Az ukrán menekültek mintegy 40 százaléka dolgozik a befogadó országokban
Az Európai Központi Bank (EKB) felmérése szerint az ukrán menekültek mintegy 40%-a integrálódott az eurózóna országainak munkaerőpiacába, és 0,5%-kal növelik a zóna munkaerő-állományát – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az EKB weboldalára hivatkozva.
A jelentés emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala (UNHCR) szerint a 2023. február 21-i állapotoknak megfelelően több mint 8 millió embert regisztráltak ukrajnai menekültként Európa-szerte. Több mint 4,8 millió ukrán menekültet tartottak nyilván az ideiglenes védelmi rendszerek keretében Európában, ebből több mint 2,1 milliót az eurózóna országaiban.
Az Ukrajnához való földrajzi közelség volt a fő szempont a menekültek célországait tekintve, így az ukránok aránya a lakosságon belül a balti térségben nem túl magas: Észtországban – 3,2%; Litvániában – 2,7%; Lettországban – 2,4%. A menekültek legkisebb része a dél-európai országokban van.
Lengyelországban ugyanakkor több mint 1,5 millió ukrán menekültet tartanak nyilván, ezzel Európa legnagyobb befogadó országa, míg Csehországban csaknem 0,5 millió menekültet regisztráltak. Mindkét országban 4% feletti az ukrán menekültek aránya a lakossághoz viszonyítva.
Az UNHCR legutóbbi felmérése szerint 2023 februárjában az ukrán menekültek körülbelül 40%-a volt foglalkoztatott vagy alkalmazott, ugyanennyi volt Ukrajnában. Észtországban a munkaképes korú, átmeneti védelemmel rendelkező ukrán menekültek mintegy 55%-a már dolgozik, Litvániában ez az arány megközelítőleg 50%. Leginkább a feldolgozóiparban, az építőiparban, a nagy- és kiskereskedelemben, a vendéglátásban és a közétkeztetésben, valamint az adminisztratív szolgáltatások területén dolgoznak.
Írországban az ukrán menekültek aránya a lakosságon belül 1,3%, de 2023 januárjában a munkaképes korúak mindössze 20,7%-a dolgozott. Számukra az angol nyelvtudás hiánya jelent problémát a munkavállalás során. A menekültek európai munkaerőpiacra való kilépésének egyik jellemzője a demográfiai összetétel: a védelemben részesülők 33%-a gyermek, 60,4% 18 és 64 év közötti; 6,6% 65 év feletti.
A 18 és 64 év közötti munkaképes menekültek mindössze 26,7%-a férfi és 73,3%-a nő. „Ha mindannyian dolgozhatnának, az azt jelentené, hogy a közeljövőben 1,3 millió menekült (az átmeneti védelemben nyilvántartott 2,1 millió menekült 60%-a) már a közeljövőben elkezdhet dolgozni. Ez az euróövezeti munkaerő mintegy 0,8%-a” – áll a jelentésben.
A tanulmány szerzői azonban megjegyzik, hogy a számot felső határnak kell tekinteni. Sok ukrán menekült valószínűleg visszatér Ukrajnába a háború vége után. Emellett nehéz megbecsülni, hogy hány menekült áll készen arra, hogy tartósan Európában maradjon. Egy friss németországi felmérés szerint például 37%-uk szeretne tartósan vagy legalább néhány évig ott maradni, míg 34% tervezi, hogy a háború után távozik.
Az ukrán menekültek euróövezeti munkaerőpiacra gyakorolt hatásának frissített becslése figyelembe veszi a munkaerő mintegy 0,3-0,5%-os növekedését 2022-ben. Ez a hatás azonban 2023-ban fokozódhat az új menekültek érkezése és a már ideiglenes védelmet kapottak sikeres integrációja miatt.
(vb/rbc.ua)
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás