Húsvéti kézműves foglalkozások (videó)

A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik. Elmondhatjuk, hogy ehhez az ünnephez kötődik a legtöbb magyar népi szokás is,mely tájanként eltérő. Két elem viszont sehonnan sem hiányozhat:a hímes tojás és a locsolkodás. Tavaly a háború kitörését követően a kárpátaljaiak is a menekültek fogadására koncentráltak, így elmaradtak a nagyobb húsvéti rendezvények. Idén azonban igyekeztek ezeket pótolni és nagyon sok helyen kézműves foglalkozásokat szerveztek az apróságok számára. Így történt ez Munkácson is, a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A „Szeress és tedd a jót!” Jótékonysági Szervezet nem először látogat el ide, ezúttal is megannyi érdekes ötlettel érkeztek, így készültek húsvéti ajtó és asztaldíszek is, melyeket tojásokkal, kiscsibékkel és tollakkal díszítettek az apróságok. A hagyományos tojásdíszítés sem maradhatott el, mint a tojásírás, más néven viaszolás . A gyerekek itt megismerhették a kesicét, ami maga az íróeszköz, aminek segítségével a megolvasztott viaszt felviszik a tojás felületére. Ebben az erdélyi származású Fehér Erika volt a segítségükre. De természetesen a vidék magyar iskoláiban is folytak kézműves foglalkozások. A szórvány vidéknek számító Ungvár magyar középiskolájában is a hímes tojásé volt a főszerep. Az intézményben már hagyománnyá vált, hogy minden ünnepkör keretében valamilyen érdekes foglalkozással készülnek a gyerekek számára. A koronavírus idején és a háború kitörését követően erre sajnos nem volt lehetőségük, most viszont újra együtt hangolódhatnak a Húsvétra. A gyerekek jól láthatóan élvezik a rájuk szabott feladatot, ami már egy nappal előtte elkezdődött, hiszen a kifújt tojásokat mindenki saját maga hozta hazulról. Amint elkészítették a díszes tojásokat, el is helyezték az iskola tojásfáján, ami jelzi, hogy hamarosan itt a Húsvét. Számos kárpátaljai településen nagy hagyománya van a kézzel hímzett tojásnak. Minden itteni régiónak megvan a maga jellegzetes technikája is. Nagydobronyban például az 1950-es években csíkos tojásokat festettek, aztán jöttek a mintás tojások. Eleinte lóhere-, cseresznye-, szamócamintákat festettek, később minden családnak megvolt a jellegzetes mintája: tulipánvirág, kalocsai minták, árvácska, búzavirág vagy szegfű. Manapság azonban megannyi különleges módszer létezik már, így mindenki megtalálhatja a saját ízlésének megfelelőt. A lényeg azonban az, hogy szeretettel készüljön.