Az első ember világűrbe reptetésének bázisát a világörökségi listára szeretné tenni Kazahsztán, és múzeumot tervez a híres bázison. Visszaadja Kazahsztánnak a bajkonuri űrbázist Oroszország. Gagarin startjáról vált világhírűvé a Bajkonur Kozmodrom (Bajkonuri Űrrepülőtér), ami a legrégebbi rakétaindítóállása volt a egykori Szovjetuniónak. Kazahsztán azt tervezi, hogy a 2019-ben leszerelt bázist múzeummá alakítja át.
„A Gagarin-féle kilövőállást azért vonták ki a forgalomból, mert már alkalmatlan volt az új Szojuz-2 rakéták indítására, amelyeket már egy másik platformról indítanak” – mondta a kazah Digitális Fejlesztési, Innovációs és Űrhajózási Minisztérium szóvivője.
A telephely korszerűsítésének finanszírozására háromoldalú megállapodást írt alá 2021-ben Oroszország, Kazahsztán és az Egyesült Arab Emírségek. A projekt azonban a változó geopolitika közepette megrekedt. Az Ukrajna elleni orosz háború arra kényszerítette az aláíró feleket, hogy átértékeljék partnerségüket és a Szojuz-2 rakéták használatát.
Eközben Oroszország a saját indítóhelyeit, Pleszecket és Vosztocsnijt fejlesztette, a kereskedelmi célú kilövéseket is áthelyezve.
Bár a bajkonuri bázist 2050-ig bérli Kazahsztántól, Oroszország 234 olyan létesítményt nevezett meg egy listán, amikre már nincs szüksége, és amelyeket törölni kér a bérleti szerződésből. 53-at már elfogadott a kazah fél.
„Oroszország a jövőben is használni fogja a bajkonuri kozmodrom egyes részeit. Összesen kilenc indítást terveztek 2025-re, amelyből kettő már meg is valósult” – közölte a kazah minisztérium.
Eközben Kazahsztán folytatja saját űrkomplexumának fejlesztését, bár az előrelépés lassú. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a késedelmek, párosulva Bajkonur jelentőségének csökkenésével, elavult infrastruktúrát és elszalasztott gazdasági lehetőségeket eredményezhetnek.
A kilövőhelytől az örökségi helyszínig A Gagarin startja, más néven Bajkonur 1-es telephelye űrkutatás-történeti jelentőséggel bír. 1961-ben Jurij Gagarin volt az első ember, akit az űrbe reptettek. A Föld első mesterséges műholdja, a Szputnyik is erről a rakétaállványról indult.
Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz a korszerűsítésen való gondolkodás után eredetileg azt javasolta, hogy a kilövőállást múzeummá alakítsák át, arra hivatkozva, hogy a helyszínt mint globális jelentőségű örökséget fontos megőrizni. Kazahsztán azt reméli, hogy Bajkonur turisztikai potenciálját növelheti a nagyközönség számára történő megnyitással.
A leendő múzeumban rakétákat, űreszközöket és más tárgyi emlékeket mutatnak majd be Bajkonur 70 éves történetéből. Mindkét fél azon is dolgozik majd, hogy a kilövőállást felvegyék az UNESCO világörökségi listájára.
Jelenleg a látogatáshoz két hónappal korábban kiadott külön engedély szükséges, ami korlátozza a látogathatóságot. A minisztérium közölte, hogy dolgozik a belépés egyszerűsítésén, illetve egy digitális belépőjegy kifejlesztésén.
Európai idő szerint kora délután indult útnak a Szojuz űrhajó a Bajkonur űrállomásról a Nemzetközi Űrállomásra, fedélzetén egy fehérorosz, egy orosz és egy amerikai űrhajóssal.
Három nemzet képviselői, a fehérorosz Marina Vasziljevszkaja, az amerikai Tracy Dyson, a NASA űrhajósa és Oleg Novickij orosz űrhajós indultak útra a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szombaton a Szojuz MS-25 űrhajóval. Ennek indítását eredetileg csütörtökre tervezték, de akkor 20 másodperccel a felszállás előtt műszaki problémák miatt megszakították az indulást. A Szojuz várhatóan hétfőn dokkol a Földtől 400 kilométerre keringő űrállomáson.
Vasziljevszkaja, aki a Belavia légitársaságnál dolgozik utaskísérőként, az első fehérorosz űrhajós. Dysonnak ez a harmadik, Novickijnak pedig a negyedik űrrepülése.
A fehérorosz űrhajósnő az ISS-en tervezett 12 napos tartózkodása alatt tudományos kísérleteket végez, és spektrális felvételeket készít a Föld felszínéről.
Novickij és Vasziljevszkaja két hét múlva a Szojuz MS-24 űrhajóval tér vissza a Földre az amerikai Loral O’Hara társaságában, aki 2023. szeptember 15-én érkezett az űrállomásra. A tervek szerint Dyson szeptemberig marad az űrállomáson, majd Oleg Kononyenko és Nyikolaj Csub űrhajósokkal együtt indul haza. Az 59 éves Kononyenko tartja az ISS-en tartózkodás rekordját: szeptember 23-ig tartó ötödik missziójának végére átlépi az űrben töltött 1000 napot is.
Standing down from tomorrow’s Falcon 9 launch of Ax-4 to the @Space_Station to allow additional time for SpaceX teams to repair the LOx leak identified during post static fire booster inspections. Once complete – and pending Range availability – we will share a new launch date pic.twitter.com/FwRc8k2Bc0
