezésre – olvasható az Oxfordi Egyetem közleményében.
A kutatók, köztük az egyetem szakemberei új megközelítést alkalmaztak, amely magában foglalt statisztikai modellezési technikákat, továbbá az alacsony és közepes jövedelmű országokban a háztartásokról gyűjtött nagyszabású felméréséket és az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) gyógyszereladási adatait.
A globális antibiotikum-fogyasztás mintázatának megértése segít bennünket abban, hogy számos közegészségügyi kihívásra választ adjunk – közölte Annie Brown, a tanulmány első szerzője.
A tanulmány szerint Észak-Amerikában, Európában és a Közel-Keleten magas az antibiotikum-fogyasztás aránya, a Szaharától délre fekvő térségekben és Délkelet-Ázsia egyes részein nagyon alacsony. Egyes országok között akár tízszeres is lehet az antibiotikum-fogyasztás aránya.
Miközben a globális fogyasztás aránya 46 százalékkal nőtt 2000 és 2018 között, a magas jövedelmű országokban ez az arány viszonylag stabil maradt, a közepes és alacsony jövedelmű országokban azonban 76 százalékkal nőtt ezen időszakban az antibiotikumok használata. A legnagyobb növekedést – 116 százalék – Dél-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten – 111 százalék – mutatták ki az adatelemzők. A széles spektrumú penicillin fogyasztása a magas jövedelmű országokban a legnagyobb arányú és Dél-Ázsiában a legalacsonyabb – olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján közzétett közleményben.
Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.
Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.
A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk.
Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.
A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.
Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.
A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát.
Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik.
A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás – mondta.
Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe.
Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.
A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.
A klímaváltozás hatásai miatt megnyúlik a bozóttűzszezon Ausztráliában – állapította meg egy tanulmány, amelyet a Victoria állambeli tűzoltóság készíttetett.
Az önkéntes tűzoltókat foglalkoztató szervezet a Monash Egyetem és amerikai intézmények kutatóival együtt végzett kutatást, amely mind az átlagos tűzveszély, mind a szélsőségesen tűzveszélyes napok számának növekedését vetítette előre az egész államban – számolt be róla a The Guardian cikke.
Az International Journal of Wildland Fire című folyóiratban közzétett tanulmány 12 modellt alkalmazott a tűzveszély előrejelzésére Victoria államban az évszázad végéig. Ezek az üvegházhatású gázok kibocsátásának közepestől a nagy mértékűig tartó forgatókönyveit veszik figyelembe.
Sarah Harris, a Victoria állambeli tűzoltószervezet (CFA) kutatás-fejlesztési vezetője és a tanulmány egyik társszerzője szerint az előrejelzések az eső és a relatív páratartalom jövőbeli csökkenésére utalnak, különösen tavasszal és kora nyáron. „Hosszabb bozóttüzes szezonra és összességében több kiemelkedően tűzveszélyes napra számíthatunk” – mondta.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) augusztus elején tette közzé hatodik átfogó jelentését, amelyben megállapította, hogy 1950 óta meghosszabbodott Ausztráliában a bozóttüzek szezonja.
A CFA modellje alapján a legrosszabb forgatókönyv szerint – ha az üvegházhatású gázok kibocsátása ebben az évszázadban tovább nő – a tűzveszélyességi index pontszámai 10 és 20 százalék között emelkednek Victoria államban, a legnagyobb változás pedig az állam északnyugati részén várható. Ha magas károsanyag-kibocsátási forgatókönyv valósul meg, a kutatók előrejelzése szerint a különösen tűzveszélyes napok száma akár 200 százalékkal is növekedhet Victoria állam öt területén.
Az állam délkeleti részén fekvő Bairnsdale-ben a nagyon magas vagy ennél is magasabb kockázatú tűzveszélyes napok száma az előrejelzések szerint 2100-ra megháromszorozódik, és évi nyolc napra emelkedik. A Victoria északnyugati részén található Walpeupban pedig az előrejelzés alapján ez a szám évi 60-ról 100-ra nő. Harris elmondta, hogy elemezni fogják az éghajlatváltozás hatásait, hogy megfelelően reagálhassanak a szélsőségesen tűzveszélyes időjárású napok számának növekedésére.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak egy másik tanulmánya közben felhívta a figyelmet a súlyos tűzesetek fokozott kockázatára a vidéki települések közelében található, fakitermelésre szánt erdőkben. A délkelet-ausztráliai tűzvészek súlyosságát vizsgáló, Ecosphere című folyóiratban közzétett kutatás szerzői hangsúlyozták, hogy fontolóra kell venni a települések közelében található idősebb erdők fenntartását.
The Biggest Tree in the World, the General Sherman, raked and wrapped in preparation for the incoming #KNPComplex fire. Sequoia National Park pic.twitter.com/EpVkaYvimE
Wednesday marks one year since Notre Dame Cathedral was ravaged by flames, destroying the Paris landmark's 800-year-old wooden roof and causing irreparable damage to the inside of the church. https://t.co/bTIrS3BCavpic.twitter.com/ObIAvlWr1m
A denevérek elkülönítik magukat, „otthon maradnak” a barlangjaikban, ha nem érzik jól magukat, hogy ne érintkezzenek más fajokkal, és ezzel vélhetően számos járvány kialakulását előzték már meg – állítják szerdán megjelent tanulmányukban izraeli tudósok.
A The Times of Israel beszámolója szerint a Tel-avivi Egyetem kutatói öt nílusi repülőkutyát fertőztek meg, majd nyomon követték a denevérek viselkedését, és azt találták, hogy az állatok a gyulladás legapróbb tüneteinek jelentkezése esetén fajtársaiktól is elkülönülnek. A tudósok műholdas nyomkövetővel, gyorsulásmérővel, infravörös kamerával kísérték figyelemmel az állatokat, és vérvizsgálatokkal ellenőrizték az állapotukat.
A vizsgálat eredményeképpen a tudósok megállapították, hogy ez az elkülönülés jelentősen csökkenti annak lehetőségét, hogy a denevérekben előforduló kórokozók akár közvetlenül, akár más fajok közbeiktatásával emberre is átterjedjenek. „Azt figyeltük meg, hogy a beteg denevérek távol tartják magukat a kolóniától, és nem hagyják el a barlangot. Ez arra enged következtetni, hogy ember csak akkor találkozhat beteg denevérrel, ha behatol az élőhelyükre vagy elpusztítja azt” – fogalmazott Joszi Jovel, a Tel-avivi Egyetem idegtudományi kutatásvezetője.
A kutatásban szintén részt vevő Maja Vejnberg arra mutatott rá, hogy a denevérek nagyon közösségi állatok, a beteg egyedek mégis természetük ellenére távol tartják magukat a többi állattól. Kiemelte, hogy ez teljesen idegen viselkedés ezektől az állatoktól, mert az evolúció arra tanította meg őket, hogy együtt maradva nagyobb biztonságban vannak a ragadozóktól, így ösztöneiknek azt kellene diktálniuk, hogy leplezzék fertőzöttségüket, és a csoporttal maradjanak. „Teljesen világosan kiderült, hogy a beteg állatok eltávolodnak társaiktól, és még hátrálnak is, ha más denevérek közelednek hozzájuk” – mondta el Vejnberg a The Times of Israelnek, hozzátéve, hogy minden, amit az emberek a koronavírus-járvány kezdete óta csinálnak, a társadalmi távolságtartás, a karantén és az elkülönülés a denevérekre ugyanúgy jellemző.
A szervezet által a koronavírus elleni védekezéskor termelt antitestek a Covid-19-betegek vérében legalább nyolc hónapig megmaradtak a fertőzést követően, és kulcsfontosságú szerepük van a fertőzés elleni küzdelemben is – jelentették be olasz kutatók kedden.
A semlegesítő antitestek olyan ellenanyagok, amelyek a vírus (vagy más kórokozók) sejtjét bénítják meg, semlegesítik a hatásukat és blokkolják a fertőzést. A semlegesítő antitestek “a betegség súlyosságától, a betegek korától vagy más betegségek meglététől” függetlenül nyolc hónapon át megmaradtak a betegekben a milánói Szent Rafael Kórház közleménye szerint, amely arra is rámutatott, hogy ezeknek az antitesteknek a jelenléte a Covid-19-betegség kezdeti szakaszában kulcsfontosságú a kór sikeres leküzdése szempontjából.
Az olasz közegészségügyi intézet (ISS) kutatói 162 koronavírusos tünettel rendelkező beteg esetét tanulmányozták, akiket a járvány tavalyi első hulláma idején a kórház intenzív osztályán kezeltek. A vérmintákat 2020 márciusában és áprilisában vették le, majd novemberben ismételten vért vettek a betegséget túlélt páciensektől. A vizsgált esetek közül a kórban az adatok szerint huszonkilenc beteg hunyt el. A koronavírust semlegesítő antitestek jelenléte – bár idővel csökkent –, az adott időszak alatt állandó volt, és nyolc hónappal a betegség diagnosztizálása után mindössze három beteg volt, akiknek az antitest-tesztje nem lett pozitív – áll a kórháznak az ISS-sel közösen kiadott közleményben.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány annak a jelentőségét is hangsúlyozta, hogy a koronavírusból lábadozók vérében antitestek képződnek.
Azoknál, akiknél nem fejlődtek ki antitestek a fertőzés első tizenöt napja alatt, nagyobb volt a kockázata a Covid-19 súlyosabb formái kialakulásának
– olvasható a közleményben.
A vizsgált betegek kétharmada férfi volt, a páciensek átlagéletkora pedig 63 év. A betegek mintegy 57 százalékának volt már korábbi betegsége, elsősorban magas vérnyomása (44%) vagy cukorbetegsége (24%).
A korábbi tanulmányok eredményeitől eltérően, a SARS-CoV-2 nevű vírus elleni semlegesítő antitestek jelenléte a jelenlegi adatok szerint kölcsönös összefüggésben van a vírus hatékonyabb kézbentartásával és a páciensek túlélésének hosszabb időtartamával– jegyezték meg a szerzők. Ez történt a vizsgált esetek többségében is: a tanulmányozott betegek 79 százalékánál képződtek sikeresen semlegesítő antitestek az első két hét alatt a tünetek támadása hatására a tanulmány szerint.
Gabriella Scarlatti, a kutatás koordinátora szerint ezek a megállapítások hasznosak lehetnek mind a betegség klinikai kezeléséhez az egyes páciensek esetében, mind a világjárvány fékentartása szempontjából.
Forrás: MTI
[type] => post
[excerpt] => A szervezet által a koronavírus elleni védekezéskor termelt antitestek a Covid-19-betegek vérében legalább nyolc hónapig megmaradtak a fertőzést követően, és kulcsfontosságú szerepük van a fertőzés elleni küzdelemben is – jelentették be olasz kuta...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620835380
[modified] => 1620823803
)
[title] => Koronavírus: egy olasz tanulmány szerint legalább nyolc hónapig maradnak meg az antitestek az emberi szervezetben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=56159&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56159
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 56160
[image] => Array
(
[id] => 56160
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek.jpg
[original_lng] => 515969
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1620813005:12
[_thumbnail_id] => 56160
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1896
[_oembed_fd920481f121f572622cdaa5b3faeeda] =>
[_oembed_time_fd920481f121f572622cdaa5b3faeeda] => 1620824589
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626406368
[_oembed_a92cfe0678e98eed466f3473ad0d0370] =>
[_oembed_time_a92cfe0678e98eed466f3473ad0d0370] => 1635804005
[_oembed_ac3df06bd956a74b2c8274b7b9bb38bd] =>
[_oembed_time_ac3df06bd956a74b2c8274b7b9bb38bd] => 1642239093
[_oembed_3758cb260cd01449e6527c9928626b2c] =>
[_oembed_time_3758cb260cd01449e6527c9928626b2c] => 1642239094
[_oembed_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] =>
[_oembed_time_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] => 1644678453
[_oembed_9e060382d54d90711b617d4fb3b3401c] =>
[_oembed_time_9e060382d54d90711b617d4fb3b3401c] => 1644678453
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
