Tudományos tény: túl bonyolultan kommunikál az EU

Visszatérő kritika az Európai Unió szerveivel kapcsolatban, hogy nem egyszerűen nem ért az emberek nyelvén és a bürokratikus nyelvhasználatukkal automatikusan elidegeníti magától a tagállami polgárait. Eddig ez csak általános közhely volt, de most egy friss tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy kevés olyan környezet van, ahol az EU-nál is komplikáltabb megfogalmazásokat használnak.

Nem csak a hétköznapi beszédhez, de más kormányokhoz képest is jóval többet bonyolít nyelvezetén az Európai Bizottság. Az eredmény 45 000 sajtóközlemény elemzése és összehasonlítása után született, melynek végeredményeként bizonyítást nyert a közhely – derül ki a Politico cikkéből.

A tanulmányt a WZB Berlini Társadalomtudományi Központ munkatársa, Christian Rauh végezte, aki szerint ez nem csak a hírek eljuttatását nehezíti meg, hanem jelentősen megkönnyíti az euroszkeptikus szereplők dolgát is, akik a „szakértői zsargonba” könnyen belemagyarázhatják saját értelmezéseiket is.

Rauh 35 év bizottsági közleményeit vizsgálta 1985-től 2020-ig, figyelembe véve azok nyelvtani bonyolultságát és a szakkifejezések rendszerességét is. Összehasonlításképpen a legközönségesebb újságok anyagait, más kormányok közleményeit, és akadémiai tanulmányokat is használt. Így a Flesch/Kinkaid skála szerint:

• a bulvárlapok 64,
• a hagyományos újságok 48,
• az Egyesült Királyság sajtóközleményei 40,
• Írország kormányának közleményei 33,
• míg az EB sajtókommunikációi 26 pontos könnyűséggel olvashatóak.

A 100-as skálát használó összehasonlítás alapján az Európai Bizottságnál csak a politika tudományi tanulmányok elejére írt összefoglaló absztraktok fogalmaznak bonyolultabban, amik mindössze 14 pontot kaptak az értelmezhetőségi versenyben, de ha kizárólag a szakzsargon használatát nézzük, akkor a Bizottság közleményei még az akadémikusoknál is „rosszabbak.”

Persze a bonyolult megfogalmazások részben szándékosak is, Rauh szerint az EB-nek az átlagosnál jóval jobban oda kell figyelnie az óvatos fogalmazásra, ugyanis a megannyiféllel folytatott közös tárgyalásaiban gyakran kell szem előtt tartania a tagállamok érzékenységét.

Az évek alatt mennyiségi változások is voltak persze, míg a 2000-es évek körül, az online média előretörésével évi sajtóközleményt jelentettek meg átlagosan, addig ezt Jean-Claude Juncker 2014-től 2019-ig tartó vezetése alatt harmadára esett vissza.

Ugyan a tanulmány csak 2020-ig nézte a kiadok anyagok mennyiségét, Ursula von der Leyen vezetése alatt újra elkezdett nőni a sajtóközlemények száma, ami az azóta kényszerülten beindított energiaátmenet és az orosz-ukrán háborús helyzet miatt, feltehetően még nagyobbra nőtt csak 2022-re.

(hvg.hu)