Ukrajna hivatalos részvétele az Európai Unió űrprogramjaiban akkor válik véglegessé, amikor az erről szóló nemzetközi megállapodást aláírják.
Az Európai Bizottság kedden, október 28-án javaslatot nyújtott be az Európai Tanácsnak az Ukrajnával folytatandó tárgyalások megnyitására, hogy az ország csatlakozhasson az EU kormányzati műholdas kommunikációs komponenséhez (Govsatcom) az Európai Unió Űrprogramja és a Union Secure Connectivity Programme keretében – közölte Thomas Regnier, az EB szóvivője Brüsszelben.
„Célunk Ukrajna teljes körű bevonása a Govsatcom programba, vagyis a kormányzati műholdas kommunikációs rendszerbe. Ez fontos, mert a védelem és az űr szorosan összefügg” – hangsúlyozta Regnier.
Elmondása szerint Ukrajna már teljes mértékben részt vesz az EU védelmi programjaiban, és most „eljött az idő ugyanezt megtenni az űrkutatás területén is”.
A kínai űrprogram már most sem szenved hiányt a sikerekben, hiszen nemrég egy kisebb űreszközt juttattak a Marsra, azt megelőzően pedig elkezdték összerakni moduláris űrállomásukat.
Egy „ultranagy” űrhajó építéséről és pályára állításáról döntött Kína, melyet az elkövetkező években terveznek összerakni, az űrben – jelentette a South China Morning Post (SCMP). A portál szerint a tudományos és technológiai tárca nemrég felhívást tett közzé kínai kutatók számára, hogy különféle paramétereket szem előtt tartva tervezzék meg a monstrumot.
A beszámolók szerint az új kínai űreszköz kilométer hosszúságú lesz.
Az űrhajó építése még nem kezdődött el, egyelőre az információgyűjtés zajlik. A szakértőknek egyrészt ki kell találniuk, hogy a hatalmas szerkezet miként lesz majd irányítható. De a feladatok közé tartozik a jármű súlyának minimalizálása is, amire elsősorban a felbocsátás miatt van szükség. Az összeszerelés biztosan az űrben zajlik majd, részletekben, mert egy ekkora gépet lehetetlen egyben felküldeni.
A Post megjegyzi, hogy Kína az utóbbi időben óriási pénzeket fektet űrprogramjába, mely egyre sikeresebb. Két éve például a Hold túlsó oldalán landoltattak egy kutatójárművet, idén májusban pedig a Marsra is eljutottak egy tudományos eszközzel. Eközben zajlik a Tienkung nevű, több modulból álló űrállomás építése is, melynek első darabját áprilisban sikeresen pályára állították. A szerkezet várhatóan jövőre készül el.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Recep Tayyip Erdogan, török elnök bejelentette, hogy Törökország az elkövetkezendő 10 évben űrhajó küldését a Holdra, űrállomás felépítését és műhold technológiák kidolgozását tervezi.
Erdogan elnök, az ország történetének az első, ambiciózus, 10 éves űrprogramját mutatta be, amely Ankara terveit tükrözi, miszerint versenyképes kíván lenni az világ színpadán és azon túl is, közölte a The Guardian.
Az különleges effektusokban gazdag, az országos televízió élő adásában közvetített felszólalása során Törökország elnöke valójában sokkolta a nézőket azzal a bejelentésével, miszerint az ország átfogó programjainak első célja – „kapcsolat létesítése a Holddal 2023-ban a Török Köztársaság megalakulásának 100. évfordulójára”. Az egyéb űrmissziók között szerepel a török űrhajósok fellövése az űrbe, egy török űrállomás építése, valamint az összetett műholdas és meteorológiai technológiák kidolgozása.
„Remélem, hogy ez az ütemterv (10 éves terv), amely Törökországot a globális űrverseny legfelsőbb ligájába juttatja, sikeresen megvalósul”, hangsúlyozta ki Erdogan elnök.
„Lábaink a Földön lesznek, de a szemünk az űrben lesz. Gyökereink a Földön lesznek, ágaink pedig az égen” – hangsúlyozta a török vezető.
Emlékeztetőül, Törökország Erdogan vezetésével igyekszik visszaállítani világhatalmi státuszát. És a Török Űrügynökség (TUA) sikeres fejlesztése az országot a világ azon kevés országai közé emelné, amely készen állnak az űrkutatásra. Törökország 2018 decemberében hozta létre az űrügynökségét.
Ankara ambiciózus terveit értékelve a kritikusok rámutattak az űrprogramokkal kapcsolatos csillagászati költségekre, miközben a TUA támogatói az mondják, hogy ezzel munkahelyek hozhatóak létre a technikai és szakképzettséggel rendelkezők számára, egyben csökkenti a török kutatók és tudósok folyamatosan emigrációját. Az űrügynökség költségvetésével kapcsolatos részleteket Erdogan nem közölt. Emlékeztetőül, tavaly novemberben Erdogan elnök bejelentette, hogy Törökország elszánt abban a elhatározásában, hogy „elfoglalja méltó helyét a világjárvány után kialakuló új világrendben. Először is erőfeszítéseket teszünk a jogi és gazdasági rendszer javítására, a termelés és a foglalkoztatás növelésére az országban” – tette hozzá.
Ezen kívül a kormánypárthoz intézett videoüzenetében Erdogan az alábbiakat közölte:
„Törökország, csakúgy, mint korábban, eltökélt az európai integrációt illetően, és Európával együtt akarja építeni jövőjét. Ezen kívül Ankara igyekszik elmélyíteni együttműködését minden baráti országgal és szövetségessel. Törökország készen áll arra is, hogy aktívan használja fel az Egyesült Államokkal fenntartott szoros szövetségesi kapcsolatait minden regionális és globális probléma megoldására” – konstatálta Recep Erdogan.
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
