Karantén – iskola – távoktatás – eredmények – problémák

Országszerte tart a karanténidőszak, és április 24-ig biztosan folytatódik. A korábban soha nem tapasztalt helyzet – a pandémia miatti félelmen kívül – számos problémát gördített a pedagógusok és diákjaik elé egyaránt.

Tömegek váltak munkanélkülivé, mivel a legtöbb üzlet, minden étterem, kávézó, számos gyár, kisvállalkozás leállt. Van azonban, ami nem szünetelhet hetekig: ilyen például az oktatás is.

Az oktatási folyamat legalsó lépcsőjétől a legmagasabbig távoktatás keretében próbálják elérni a pedagógusok, hogy ezekben a hetekben ne maradjanak le a tananyaggal a diákok. A hagyományos oktatási formák most érvényüket vesztették, a helyzetet minden intézmény és tanár igyekszik a lehető leghatékonyabb és legcélravezetőbb formában megoldani.

Távoktatási körképsorozatunkban pedagógusok, igazgatók számolnak be arról, intézményükben hogyan és milyen eredményességgel tudják tartani egymással a kapcsolatot az oktatási folyamat fő résztvevői, vagyis a tanárok és a diákok, illetve hogyan segítenek és segíthetnek ennek optimalizálásában a szülők.

A Csongori Általános Iskola 24 pedagógusának 294 diák távoktatását kell megvalósítania napról napra.

– A távoktatás rendszerének kidolgozására nem sok időnk volt: péntektől hétfőre kellett megoldanunk a feladatot – tájékoztatott Nagy Sándor, az intézmény igazgatója. – De sikerült. Minden tanár heti tervet állított össze. Ez a tanmenet tartalmazza a témákat és a hozzájuk kapcsolódó magyarázatot, feladatokat, továbbá fogódzókat, melyek segíthetnek a téma feldolgozásában. Ezek osztálybontásban felkerültek az iskola weboldalára (https://chomonin-school.ucoz.ua/), tehát mindenki számára elérhetőek. Az így elkészített tancsomagokat órarend szerint adják ki a tanárok. A kommunikációt Messenger-csoportokban tudják megoldani. A diákok elvégzik a kiadott feladatokat, az órarend szerinti dátum, téma, távoktatás jelzésével ellátva visszaküldik a tanárnak. Ez jelentheti az elkészített munka befotózását, de például verstanulás esetében a videón történő megörökítést is. A tanárok némelyike szintén használ élő videóüzenetet a tananyag feldolgozásához, melynek következtében élő kapcsolat alakul ki diák és tanár között. A legfrappánsabb visszajelzéseket az iskola weboldalára is feltöltjük.

– Milyen arányt mutatnak a tanulói visszajelzések?

– A tanulói visszajelzések aktivitása változó, de alapvetően pozitívan viszonyulnak hozzá. Általában 50-60%-ról beszélhetünk a visszajelzések kapcsán, de van csoport, ahol ez eléri a 70-80%-ot is. Sok esetben azért nem jelez vissza a tanuló, mert nincs otthon megfelelő minőségű internete, számítógépe, telefonja. A távoktatás mindenki számára megterhelő: tanároknak, tanulóknak és szülőknek is. Gondolkodunk, milyen módszereket tudnánk még bevetni, mert úgy tűnik, hosszú időszakra kell ebben a formában berendezkednünk.

Molnár Béla, a Beregrákosi Általános Iskola igazgatója lapunknak elmondta: az intézmény 16 pedagógusa és 111 tanulója is igyekszik a lehető legjobbat kihozni a távoktatás nyújtotta helyzetből.

– Március 12-én kezdődött a karantén, s a következő hét elején értesítette az iskolákat a járási tanügyi osztály arról, hogy ez nem egyszerű kimaradás lesz, az oktatás nem szünetelhet. Olyan platformokra, weboldalakra tettek javaslatokat, amelyekkel megoldható a távoktatás. Célszerűbbnek láttam, ha mindent egy helyre gyűjtünk. Weboldalt készítettem (beregrakosiskola.online), ide töltjük fel a tanmenet szerinti anyagokat, feladatokat az 5–9. osztályos tanulók számára. Az alsós tanítóknak már korábban volt Viber- és Facebook-csoportjuk, amelyeken keresztül tartották a kapcsolatot szülőkkel. Ők maradtak ezeknél a platformoknál. Minden tanár a maga tárgyához próbálja igazítani a távoktatás menetét: felírja, melyik paragrafust kell elolvasni, tesztfeladatokat, jegyzetet készít, igyekeznek interaktívvá tenni a folyamatot, és vissza is kérdezni.

– Hatékony az oktatás ezekkel a módszerekkel?

– A weboldalunkat eddig több mint 1600-an nézték meg két hét alatt, tehát naponta 50-60 fő. Még a tavaszi szünidő alatt is volt átlagosan napi 10 látogató. A szülőkkel konzultálva mindig azt a választ kapjuk, hogy dolgoznak a gyerekek a tananyaggal. Vannak Facebook- és Viber-csoportjaink, amelyekben a szülők is tagok. A gyerekek felől pedig már érkezett olyan reakció, hogy jó lenne már iskolába menni, mert nekik is meg kell tanulniuk, hogyan végezzék el a körülményeknek megfelelően a feladatokat. Most látniuk kell, hogy a telefont nemcsak játékra, hanem házi feladat elkészítésére is lehet használni. Természetesen sok függ attól is, hogy az osztályfőnök és a tanár hogyan áll a feladatokhoz. Rengeteg program áll rendelkezésre, mint például a Redmenta, Kahoot!, Learningapps a feladatok elkészítésére, online feleltetésre, tesztelésre. Nem egyszerű választani közülük. Jómagam a Google Classroomot használom, a felmerülő kérdéseket pedig Facebookon vagy Messengeren beszéljük meg a tanulókkal. Kicsit kaotikus néha a helyzet, mert napról napra tanuljuk a különböző felületek használatát. Előbb megtanuljuk mi, aztán a gyerekek kénytelenek elsajátítani a használatukat. Ez láthatóan nem mindig tetszik nekik, szerintük is jobb élőben tanulni. Mindenesetre lehet, hogy ezután jobban fogják értékelni az emberek a tanárok munkáját. Ha látják a szülők, mennyire nehéz otthon 1-2 gyerekkel tanulni, elképzelhetik, milyen lehet, ha 10–30 tanuló van egy osztályban.

A Kisgejőci Oktatási-Nevelési Komplexum pedagógusai számára is kihívást jelentett a távoktatásra való átállás, már csak azért is, mert az intézmény növendékei között nemcsak 11 évfolyamot, hanem a helyi óvodásokat is ott találjuk. Bogáthy Eleonóra intézményvezető számolt be az eddigi tapasztalatokról.

– Az oktatási-nevelési komplexumnak 25 pedagógusa, valamint összesen 130 óvodása és iskolása van. Minden osztály és az óvodai csoport számára is létrehoztunk egy virtuális osztálytermet a Google Classroom felületén. Az oktatási minisztérium ajánlása szerint ugyanis olyan formában kell kapcsolatot tartani a diákokkal, ami a későbbiekben ellenőrizhető. Az intézmény rendszergazdája, Ladányi Zsolt egy eligazító pdf-dokumentumot készített a tanárok és a tanulók számára is arról, hogyan kell az anyagokat felölteni. Az igazgatóhelyettessel mindegyik osztályteremhez csatlakoztunk, nyomon követhetjük az oktatás folyamatát, látjuk, ki mit töltött fel, és azt az órarendnek megfelelően tette-e. Minden csoport esetében ezen a felületen küldjük a tananyagot és a feladatokat. Az óvodások és az alsósok esetében főleg a szülők e-mail-fiókjával történt a regisztráció, tehát még közvetlenebbül hozzáférnek a tanulnivalóhoz. A tanárok és főleg az osztályfőnökök Messengeren is tartják a kapcsolatot a gyerekekkel, szülőkkel.

Az óvodások esetében talán nehezebb megoldani a távoktatást, mert nekik nem elegendő kiküldeni a tananyagot és annak magyarázatát. Az óvónőkkel abban maradtunk, hogy olyan tartalmakat adjanak a gyerekeknek, amelyeket otthon a szülők segítségével is meg tudnak tanulni. Ilyenek a játékok, versek, dalok, vagy éppen a kézművesség. Amit a gyerekek elkészítettek, arról a szülők fényképet, vers vagy dal esetében pedig videót készítenek, és feltöltik a felületre.

– Milyen egyéb feladat hárul most a szülőkre?

– Az iskolások önállóbbak, de itt is fontos a szülők szerepe. Aki a hagyományos tanórákon is aktív, az otthon is igyekszik tanulni. De sok függ attól is, hogy az adott anyag mennyire elsajátítható egyedül. Van, aki könnyebben tanul élő szóban, mint egy anyagot elolvasva, egy prezentációt vagy egy videót végignézve. Vannak szülők, akik nem tudnak elég időt szánni arra, hogy segítsenek a gyereknek átvenni a tananyagot, házit írni, mert dolgoznak, vagy 2-3 gyerekre kellene egy időben figyelniük. Részben ezért is kértem a munkatársakat az első távoktatásos napok buzgóságát látva, hogy legyenek mértékletesek, főleg azokkal a feladatokkal, amelyek a szülő aktív részvételét igénylik. Ha a gyereknek napi 6 órája van, és mindegyikből annyi feladatot kap, amennyit normál esetben az iskolai tanórán és házi feladatban dolgozza fel, lehetetlen, hogy mindenre érkezzen. Ez feszültté, fáradttá tenné őket, és épp az ellenkező hatást érnénk el, mint amit szeretnénk. Ezért is mérsékeljük az anyagok mennyiségét.

– A pedagógusok feladata is több lett?

–  Mindenképpen. Egészen más élő szóban feldolgozni egy témát, mint úgy előkészíteni, hogy az elküldött anyag alapján is megértsék. Saját példámból kiindulva, sok időt vesz el pl. az, hogy a fizika feladatokat egyenletszerkesztő programmal kell előkészítenem. Ugyanez a helyzet a prezentációkészítéssel is. Alapesetben nem használunk minden órán prezentációt, de jelen helyzetben több téma, feladat teszi szükségessé, hogy ilyen formában adjuk le.

(Espán M./Kárpátalja hetilap)