Mi a gond a hulladékokkal Ukrajnában?

Mi a gond a hulladékokkal Ukrajnában?

22:10 Október 27, 2023

Közélet 959 6 хвилин

Українська

A háború kezdete óta a hulladék problémája Ukrajnában jelentősen súlyosbodott. Hiszen a háztartási hulladékon kívül az építkezési hulladéknak is nőtt a mértéke, valamint a hadműveletek, pusztítások következményei is gondot okoznak.

Oroszország megszállta Ukrajna területének 18%-át, a hulladéklerakók 7%-át foglalják el az ország területének.

A Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma szerint Ukrajna a háború előtt mintegy 15,6 milliárd tonna háztartási és ipari hulladékot halmozott fel.

Ukrajna évente 10-11 millió tonna hulladékot termel. 3-6%-át feldolgozzák, további 1-2%-a elégetnek. Minden más a hulladéklerakókba kerül. Ezeket a számokat Kosztjantyin Jalovij, a kijevi városi tanács környezetvédelmi politikával foglalkozó állandó bizottságának volt vezetője közölte az NV-nek adott interjújában.

5700 hulladéklerakótelep található körülbelül 8000 hektáron. Ebből 162 lerakó túlterhelt, további 693 nem felel meg a környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak. 2197 hulladéklerakó szorul rekultivációra.

Sokkal nagyobb probléma azonban az illegális hulladéklerakók, amelyek száma eléri a 33-35 ezret, és ez a szám évről évre nő. Nehéz meghatározni a teljes területet. Jalovij adatai szerint ez 43 ezer négyzetméter, azaz Ukrajna területének 7%-a.

Mi csinálnak világszerte a szeméttel?

Lengyelországban a szemét 43%-át hasznosítják újra, Németországban – több mint 60%, Svédországban – több mint 99%. Amint látjuk, a hulladék szortírozásával és feldolgozásával kapcsolatos probléma nem egyedi, és megoldható.

Az európai országokban a háztartási hulladékból biogázt, áramot, műtrágyát és másodlagos nyersanyagokat nyernek.

Hulladékfeldolgozó üzemek a szemétlerakók helyett

A hulladékfeldolgozó üzemek kiürítik a hulladéklerakókat, és lendületet adnak a gazdaságnak. Hiszen nemcsak az olyan erőforrások újrafelhasználására adnak lehetőséget, mint a papír, műanyag, üveg vagy fém, hanem új munkahelyek létrehozására is. Például Németországban a hulladék újrahasznosító ágazat 200 milliárd eurós forgalmat bonyolít le, és évente 14%-kal növekszik. Ugyanakkor 250 000 embernek biztosítanak munkát.

Ukrajnában kezdetben azt tűzték ki célul, hogy minden megyében legyen legalább egy hulladékfeldolgozó üzem. A környezetvédelmi minisztérium véleménye szerint Ukrajna számára az optimális szám 200 ilyen gyár. Jelenleg Ukrajnában 31 válogatósor működik, 26 településen. A válogatósor azonban nem egyenértékű egy hulladékfeldolgozó üzemmel.

Nyikoly Danyilova, a Hulladékgazdálkodási Egyesület vezetője elmondta, hogy az üzemben nemcsak újrahasznosított anyagokat termelnek, hanem a nedves maradékokból műtrágyát vagy biometánt is nyer, amiből áramot termelnek.

Az egyetlen működő hulladékégető üzem Kijevben található. Az „Energia” vállalatnál minden hulladékot újrafelhasználás nélkül megsemmisítenek. Évente 250 ezer tonna szemetet éget el az üzem, ami a fővárosban keletkező összes hulladékmennyiség ötöde. A Kijivteploenerho elmondása szerint ennek köszönhetően körülbelül 200 toronyházat fűtenek, és további 300-at biztosítanak meleg vízzel.

Vjacseszlav Bind, a Kijivteploenerho igazgatója elmondása szerint a szemétégetés a válogatás után sokkal hatékonyabbá válik. Vagyis jobb egy szemétfeldolgozó komplexumot létrehozni a szemét mélységi válogatására és biogáz kinyerésére elektromos és hőenergia további termelésével.

Jövőre meg kell kezdenie működését az évi 250 ezer tonna kapacitású lembergi hulladékfeldolgozó üzem. A gyár különlegessége a szilárd tüzelőanyag gyártása pellet vagy brikett formájában, amely elégethető. Az új zsitomiri üzem a közelmúltban kezdte meg működését 45 000 tonna kapacitással.

A szakértők a gazdasági ösztönzők hiányát nevezik a hulladékfeldolgozó ipar fejlődése fő akadályának Ukrajnában.

Ihor Tinnij, a Kijivszpectransz társtulajdonosa úgy véli, hogy a csomagológyártóknak finanszírozniuk kell a műanyag szállítását és feldolgozását.

Olekszandr Limar, a Rekopak kibővített felelősségű gyártó szervezetének igazgatója elmondása szerint a jövőben valójában a csomagológyártóknak kell fizetniük a fogyasztóktól való begyűjtésért és újrahasznosításra való szállításért. Így pénzügyileg érdekeltek lesznek a teljes rendszer megfelelő működésében: a gyártástól az értékesítésen át a feldolgozásáig.

Okszana Csopak

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei