Potápi: „A határon túli magyaroknak érezniük kell, hogy van egy anyaországuk”

 „A magyar kormány az elmúlt tíz évben mindent megtett annak érdekében, hogy azok a magyarok, akik nem a mai Magyarország területén élnek, érezzek, hogy van egy anyaországuk. Érezzék, hogy van egy olyan felelős kormányuk, amely az ő sorsukkal is foglakozik, amely minden olyan lehetőséget megad nekik, amellyel Magyarországon rendelkeznének” – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vásárnap a drávaszögi Várdarócon.

Az államtitkár köszöntőt mondott a helyi magyar tájház felújított részének avatási ünnepségén.

Beszédében emlékeztetett, hogy néhány száz kilométerre délebbre, Szarajevóban 106 évvel ezelőtt meggyilkolták az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Így nem csak a monarchia, hanem a monarchiával szövetséges és szemben álló országok is belesodródtak az első világháborúba. Ez a háború eredményezte azt a magyarok számára, hogy feldarabolták az országukat 1920. június 4-én tette hozzá.

„Nem csak a történelmi tájaink, így a Drávaszög is, hanem a magyar nemzet egyharmada a határon kívülre kerültek. Azóta Magyarországnak nem csak a Magyarországon élőkkel, hanem a határon túli magyarokkal is foglalkoznia kell” – húzta alá.

Horvátországban július 5-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak.

Az államtitkár rámutatott, hogy az elmúlt tíz évben a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségével (HMDK) közösen cselekedtek.

„Bármilyen problémájuk, örömük, sikerük volt, volt kinek elmondaniuk, számíthattak a segítségünkre” – fogalmazott, továbbá arra kérte az egybegyűlteket, hogy minél többen menjenek el szavazni.

Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, korábbi parlamenti képviselő munkáját bizonyítja, hogy egyedüli jelöltként indul a választásokon. Ennek ellenére mindenki segítségére szükség lesz, hogy a választás sikeres legyen, hogy minél több szavazóval a háta mögött kerüljön be ismét a törvényhozásba – mondta az államtitkár.

Kiemelte: ez nem egy tét nélküli választás, ezért mindenkire szükség van. A Vajdaságban június 21-én voltak a választások, ott is összefogtak a magyarok, és megmutatták, hogy bár számukat tekintve nincsenek sokan – itt pedig még kevesebben vannak –, de van súlyuk, és politikai tényezőnek számítanak.

„Fontos, hogy az a munka, amely az előző években megkezdődött, a következő években is folytatódjon” – hangoztatta.

A reformáció bölcsőjének tartott Drávaszögben, Laskón élt Sztárai Mihály 1544-től hét esztendőn keresztül. Szlavóniában és Drávaszögben 120 protestáns gyülekezetet alapított. Ő indította el a reformáció magyar zsoltárkultuszát.

A reformáció iskolateremtő törekvésének köszönhetően a XVI–XVII. században Darócnak már volt iskolája.

Az iskola korábban államosított épületét a református egyház 2011-ben visszakapta. A HMDK az egyházzal kötött szerződés alapján harminc évre megkapta az épület használati jogát, és anyaországi segítséggel megkezdte a felújítását.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2011–2017 között 24 millió forintot biztosított a tájház, valamint iskolatörténeti kiállítás kialakítására. A felújítás következő fázisát, a horvát költségvetésből finanszírozza a magyar szervezet.

(MTI)