Online versáradat Radnóti születésnapján

Múlt héten, Radnóti Miklós születésnapján a Kárpát-medence különböző részein élő előadóktól hallhattunk gyönyörű versáradatot az egyik népszerű közösségi oldalon.

Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanárt Kárpátalján sem kell különösebben bemutatni, hiszen számos településen járt már barátjával, Hajvert Ákossal és Török Noémi népdal­énekessel különböző verses összeállításokkal. S ő az, aki tavaly Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából gyalogos verszarándoklatra vállalkozott a tragikus sorsú költő és a többi ártatlanul elhurcolt bori munkaszolgálatos emlékére. 25 nap alatt 3 ország területén 850 kilométert tett meg, azaz az erőltetett menet útvonalát teljesítette Bortól Abdáig. Kezdeményezésére május 5-én Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről, Drávaszögből, Csehországból küldött versvideókkal emlékezhettünk meg a 111 esztendeje született költőről.

„A mai napon barátaimmal, előadótársaimmal, ismerőseimmel a költő verseiből összeállított versvideókkal szeretnénk emlékezni a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjára” – írta bejegyzésében az ötletgazda. Az első videó Kunszentmártonból érkezett, Dezső Dóra részletet mondott el a Naplóból. Őszinte, megrendítő vallomás identitásról, gyökerekről, önmeghatározásról, törvényekről. Majd Kunszentmiklóson Péter egykori magyartanára, Bődi Szabolcs olvasott fel a Naplóból részleteket. „A tanár úr volt az, aki gyerekként kezembe nyomta a bori noteszt, mintegy útlevélként, a 25 évvel későbbi Bortól Abdáig tartó verszarándoklatomhoz. El is kísért Szabolcs tavaly Bortól Belgrádig. Ha ő nincs, nem járom végig az utat…” – meséli Péter.

Ezután igazi versözön zúdult ránk a közösségi oldalon. A fellépők között volt a Zentai Magyar Kamaraszínház színművésze, Virág György, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetség elnöke, Fekete Irén, a horvátországi Drávaszögből, Csúzáról a Vörösmarty Általános Iskola tanulója, Fica Lili, az aradi Csiky Gergely Főgimnázium igazgatónője, Spier Tünde, aki egyébként matematika szakos tanár és a tanintézmény diákja, Tóth­pál Eszter, a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatója, Józan Erzsébet és a líceum tanulója, Baciu Noémi, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének szavalója, Kőműves Csenge, Tamás Melánia Korondról, Perdy Fazakas Brigitte Budapestről, Nagy Gábor Felvidékről, Gyulai Zsuzsanna Pákozdról, Micsinai Dominik Nagykanizsáról, Horváth Bendegúz Letenyéről és a Rixer házaspár Abdáról. Majd egy kevésbé ismert vers, A Duna partján következett Borsó Ákos gútai Radnóti-díjas versmondó, a Boráros Imre Színház és a Kis-Duna Menti Rockszínház oszlopos tagjának tolmácsolásában.

Kárpátaljáról is érkeztek Radnóti-versek. Elsőként Tiszasalamonból Palkó Katalint hallhattuk, aki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezetének elnöke, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának tagja, a Tiszasalamoni Általános Iskola magyartanára, s évtizedek óta sokat tesz a magyar kultúráért Kárpátalján. Előadásában a Mint a bika című vers hangzott el.

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület alelnöke, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője tolmácsolásában Radnóti Miklós Töredék című verse hangzott el.

„Tóth Péter versvándorral idestova 10 éve ismerjük egymást. Elkötelezett a versmondás mint hungarikum terjesztésében. Különböző műsoraival fáradhatatlanul járja a Kárpát-medencét. S ha valaki ilyen hiteles képviselője szakmájának, megérdemli, hogy mellé álljunk – emelte ki Balogh Lívia. – Főleg, ha egy ilyen nemes feladatban jeleskedik. S bár rég nem szavaltam verset, de elfogadtam a felkérést. A hangszínem miatt mindig is a mély tartalmú, komoly versek álltak hozzám közelebb. Így viszonylag gyorsan sikerült közösen választani. Nagyon jól sikerült a nap. Kiváló versmondók mellett szólalhatott meg a Töredék. S a lényeg, hogy megmozgatta a Kárpát-medencét! Mi így emlékeztünk Radnótira” – zárta gondolatait az elnök asszony.

Majd újra egy kevésbé ismert Radnóti-vers, az Együgyű dal a feleségről következett Kacsur Andrástól, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatójától.

Radnóti Miklós egyik legszebb szerelmes versét, Levél a hitveshez Gál Natáliától, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (korábban: Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) művésznőjétől hallhattuk.

A szervezők kortárs költőket is felkértek a részvételre. Egyikük Lőrincz P. Gabriella volt Beregszászból. A Szerelmi ciklus záróversét, a Szakítottunk címűt adta elő.

A program felvezetőjében ígérteknek megfelelően nemcsak magyar nyelven hangzottak el Radnóti-versek. Horvát, szerb és cseh nyelven is hallhattuk a költő alkotásait. Mindez Pongó Gábor, az Újvidéki Színház színművésze, Sekso Ana, a Zágrábi Egyetem Hungarológia Tanszékének tanára és Rónai Katalin prágai szerkesztő közreműködésének köszönhetően vált valóra, akinek a segítségével cseh nyelvre fordították a Szerelmi ciklust. A prágai magyarok, köztük Rónai Katalin szívükön viselik a költő csehországi emlékét: a textil­ipari szakközépiskola falán, ahova Radnóti járt, kétnyelvű emléktábla emlékezteti a diákokat egykori társukra.

Közben peregtek az egész napos versáradat sorai az online verstérben: megszólalt Habodász István színművész, a szentendrei Jánosi Márton Radnóti-díjas vers­mondó, Baráth Hajnal Anna, a Pro Urbe díjas Mécsvirág Együttes énekesnője, Lőrinc Tímea, a Zentai Magyar Kamaraszínház művésze, Kontra Ferenc József Attila-díjas költő, az óbecsei, jelenleg Szegeden tanuló Péter Lea és mások. Sőt, Abda község polgármestere, Szabó Zsolt egy megrázó helyszínről, Abdáról, az emlékhelyről jelentkezett be.

A Radnóti-nap utolsó versét Hajvert Ákos adta elő, aki a program technikai lebonyolításában segített. „A Levél a hitveshez többször elhangzott ugyan, de mégis ezt a verset kértem Ákostól, és ezt választottam záróversként. Miért? Radnóti Miklós élni akarásáról, küzdeni tudásáról, az újrakezdés utáni vágyáról példát vehetünk mi is ezekben a nehéz időkben. Kell, hogy legyen mindig előre! Kell, hogy legyen hitünk abban, hogy a holnap szebb napot hoz!” – hangsúlyozta Péter, s végül köszönetet mondott az előadótársaknak szerte a Kárpát-medencéből és a közönségnek, hogy szárnyaikra vették Radnóti Miklóst. Vagy ő vett bennünket a szárnyaira?

Végül egy meglepetés-összeállítás következett, amelyben egy-egy sort mondott el a számos résztvevő. A Nem tudhatom c. vers ilyen feldolgozása szívbemarkoló, amikor egymástól elzárva, korlátok közt vagyunk kénytelenek élni. Különösen a vers utolsó sora volt megható, ahogy Tóth Péter Lóránt és felesége pár hetes kisfiukkal a karjukon mondják „Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg!”

Azok a verskedvelők, akik kitartottak vagy időről időre belepillantottak a közösségi oldalon zajló versmaratonba, a magyar irodalom gyöngyszemeit hallhatták, amelyben benne van az egész Kárpát-medence lelke. Köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek az emlékezésnek! Ha bárki kedvet kapott, Tóth Péter Lóránt oldalán vagy a Radnóti nyomában Facebook-oldalon szemezgethet.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)