Ingyen sörrel próbálják az urnákhoz csábítani a választókat Duisburgban, ahol február 23-án előrehozott választásokat tartanak.
A németországi Duisburgban a helyi önkormányzat és a karnevál szervezői összefogtak, hogy növeljék a választási részvételt. Azok a választók, akik február 15-én, szombaton 10 és 14 óra között leadják szavazatukat, egy korsó helyi sörrel, a König Pilsenerrel (vagy alkoholmentes változatával) ünnepelhetik a demokráciát.
Duisburgban alacsony a részvételi arány a választásokon, ezért a város vezetése új megoldásokat keresett.
Mitől lesznek érzelmileg érintettek az emberek? A helyi sörtől, amely 1858 óta készül Duisburgban, mélyen kötődik a városhoz – mondta Martin Murrack, a városvezetés egyik tagja.
Duisburg már tavaly is próbálkozott egy hasonló akcióval az európai parlamenti választások előtt, de akkor csak alkoholmentes sört ajánlottak fel az előre szavazóknak, valószínűleg ez okozta, hogy az érdeklődés minimális volt.
Ezúttal a város központjában rendezik meg az eseményt, és az alkoholos változatot is elérhetővé tették. A kampányt ráadásul a karnevál időszakára időzítették, amely február 27-én kezdődik a régióban.
Ám nem mindenki lelkesedik az ötletért.
Nem ingyen sört várok a várostól, hanem azt, hogy tegyenek valamit – nyilatkozta egy helyi lakos.
Murrack azonban optimista. Szerinte már az is siker lenne, ha 100-150 ember részt venne, de bízik benne, hogy a közösségi médiában keltett figyelem révén még többen érdeklődnek majd.
Oroszország kibertámadása nem jelenti azt, hogy Ukrajnának fel kellene adnia a digitalizációt és a fejlődést, beleértve az elektronikus választások ötletét– jelentette ki Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal.
A miniszterelnök sajtótájékoztatón válaszolt arra a kérdésre, hogy az orosz kibertámadások hogyan befolyásolhatják az elektronikus választásokkal kapcsolatos vitát Ukrajnában.
„Jelenleg elemezzük a támadás okait és következményeit. Miután mindent elemeztünk, levonjuk a következtetéseket, hogy hogyan erősíthetjük meg a kiberbiztonságunkat. Az orosz kiberagresszió nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk a digitalizációról, az új technológiák bevezetéséről, a fejlődésről” – mondta Smihal.
A miniszterelnök úgy véli, hogy az ilyen esetek csak arra figyelmeztetnek, hogy még figyelmesebbeknek, jobban védetteknek és jobban koordináltaknak kell lennünk a partnereinkkel.
Az ukrán Védelmi Minisztérium választásokat hirdetett a védelmi minisztérium hatáskörébe tartozó Korrupcióellenes Tanácsba. A szaktárca információja szerint a pályázatban 19 társadalmi egyesület 40 jelöltje vesz részt.
A Védelmi Minisztérium hozzátette: a regisztrált jelöltek december 25-ig kampányolhatnak támogatásukért. December 26-án lesz a szavazás, amely 9:00 órától 21:00 óráig tart. Ukrajna állampolgárai a Gyija portálon történő azonosítást követően csatlakozhat hozzá.
„A pályázat során kiválasztott 15 tanácstag a következő 2 évben civil ellenőrzést biztosít a védelmi minisztérium tevékenysége felett”, tette hozzá a minisztérium.
Az ukránok túlnyomó többsége (69 %) 2024 februárjában úgy vélte, hogy Volodimir Zelenszkijnek a hadiállapot végéig kell betöltenie az elnöki tisztséget – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
Ugyanakkor 2023 decemberében az ukránok 84 %-a gondolta úgy, hogy még nem jött el a választások ideje, és el kell halasztani ezt a kérdést. Függetlenül attól, hogy mit gondol a választások szükségességéről, az ukránok több mint fele (53 %) úgy gondolta, hogy Zelenszkijnek részt kell vennie a következő választásokon. 2023 decemberében ezek arány 59 % volt. Ezzel szemben a 2023 decemberi 34 %-ról a 2024 februári 43 %-ra nőtt azok aránya, akik szerint Zelenszkijnek csak a jelenlegi ciklusra kellene korlátoznia az elnökségét.
A kutatás adatai szerint a válaszadók 15 %-a gondolja úgy, hogy választásokat kell tartani, ebből 4 % a hadiállapot felfüggesztését, 11 % pedig a vonatkozó törvények módosítását és a választások megtartását látná jónak. Emellett a megkérdezettek 10 %-a támogatja azt a lehetőséget, amely szerint 2024 májusában Zelenszkij lemond, és az új elnök megválasztásáig jogkörét a Legfelső Tanács elnöke gyakorolja.
Ahogy Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy annak a narratívának a népszerűsítése, miszerint az elnök 2024 májusában elveszíti legitimitását, elsősorban Ukrajna ellenségeinek a kezére játszik – destabilizálja az országon belüli helyzetet és egységet, és aláássa Ukrajna nyugati szövetségeseinek a támogatását.
A KMISZ a felmérését február 5–10-én végezte 1202 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek az olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna hatóságainak az ellenőrzése alatt.
Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes, Ukrajna digitális átalakításáért felelős minisztere a Radio Szvobodának adott interjújában elmondta, nem zárja ki a „Gyija állami szolgáltatás alkalmazását az ukrajnai népszámlálásban, ugyanakkor választások megtartását a Gyija alkalmazás segítségével nem terveznek.
„Jelenleg egyáltalán nincs ilyen célunk – választásokat tartani a Gyija alkalmazásával” – mondta, válaszolva arra a kérdésre, miszerint az alkalmazást „globálisabb célokra” használják, mint például egy közvélemény-kutatás.
„Az online választások lebonyolításához hihetetlen bizalomra van szükség a hatalom, a rendvédelmi szervek, az igazságszolgáltatás és az elektronikus rendszer iránt, valamint a lakosság magas szintű digitális készségeire. Ha mindezek az összetevők és a bizalom egymás iránt megvan, akkor ki lehet dolgozni az elektronikus választásokat. Ezért ezeket az intézményeket ki kell építeni. Mi ezzel is foglalkozunk” – folytatta.
Fedorov „szépnek” nevezte a népszámlálás lebonyolításának lehetőségét az alkalmazás segítségével.
„Nem beszéltünk erről a nyilvánosság előtt, de most én vagyok a felelős a statisztikai szolgálat reformjáért. Ez elég látványos reform lesz abból a szempontból, hogy egy nagy testület, amelyben megvan a lehetőség a hatékony fejlődésre, van mit optimalizálni, hogyan lehet ezen változtatni a technológia segítségével. Tavaly két törvényjavaslatot fogadtunk el, az egyik a népszámlálásról szól. Ott pedig elő van írva, hogy a népszámlálás első fordulóját elektronikus eszközök alkalmazásával is le tudjuk bonyolítani” – tette hozzá.
Immár több mint egy hónapja tart az orosz–ukrán háború, amelynek már eddig is sok ukrán állampolgár, köztük nők és gyermekek estek áldozatául. Számos honfitársunk kényszerült rá, hogy elhagyja szülőföldjét és az ország más részeiben vagy külföldön keressen menedéket.
Kárpátalja lakosai, köztük a magyarok is, mindent megtesznek, azért, hogy az Oroszország agressziója okán otthonukat elhagyni kényszerülőket befogadják, ellássák. Ebben nagy segítséget jelentett a magyar kormányzat támogatása, amely eddig is jelentős humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, s befogadta a Magyarországra menekülteket.
A nemrég lezajlott magyarországi parlamenti választás eredménye bizakodással tölthet el bennünket atekintetben, hogy a magyar kormány továbbra is felvállalja majd mind az ukrajnai menekültek gyámolítását, mind az Ukrajnában nehéz körülmények közé került honfitársainknak a megsegítését.
Bízunk benne, hogy a magyar kormányzat a háború, illetve a védelmi felszerelések szállításának vonatkozásában továbbra is a NATO döntések, a gazdasági szankciók vonatkozásában, pedig az Európai Unió döntéseinek értelmében eljárva továbbra is segíti majd Ukrajnát.
Örömmel konstatáljuk, hogy Magyarország kezdettől fogva támogatta Ukrajnának az Európai Unióba történő gyorsított felvételét.
Kérjük a magyar kormányt, hogy minden lehetséges módon továbbra is segítse Ukrajnát, s lehetőségei szerint mozdítsa elő a fegyveres konfliktus beszüntetését és a tartós béke megteremtését.
Ungvár, 2022. április 4.
[type] => post
[excerpt] => Immár több mint egy hónapja tart az orosz–ukrán háború, amelynek már eddig is sok ukrán állampolgár, köztük nők és gyermekek estek áldozatául. Számos honfitársunk kényszerült rá, hogy elhagyja szülőföldjét és az ország más részeiben vagy külföldön...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1649104260
[modified] => 1649104319
)
[title] => A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=97573&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 97573
[uk] => 97570
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 17037
[image] => Array
(
[id] => 17037
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/kmksz-2.jpg
[original_lng] => 21811
[original_w] => 745
[original_h] => 350
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/kmksz-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/kmksz-2-300x141.jpg
[width] => 300
[height] => 141
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/kmksz-2.jpg
[width] => 745
[height] => 350
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/kmksz-2.jpg
[width] => 745
[height] => 350
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/kmksz-2.jpg
[width] => 745
[height] => 350
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/kmksz-2.jpg
[width] => 745
[height] => 350
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/kmksz-2.jpg
[width] => 745
[height] => 350
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1649093519:5
[_thumbnail_id] => 17037
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3428
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7d65dd499b1a100609782ddd286fe414] =>
[_oembed_time_7d65dd499b1a100609782ddd286fe414] => 1649093147
[_oembed_49ab6d525ecd550c8ce28900e9f55aa5] =>
[_oembed_time_49ab6d525ecd550c8ce28900e9f55aa5] => 1719630412
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 31
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
)
[tags] => Array
(
[0] => 15270
)
[tags_name] => Array
(
[0] => választások
)
)
[7] => Array
(
[id] => 97483
[content] =>
Reggel hat órakor elkezdődött az országgyűlési választás és a négykérdéses gyermekvédelmi népszavazás. A szavazókörök este hétig lesznek nyitva. Percről percre tudósításunk a választásról itt olvasható.
A magyar választási törvények értelmében az egyéni körzetekben 106 képviselői hely sorsa dől el, az országos listáról pedig várhatóan 93 mandátumot osztanak el az indulók előtt. Egy párt csak akkor juthat be az Országgyűlésbe, ha eléri az öt százalékot. A nemzetiségi választók pártlistára nem, csak nemzetiségük listájára voksolhatnak.
Sorra nyílnak a külképviseleti szavazókörök a többi európai országban is
Sorra nyílnak a szavazókörök a Magyarországgal egy időzónában lévő külképviseleteken, az országgyűlési választásra és a népszavazásra ezeken a helyeken is reggel 6-tól este 7 óráig várják a voksolókat, összesen 53 689 választópolgárt.
Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton szavaztak, az első Amerikán kívüli szavazókör Új-Zélandon nyílt meg, közép-európai idő szerint szombat este 8 órakor, majd folyamatosan nyíltak az ausztráliai, az ázsiai, majd a kelet- és észak-európai, valamint a közel-keleti szavazókörök is.
A magyarországiakkal egy időben nyitott ki a szavazókör Észtországban (Tallin), Finnországban (Helsinki), Lettországban (Riga), Litvániában (Vilnius), Svédországban (Stockholm), Norvégiában (Oslo), Dániában (Koppenhága), Hollandiában (Hága), Belgiumban (Brüsszel), Luxemburgban (Luxembourg), Németországban (Berlin, Düsseldorf, München, Nürnberg és Stuttgart), Franciaországban (Párizs, Lyon és Strasbourg), Svájcban (Bern és Genf), Olaszországban (Milánó és Róma), Máltán (Valletta), Spanyolországban (Barcelona, Madrid és Malaga), Lengyelországban (Varsó, Krakkó, Wroclaw és Gdansk) és Csehországban (Prága).
Ezen a 31 külképviseleten 35 403 választót várnak, a legtöbbet Münchenben (4646), Stuttgartban (3719) és Hágában (3433).
Szintén a magyarországi szavazókörökkel egy időben nyílt meg a külképviseleti szavazókör a Magyarországgal szomszédos országok közül Szlovákiában (Pozsony, Kassa és Besztercebánya), Ausztriában (Bécs és Innsbruck), Szlovéniában (Lendva és Ljubljana), Horvátországban (Zágráb és Eszék), valamint Szerbiában (Belgrád és Szabadka). A 11 külképviseleten 4572 választót várnak, Bécsben például 2164-et, Szabadkán 1031-et.
A Balkánon szintén 6 órakor nyitott meg Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó), Montenegróban (Podgorica), Koszovóban (Pristina), Észak-Macedóniában (Szkopje) és Albániában (Tirana), összesen 545-en voksolnának ezeken a külképviseleteken.
Az afrikai kontinensen is 6 órakor nyitott meg a külképviseleti szavazókör Egyiptomban (Kairó), a Dél-afrikai Köztársaságban (Pretoria), valamint a Zambiai Köztársaságban (Lusaka), ezen a három külképviseleten 145-en voksolnának.
Közép-európai idő szerint reggel 7 órakor nyitnak a szavazókörök Írországban (Dublin), Nagy-Britanniában (Edinburgh, London és Manchester), Portugáliában (Lisszabon), Algériában (Algír), Tunéziában (Tunisz), Angolában (Luanda), Nigériában (Abuja) és Szenegálban (Dakar). Ezen a tíz külképviseleten összesen 13 024-en voksolnának, Londonban 8138-an, Manchesterben 1761-en, Dublinban 1348-an.
Mivel ez a tíz külképviselet olyan időzónában van, amelyben az időeltolódás a közép-európai időhöz képest mínusz 1 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Ez azt jelenti, hogy – bár helyi idő szerint reggel 6-kor kinyitottak a szavazókörök – az időeltolódás miatt helyi idő szerint csak este 6 óráig szavazhatnak.
A marokkói külképviselet (Rabat, 28 szavazó) és a ghánai (Accra, 14 szavazó) pedig olyan időzónában van, ahol mínusz 2 óra az időeltolódás a közép-európai időköz képest, így itt csak közép-európai idő szerint 8 órakor nyit a külképviselet, viszont csak helyi idő szerint 5 óráig lehet voksolni.
A külképviseleteken (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) azok adhatják le voksukat, akik március 25-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleteken szombaton és vasárnap több mint 65 ezren szavazhatnak, négy évvel ezelőtt 58 ezren szerepeltek a névjegyzékben.
A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai.
A szavazás befejezése után a külképviseleteken leadott voksokat Magyarországra, a Nemzeti Választási Irodába (NVI) szállítják, legkésőbb április 7-éig. Az NVI az urnák beérkezése után választókerületek szerint szétválogatja a szavazatokat.
Vasárnap minden egyéni választókerületben egy szavazókör urnái bontatlanul maradnak, ezeket április 9-én bontják fel és hozzákeverik a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel szavazók voksait. Így állapítják meg a szavazókör eredményét, és csak ezután lehet majd megállapítani a parlamenti választás és a népszavazás eredményét.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok szombattól adhatják le a levélszavazatokat tartalmazó válaszborítékokat a külképviseleteken. Hat külképviseleten hosszabbított nyitvatartás lesz. A külképviseleteken nem csak azok adhatják le a válaszborítékot, akik ott vették fel a szavazási levélcsomagot.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak március 9-éig kellett felvételüket kérniük a névjegyzékbe ahhoz, hogy levélben szavazhassanak az április 3-ai országgyűlési választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson, ezt 456 ezren tették meg.
A levélben szavazók a regisztrációkor választhattak, miként akarják megkapni a többi között az országos listás szavazólapot és a népszavazási szavazólapot is tartalmazó levélcsomagot: választhatták a postai kézbesítést, de kérhették a levélcsomagot külképviseletre vagy magyarországi településre is.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) már március elején elkezdte postázni a szavazási levélcsomagokat, azok a levélben szavazók pedig, akik azt kérték, hogy személyesen vehessék át szavazási levélcsomagjukat, szombattól tehetik ezt meg április 2-ig minden nap 6-22 óra között hat kijelölt külképviseleten (Ungvár, Beregszász, Kolozsvár, Csíkszereda, Bukarest, Szabadka). Hétfőtől további hat külképviseleten (Belgrád, Kassa, Pozsony, Eszék, Lendva, Lemberg) is átvehetik a szavazási levélcsomagjukat április 2-ig minden munkanap 8-16.30 óra között. Az országgyűlési egyéni választókerületi székhelytelepüléseken vagy a kijelölt, határ menti településeken (Battonya, Beregsurány, Biharkeresztes, Bódvaszilas, Csengersima, Fehérgyarmat, Kőszeg, Létavértes, Letenye, Letkés, Makó, Nagylak, Nyírábrány, Nyírlugos, Putnok, Rajka, Rédics, Tiszabecs, Tompa, Tornyosnémeti, Vámosszabadi, Záhony), munkanapokon 9-16 óra között lehet átvenni a szavazási levélcsomagokat. Április 3-án, a szavazás napján is fel lehet még venni a levélcsomagokat, akkor 6-19 óra között.
Aki személyes átvételt kért, köteles személyazonosságát érvényes fényképes igazolvánnyal igazolni. Meghatalmazott útján a levélcsomag nem vehető át.
A szavazó szabadon dönthet arról, milyen úton juttatja vissza a szavazólapokat tartalmazó válaszborítékot az NVI-hez: feladhatja postán (bárhonnan ingyen), úgy, hogy az a szavazás napján 19 óráig megérkezzen. Feladhatja térítés ellenében bármelyik külképviseletre címezve is, ebben az esetben is a külképviseleti szavazás lezárultáig kell megérkeznie a levélszavazatnak a külképviseletre.
Azokon a külképviseleteken, ahol lehetőség van a szavazási levélcsomag átvételére, a szavazólapot a választópolgár a helyszínen is kitöltheti és leadhatja válaszborítékát. A válaszboríték tehát leadható bármely külképviseleten is március 19-től munkanapokon; a külképviseletek általában 8-16.30 között vannak nyitva, de Beregszászon, Ungváron, Kolozsváron, Csíkszeredán, Bukarestben és Szabadkán minden nap 6-22 óra között van erre lehetőség.
A külképviseleteken nem csak azok adhatják le a válaszborítékot, akik ott vették fel a szavazási levélcsomagot; vagyis aki válaszboríték leadására megjelenik a külképviseleten, annak a személyazonossága ellenőrzése nélkül biztosítani kell, hogy saját vagy más választópolgár válaszborítékját bedobja az urnába. Nem kifogásolható, ha valaki több válaszborítékot ad le.
Március 19-től naponta ürítik az urnákat és jelentik, hány szavazat volt abban, így nyomon követhető lesz a leadott válaszborítékok számának alakulása. A Kárpát-medencében lévő külképviseletekről a tervek szerint a szavazás előtt legalább egyszer hazaszállítják az urnában lévő válaszborítékokat, hogy az NVI elvégezhesse a szavazó ellenőrzését.
A válaszboríték leadható a külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt (általában 6-19 óra között) is, illetve Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen is, a szavazás napján 6-19 óra között.
A kormánypárti elnökjelölt, Lee Jae-myung állami támogatást adna a hajhullás kezelésére.
A márciusban tartandó dél-koreai választások egyik központi témája lehet a kopasz-kérdés, ami azért is roppant meglepő, mert a világnak azon a felén inkább olyan témák szoktak a figyelem középpontjába kerülni, mint az Észak-Korea jelentette nukleáris fenyegetés mondjuk. Az AP tudósítása alapján ezúttal a korábban tartományi kormányzóként működő Lee Jae-myung a hajhullás problémáját állította kampánya fókuszába, pontosabban azt, hogy állami támogatással venné fel a küzdelmet a kopaszodás ellen.
Ez magyarul annyit tesz, hogy adóforintokból csengetné ki a rászorulóknak a hajbeültetést. Az elsőre furcsa ötletnek tűnő lépés annyiban már biztosan bejött neki, hogy a kopaszodó dél-koreaiak több online közössége is elárasztotta támogató üzenetekkel, ugyanakkor sokan azt olvassák a fejére, hogy ez csak egy olcsó populista ígéret a részéről. Ahhoz, hogy megértsük, miért keltett ekkora visszhangot Lee kampánya, érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy minden ötödik dél-koreait érint a hajhullás problémája.