Kárpátalján folytatódnak a munkálatok Tiszahetény közelében, ahol a Tiszán átívelő gázvezeték tartóoszlopa megsérült – közölte Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Állami Adminisztráció (RVA) vezetője. A tartószerkezet elmozdulása veszélyeztethette volna a környék 17 településén élő, mintegy 5800 fogyasztó gázellátását.
A szakemberek földmunkákkal részben elterelték a folyót, így csökkentve a sérült oszlopra nehezedő víznyomást. Kialakítottak egy 270 méter hosszú kerülőcsatornát, és párhuzamosan útépítés zajlik az oszlop megközelítéséhez. A Tisza medrének mélysége az érintett szakaszon 2,5–6 méter között változik.
A munkálatokat a gázszolgáltató 10 géppel és 14 fős szakembergárdával végzi, folyamatos, 0–24 órás felügyelet mellett. A hatóságok szerint a gázellátás jelenleg biztonságban van, és elővigyázatossági intézkedésekkel biztosítják a zavartalan szolgáltatást a Tiszapéterfalvai és Királyházai kistérségben.
Vitalij Matyij kiemelte, hogy minden szükséges lépést megtesznek a fogyasztók folyamatos ellátásának garantálására.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Kovács Sándor, Magyar Örökség-díjas honismereti író volt a vendége a csapi iskolának, ahol a Tiszához fűződő személyes emlékei révén mesélt történelemről, identitásról és szabadságról.
A Csapi 2. számú Széchenyi István Líceum diákjai egy különleges délutánon vehettek részt. Filmbemutatóval egybekötött beszélgetésre került sor az Örökség-díjas Kovács Sándor íróval a legmagyarabb folyóról, a Tiszáról. Az előadás címe: „Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza”.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) augusztus 8–9-én kétnapos programmal várta tagjait: a már hagyományos tiszai vízitúra ezúttal a MunKaland-sorozattal kiegészülve valósult meg. A Felső-Tisza-vidék természeti szépségeit és kulturális értékeit bemutató eseményen 40 fő vett részt.
Pivnyeva Nikolett, a KMNE irodavezetője elmondta: „A KMNE idén egy új, izgalmas formát öltött programmal várja tagjait: a már jól ismert vízitúra ezúttal a MunKaland-sorozattal egybekötve valósul meg. Az újdonság lényege, hogy a hagyományosan külön-külön megrendezett vízitúra és MunKaland ezúttal egyetlen programcsomagban szerepel.”
A péntek reggeli indulást követően a csoport elsőként Sajánba utazott, ahol az ásványvíz-palackozó üzemet tekintették meg. A résztvevők bepillanthattak az üzem mindennapi működésébe, megismerve az ásványvíz útját a forrástól egészen a palackokba kerülésig. A szakmai program után a Viski Tájházban közös ebéd várta a társaságot. A délután a kikapcsolódásról szólt: a Tulipán Hotel Aquaparkjában fürdőztek a résztvevők.
Szombat reggel a résztvevők megérkeztek a Tisza-partra, majd kezdetét vette a vízitúra, mely során a Kriva hídtól eveztek Nagyszőlősig. Az itt elköltött ebéd után indultak haza a résztvevők.
A két nap során a résztvevők nemcsak új helyeket és élményeket fedezhettek fel, hanem erősítették a kárpátaljai nagycsaládos közösség összetartozását is – mindezt a Felső-Tisza-vidék gyönyörű környezetében.
Idén már kilenc éve, hogy a Kárpátaljáról származó vizet használják a magyarok kenyere dagasztásához, amelyet a Fekete-Tisza forrásából merítenek.
A vízért augusztus 4-én, vasárnap ‒ a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának szervezésében ‒ 17 kárpátaljai magyar gazdaasszony utazott el a Tisza-forráshoz. A háborús helyzetben ezt a feladatot már második éve vállalták magukra a gazdaasszonyok, akik szabadon utazhatnak megyénkben. Mint minden alkalommal, idén is a csapattal tartott Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. Legmagyarabb folyónk forrásának vizét egy erre a célra készített, díszes kis hordóba töltötték, abban juttatják el a magyarországi pékmesterekhez. A Tisza forrásának vize különösen jóízű, s egyben a Magyarok Kenyere programhoz hasonlóan maga a folyó is jelképezi a Kárpát-medence magyarságának összetartozását.
A forráshoz történő utazás kapcsán Szigeti-Séra Natália, a Gazdaasszony Tagozat egyik vezetője, a KMKSZ Kisdobronyi Alapszervezetének elnöke tudósítónknak elmondta: „Vasárnap hajnali öt órakor indultunk, csatlakoztak hozzánk gazdaasszonyok megyénk több településéről, Tiszaágtelektől, Beregsomon, Beregszászon, Huszt és Técső keresztül egészen Rahóig. Kőrösmezőtől egy GAZ‒66 típusú terepjáró-teherautóval mentünk fel egészen a Fekete-Tisza forrásához, pontosabban addig, amíg ezt a terepviszonyok lehetővé tették, tovább pedig gyalogosan. Onnan hoztuk a forrásvizet, melyet augusztus 8-ig eljuttatunk a magyarországi Somogyvárra, a Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepségre. Már második éve vállaltuk ezt a feladatot, amely kalandokkal jár, több mint öt órán át utaztunk a forrásig. A forrás közelében sütöttünk szalonnát, elfogyasztottunk egy késői ebédet, beszélgettünk, majd megszedtük a forrásvizet és indultunk haza. A program a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.”
A mára az egész Kárpát-medence magyarságát megmozgató Magyarok Kenyere jótékonysági program a magyar nemzet határok feletti összetartozását és szolidaritását szimbolizálja az által, hogy az adományozók által felajánlott búza egy kisebb, jelképes részét ünnepélyes keretek között összeöntik, s az így összeöntött búzából az őrlést követően liszt készül. Ebből a lisztből sütik meg a magyarok kenyerét.
Kárpátalján a gyűjtést a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezi, akik azt javasolják az adakozni szándékozóknak, hogy adományukat az eddigi jól bevált gyakorlat szerint a parókiákra, vagy a településen működő KMKSZ-alapszervezeteken keresztül a legközelebbi (vagy a legszimpatikusabb) gyűjtőpontra juttassák el. A gyűjtés ez év július 1-jén indult, a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségre 2024. augusztus 17-én Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén kerül sor, a háború engedte keretek között. A programban hagyományosan nagy lelkesedéssel vesznek részt a kárpátaljai magyar gazdák, tavaly a háború ellenére 163 tonna 586 kilogramm termény adománnyal támogatták a kedvezményezett intézményeket.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete idén is megszervezte az évek óta nagy érdeklődésre számot tartó vízi túráját ez alkalommal a Tisza felső szakaszán. Az indulás előtt a résztvevők közös imát mondtak, majd Csirpák József nagycsaládos édesapa, görögkatolikus pap megáldotta a túrázókat. Miután a szervezők megtartották az eligazítást és ismertették a betartandó szabályokat a résztvevők 18 személyes gumicsónakokba pattantak és elindult a 45 fős csapat a velétei hídtól. Ha valaki azt gondolná, hogy sétahajókázásról van szó, akkor nagyot téved. Akik eljöttek igazi vadvízi evezésben volt részük. Ezzel tisztában voltak a tapasztaltabbak, a túrára visszajárók. Amelyet szeszélyes folyóként is emlegetnek. Erről többen meggyőződhettek a kezdők közül. Bár mindenki azt mondja, ennek ellenére megéri a részvétel. Mivel nagycsaládos rendezvényről van szó persze nem csak felnőttek vettek részt a túrán. Sőt a fiatalok közül is többen már korábban is kipróbálták a A Katalin által említett kenuban borult az idei program egy másik résztvevője. Az, hogy itt van azt bizonyítja, hogy a természet varázsa, a Tisza vonzereje feledteti a malőröket. Sodrás ide vagy oda, örvények főleg az egyes ágak találkozásánál a versenyszellem gyakran úrrá lett a raftingozó hajók között. Sőt, attól sem riadtak vissza, hogy bepocsolják egymást. Úgy is mondhatnánk, hogy igyekeztek lehűteni a kedélyeket. Senki sem maradt szárazon. Igaz, csak rövid ideig, mert a tűző nap hamar kiszárította a ruházatot. A 27 kilométeres távot persze nem egyhuzamban tette meg a csapat. Husztnál tartották az első megállót. Senkit sem kellett biztatni, hogy vegye elő az elemózsiáját. Evett mindenki jóízűen, hisz közismert, hogy a víz kiszívja az ember energiáját. És persze jöttek a sztorik is. Nagyon hasonló helyzetbe került a csapat, hisz az egyik híd lábánál a sebes sodrás mellett még bedőlt fák is nehezítették az átkelést. Most azonban mindenki megfelelően odatette magát és mind a négy csónak sikeresen megoldotta a feladatot. Ezt követően a Tisza egyik szelídebb szakaszához érkeztek, ahol ki is kötöttek. A Tiszát nem csak a kárpátaljai magyarok kedvelik. Erről a csónakokat és az egyéb felszerelést biztosító sportklub vezetője beszélt. A túra utolsó szakasza az igazán vadregényes. Sokan nem ismerik ezt a szakaszt. A Tisza partját meredek sziklák övezik. Az egyik Mária Terézia nevet viseli a monda szerint azért, mert ennek a jól védhető dombnak a tetején készültek tábort verni a császárnő számára, ha erre utazik. Van itt egy másik nevezetesség, ami kisebb fajta csoda, amelynek csak egy bejárata van a Tisza közepe felől. Ezt főleg a szintén Mária Teréziáról elnevezett víz alatti forrás táplálja. A lagúna után a végállomás, Nagyszőlős következett. A csapat kellemesen elfáradva ért partot, ahol a szervezők által biztosított 23 óriás pizza az utolsó morzsáig elfogyott. A résztvevők annak a bejelentésnek még jobban örültek, hogy a nagycsaládosok egyesülete augusztus közepén újabb, immár gyalog- és vízitúrát szervez a Talabor folyónál.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Kárpátalján a Tisza-parton az ukrán–román határnál új szögesdrótakadályok jelentek meg a mozgósítást kerülők menekülésének a megakadályozására, ami koncentrációs tábor építésére emlékeztet, és felháborodást vált ki a társadalomban – közölte vasárnap az Ekonomicsni Novini hírportál a közösségi médiára hivatkozva.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A kiadvány szerint a Tisza-parti „erődítésről” készült videó július 7-én jelent meg a közösségi oldalakon. A Tisza melletti úton közlekedő autóból készült felvételen az látható, hogy a folyóparton több soros szögesdrótakadály van felállítva az út mentén. Ukrajnában a hadiállapot idején különleges rendszert (valójában tilalmat – a szerk.) vezettek be a határ menti területek látogatására. De ez nem akadályozza meg azokat, akik az életüket kockáztatva a Tiszán átúszva akarnak a mozgósítás elől Romániába menekülni. Valószínűleg ezért kezdték el 2024 áprilisában szögesdrót és egyéb akadályok telepítését a Tisza mentén a menekülés megakadályozása céljából.
A közösségi oldalakon az ukránok felteszik a kérdést, hogy a hatóságok miért a NATO-val és nem az Oroszországgal közös határt erősítik. A kommentelők azt írják, hogy a folyó ma „Tisza-erőd”, de nem valószínű, hogy megállítja a menekülni akarókat, és jobban tennék az illetékesek, ha az erődítéseket ott építenék, ahol a legnagyobb szükség van rájuk – az ellenség útjában, az orosz határon.
Korábban az Állami Határőrszolgálat cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a Tisza-partot, ahol rendszeresen találnak holttesteket, elaknásították volna. A határőrség szerint ez orosz propaganda.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Az Ukrajnát és Romániát összekötő Tiszán átívelő híd építésével kapcsolatban jó hírt közölt Miroszlav Bileckij, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője.
Elmondása szerint az Állami Határszolgálat engedélyt adott arra, hogy Ukrajna területére lépjenek az építési munkákat végző személyek és járművek a román oldalról.
A partnerekkel megállapodtak az építkezés megkezdésének részleteiről és a kiemelt intézkedések határidejéről is.
Erről a megyei katonai adminisztráció sajtószolgálata számolt be.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársai már hagyományosan a Fekete-Tisza forrásából viszik a vizet a Magyarok Kenyerének dagasztásához. Nemzetünk közös kenyeréhez a forrásvíz biztosítását ezúttal a Gazdaasszony Tagozata vállalta magára.
Szigeti-Séra Natália a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának egyik szervezője elmondta: „Augusztus 5-én, szombaton, hajnali öt órakor, egy busszal indultunk. Tiszaágtelektől egészen Rahóig voltak, akik csatlakoztak hozzánk, a Gazdaasszony Tagozatunk tagjai, valamint Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, továbbá két férfi is velünk tartott, így összesen húszfős csapattal érkeztünk meg, dél körül Kőrösmezőre. Onnan egy GAZ–66-os teherautóval folytattuk az utat a Kőrösmezőtől 25 kilométerre lévő Tisza-forrásig, amely az Aklos-hágó közelében, az Okula-nyeregben, 1 265 m-es tengerszint feletti magasságban ered. Az utolsó 800 métert gyalog tettük meg, hogy meríteni tudjunk a forrásból. Mindenki hozott magával kisebb-nagyobb edényeket. Illetve megtöltöttük azt a salánki Paulin Elek által erre a célra készített díszes hordót, amellyel a Magyarok Kenyeréhez visszük a forrásvizet. Hazaindulás előtt a forráshoz közeli pihenőhelyen szalonnát sütöttünk, kellemesen eltöltöttünk a csodálatos környezetben két órát. Érdekes lehet, hogy míg itthon, az alföldi területeken szakadt az eső, ott 35 fokos meleg volt végig, kimondottan száraz volt az időjárás. A vizet szombaton mi visszük majd Nagydobronyba, a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségre, ahová Aknaszlatináról hozzák majd a sót. Eljuttatjuk a forrásvizet a Kárpát-medencei búzaösszeöntő ünnepségre is, hogy Tisza-vízzel dagasszák a Magyarok Kenyerét” – tájékoztatta lapunkat Szigeti-Séra Natália.
Egyébként kilenc évvel ezelőtt csatlakoztak a kárpátaljai magyar gazdák a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezésében az anyaországban akkor már negyedik éve meghirdetett Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programhoz, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Mint Szigeti-Séra Natália már említette, augusztus 12-én, szombaton, Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén kerül sor a jelképes kárpátaljai búzaösszeöntésre.
A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött, és tart egészen augusztus 20-ig; a Kárpát-medencében sok-sok gyűjtőponton még most is várják az adományokat. A búzafelajánlás mellett a szervezők elfogadják a Magyarok Kenyere Alapítványhoz érkező pénzadományokat is, hogy idén is biztosíthassák a több tízezer rászoruló magyar gyermek és család ellátását.
A Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepségnek idén Szolnok ad otthont, augusztus 19-én. Az új kenyérhez a Fekete-Tisza forrásából származó víz mellett Délvidékről viszik a kovászt, a sót pedig az erdélyi Parajdról.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A Tisza ukrajnai forrásvidékén a PET Kupa és a Diageo vállalat közös programjának keretén belül több mint hétszáz tonna hulladékot gyűjtöttek össze és dolgoztak fel a természetvédők. A két szervezet tavaly indult Call-action elnevezésű programjának második szakaszát a nehéz körülmények és a mindennapos áramkimaradások ellenére a résztvevők kevesebb, mint egy év alatt teljesítették, sőt, öt százalékkal meg is haladták a projekt kétéves időszakára vállalt célértéket – közölte az akció kommunikációjával megbízott ügynökség az MTI-vel.
A két szervezet tavaly indította el közös projektjét, amelynek célja, hogy folyótisztítási akciókkal és hulladékgazdálkodási fejlesztések bevezetésével javítsák a Tisza mentén élő emberek életkörülményeit.
Ennek kiemelt fontossága van, hiszen a hulladékkezelési rendszerek hiányából fakadóan Kárpátalján nagyjából hárommillió tonna hulladék halmozódott fel, jelentősen szennyezve a mellékfolyókat és a Tiszát, amelyen évente mintegy tízezer tonna hulladék érkezik Magyarországra is, komoly természeti károkat okozva.
Ungváron és Beregszászban a program első lépcsőfoka a hulladékgyűjtési kapacitás növelése volt. Szelektív hulladékgyűjtő és köztes hulladékfeldolgozó pontokat hoztak létre, továbbá modernizálták a hulladékszállító járműveket, és fejlesztették az iskolai szelektív hulladékgyűjtést is.
Második lépésként a hulladékfeldolgozási kapacitást bővítették, a már létező telepek infrastruktúrájának és eszközeinek fejlesztésével. A program révén a Beregszászon feldolgozott hulladék mennyisége a korábbi teljesítmények ötszörösére nőtt, ráadásul az ungvári hulladékgyűjtő kapacitását is növelni tudták.
A programban mindezek mellett az edukációra is nagy hangsúlyt fektetnek, a közösségi médiafelületeken szemléletformáló bejegyzések, és a lakossági szelektív gyűjtést segítő oktatóvideók megosztásával.
A több mint egy éve tartó ukrajnai háború miatt a projekt többször is szinte teljesen ellehetetlenült, hiszen többek közt az üzemi berendezéseket nem tudják folyamatosan működtetni, a hulladékot a begyűjtéssel egy ütemben feldolgozni a rendszeres áramkimaradások miatt. Mindezeken túl a hulladék további értékesítése is bizonytalan.
A nehéz körülmények ellenére a projekt idén is tovább folytatódik, és legfontosabb feladatai közé a gyűjtőszigetek kihelyezése, a folyótisztító rendszerek telepítése, és a lakosság még szélesebb körű bevonása tartozik.
Ezeket Beregszászon és Ungváron egyaránt további szelektív hulladékgyűjtő pontok, iskolákba és közösségi intézményekbe telepített hulladékgyűjtők kialakításával, valamint a Latorca folyón egy hulladékfelfogó háló telepítésével tervezik megvalósítani.
[type] => post [excerpt] => A Tisza ukrajnai forrásvidékén a PET Kupa és a Diageo vállalat közös programjának keretén belül több mint hétszáz tonna hulladékot gyűjtöttek össze és dolgoztak fel a természetvédők. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1679506980 [modified] => 1679488598 ) [title] => Több mint 200 tonna hulladékot gyűjtöttek össze Kárpátalján a természetvédők [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=141007&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 141007 [uk] => 141165 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 141008 [image] => Array ( [id] => 141008 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek.jpg [original_lng] => 271627 [original_w] => 800 [original_h] => 600 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1679553045:3 [_thumbnail_id] => 141008 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 4798 [_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => [_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1679476924 [_oembed_ff372604433c52a006cab79d8a37c5a0] => [_oembed_time_ff372604433c52a006cab79d8a37c5a0] => 1679476924 [translation_required_done] => 1 [_oembed_60abd0511d276feee10453dd42d70ae5] => {{unknown}} [_oembed_7376e0be01faa3f206e3268e1aa042d9] => {{unknown}} [_oembed_3d55e5c4df78cbc011583960ab9d60f5] =>
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
