Az Ukrán‒Magyar Oktatási Tárcaközi Munkacsoport ülése Budapesten

Az Ukrán‒Magyar Oktatási Tárcaközi Munkacsoport ülése Budapesten

08:50 Szeptember 22, 2023

Közélet 1847 10 хвилин

Українська

Ukrajna és Magyarország szakemberei ismerkedtek a magyarországi ukránok helyzetével a Magyar‒Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport Budapesten tartott negyedik ülésén, illetve tárgyaltak a kárpátaljai magyarság oktatáshoz fűződő jogainak rendezéséről. Mindez különös hangsúlyt is kapott most, hiszen Volodimir Zelenszkij ‒ beregszászi látogatásakor, illetve Novák Katalin államelnökkel folytatott kijevi tárgyalása során ‒ ígéretet tett arra, hogy a kárpátaljai magyarok minden jogot megkapnak, amit a magyarországi ukrán kisebbségnek biztosítanak Magyarországon. A kárpátaljai sajtót az oktatási munkacsoport eredményeiről a szeptember 20-án Budapestről hazatért Orosz Ildikó tájékoztatta.

A munkacsoport ukrán küldöttségét Jevgen Kudrjavec, Ukrajna oktatási miniszterének első helyettese és Szerhij Babak, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa Oktatási Tudományos és Innovációs Szakbizottságának az elnöke vezette. Megyénket Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács Oktatási, Tudományos, Vallási és Kisebbségi Szakbizottságának és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek az elnöke, valamint Maruszinec Marianna, Kárpátalja megye oktatási főosztályának vezetője és Olekszandr Ljah kisebbségi képviselő képviselte.

A vendéglátó oldalt Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár vezette, de mellette jelen voltak a különböző szaktárcák képviselői és Grexa Liliána, a Magyar Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója is.

Orosz Ildikó a munkacsoport negyedik, bdapesti ülése kapcsán elmondta, hogy fő feladatuk az volt, hogy a korábbi ülésükön elfogadott megállapodások megvalósulását vizsgálják. Ezekből szerinte egy pont megvalósult, viszont azok a kérdések továbbra is nyitottak, hogy magyar nyelvből és irodalomból nem lehet nemzeti multi tesztet (ZNO) tenni, továbbra sem fordították magyarra az érettségit kiváltó online tesztet, amely jelenleg alapja a felsőoktatási felvételinek. A Rákóczi-főiskola kapcsán Orosz Ildikó felvettette továbbá, hogy megkapta az intézmény a nemzetközi akkreditációt, de azt az ukrán szakminisztérium még nem ismerte el. Erre, a jelenlévő vezetők ígéretet tette, hisz szerintük az elismerést csak technikai okok hátráltatják.

A munkacsoport tagjai Budapesten tájékozódtak a magyarországi nemzeti kisebbségek jogi és oktatási helyzetéről. Találkozhattak a Magyarországon élő ukránok képviselőivel is, akik az ottani ukránok oktatási helyzetéről számoltak be. Orosz Ildikó szerint: „Nagyon nagy feladat áll az ukrán állam előtt – ha valóban ezt akarják –, hogy utolérje Magyarországot a kisebbségi jogok biztosítása területén”. Ugyanis, Magyarországon az alkotmány kimondja, hogy melyek az államalkotó kisebbségek. Mindennek a jogalapja, az, hogy a száz évvel korábbi népszámláláskor milyen nemzetiségek éltek kimutatható létszámban az ország területén. Az, hogy az ukránokat is elismerik államalkotó kisebbségnek egy gesztus az ukránság felé, hisz száz évvel korábban még kimutatható számban csak ruszinokat írtak össze a mai Magyarországon.

Az elismert államalkotó kisebbségek Magyarországon saját kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre, amelyek országos kisebbségi önkormányzattá nőhetnek, amelyeknek joguk van a parlamenti választások idején saját listát állítani. Már öt fő is küldhet a parlamentbe nemzetiségi szószólót, például Grexa Liliána, háromszáz szavazattal lett ukrán nemzetiségi szószóló. Amennyiben a nemzetiségi lista egy mandátummal felérő szavazatszámot kap, teljes jogú képviselőjük lesz az Országgyűlésben, ilyen pillanatnyilag a magyarországi német kisebbségnek van. Ugyanakkor a parlamenti szószóló is tagja a magyar parlamentnek, kap irodát és költségvetést, intézheti a kisebbség ügyeit, felszólalhat a parlamentben, igaz a képviselőkkel ellentétben nincs szavazati joga.

Az ukrán delegáció elsősorban a Magyarországon élő ukránok oktatási helyzete iránt érdeklődött. Megtudhatták, hogy Magyarországon nemzetiségi iskolákat a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok hozhatnak létre, amelyeknek a fenntartását teljes mértékben köteles biztosítani az állam. A kisebbségi iskolának náluk négy típusa lehetséges. A teljes körű nemzetiségi iskolákban a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv oktatásán kívül minden tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatnak. Ezen iskolák végzősei kötelesek magyarból és az adott kisebbség nyelvéből is érettségi vizsgát tenni. Léteznek még kétnyelvű iskolák, ahol kötelezően a tantárgyaknak a felét kell a kisebbség nyelvén tanítani, de az arány elérheti a 80%-ot is. A harmadik típus a nyelvoktató iskola, ahol heti öt órában tanulják a gyerekek a kisebbség nyelvét, és tanulniuk kell népismeretet, az adott kisebbség népismeretét is. A vasárnapi iskola a negyedik típus, amikor a gyerekek vagy délutánonként, vagy hétvégén a szabadidejükben tanulják őseik nyelvét. Minden esetben a szülők döntenek arról, hogy a négy nemzetiségi iskolatípus közül melyiket választják. Magyarországon más kisebbségek esetében mind a négy típusra vannak példák szép számmal. Az ukrán szülők a Nyíregyházán és Budapesten működő Leszja Ukrajinka Iskola esetében úgy döntöttek, hogy ők a nyelvápoló iskolát választják. A gyerekeik heti öt órában tanulják az ukrán nyelvet, plusz népismeretet. Egy a görögkatolikus egyházhoz köthető társadalmi szervezet azon dolgozik, hogy kétnyelvű ukrán iskolát hozzon létre Budapesten, amihez Budapest III. kerületének polgármesterétől kaptak is egy épületet. Ők egyelőre felmérik az igényeket, jelenleg csak délutáni iskola formájában foglalkoznak a gyerekekkel. A háború elől Magyarországra menekült ukrán szülők képviselői arról számoltak be, hogy létrehoztak egy kezdeményező csoportot, ők egy teljes körű ukrán nemzetiségi iskolát szeretnének létrehozni a magyar állam fenntartásával, egy olyat, ahol az ukrán tanterv szerint tanítják a gyerekeket ukránul. Ennek a kapcsán Szerhij Babak, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa Oktatási Tudományos és Innovációs Szakbizottságának az elnöke is elmondta a kezdeményezőknek, hogy mindenkinek be kell tartania az adott állam törvényeit. Ukrajnában sem örülnének annak, ha olyan iskolák jönnének létre, amelyek egy idegen állam tanterve és törvényei szerint működnek. A tárgyalások során elhangzott, hogy jelenleg 5300 ukrajnai gyermek tanul különböző magyarországi oktatási intézményekben, viszont az ukrán szervezetek képviselői úgy tudják, hogy több ezer olyan ukrán gyermek is van ma Magyarországon, akik nem járnak ott iskolába, hanem otthon vannak, és online oktatásban tanulnak. Ezt Orosz Ildikó pedagógusként felelőtlenségnek tartja a szülők részéről, hiszen ha a gyermek semmilyen közösségbe sem integrálódik, csak ül otthon a számítógép előtt, az negatív hatással van a személyiségfejlődésére.

A pedagógusszövetség elnöke elmondta: „Nagyon hasznos volt az Ukrán-Magyar Oktatási Tárcaközi Munkacsoport budapesti ülése a mi szempontunkból, mert nagyon sok olyan kérdésre rávilágított, amelyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2017-óta kér. Most már dolgoznia kell az ukrán állami hivataloknak és a törvényhozásnak is azon, hogyan állítsák vissza a kárpátaljai nemzetiségi iskolák státuszát, elsősorban a magyar iskolák státuszát. Ez alatt azt értjük, hogy a magyar nyelv lehessen az iskola belső nyelvi eszköze, lehessen egymás között magyarul beszélni a szülői értekezleten, tanári értekezleten, vagy az iskolai rendezvényeken is, ahogy ehhez jogunk volt 2017 előtt. Ha valóban komolyan gondolta Zelenszkij elnök az ígéretét, akkor abból kiindulva, amit a munkacsoportunk tapasztalt Budapesten, nagyon sok munka vár az ukrán honatyákra, hogy az EU csatlakozáskor Magyarország jó szívvel aláírhassa Ukrajna csatlakozási kérelmét” – összegezte az Ukrán-Magyar Oktatási Tárcaközi Munkacsoport, negyedik, budapesti ülésének tapasztalatait Orosz Ildikó.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei