Kitört a vita arról, mikor legyen húsvét Romániában

Romániában a többségben lévő ortodox hívők és a görögkatolikusok vasárnap ünneplik Jézus feltámadását, miközben két, a román ortodox egyházhoz (BOR) közel álló értelmiségi társadalmi vitát kezdeményezett a húsvét időpontjának meghatározásáról, hogy az egybeessen a nyugati kereszténység ünnepével.

Bár Románia több mint egy évszázada áttért a Gergely-naptár használatára, a BOR – a görögkeleti egyházak többségéhez hasonlóan – a Juliánus-naptár szerint számolja ki, mikor van a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ezért az ortodox húsvét többnyire nem esik egybe a katolikusok és protestánsok feltámadási ünnepével.

„Arra kérem a BOR Országos Gyűlését és Szent Szinódusát, hogy a húsvét dátumát a Gergely-naptár szerint számítsák ki (amit a karácsony egyébként is figyelembe vesz), hogy az egész nyugati kereszténységgel (beleértve például a finn ortodoxokat is), illetve katolikus és protestáns embertársainkkal, legyenek azok magyarok, szászok, románok vagy bárkik, együtt ünnepelhessük a feltámadást” – idézte Adrian Papahagi kolozsvári egyetemi oktató Facebook-bejegyzését a Krónika című erdélyi hírportál.

A professzor rámutatott, hogy ez a naptári eltérés nagyon bosszantó azon románok millióinak is, akik nyugaton élnek, de nem tudják kihasználni a lakóhelyük szerinti állam által biztosított szabadnapokat, hogy az otthoni rokonaikkal ünnepeljék a húsvétot, és kénytelenek plusz szabadnapokat kivenni.

Nem az orosz ortodoxokat kellene követni

A húsvét időzítésének reformját sürgette Teodor Baconschi volt külügyminiszter, Románia korábbi vatikáni nagykövete is, aki közösségi oldalán közzétett kezdeményezésében a hidegháború relikviájának nevezte az eltérő egyházi naptárakat, holott a kommunizmus alól felszabadult ortodox népek rendszeresen kérték egyházi vezetőiktől a naptárak összehangolását – mindeddig eredménytelenül. Baconschi – aki 1989 után az azóta egyházfővé választott Daniel pátriárkával együtt a BOR megújulását szorgalmazó kezdeményezésben vállalt szerepet – úgy vélekedett, hogy a BOR-nak nem kellene többé „a 2016-os krétai pánortodox zsinattól arrogánsan távol maradó, az ukrajnai ortodox egyházon belül viszályt szító orosz ortodoxokat” követnie a húsvét időzítésével, hiszen egyébként a BOR a Gergely-naptárt használja.

Egyszer már váltottak – három évig tartott

Az ortodox egyházon belül vegyes fogadtatás övezte a kezdeményezést: a kolozsvári érsek támogatná az átállást, a konstancai hallani sem akar róla. A román ortodox egyház pragmatikus hivatalos álláspontot fogalmazott meg, rámutatva, hogy a probléma nem dogmatikai alapú, megoldásához viszont az ortodox egyházak közötti egyeztetés újraindítására és egy pánortodox zsinati döntésre van szükség. A patriarkátus ezzel arra utalt, hogy 1924-ben maga a román ortodox egyház is áttért a Gergely-naptárra, mivel azonban a legtöbb ortodox országban a húsvétot a régi, Juliánus-naptár szerint tartották, az ortodox közösség fenntartása érdekében 1927-ben a BOR is visszatért a régi naptárhoz.

Romániának a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint 19 millió állandó lakosa van. A felekezeti hovatartozásáról is nyilatkozó 16,4 millió polgár közül 13,9 millió – az adatközlők 85,3 százaléka – vallotta magát ortodoxnak, 115 ezer – 0,7 százalék – görögkatolikusnak.

(mfor.hu)