Növekedett az óceánok vízszintje
A több kilométer vastag jéggel borított Grönland a tavalyi évben rekordot döntött a havazás és az olvadékvíz közötti különbözet nagyságában. Ez körülbelül 600 milliárd tonnás nettó veszteséget jelent, ami elég volt ahhoz, hogy a globális vízjelet 2 milliméterrel (ebben csak a grönlandi olvadás tartozik bele) megemelje. A 2014-es tengerszint már 6.6 centiméterrel magasabb volt, mint 1993-ban és ez a szám évente 2.5-3.5 milliméterrel nő.
2002 és 2019 között Grönland 4550 milliárd tonna jeget vesztett el, ami évente átlagosan 268 milliárd tonnát jelent. Viszonyításképp Magyarország összes lakosának éves vízfogyasztása körülbelül 150–170 millió tonna. Ez azt jelenti, hogy csak a tavaly elveszett grönlandi jég édesvízmennyisége 3 750 éven át fedezte volt az ország éves vízfogyasztását.
Az Arktiszhoz hasonlóan az Antarktiszon is folytatódik a tömegveszteség, viszont az ottani tragikus helyzetet némiképp ellensúlyozza a kontinens keleti részén megnövekedő havazás.
A szakértők szerint a 2019-es drámai veszteséget elsősorban nem az átlagon felüli hőmérséklet okozta, hanem a globális felmelegedéshez kapcsolódó kifejezetten magasnyomású rendszerek megjelenése a térségben.
Az anticiklon jellegzetes tulajdonsága, hogy blokkolja a felhők képződését, ennek köszönhetően sokkal több napsugárzás érte a grönlandi jeget, mint átlagos esetben. Az ebből következő olvadás pedig öngerjesztő folyamatként hat a jéggel borított szigetre. Míg a fehér, fagyott hó vagy jég sok napfényt visszaver, addig az olvadt víz sokat elnyel. A nagyobb mennyiségű elnyelt napfény pedig csak tovább fokozza a melegedést. Ezáltal a legrosszabb forgatókönyv is bekövetkezhet, miszerint ha már a hőmérséklet nem emelkedik tovább, az olvadás akkor is folytatódni fog. Emellett az anticiklon felhőoszlató hatása miatt, havazás is egyre ritkábban fordulhat elő a térségben.
Ezen folyamatok nélkülözhetetlen figyelembevételére jó példa, hogy a tavalyi veszteség körülbelül megegyezett a 2012-es rekord veszteséggel, viszont annál sokkal kisebb hőmérsékletek uralkodtak Grönlandon. A témában megjelenő új tanulmányok egyértelmű szerepet biztosítanak a magasnyomású rendszereknek és figyelmeztetnek arra, hogy az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó testülete nem veszi kellőképpen figyelembe az ilyen rendszerek hatását a grönlandi jéglap jövőbeli becslésének munkafolyamatai alatt.
A grönlandi jégtakaró annyi tömeget gyűjtött össze a 20. század végéig, hogy amennyiben a teljes mennyisége elolvadna, akkor a világ óceánjait 7 méterrel emelné meg.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
