Emberi embriót hoztak létre hímivarsejt és petesejt felhasználása nélkül

Őssejtek segítségével sikerült emberi embriót létrehoznia egy nemzetközi tudóscsoportnak. Ez az első alkalom, hogy hímivarsejt és petesejt nélkül jött létre az emberi élet kezdeti fázisa. A kutatók szerint a módszer sokat segíthet a fejlődési rendellenességek megértésében.

Az őssejtek átprogramozásával létrejött sejtburjánzásnak nincs szívverése vagy agya, de tartalmazza azokat a sejteket, amelyekből rendszerint kifejlődik a méhlepény, és maga az embrió is továbbfejlődik.

Arra egyelőre nincs tervben, hogy a szintetikus embriókat klinikai körülmények között is felhasználják, valódi kisbabákat „gyártsanak” belőlük. Az egyértelműen illegális, hogy beültessék őket egy ember méhébe, ráadásul egyelőre az sem egyértelmű, hogy egyáltalán képesek lennének-e túljutni a fejlődés korai fázisain.

A kutatók nem is ezért hozták létre őket, hanem azért, hogy jobban megértsék az emberi fejlődés úgy nevezett feketedoboz-szakaszát. Laboratóriumi körülmények között ugyanis csak 14 napos korig engedi meg a jog az emberi embriótenyésztést, a következő pillanat pedig, amikor a tudósok vizsgálni tudják a magzat fejlődését, jóval később, az első terhességi vizsgálatok idején van.

„Az elmélet az, hogy ha modellezni tudjuk a normális emberi embriófejlődést őssejtek segítségével, akkor rengeteget megtudhatunk arról, hogyan kezdődik a fejlődésünk, és mi mehet félre, anélkül, hogy valódi fiatal embriókat kellene használni a kutatáshoz” – magyarázta Robin Lovell-Badge, az őssejtbiológiai és és fejlődésgenetikai osztály vezetője a londoni Francis Crick Institute-ban.

Egerekkel már sikerült
Azt már tavaly sikerült bizonyítania két tudóscsoportnak: az egerek őssejtjeit lehet úgy befolyásolni, hogy azok embriószerű képződménnyé álljanak össze, dobogó szívvel, valamint kezdeti emésztőszervvel és aggyal.

Azóta folyt a verseny, hogy ki tudja ugyanezt az eredményt megismételni emberi embrióval, és a fejlődés legkorábbi fázisáig már többen is eljutottak. A bejelentés most a Cambridge-Caltech laboratóriumtól érkezett, melynek vezetője, Magdalena Żernicka-Goetz professzor elmondása szerint jelenleg egy kicsit a 14 napos fejlődési szint után tartanak a szintetikus emberi embrióval.

A kutató arról is beszámolt, hogy mindegyik organizmusuk egyetlen embrionális őssejtből alakult ki, és eljutottak az egyedfejlődés egy fontos korai fázisáig, a barázdálódást követő úgynevezett gasztrulációig – ekkor kezd el kialakulni a későbbi testforma.

Jogi keretekre van szükség, méghozzá sürgősen
A tudomány rendkívül gyorsan fejlődött ezen a területen az utóbbi időben, a jogi szabályozás pedig még nem tudta lekövetni a hasonló kísérleteket. Abban viszont egyetértenek a terület kutatói, hogy erre nagyon sürgősen szükség lenne: minél korábban meg kell szabni azokat az etikai és jogi kereteket, amelyek között működhet az egyre gyorsabban száguldó embriókutatás.

„Ha az egész célja az, hogy ezek a modellek nagyon hasonlók legyenek a normális embriókhoz, akkor végülis ugyanúgy kellene kezelni őket. A mostani jogrendben pedig ez nem így van. Sokan aggódnak emiatt” – mondta Robin Lovell-Badge.

Nagy kérdés az is, hogy a mesterségesen létrehozott embriók meddig tudnak eljutni a fejlődésben. A korábban már említett egérkísérletben a szintetikus modellek szinte pontosan ugyanolyanok voltak, mint az igazi embriók, mégis, mikor beültették őket élő állatok méhébe, nem fejlődtek tovább teljes értékű egerekké.

Egy kínai kutatócsoport majmokkal próbálkozott, és a szintetikus embriók itt sem fejlődtek ki – néhány állat mutatta csak a terhesség jeleit, a beültetett szintetikus embriók pedig néhány nap után megálltak a fejlődésben. Azt egyelőre nem tudni, hogy ennek csak könnyen meghaladható technológiai oka van, vagy valamilyen biológiai törvényszerűség akadályozza a szintetikus embriók kifejlődését.

Forrás